Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-03 / 14. szám

tanúi voltunk és vagyunk azon üdvös tevékenységnek, melyet kifejt,, s láttuk akárhányszor, mint köszönték meg egyes ápoltak a nekik nyújtott segélyt, s áldást kívántak azokra, kik irgalmasságot gyakoroltak irántok Ínségükben, áldást azokra, kik kegyes adományaikkal segítettek rajtok, áldást a jó Istentől, a szegények menv- nyei Atyjától, elmondva ismét és ismét, hogy a jó Isten jutalmazza meg őket nagylelkű adományaikért !

A budget vita.

A képviselőház e héten kezdte meg a költségvetési vita tárggalást, mely a magyar államháztartás fontos kérdésével foglalkozik.

A pártoknak csak rövid idő jutott a tárgy tanulmányozására, mert a képviselőház csak imént fejezte be fölirati vitáját, melyben negyven szónoknál is többen tartottak kisebb-nagyobb beszédeket. Ez volt a pártok első mérkőzése, mely nemcsak a régi parlamenti bajvívóknak, hanem a ház számos újságjának is uj babérlevelet font a koszorújába.

A budget vita előreláthatólag kevesebb szenvedéllyel és több tárgyilagossággal fog lefolyni, mert általánosan az a meggyőződés kapott lábra, hogy inkább a reform munkára, sem mint hangos frázisokra van szüksége az országnak. Az ellenzék hangadó szónokai nem szorulnak többé a pillanatnyi hatás tűnő népszerűségére, és inkább a gyakorlati élet szükségleteire irányítják a figyelmet. És itt bő anyag vár a földolgozásra.

Az ellenzéki pártoknak kettős feladatot kell teljesíteni : sürgetni ama kérdések megoldását, melyek a liberális kormányzat tartalmát képezik, s másrészt elősegíteni hozzájárulásukkal azokat az üdvös reformokat, melyeket a kormány életbe léptetni kíván. E reformok közé tartozik első sorban a valuta kérdés, melynek megoldására Wekerle Sándor pénzügyminiszter vállalkozott de tartozik e reformok keretébe az igazságügyi politika terén kilátásba helyezett néhány törvényjavaslat is, melynek czélja a jogrend biztosítása és a törvényes szabadság garancziája.

Ez utóbbiak Szilágyi Dezső igazságügyminiszter tárczájához tartozván, a képviselőház feszült várakozással tekint e reformok elé, mert az igazságügyminiszter fényes tulajdonságainál fogva igazolja azt a reményt, melyet alkotásaihoz kötnek. Várják, hogy az alkotások a liberalismus szellemétől át lesznek hatva, várják, hogy tökéletesen megfelelnek a magyar nemzeti felfogás tradiczionális követeléseinek, várják, hogy nem pártszempont, hanem a haza érdeke lesz az alap, a miből kiindulnak és ha mindezeknek a várakozásoknak meg fognak felelni, úgy ez alkotások korszakot fognak jelenteni a magyar nemzet fejlődésének [történetiben, és a régi bajok megszüntetésével végkép megszűnnek a régi panaszok is.

Apróságok.

Itt a tavasz. A természet uj életre kel, a gazdák megkezdik munkájokat, a madarak csicseregnek, a fűzfa- és nem fűzfapoéták ismét énekelnek, az újságírók meg újból kezdik a nótát, melyet a város haladása végett ősidőktől zengedeztek.

*

De én azt hiszem, hogy ez a régi nóta némi tekintetben mindig uj marad városunkban. És pedig azért, mert talán sehol sem lehet oly szépen a falra hányni a borsót, mint éppen minálunk.

*

*

mert neveltetésünk a falak közt szüléink által történt, írni nem tudtunk, még apáink is kevesen tudtak.

Ha valaki ezen korba bepillanthatott volna, hogy mily tanult nők legyenek, annyi nyelven beszéljenek, könyveket Írjanak és levelezést nem csak titkon, de nyíltan is vigyenek a férfiakkal! Bálozzanak, szerelmes dalokat hangoztassanak; udvarolnak nekik, s légyottokon egyedül megjelennek; a divatnak hódolva, nem gondolnak a ház vezetéssel, nem főznek, nem sütnek! . . . Nem fonják, szövik a vásznaikat, hanem veszik drága pénzen! Ők vesznek ajándékokat a fiatal embereknek és velők szivaroznak, szabadon társalogva, oh múlt idők leányai, nektek mindezekről fogalmatok sem volt!...- És kedves nagyanyám, mi véleményetek volt akkori időben a halálról ?

— - A halálról kedves unokám, épp úgy különböző volt a vélemény, mint jelenkorban. Hitte ugyan mindenki, a mit a pap hirdetett, de azért emlékezem, hogy férjem valami felvilágosultság félét emlegetett, de én elborzadtam tőte. Mert, hogy ez a lélek, mi bennünk gondolkodik, érez, örül vagy szenved, a testtel együtt megsemmisülésnek nézzen elibe, az lehetetlen. Ha teljesen hiszszük az alkotó Isten létezését, kit mindenütt feltalálhatunk a nagy természet csodáiban, rendezéseiben ; akkor azt is hinnünk lehet és kell, hogy bennünk a lélek, az úgynevezett szellemi erő, isteni szikra. Ez tehát soha meg nem semmisülhet. Hajdan igaz hittel ragaszkodtunk, imádkoztunk Istenhez és nem fényes ruháink mutogatása volt templomba járásunk czélja, nem az úgynevezett hivalkodás, melynek neve, úgy hi- sem, most kaczérkodás.

Azért nem kellett félnünk a félrelépések következményeitől ! . . . Nem volt kétségbeesés, szerényfelen lépések nem létezésében.

— És — a menyországróli fogalmuk kedves nagyanyám ?

— Hittük, hogy számunkra egy ismeretlen, de bizton remélt dicső tulvilági élet van föntartva az egek ura zsámolyánál. E hit felemelt a szomorúságban, mert

Vagy nem azt mutatják-e azon gyakori panaszok, melyek uton-útfélen hangzanak? S innét van az, hogy minduntalan valamit figyelmébe kell ajánlanunk a rend őreinek.

A múltkor egyik fővárosi laptársunk elnevezte Budapestet „Nyűgöt Szaharájának“ azon alkalomból, hogy söpréskor a főváros utczái fel nem locsoltatván, iszonyú porfelleggel borították el a járó-kelőket. -Jött volna csak Váczra az illető közlemény írója, midőn a múlt hét egyik napján a káptalan utczát söpörték, kiváncsi vagyok reá, hogy micsoda hyperbolát mondhatott volna azon porfelhőre, mely akkor itt elboritá a levegőt, ha már a fővárost Szaharának keresztelő el. Hogyha e nevet szuperlativuszba lehetne tenni, úgy talán ráillett volna azon mizerábilis állapotra!

De hát a város öntöző kocsija nem arra való, hogy a lakosság tüdeje seprés alkalmával meg legyen mentve a káros portengertől!

Hadd hangozzék tehát a. régi nóta: Ajánljuk a rendőrség figyelmébe! Aiicun.

Városi és vidéki hírek.

— Előléptetések a káptalanban. A király ő felsége Markovics Lázár ez. apát s őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, — Jung János ez. apát s székes- egyházi főesperesnek az őrkanonokságra, — Kanda István kanonok s pesti főesperesnek a székesegyházi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván dr. Czettler Antal prépost-kanonokot pesti főesperessé nevezte ki.

= Áthelyezés. Dr. Huzella Mátyás közkedveltségnek örvendő aljárásbiránk saját kérelme folytán Budapestre a VI. kerületi járásbírósághoz helyeztetett át hasonló minőségben.

= Egyházmegyéi]! hírek. Szegvári lelkészszé gróf Károlyi László kegyúr felterjesztése folytán a püspök ő exciája Korpás Pál derekegyházi lelkészt, városunk szülöttét, nevezte ki. — Derekegyházára adminisztrátorul Kiss Gábor küldetett Szegvárról; Bodo- nyi Mihály Fóthra, Dravetzky Adolf Romhányba tétetett segédlelkészül.

= A sz. Vincze egylet ma délelőtt fél 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a kath. leányiskola épületében.

= Eljegyzés. Székelyudvarhelyi Gyarmathy Fe- rencz aljegyző a kalocsai kir. törvényszéknél, márczius hó 28-án eljegyezte dr. Kiss József váczi birtokos és lapszerkesztő bájos és kedves leányát Angela kisasz- szonyt, lapunk szellemes dolgozótársát. Boldogság kisérje frigyöket!

= Á fegyházi uj lelkész Podhorányi József, múlt szerdán foglalta el hivatalát.

= Erdőégés. A Naszálhegynek délre fekvő oldala, a sejezei szőlők fölött, néhány nap előtt, valószínűleg rosszakaratú gyújtogatás következtében ismételten ki- gyult s a szél által folyton élesztett tűz, különösen múlt kedden, jelentékeny területet perzselt le. Tekintve azonban, hogy ezen hegyoldal jobbára kopár, s inkább bokrokkal és bozóttal volt benőve, aránylag kevés fa pusztult el, s az összes [kár, mint halljuk, legfölebb csak pár száz forintra tehető. A tűznek, persze csak a távolból, számos nézője akadt. Ugyancsak a múlt héten egyes szőlőkben sövényirtás alkalmával sok gyümölcsfa pusztult el.

2= Képesítés. Fiiser Imre, már vizsgázott ácsmester, Budapesten a kőmives, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt f. évi márczius 18-án tartott vizsgálat alkalmával a kő- mivesmesteri vizsgálat kitűnő sikerrel letévén, a kőmi- vesmesteri teendők önálló teljesítésére és vezetésére képesítettnek jelentetett ki.

hisz szomorkodni akkor is akadt ok; de öngyilkosokká lenni senkinek se volt akarata, legalább üdve maradjon meg a túlvilágon ... És a megsemmisülés, kedvesim, csakis a testnek elenyésztésére szól, de a lélek Istené, azt magához veszi.

Ez édesen megnyugtató és könnyebbíti az élettőli mulhatlan elválásunkat. De csak ezen földi élettől válik lelkünk, bizonynyal folytatja életét, a mély bölcsességéi teremtő rendszere szerint. Ki tagadhatja, hogy Istennél nem lehetséges minden?! Hisz valóságos csoda az emberi lény életrejövése, mint halála. Voltunk-e mindig? De, ha nem volt is a lélek kezdettől fogva átszármazható tűz, — létezni, maradni és élni fog örökké, ha más alakban is. Oktalan gondolkozás előttem, a mit némely ember ferdén hisz, hogy lelkünk valamely állatba menne át holtunk után! . . . Gyarló ész, hová nem kalimpál! . . . Mennél te fiam a szomszédok bozontos ebe tagjaiba, a te okos lelkeddel és éreznéd a fájdalmas lealáztatást, mikor a részeg Gaduli Pál jól elkorbácsolna. A ki ilyen balgaságot hisz, abban nincs isteni szikra, alszik tébolyog őrültségben a lelke! És mi az őrültség? Elvetemült hitetlenség, mely Istent tagad és ezért nem hisz, nem remél, hogy Istennel a lélek egykor egyesül.

— De hát kedves nagyanyám, — szólt pirulva a leányunoka, — az önök leánykorában nem is volt szerelem?

— A szerelem érzése kedvesem elésegité mindenha az alkotó éltető czélját. A régi szerelem tiszta alapon nyugodott. Nem volt hazudozó, csapongó, önző, haszonleső és hűtlen ! . . . Szerette nő a férjet, — sohasem mást, mert elzárt, őrzött volt a leány és nem udvarolhattak; nem volt divatban a szerelmes levelek Írása! Tehát, a kit vallásos hite szerint Isten neki rendelt férjül, ezt szerette. A férfi, kit akkor hiábavalóságok nem vontak el családja köréből, szerette nejét, meg- ! tanulta becsülni, mert arra is érdemet lett. A mai temérdek élvezetek hosszú és „megengedett“ sora ismeretlen volt a férfi előtt ; arra volt gondja, hogy kenyér legyen a háznál és becsülete mindenki előtt. Fegyverét

; == A felsőmagyarországi ínségesek részér

j a m. kir. pozsonyi IV. honvéd kerület tisztikara ( legénysége 506 frt 10 krt adományozott. Ez összegűi 370 frt 10 kr. Árva és 136 frt Trencsén megye ali; páni hivatalához küldetett.

= Az „Első Általános Ipartársulat“ íol; évi április hó 3-dik napján délután 2 órakor saj helyiségében közgyűlést tart a következő tárgysorozatta 1. Elnök évi jelentése. 2. Az évi számadások és lelt: előterjesztése s a számvizsgáló-bizottság jelentése alapjf a felmentvény megadása vagy megtagadása. 3. A jö\ évi költségvetés megállapítása. 4. Netalán beadand illetve előterjesztendő indítványok, melyek 10 tag ah írásával 8 nappal a gyűlés előtt az elnöknél beadai dók. 5. Elnök, alelnök, 12 választmányi, 4 póttag 3 számvizsgáló megválasztása. Azon tagok, kik a kö gyűlést megelőző naptári évre tagsági díjjal hátráló ban vannak, a közgyűlésen szavazati joggal nem bírna Szavazni érvényesen csak annyi jelöltre lehet, a hár megválasztandó van, s azokon túl írottakra eső szav; zatok számba nem vétetnek.

= A Clarisse-házi tűz alkalmával, mint mu számunkban jeleztük, a Saxlehner-féle gyári tűzoltc voltak azok, kik a vész helyén legelőször megjelente s a tüzet lokalizálták. Mindenesetre dicséret illeti me3 a gyári tűzoltóságot önfeláldozó működéséért, melyne tanujelét nemcsak most, de már számtalan alkalomma megmutatta. Értésünkre esett, hogy a gyár tűzoltóé parancsnoka neheztel laptársunkra azért, hogy a mul I kori működésükről meg nem emlékezett. Mi úgy hisz • szűk, hogy valószínűleg tévedés folytán történt ez, azért továbbra is kérjük a lakosság nevében a gyár tűzoltókat, az előforduló veszély esetén való készségei működésre.

= Vigyázatlanság áldozata lett néhány na előtt Vig József kisváczi lakosnak Rozália nevű öt évf leánykája. Gyomot égettek a Huber-féle földeken, s kis leány oly közel járt a lánghoz, hogy ruhája tüz( . fogott s a súlyos égési sebekbe harmadnaprá bele i halt. Múlt hétfőn temették el.

= „Pannónia szálló/1 Lesz ilyen is Váczot Hegedűs Károly, a városunkban éveken át előnyöse. .9 ismert vendéglős, a ki kevéssel ezelőtt a „Koroná“-ho o czimzett vendéglőnek albérlője volt, s úgy magyaro zamatú jó konyhájával, mint nem kevésbbé készséges é előzékeny modorával vendégei osztatlan rokonszenves’ zését meg tudta nyerni, másfél évi távoliét után ismé- visszatér körünkbe. Kétségkívül a „hét kápolna“ mel léki forrás vizéből ivott valamikor; a néphit szerint e viz bűvös hatása ösztökéli arra, hogy Váczra vissza-(;:■ térjen. Ipolyság-Szurdokon levő házát és földjét eladja: s junius hó 1-től haszonbérbe veendi az „Arany Szarvas“-- hoz címzett vendéglőt, mely az új keresztségben a: eddigi gyalázatos hangzású név helyett „Pannoniam szálló“ hangzatos nevet fogja felvenni. Az ódon épü--n letnek alapos renoválásán most serényen dolgoznak :! Monszpart minden törekvése oda irányul, hogy a rég elhanyagolt épület uj, a mai modern Ízlésnek megfelelő mezbe burkolódzék, és igen helyes amaz elhatározása, hogy a vendéglőt Hegedűs Károly jól kipróbált kezeire >i bízza.

= Tehén eladás Clarisse-házán. Azon alka lomból, hogy Gajáry Géza zárgondnok 12 mustra-tehén ni nek eladása iránt előterjesztést tett. többen jónak láttál, h; a városban azt hiresztelni, hogy a Clarisse-házi tejgaz- a daság fel lesz oszlatva, mely hírrel szemben teljesen hiteles oldalról nyert tudakozódás folytán és felkérésn kijelenthetjük, hogy a Clarisse-házi tejgazdaság felosz- -xs látásáról szó sincsen és az komolyan szóba sem jöhet különösen most, midőn biztos kilátás van arra, hogy ai egész Clarisse-házi gazdaságot a „Pesti első hazai takarékpénztár“ veszi át és kezelteti. De meglehetnek arról is győződve az érdekeltek, hogy a tejgazdaság feloszlása esetén arról legalább is egy hónappal előbb értesítve

fényesre csiszolva tartotta, hogy ha kell, ki vonhassa hazája védelmére s meg ne egye a rozsda! . . .

— Oh, dehát — sóhajtott a leányka — nem bol- ioi dog a nő, ha olyanhoz adják, a kibe nem szerelmes!

— Kis bohó, e pár szóval igen ecseteled a mai kort. Ma a leány választ, mert más világot élünk! . . .

Ha aztán csalódás áll be, a szülők kényelmesen vállat vonnak rá. Nem érzik magukat felelősnek. Hajdan „megnézték“ a szülők, ki kéri leányukat? ... Ha jónak hitték a dolgot, úgy intézkedtek ... A mull és j jelen közt óriás különbség van; máskép tekintik magát az életet és halált. A ki manapság nem képes ->q együtt haladni az uralkodó szokásokkal: annak jobb <L lenne, ha nem született volna . . .

De mindemellett kedvesim, annak a léleknek, a melyet isteni szikrának kell hinnünk, bár mennyit té- velygett hitetlenségben, ferdeséggel teljes tettekben jel gyönyörbe merülve, ütni fog az óra, mikor Istent hívja végtére megalázódva! ...

Hogy lesz-e méltó büntetése a túlvilágon vagy meg lesz neki bocsájtva, erre megfelel a könyörülő isteni közbenjáró, Jézus . . .

Ne feledjétek, nemsokára a sir sötétébe szálló nagyanyátok szavait, utolsó intését: hogy a mennyire birtok, erősek legyetek a mai világ járásának ferdeségei- vel szemben ! Tanítják mi az erény, mind a szószékben a templomban, mind pedig a lánglelkű, az érző \ szívű, a jóslattal jövőbe látó költők! Tiszteljétek ezeket, ők nem jutalmaztatnak kellő kegyelettel, de szavuk behat a szivekbe, ők gyomlálják a rosszat s plántálják a nemeset, az erényt hirdetve . . .

De rajongók, ábrándosak se legyetek nagyon, mert az élet hajója kidob benneteket a kopár, virág- talan sziklák közé. Az emberiség hibáit nem gúnyolni, de gyógyítani kell, ha erre képesek nem lehetünk, kerüljük mindazt, a mi lelki békénket szétdulhatná és a kétségbeesés őrvényébe taszíthatna.

Ezek emlékül nektek kedvesim e napról !