Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-21 / 42. szám
! ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyed évre I fid 50 kr. Egyes szám ára 1<> kr. Kapható KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky liáz.J Megjelenik miauiéi» vasárnap. Szerkesztöseg és kiadóhivatal: (hová a lap szellemi részét illető' közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések, stb. küldendők). Vácz, Gasparik-utcza 12. sz. alatt. hirdetések: jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. IV y í í <-1 é v : sora ......................................:t<> kr. Bélyegületék minden beiktatásnál íiO kr. A keresztény egyesületekről. (F. Zs.) Ha csak egy futó pillantást velünk is társadalmi viszonyainkra, tapasztaljuk, hogy altalános elégedetlenség keseríti társadalmunknak minden, de főleg alsóbb rétegeit. S ha ennek okát keressük, meggyőződhetünk, hogy az nem másban rejlik, mint abban, hogy a keresztény elvek minden téren negligáltalak, hogy ezek helyett bizonyos pogány gondolkozás rohamosan terjed és érvényesül mindenfelé. Bár sok oka lehet és van mai társadalmi nyomorúságunknak, bátran kimondhatjuk, hogy az u. n. modern liberalizmus, magyarul ál-szabadelvűség, e leg- ujabbb világnézlet, tehető első helyre azok között. Ez teremtette meg a mai helyzetet azon sok szabadság által, mely szabadságok mig egyes osztályoknak előnyére, — másoknak határozottan kárára szolgálnak. Száz év óta boldogitja a liberalizmus a világot s száz év óta érezi fokozatosan a társadalom annak nyomasztó ha- *■ fását. Bölcsője ott ringott a franczia forradalom idejében, amikor a szabadelvű franczia törvény- hozás megtilíá a társulást, szövetkezést, amikor eltörölt minden ezé bet s szétszedett minden ér- dekszövetkezetet s odaveté a magában álló védtelen embert prédául az erősebbeknek. E rövid czikk szűk keretében nem lehet czélunk mindazon bajokat s veszedelmeket elsorolni, melyeket a liberalizmus szült és fejlesztett, csupán a legfőbbeket említjük meg: a földbirtok és ipar tönkretételét s a tőke korlátlan uralmának meghonosítását. Utat nyitott az uzsorának és rablógazdálkodásnak, melyek terheit a földbirtok szenvedi; az iparszabadság kimondása által tág kaput tárt a szélhámosoknak és iparlovagoknak, kik a becsületes munkást tönkreteszik. Azonkívül a közterhek viselésénél a A „Yáczi Közlöny“ tárczája. Őszi veröfény.*) A hamvas égen összebújva Egy-két arany sugár nevet. Bús hervadás nyomába mégis Veröfény itt a te jeled! Felhő; vidék fölé zománcznak Aranysugárt térit a nap, Hollósereg csapong fölöttem — Szivemben álmok rajzanak. Sötét keserv borúja érhet, A hervadás körülvehet, Marad szivemben még melegség S nem ártanak a zord szelek. Hullongj csak életem virága, Fakó köd szállj elömbe le: Kigyúl emlékeim világa S veröfény vesz körül vele! Lévay Mihály. Őszi eső . . . Őszi eső verdesi az ablakom Ión meg üt benn egymagámban hallgatom, Őszi szélvész be szomorún beszélget Hírhozója haldoklásnak, a télnek. *) A szerzőnek *Dalok, a magányból« ez. alatt legközelebb megjelenő költemény-kötetéből. I legnagyobb igazságtalansággal jár el, mert mig ! pl. vonakodik behozni a börze-adót. elviselhetetlen terheket ró a legszegényebb néposztályra. A liberalizmus e gazdálkodását csak a kereszténység megvetésével és kiszorításával lehetett meghonosítani, ha tehát segíteni akarunk magunkon s meg akarjuk szüntetni ez ujmódi szolgaságot: állítsuk vissza a kereszténységet mindenben. A mull évben tartott komáromi kath. nagygyűlés egyik kiváló szónoka rámutatott az eszközökre is, melyek által ezt megtenni lehet. Kezet kell fogni, — úgymond, — s mindenütt keresztény szellemű egyleteket, társulatokat és szövetkezeteket kell alakítanunk; a városokban kath. köröket, — a falukon kér. elvű parasztegyleteket ; keresztény elvű kisiparosok szövetke- 1 zetét, hogy a szolid munka, a kisipar ne éhezzék, mikor az iparszabadság ezégére alatt a férezmunka, a szédelgés bitangol ; hogy a becsületes munka a kellő védelemben részesüljön s hogy abba ne kontárkodjék senki olyan, aki csak a kínálatot emeli, az arakat lenyomja, a béreket lefogja. Ez egyletek vannak hivatva alkalmas mozgalmat inditani oly viszonyok megteremtésére, melyek a földbirtokra előnyösek s a túlságos megterheltetést eltávolítják ; az egymással ellenkező érdekeket és vetélkedéseket békésen kiegyenlítik ; a nép jólétét a takarékosság előmozdítása. az uzsora kiirtása, a földbirtok természetellenes eladósodásának megszüntetése és egészséges hitelviszonyok megteremtése által előmozdítják. Mindennek elérésére csak egyesületi téren tehetünk valamit. Fogjunk tehát kezet mi is! Szentatyánk, a pápa is erre int és buzdít bennünket. Kövessük a lelkes példákat, melyeket Őszi eső cseppje rezg a faágon Elborul a szívem lelkem, ha látom : Hej ha őszöm, hervadásom megérem Lesz-e akkor, aki könyezzen értem? Lévay Mihály. Bakavilág Taiiánországban. Közli: Osiifc Sándor. Az igazi gyöngyélet. (Folytatás.) Eddig az ezred két originális alakját tüntettem fel. Az egyik Dudás káplár, a másik Gyepes czigány volt. Illendő azonban, hogy az ezred egy kiváló alakjáról is megemlékezzem. Ez Arzt Péter alezredes. Bemutatom őt a képen, a mint a Milanóban levő bakák ismerték. Magas, vállas, csontos, katonás tartáséi, hajnali piros hajú és haragosveres harcsabajuszu úri ember, a szépnemre hóditó benyomást ugyan nem gyakorolt, de mint katona, páratlan volt a maga nemében. Hogy pedig a kép tökéletes legyen, okvetlen szükséges lováról is megemlékezni, mert Arzt Péter uramat Majlandban látni és lováról meg nem emlékezni, épen annyit tenne, mint Rómában lenni és pápát nem látni. Arzt uramnak csataménje szögletes csontú fakó volt, csikófogait már régen hányhatta el, mert a szénát is csak oíy formán rágicsálta mint a vénasszonyok a főtt kukoriczát szokták a még megmaradott két első foggal, — de azért a ló Arzt Péter uramnál mégis nagy becsben állott, — hisz élete történetének egy jó része fűződött ahhoz. Még mint őrnagy vette, akkor sem volt már csikó, azóta mindég rajta nyargal, vele osztotta meg jó és rossz sorsát és a mi a legeredetibb volt, a ló úgy ösmerte az ezred minden egyes sarzsiját, mint maga a gazdája. Arzt Péter alezredes uram pedig nem csak a sarzsikat, hanem az ezred minden öregebb katonáját is a leg1 egyes hitbuzgó férfiak kezdeményezésére magunk előtt’ megvalósítva látunk. Kövessük any- nyival inkább, mert ezt égető szükség paran- csojla nekünk, mert nemcsak anyagi és szellemi érdekeink, de maholnap saját létezésünk, saját fönmaradásunk biztosítása követeli ezt tőlünk. Kimutatás amaz adományokról melyek a szegénysorsú tanköteles siketnémák oktatási ezéljaira f. é. június 8-ikától október 10-áig befolytak. Pásztori Árkád bazilita rendfőnök 100 forint, Fábián János érsekujvári kanonok plébános ösztöndíjából 30 fit, Torontói megye főpénztára 28 fit 84 kr., dr. Yirter Lajos püspök ő méltósága 20 frt, Vácz város képviselő testületé 12 frt 50 kr., Fekete Tamás czimzetes kanonok 10 frt, Lönhardt Ferencz erdélyi püspök ő Excellentiája 10 frt, a szombathelyi egyház- megyei főhivatal 10 frt, s az ügy érdekében püspöki körlevél megy. — A tapolczar jegyző gyűjtése 9 frt 70 kr., Torontói vármegyeháza pénztára 5 frt 78 kr., Demka János veresegyházi plébános 5 frt, Hölcz Gyula min. segédfogalmazó 5 frt, Ungvári egyházmegyei alapítványi kezelőség 5 frt, Törköly János evang. lelkész Gömör-Panyitról 4 frt, II. kér. kir. egyetemi kath. gymn. igazgatóság Budapestről 3 frt 65 kr., Kristófcsák Gyula új-aradi esperes plébános 3 frt 5 kr., Jantausch Pál Nagy-Tapolcsányról 3 frt. Csajka Lajos törteti plébános 3 frt, Magyar Miklós tolna-záhonyi plébános 3 frt, Gyurinka Antal nagy-kőrösi esp. plébános 3 frt, A szendrői plébániai hivatal 3 frt. Borbély László ipacsfai ev. ref. lelkész 2 frt 32 kr,, Raab Károly kör- möczbányai evang. esperes 2 frt 7 kr., Bjelik Peregrin csicsmáni plébános 2 frt 5 kr., Viz Zoltán abonyi r. kath. hely. lelkész 2 frt 4 kr., Szabó Márk 2 frt, a fölső-lövői evang. leik. hiv. 2 frt., Peidlpeck építőmester 2 frt, Petrovics Soma szentesi ev. ref. lelkész 2 frt, a hajdú-egyeki pleb. hiv. 2 frt, Csepcsányi Béla gyógyszerész Újpestről 2 frt. (azzal a szives Ígérettel, hogy a fiai által kinőtt ruhákból is fog juttatni a szegény siketnémáknak.) Az alsó-nyéki ev. ref. leik. hiv. behatóbban ösmerte, tudta melyik altiszt szakaszában mi a hiba. Ha végig nyargalva a zászlóaljat vizi- tálta, a ló minden komandó nélkül rendesen azon altiszt szakaszánál állott meg, a hol valami felfedezni való volt és biztosLa lehetett venni, hogy ott vagy a gomb nem volt rendesen felvarrva, vágy a nadrág feszesre nem állt, vagy a bakancs nem volt az előírás szerint befűzve, vagy ■ pedig a csákó reze állt görbén ; egy szóval a hol a „Ráró“ megállt, ott biztos volt az, hogy az altiszt másnap batallions raportra hivatott. Féltek is a lótól épen úgy mint a gazdájától. Meg is becsülték a gebét; ha úgy manőver alkalmával a freiter vagy altiszt kezére bízatott a fakó, mindenki iparkodott neki kedveskedni, egyet koppantván a fü- letövire. No de minden múlandó és ezen a világon örökké semmi sem tart. A legtüzesebb csikóból is az évek során át gebe lesz. így járt Arzt Péter uramnak csikófogát el hullajtott fakója is; a hogy aztán már mint gebének sem vehette hasznát, egy olasz parasztnak adta ki örökben való eltartásra. Egykor eszébe jutott az olasz parasztnak a lóval egy kis komocziót tétetni, befogta a trágyás szekér elé. Szerencsétlenségére meglátta Arzt uram, no meg is adta az árat a diga.1) A ló rögtön kifogatott, az olasz paraszt pedig megkard- lapoztatott. Mint fenn emlitém, Arzt Péter mint katona páratlan volt a maga nemében. Minden régi katonáját személyesen ismerte. Szerette is valamennyit mint saját édes gyermekét. A magyar nyelvet ugyan hiányosan beszélte, de azért a katonával csakis magyarul beszélt. Büszke volt arra, hogy az esztibakák alezredese; sokat adott magyarjaira, ügyelt az adjusztirungra és a magatartásra. „A bakánál a fej és a láb legyen csinos“ volt jelszava. A világért nem engedte meg, hogy a J) Diga a bakáknál az olasz parasztoknak szokásos elnevezése volt.
