Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 18. szám
XVI. évfolyam. 18. szám. Vá ez, 1894 ELÓFIZKTJftSI ÁRA: negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szára ára 10 kr. Kapható r KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Olyürky ház.) x^Iegjck'iiik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hová a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések, stb. küldendők). Vácz Gáspár ik-uteza 12. sz. alatt. ÍIIKUEVÍ^KK : jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. Nyíl t-t é r : sora ....................................................:tO kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál itO kr. A váczi Hétkápolna. Itt, hol most a kevélyen • úszó gőzösöktől s a terhes hajóktól végigszelt Duna mosolygó partjainkat mossa és szőke habjain városunkat vizszatükrözi, az Árpádok korában rengeteg erdők terjedtek el, s az itt-ott felbukkant pásztorkunyhók és remete lakok jelezték csak, hogy még sem egészen puszta vadon ez, s a vadonon túl püspökség terül el. A milyen szorgosan, gyermekesen ragaszkodunk bármilyen homályos családi tradiczióink, hagyományaink emlékeihez s gondozva őrizzük az elavult okmányt, mely őseinknek neveit vagy történetét mondja el, olyan érdeklődéssel, örömmel ragaszkodik lelkünk azon hagyományhoz, mely városunk eredetéről szól s örömrepesve olvasunk el minden ilyen feljegyzett sort és a szűkebbkörű patria: a szülőföldnek szeretetével, szivünkben odaadással hiszszük el a krónikát, melyet szájról-szájra ránk hagyott az idők méhébe lesülyedt utókor. 1074-ben két daliás alak bontakozik ki"a sűrűből; egyikük szelíd, bánatos arcz, a másik óriási termet, szemeiben szent tűz lobog. Géza és öcscse László, az Árpádházi herczegek ők, kiket a gonosz vád által tévútra vezetett Salamon haddal megtámadott. A mogyoródi döntő ütközet előestéjén a diadal Istenéhez imádkozott a két testvér és László ámulva nézi a fényt, mely bátyját beragyogja s örömmel felkiált : „ . . . Az égből egy angyal Szállá le csillagtól ragyogó mezében Királyi koronát tartott a kezében, A fejedre nyomta, és azonnal eltűnt. Bizonyos jel bátya! gyözedelmet nyertünk.“ (Szász K. „Salamon.“) Géza ezt feleli : Hogyha gyözedelmet nyerek itt e téren, Templomot építek e helyen, ígérem, És szentelem ezt a szűz Isten-anyának, Magyarország védő kegyes asszonyának /“ (U. o.) A testvérek győztek Salamon felett. A megkoronázott Géza László öcscsével Vácz nevű remetéhez jönnek s a csodaszarvas fénylő villámként feltűnik a Duna partján, a két testvér Vácz remetével együtt elámul s nemsokára felépül a fogadalmi templom, melyet a püspök vett oltalma alá. Történeti tény, hogy Váczon Géza fogadalmi templomot és kápolnát épittetett szűz Mária tiszteletére s meghagyta, hogy testét ide temessék- 1077-ben csakugyan ide temették e drága hamvakat. Az idők vihara lesöpörte Géza templomát az ősi Vácz határából, de a kegyelet a Hétkápolnához csatolta emlékét s a szent Szűz ősik egy- képében szemlélik manap is a vácziak városuknak egyik történeti alapját, fényét és dicsőségét. A magyarok védasszonya képét behelyezték az ősök a város czimerébe, a Nagyboldogasszony lett városunk fővédnöke. Nem csoda, hogy a vácziak annyira szeretik a Hétkápolnát s hogy ez idén májusban tömegesen vonulnak ki naponként e helyre, hogy az ott megtartott szent ajtatosságban részt vegyenek. Szép eszme, hogy a központi papság felváltva tart e hóban ott szónoklatot s vezeti az ajtatosságot. Városunk dísze, dicsősége, családi hagyománya, szent talizmánja a Hétkápolna. Alfa. A vasúti aluljáró ügyéhez. Éppen egy negyedéve, hogy e helyen a szakértői bejárások, hosszas gyűlések és tárgyalások megtörténte után dűlőre jutott vasúti aluljáró ügyéhez bővebben hozzászólottunk. Nem is volt szándékunk ezen ügygyei részletesebben foglalkozni addig, mig a munkába vett építmény teljesen el nem készül. Megelégedtünk volna azzal, ha az építkezés elhaladásáról híreink között időről időre referálunk. Ha ez alkalommal feltett szándékunktól mégis eltérünk, teszszük azt azon okból, mert több oldalról vettünk ez ügyre vonatkozólag kérdezősködéseket és hozzászóló sorokat, melyek szükségessé teszik, hogy ezen ügyről, habár röviden, most is megemlékezzünk, s egyben felhatalmaznak arra, hogy saját nézeteinknek is kifejezést adjunk. Legutóbb »Simplex« aláírással egy rövidebb czikket vettünk az említett aluljáróra vonatkozólag, melyet csaknem betűről betűre a következőkben közlünk : Városunk fejlődésének e nem csekély tényezője, a középtemető nagyforgalmú útján, a vasúti átjárónak aluljáróvá való átalakitásáran oly serényen folynak a munkálatok, hogy e nagyobbszabású műépitmény körvonalai mindinkább kidomborulnak és meggyőznek bennünket arról, hogy valóban köszönettel tartozunk a vasútintézet vezetőinek, hogy e műépitmény megalkotása elé minden oldalról gördített, akadályokat leküzdve, megvalósította e reánk nézve valóban meg- becsülhetlen aluljárót. Kezdetben, mondja továbbá a czikk, intéző köreink szépészeti, vizlevezetési, közforgalmi stb. szempontból határozottan ellene voltak ez aluljáró építésének, nem gondolva meg, hogy városunk közönsége mennyi zaklatásnak van kitéve az intenzív forgalom mellett az átjárónál, s hogy személybiztonsága is veszélyeztetik, továbbá, hogy ez aluljárót s vele kapcsolatos vizle- vezetést mérnökök tervezték s annak sikerült voltáért a vasút és a technika kezeskedik. Másrészt a szükséges földterületek beváltása okozott nagy nehézséget, mely máig sincs teljesen megoldva. Az érdekeltek közül többen készséggel engedték át földeiket 2 frtért négyszögméterenként, sőt az ápril hó 23-án tartott bizottsági eljárás alkalmával a Filzer- féle ipartelep melletti földet is sikerült Lenhardtnétól 2 frtért megszerezniük. Még csupán a Bartoss-féle telek van hátra, hol úgy látszik a kisajátítási per el- kerülhetlen, mert tulajdonosa négyszögölét 8 írtnál alább nem adja, mely ár 12800 írtnak felel meg holdanként, holott a vasútintézet hajlandó lett volna e kis földrészletért circa 1500 frtot adni, azaz holdját 4800 frtért megváltani. Ez oly ár, melyet aligha fog a kisajátítási per útján elérni. Hallomás szerint az aluljáró junius közepén teljesen kész leend, mely impozáns architektúrájával városunk díszéül fog szolgálni. Végre örömmel kell konstatálnunk, hogy a vasútintézet mennyire respektálja városunk vitális érdekeit. Ugyanis a Filzer-féle telep mellett a vasuttesttől 140 méter hosszúságban a városi csatornákba való torkolattal egy nagy 6—8 méter széles s 3 4 méter mély nyílt árok terveztetett, melybe intéző köreink is belenyugodtak. Ez árok a maholnap városrészszé fejlődő területen valódi ördögárok lett volna. Azért a közönség körében mozgalom indult meg ez árok létesítése ellen. Azonban köszönet és méltó elismerés illeti a váczi osztálymérnökség vezetőit, kik belátva, hogy ezen nyílt árok egyrészt a közönség és a vasútintézet közt örökös „causa belli“-t képezne, másrészt annak létesítése, de főleg fenntartása sok költséggel járna: sikerült kivinniök, hogy a vasúti igazgatóság e részen is beton-csatornát készíttet, melynek munkálatai is serényen folynak. Eddig a czikk, melynek jóakaratú tenden- cziája: megnyugtatni azokat, akiknek ezen létesítmény iránt aggodalmaik voltak vagy vannak, s másrészt a vasúti intéző körök áldozatkész és előzékeny eljárása iránt is kellő elismeréssel lenni. Egyre másra azonban volna egy-két szerény észrevételünk. Hogy a vasúti intéző körök városunk s a lakosság érdekei iránt méltánylással viseltetnek, készséggel elismerjük. Elismertük már akkor, midőn ezen ügy napirendre került. Midőn az intenzív forgalomra való tekintettel határozottan ki lett mondva, hogy a szóban forgó átjárónak meg kell szűnnie: csak természetes lehetett, hogy a város intéző körei mindenképen azon voltak, hogy az annak helyébe léptetendő aluljáró minden tekintetben alkalmas, czélszerű s lehetőleg csinos is legyen. Hogy az aluljáró létesítése elé akadályokat gördítettek, az is érthető. Hiszen a meddig magasabb indokok nem tiltják, mindenki jogosan védheti a status-quot, akár a megszokás czimén, akár azért, mert habár az átjárónak fenntartása olykor kényelmetlenségeknek volt is szülőoka, de átalában a közlekedésnek mégis alkalmas eszköze volt: mig a létesítendő aluljáró elé legtöbben bizonyos aggodalommal tekintettek. Mely akdályok gördítése, a közhangulatnak volt megnyilatkozása, s őszinte tolmácsolása. Ha már most az aluljáró építése, mint okvetlen szükségesnek jelzett létesítmény, nem mindenben úgy lesz effektuálva, amint sokan szeretnék: akkor sem volnánk hajlandók a vasúti intéző körök jóakaratát és méltányosságát kétségbe vonni, hanem az eltérés okait bizonyára a körülményekben keresnők. Amint ez eddigi munkálatokból látjuk, az aluljáró nem igen Ígérkezik valami nagyobbszerü. műépitménynek. Jó hosszú lesz, azt megengedjük, hiszen máskép nem is lehet, szélessége azonban kevésbbé elégít ki. Mondják ugyan, hogy ilyen széles aluljáró eddigelé még alig épült. Elhiszszük; de ha nekünk még ez is keskenynek fog bizonyulni, ily nagy forgalmú ponton, ily jelenytékeny hosszúság mellett...? Szépészeti tekintetben csak annyit, hogy igen óhajtanok, hogy a bejárás homlokzata mindkét oldalon némi díszt kapjon. Elég baj, hogy az amúgy is girbe-görbe út még tekervényesebbé lesz, legalább némi kárpótlásul díszesebb lenne. Az is feltűnt némelyeknek, hogy az aluljáró a mostani átjárótól oly jelentékeny távolságban, oly nagy elhajlással épül, holott »knapp« e mellett lett volna építhető. Hagyján! Nem zárkózhatunk azonban el annak kijelentésétől, hogy az aluljáró, leszámítva a tagadhatlanul csinos oldalfalakat és nagyobb méreteket, úgy sejtjük, mintha nagyban hasonlítani akarna egy közönséges hídhoz. Különben vederemé. A közforgalmi szempontot már előbb érintettünk. A vizlevezetés czélszerű eszközlése iránti aggályainkat jórészt megszüntette azon intézkedés, hogy a lefutó vizek meg lesznek osztva, vagyis hogy szabatosabban szóljunk : az aluljáró csak azon vizet vezeti le, mely bele esik, mig a hegyekről levonuló víztömeg más útra lesz terelve. A kisajátítások kérdéséhez nem szólunk. Azt azonban ismételten hangsúlyozzuk, hogy a szomszédos utak járhatók, használhatók legyenek. Szívesen veszszük tudomásul, hogy az aluljáró sikerült voltáért a vasút és a technika kezeskedik; úgy tudjuk: hogy ez az annak idején jegyzőkönyvbe vett egyéb feltételek között is bennfoglaltatik.
