Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-25 / 12. szám
ELŐFIZiyiKSI ÁRA: negyed évre 1 frt *50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: llIKHETÍlSKli : Egyes szám ára 10 kr. Kapható • KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) Megjelenik minden vasárnap. (hová a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések, stb. küldendők). Vácz Gasparik-utcza 12. sz. alatt. jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. N y i I t>t é r : sora ....................................................30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 kr. f Kossuth Lajos 1802—1894. Kossuth Lajos, hazánk történetének egyik legnagyobb alakja, e hó 20-án Turinban, önválasztotta számkivetésben örök álomra hunyta le szemeit. Vácz városa díszpolgárát, a váczi választó kerület egykoron egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjét gyászolja az elhunytban. Egy ország szive dobbant meg e hirre, hogy a szabadságnak e lánglelkű apostola, a honszeretetnek e kiváló példányképe, kinek egész élete a hazáért s annak szabadságáért, az emberiségért s különösen honfitársaiért való küzdés volt, örökre elnémult. Az aranyszavú szónok, ki szavának varázs erejével milliók szivét hozta lázas indulatba, ki egv-egy szónoklatával hőst csinált a gyávából, bizalmat öntött a kétkedőbe, vigaszt a csüggedőbe. örökre bezárta ajakát. És a magyarok szive ettől a néma ajaktól is fájdalmas rezgésbe jő, s a nép, mely az ő szivébe volt zárva, könyezve állja körül ravatalát, koporsójára omlik s zokogva teszi le bánata virágaiból font koszorúját a haza nagy fiának hülő tetemére. Lelke láng volt, szava gyújtott; szerencse kisérte őt pályája elején, az ő nevéhez fűződött az 1848-iki nemzeti átalakulás történelme. Szabadságharczunk fényes lapján az ő neve ragyog legelői. Nem véres harczi dicsőség, csupán a szónok babérkoszorúja övezi homlokát, de azért a nemzet tudja, hogy Kossuth lelke teremtette elő a hősöket, az ő szelleme vitte halálra, s a halálban diadalra a nemzet fiait, az ő szelleme irta tele dicsőséggel, nagy tettekkel a történet lapjait. Azért emlékezete megmarad az idők végéig, neve dicsősége leszen mindenkor hazájának. Legyen áldott a nagy férfiú emlékezete, az Isten fogadja a sokat szenvedett lelkét irgal- masan kegyelmébe, a nemzet pedig azt, a mi Kossuthban nagy, nemes áldásos volt a hazára, vegye át örökségképen és tisztelje történetünk e nagy alakját, kinek lelke a hazáért lángolt, szive hazájáért dobogott. Legyen áldott emlékezete! Kossuth halálára. Oh nemzetem sirasd halottadat! Fájjon, zokogjon érte kebeled, Meghalt Kossuth, a legnagyobb magyar. Dicső halott, az Ég legyen veled! Magyar, fénycsillagod volt ö neked! Ki érted élt és érted szenvedett, Bölcs szózatát nép milliók lesék . . . S reánk a messzeségből fényt vetett. Mi fáj nekünk, nem fáj többé neki . . . Szebb honba tért, az égbe költözött, Hogy ott könyörgjön, esdjen népéért A mennyben élő honfiak között. Kit úgy szerettünk, elment, elhagyott, S mi bánatunkban sirunk, zokogunk S amig él egy igaz szivü magyar Gyászolni fogja nagy fiát honunk. Könytöl ázott ravatalod körül, Dicső halott, lelkűnkben ott vagyunk. Szivünk az ég kegyes Urához esd S forró imát rebeg el aj okunk: Isten, népek hatalmas Istene, Ki éltet adsz, s ki éltet elveszesz, Adj néki nyugtot, enyhe álmokat S küldd vissza szellemét övéihez! Nagy István. Vácz városa és Kossuth. (Rendkívüli közgyűlés.) Gajáry Géza polgármester f. hó 22-én délelőtt 11 órára gyászjelentés alakú meghívóval rendkívüli közgyűlésre hívta össze városunk képviselőtestületét. A közgyűlés egyetlen tárgya Kossuth Lajos elhunyta alkalmával városunk részéről teendő intézkedések ügyében Heiser Béla városi képviselő által beadott indítvány tárgyalása volt. A képviselők és városi tisztviselők teljes számban, feketébe öltözve jelentek meg a közgyűlésen. A polgármester megható szavakkal adta tudtára az egybegyűlteknek, hogy hazánk nagy fia, Kossuth Lajos, Magyarország volt kormányzója, Vácz város díszpolgára és a váczi országgyűlési választó-kerület volt képviselője f. hó 20-án éjjel 11 órakor Turinban elhunyt. Ezután személyesen terjesztette elő Reiser indítványát, mely így hangzik : „Kossuth Lajos hazánk dicső és nagy fia az élők sorából elköltözvén, a jobblétre szenderült nagy hazafi érdemei elismeréséül a következőket indítványozom: 1. Iktassa az elhunyt emlékét közgyűlési jegyzőkönyvébe a város közönsége és intézzen a t. közgyűlés a nagy hazafi családjához részvét iratot. 2. A nagy hazafi temetésén városunk képviseltesse magát. 3. Helyezzen koszorút a város az elhunyt koporsójára. 4. Gyászlobogót tűzzön ki a városháza épületére a temetés utáni napig s kérje fel a helybeli összes testületeket, hatóságokat és magánosokat, hogy házaikra gyászlobogót tűzzenek ki. 5. Kéressenek fel az összes kereskedők és iparosok, hogy a temetés idejében üzleteiket zárva tartsák. 6. Kossuth Lajos emlékére emelendő szoborra szavazzon meg a t. városi közgyűlés 100 frtot. 7. Intézzen kérvényt az országgyűléshez, hogy az elhunyt nagy hazafi tetemei hazai földben helyeztessenek el. 8. Festesse le a városi költségen Kossuth Lajos élet- nagyságú képét a közgyűlési terem örökös díszítésére.“ A polgármester előterjesztése után Reiser Béla városi képviselő emelkedett fel, ki halotti csendben a legnagyobb megindulás hangján a következő beszéddel ajánlotta indítványát tárgyalás alá: „Az óriási szerencsétlenség súlya alatt, mely árva- ságra jutott nemzetünket érte, a korszakot alkotó Kossuth Lajosnak elhunyta által, nem rendelkezem kellő szavakkal a fájdalom, bú és bánat kifejezésére. Kossuth elhalálozása gyászba borította az egész hazát. Gyászt öltött a nemzet minden fia, apra, nagyja ; gazdagja és szegénye, mindenki, a legkisebb gunyhótól a diszes palotáig, rang, állás, foglalkozás és vallás különbsége nélkül. Hisz ő mindnyájunké volt! Pater patriae, a haza atyja. Emlékezete erősebben az'ércznél megmarad, mig magyar lesz a földön; megmarad mig a szabadság- iránti érzék az emberiségből ki nem vész. Áldott legyen emléke ! Indítványom a kegyelet legparányibb részét tartalmazza, a melyet a nagy halott iránt leróhatunk. Kérem annak elfogadását.“ A szívtől jött érzelmektől áthatott beszéd a szivekhez szólott. Perczek múltak még a képviselők le- küzdhették felindulásokat és pontonként tárgyalás alá vehették Reiser hazafias indítványát, melynek minden pontját egyhangúlag elfogadták. A képviselőtestület határozata a következő: Vácz város képviselőtestülete a halhatatlan érdemű nagy hazafi emlékét közgyűlési jegyzőkönyvbe iktatja és Kossuth Lajos családjához részvét iratot terjeszt, melynek megszerkesztésével a városi tanácsot bízza meg. A temetésen küldöttségileg képviselteti magát. A küldöttség tagjait, egy későbben megtartandó értekezleten választja meg. Ä nagy honfi ravatalára vörös kék szalagú koszorút helyez, melynek felirata a következő leend: „Vácz város közönsége Kossuth Lajosnak Vácz város díszpolgárának és a vápzi országgyűlési választó kerület képviselőjének.“ Utasítja a polgármester, hogy gyászlobogót tűzessen ki a városháza homlokzatára a temetés utáni napig; s kérje fel a helybeli összes testületeket, hatóságokat és magánosokat, hogy házaikra gyászlobogót tűzzenek ki. Utasítja a polgármester, hogy hívja fel a helybeli összes iparosokat és kereskedőket, hogy a temetés idejében üzletüket zárva tartsák. Kossuth Lajos emlékére emelendő szoborra gyűjtést rendez, melyet Vácz városa 100 frttal azonnal megnyit. Utasítja a polgármestert, hogy Kossuth Lajos életnagyságú képének megfestése iránt intézkedjék. Végül utasítja a városi tanácsot, hogy rendőrkapitánya utján intézkedjék, hogy a nagy hazafi eltemetéseig a városban semmiféle nyilvános mulatságra engedély ne adassák, a nyilvános helyeken a zenélés betiltassák. (T.) Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.
