Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-04-15 / 7. szám

108 1-ső és 2-dik ló között egyenlően osztatik fel; aláirás és nevezés october 24-i<r nyitva áll. (14 aláirás.) 10. Pezsgö-díj 1 infd. Ugrató-verseny 3 akadálylyal. 5 pgo frt. tétel, 10 pgő frt. bánat, futhat minden félvér ló. Ürlovasok színeikben. A nyertes tartozik a társaságot a versenynapi ebédnél pezsgővel megvendégelni. Aláirás és nevezés oct. 25-ig nyitva áll. Akadály-verseny 3 mfd. Legalább 15 ugrás, futandó nov. 15-ig. Tiszteletbeli-díj, ajánlva gr. Wenkheim Rudolf által; 20 pgő frt. tétel fele bánat, futhat minden vadászló, melly a csákói vadásztársaság tagjának tulajdona, kopók után Magyar- vagy Erdélyországban vadászott; teher : 4 éves 125 font, 5 éves 130 font, mén 3 fonttal többet, Magyarhonban nevelt telivér 5 fonttal, külföldön nevelt telivér még 5 fonttal, angol telivér azonkül 5 fonttal többet. A tétel és bánatpénz az 1-ső és 2-dik ló közt osztandó fel; ürlovasok; aláirás a pesti verseny utolsó napjáig, nevezés S. Hubert napjáig nyitva áll. (12 aláirás.) Megjegyzések. A polgárdi-gyop a csákóival egyesülvén, mindennemű kérdéses és peres eseteket a már alakult csákói verseny-társulat választmánya dönt el, a miért is minden, a polgárdi-gyepet érintő kérdések vagy perelések, iíj. gr. Batthyány István úrhoz, a csákói-gyepet érintők pedig, báró Wenkheim Béla úrhoz intézendők. Minden megnevezett telivér ló után 5 pgő ft., félvér ló után 3 pgő ft., pony után 1 pgő l't pályapénz fizetendő. Szabályul mindkét pályán, a newmarketi pályaszabályok szolgálnak. A Magyarországba" honos vadászatok minden neméről. RETSKY ANDRÁS. A pallérozott világ átalában a kopászatot tartja elsőnek, melly neme a vadászatnak 25 — 30 tarka kopóval, nyúl-, róka- és szarvasra történik. Mindenesetre igen érdekes látvány ennyi kutyát egy vad után látni s ugy betanítani, bogy a huntsman korbácsának engedelmeskedjenek, az elvesztett nyomot parancsnokuk szavára ismét ott keressék, hol azt eltéveszték. Nem akarom itt az ebek silányságait elsorolni, sem a lovasok férfias kitartósságát kiemelni, sem pedig a paripák gyorsaságát vagy győzösségét csodaképen megemlíteni, mert tapasztalásom után azon meggyőződésben élek, bogy egy 30 számból álló síkra kivezetett kopófalka mindig kevesebb eredményt mutat fel, mintha abból a vezérebek, mellyeknek száma legfülebb 4—5-re mehet, volnának kiszemelendök s csupán ezekkel lenne a hajtás megkisérlendö. Igaz ugyan, hogy a keresésre nézve, minél több a kopó, annál sikeresebb a vad feltalálása; de miután az alföldön épen az teszi gyakran hiányossá a mulat-