Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-11 / 37. szám
egy pár szavunk. Mi a derecskéi parkot csak akkor tekintendjük teljesen rendezettnek, s az árvízveszélyek és jégtorlódások ellen egészen védettnek, ha a vágóhíd a közelből eltávolitva, s maga a park a Tarcsay-féle villától le egész a kápolnán alól meredő dombig kellő magasságú védgáttal lesz ellátva, mely védgáton át a Gombáspatak és a hétkápolnai forrás vize elzárható zsilipen folynék le a Dunába. Elvitázhatlan tény ugyanis, hogy egy park közvetetten közelében vágóhíd nem lehet, a minek okait bővebben fejtegetni fölöslegesnek tartjuk; valamint az sem vonható kétségbe, hogy az évenkint meg-meg- újuló árvízveszély és jégzajlás a legszebb növényzetet is tönkre teszi s hosszú évek fáradozásának eredményét semmivé teheti. Ha azombán mindezek elintézésére a közel jövőre hivatkozunk : már most is igaz hálával adózunk azon önzetlen férfiaknak, kiknek fáradságot nem ismerő buzgói kodása révén az azelőtt elhagyatott derecskéi rét egy kellemes sétahely- lyé változott át, mely kies fekvésénél s a városhoz való közelségénél fogva szép jövőnek nézhet elébe. Igen, csak a jövő nemzedék fogja kellőképen méltányolni azok törekvéseit és fáradságát, kik ennek létesítésén közremunkáltak, csak ha majd teljesen kifejlődve, valódi »városliget«- ként fog szerepelni e hely, akkor fognak igazán hálás elismeréssel adózni mindazoknak, kik a város regenerálási munkálataiba a hétkápolna környékének rendezését is belevonták s azt oly sikeresen megvalósították. Színház. Nem vonakodunk kimondani, hogy a színészekkel jobban meg vagyunk elégedve, mint a közönséggel. Azt a bizonyos rendes kis közönséget látjuk viszont minden előadáson, melyíyel hangversenyeken, felolvasásokon szoktunk találkozni. Nem lehet pénzkérdés ez a részvétlenség; hisz ott vannak a zóna-előadások, melyek csakugyan potom áron megtekinthetők, s mégis alig félig telik meg a szinterem. Nem vagyunk egészen hívei annak a nézetnek, hogy a színházba művelődés szempontjából menjünk, nem ; mulatni akarunk a színházban, szórakozni, felderülni, lelkesülni, meghatva lenni. Nem csalódunk, ha állítjuk, hogy Vácz 15,000 lakosának legalább a fele szeret mulatni, — és ime a színházban rendesen talán 100 főből álló ugyanazt az egy közönséget látjuk. — Hol mulat a többi? — A boros asztal vagy a sörös kancsó meg a kártya mellett, avagy tudja a kánya, hol . . . verték, úgy rövid idő alatt már a verebek is csiribolták, hogy milyen dicső szerepre válalkoztam és hogy Lengyelország gyásznapjai immár meg vannak számlálva. Kaptam is üdvözlő táviratokat és bátorító leveleket minden oldalról halóm számra és minél jobbban emelkedtem a hir szárnyain annál nagyobb lett politikai tekintélyem; mig végre azon vettem észre magamat, hogy komoly tényező lettem a kerületi politikában és hogy az eddigi képviselő renoméja végkép elenyészett az én dicsőségem verőfénye előtt. A legközelebbi képviselőválasztásoknál a régi jelölt már szóba se került többé. Én voltam az a gondviselésszerű férfiú, kit a kerület ellenzékének Lengyelországról táplált ősi álmainak megvalósítására legilletékesebbnek tartottak és a választás napján csak egy név díszelgett a zászlókon, csak egy név keltett határtalan lelkesedést: Paróka János! Meg is választottak egyhangúlag, mert ellenfelem kénytelen volt visszalépni. Szegény nem tudta, hogy Lengyelország felszabadítása csak mese volt, feleségem félrevezetére, a ki soha se engedte volna, hogy más, okból házon kívül töltsem az éjszakákat. Paróka János. A született feltaláló. Irta: IE3erg-l Sán.cLor. Leereszkedő köszöntéssel toppantott be reggeli 8 órakor Edison Eliliu amerikai honpolgár Sir Thomson Haddan szabadalmi irodájába. Az iroda egyike a legjobbaknak és legkeresettebbeknek és Edison Elihu úr egyike a legutolsó klienseknek. Az irodában a szolga porolta az állványokat és asztalokat, kivüle senki sem volt az irodában. De azért Elihu, rendes szokása szerint, méltóságteljesen beleereszkedett a Thomson űr klienseinek szánt karosszékbe, épen úgy, mintha legalább is pár ezer dollárt hozott volna a lalálmánybuvárnak. Edison Elihu 32 éves férfiéi volt, szakái, bajusz és biztos jövő nélkül. Mesterségéinek a mű lakatosságot vallotta; lényleg lanull. kereskedő, elcsapott vasutas, szolgálatban levő házmester és született lángész és feltaláló volt. — Ez utóbbi mesterségében a legnaÉs ezt mi nem rójuk fel műveletlenségnek, hanem nem akarásnak. Ugyan kérem önöket tisztelt szinház- nemlátogató közönség, hagyják ott arra a pár órára a kártyaasztalt s menjenek színházba. Higyjék el, hogy elégültebben fognak nyugodni térni egy jó előadás után, mint a füstös kártyaszoba emlékeivel. A jó előadások pedig gyakoriabbak a gyengébbeknél. Szombaton a „Hitves,“ vasárnap a „Kis madaram,“ hétfőn a „Madarász,“ szerdán az „Egy katona története,“ pénteken „Ne hagyd magad Schlesinger“ az igen jó előadások közé számíthatók. A „Hitves“-ben Veszprémyné, Veszprémy, Déri, Németh, Mátrai Margitka kitűnő játékukkal feledtették a mű gyengeségeit. Dériről emlékszünk meg különösen, mint uj tagról, ki jó alakkal s kitűnő férfias orgánummal bir és Mátrai Margitkáról, ki gyermek létére igen értelmesen, természetesen s meglepő ügyességgel játszta. Sándorkát. A „Kis madaram “-ban és „Madarász “-ban a legfőbb elismerés Szigethy Lujzát illeti, ki igen jól énekelt, kitűnő hanganyaggal rendelkezik s csupa élet, csupa vér. Meleg érdeklődéssel várjuk további szerepléseit. Kiss mint Madarász a közönség teljes megelégedését vívta ki erőteljes énekével s ügyes játékával. Guthy Saroltát tavasz óta előnyére kicserélték. A nyári hőség alatt úgy látszik megérlelődött művészete, — varrónőjének pedig kérjük átadni üdvözletünket. Daróczyné és Tisztái egészséges komikuma sok derült perczet szerzett. A karmester zongorája pompásan klappolt az énekesekkel. Magában véve a csók nem elviselhetlen dolog, az igaz, de a szeptember 6-iki „Csók“ kissé karczos volt. Az itt-ott mutatkozó bizonytalanságot a szereptudásban elnéztük volna, a jelmezekkel meg teljesen meg voltunk elégedve; dehogy az egész darabot végig deklamálták, mintha tragödia lett volna, ezt nem tudjuk megbocsátani. Legyen bármily klasszikus ez a darab, mint a szinlapon ki volt emelve, legyen bármily magas stylű kötött nyelven Írva, azért mégis vígjáték az, a vígjáték természete pedig nem tűri a szavaló beszédet, a versek pattogtatását meg semmiféle műfaj sem. Érczkövi Car- loja- és Weber Ferike Marittájából hiányzott az a kedves természetes naivság, a mi e két alakot különösen jellemzi. Továbbá az édes, tiltott csók definiczióját Weber Ferike oly borzasztón szavalta el, hogy többen oda nyilatkoztunk, miszerint ha a tiltott csók csak olyan édes, úgy nem kérünk belőle. Az „Egy katona történeté“-ben Bérezi Erzsi és Veszprémy brillíroztak. A „Fityfiritty“ nagyon gyönge népszínmű. Jönnek-mennek az alakok kell vagy nem kell, ki és be és két felvonáson keresztül még nem tudjuk, hogy tulajdonképen mit akarnak. Bérezi Erzsi igen jól játszott, Mátrai Lujza sok buzgósággal adta a „Fityfirittyet.“, bár mostanig sem tudjuk, hogy Sárika miért legyen Fityfiritty ? ép úgy lehetne akármi más is. Figyelmeztetjük Mátrai Lujzát, hogy a közép „e“ betűket nagyon sűrűn és helytelenül használja, ennyire még Gömörben sem szokásos. Különben ügyes színésznő, a ki énekelni is tud. A pénteki zóna-előadásra, gyobb tökélyre vitte. Találmányainak számát ő maga sem tudta ; de annyit önérzetesen állított mindig, hogy találmányai az emberiség jövő boldogságát hordják méhükben. Lángeszét az iparnak egymástól nagyon távol eső terein foglalkoztatta. Találmányai a legváltozóbb ipari czikkeket ölelték fel és megtöltötték bizar képekkel elcsigázott agyát, mintái pedig szűk lakásának minden zegét-zugát. Annyira vitte a feltalálást, hogy bizony ha istállója van, még ebbe is csupa új találmányú minta-paripát állitott volna. Mint minden emberi cselekedet, úgy Edison Elihu találmányai is alá voltak vetve holmi földi fogyatkozásoknak. Először semmit sem értek, másodszor a legbizarabb kategóriába tartoztak, harmadszor pedig azt a szégyent hozták Elihu fejére, hogy miattuk, bölcs okozójuk New-York összes, számszerűit 65 szabadalmi irodájából ki . . . — Edison Elihu a pénztelen feltalálókhoz tartozott, de azért ez — a kiküszöböltetés keserves perczeítől eltekintve — nem hervasztotta el viruló reményeit. Minden reményének, önbizalmának és egész lényének egy támpontja volt: a neve. Ezt hangsúlyozta valahányszor egy-egy találmányáról beszélt — soha sem beszélt másról. — Ezzel akart imponálni, meg a leborotvált ábrázatával, a milyen a valódi Edisoné is. Csak egyről feledkezett meg. Arról ugyanis, hogy az igazi Edisonnak a neve Tamás, Elihu pedig a feltalálás bűvös mesterségében volt Tamás. A villamosságban s a repülésben legtöbbet fáradozott Elihu s a repülés terén nem is kellett kísérletekkel vesződnie, mert valahányszor egy-egy szabadalmi irodába ment, mindannyiszor önkéntelenül kísérletezett. Első találmánya egy ablakkal ellátott esernyő volt, melynek czélját az képezte, hogy regényes hajlamú ifjak és leányok esős időben is láthassák a vándorló felhőket. Második terméke épen nem meddő lángeszének egy csizmalmzóval összekötött petroleumlámpás, melynek czélját nem igen kell magyarázni. A későn hazajövő férj ugyanis csak bcleállitja czipőjét a húzóba és a lámpa meggyullad. E találmány különös tekintettel van a pityókos állapotban leledzőkre. E nyughatatlan fej most már a mosónék tönkretételére fordította erejét, a kik neki sok kellemetlenmelyben Guthy Sarolta különösen szépen énekelt és zajos tapsokat kapott, csak annyit mondunk Veszpré- mynek, hogy: Ne hagyd magad Schlesinger! Iskola-szentelés. Azon sok panaszon, mely a felsővárosi iskola szűk i volta ellen irányult és lapjainkban is kifejezésre talált püspök urunk atyai kegyessége alaposan segített azzal hogy a három tanteremmel biró és rozzant állapotbar levő iskolaház helyett a kor kívánalmainak megfelelőlel tágas, könnyen szellőztethető és csinos 5 tantermet é: tanító lakást emeltetett, mi által a város tanügyénel fejlődésén nagyot lendített, mert a tantermek emelésével a tanerők száma is szaporodott. Emeli e hatalmas épületet az udvar felöl végij futó sima burkolattal ellátott oszlopzatos folyosó, melyri - két bejáráson lehet jutni; az egyiken a fiúk a másikon i a leányok járnak be. Hogy mily hézagot pótol ez uj iskola kitűnik abból, hogy eddig városunkban csak egy 4-ik fiú- és egy 4-ik leányosztály volt; most már a kisvácziak hálával gon- í dolhatnak kegyelmes urunk jótékonyságára, mely lehetővé telte a felsővárosi iskolát 6 osztályúvá emelhetni, miáltal megkiméltetnek gyermekeik különösen téli idő-c ben azon hosszú úttól, mely egészségűkre káros hatással lehetett volna. Vasárnap délelőtt volt ez impozáns iskolának ; fölszentelése. Az iskolaszék teljes számban jelent meg ott voltak; a város polgármestere, a nagyprépost, a; a egyházmegyei főtanfelügyelő, a város és uradalon r: több tisztje, a tanítótestület, több városi képviselő érné számos szülő. Minthogy a megjelentek a nagyteremül nem fértek volna, dr. Czettler Antal kanonok a tor náczon lendületteljes beszédet intézett a hallgatósághoz, melyben vallásos érzülettel szólott az első Mesterről és az ő utódairól, kiemelve az intézők elismerésre méltó érdemeit, hangsúlyozva az iskolák fontosságát, köszönetét mondott elsőben a püspökünk ő nméltóságának kegyes atyai gondoskodása- s nagylelkű adományáért, azután a városnak azon áldozat- készségéért, hogy az épület mellett elterülő üres telkei iskolaczélokra átengedte, a hallgatóságot a pontos iskoláztatásra hívta föl, végezte beszédét; mely utár minden termet megszentelt. A jelenvoltak egy része a polgármester vezetési A alatt püspök urunkhoz mentek tisztelgés végett, hogj áldozatot nem kímélő jótékonyságát igazán és őszintéi érzett meleg szavakban megköszönjék. — A kegyelme úr a látogatókat nagyon kegyesen fogadta és Ígérete £ tőn, hogy szívesen fog továbbra is hű pártolója lenn nevelésügyünknek. Másnap a felsővárosi plébánia templom megszem £ lélése után püspök urunk ő nagyméitósága az uj iskolát is megtekintette. Péts Sándor és Filzer Imr un vállalkozók fáradságos munkájokban valóban remekeltek. A szemlélés közben fölmerült kisebb hiányosságok séget okoztak. Feltalált egy 365 finom rétegből készük férfi-inget. A napi használat után le kellett szakítani s n felső réteget és az ing ilyetén tisztán leszolgálta az esz- .. -9 tendőt. Szökőévekre külön 386 rétegű ingek gyártásál. vette czélba, nehogy a rétegek és napok számánál gíd össze nem egyezése miatt kifogásolják találmányát i. in pedáns amerikaiak. Valahányszor találmányai értékesítéséhez fogott dog mindannyiszor kudarcz lett a dolog vége. Mindegyi’ találmányára külön részvénytársaságot akart alapitan de ez sehogy sem akart sikerülni. A különben vállal ellj kozó szellemű yankeek igen zsugoriaknak mutatkozta nJsi vele szemben. Lelki szemei előtt óriási számoszlopo - oq. állottak, a melyeknek mindig megmaradt az a hibájuk hogy csak számoszlopok. — így találgatott fel, ig_ ábrándozott és számolt 15 sovány esztendőn át Elihu minden évben remélve, hogy a következő lesz az a vár kövér esztendő és minden esztendőn csalódva, hogy e sem volt az. Most is a következő biztos kövér esztendőn meren gett el, midőn belépett az iroda tulajdonosa Mr. Thom iod son Kaodan. Elihu felállott és jelentőségteljesen pislo gott Mr. Thomson felé. De ez a legnagyobb cziniz mis mussal, a milyen csak egy szabadalmi iroda-tulajdo nőstől kitelhetik, azt mondta: — Tudja, hogy nincs időm, röviden végezzünk — Igenis Sir Thomson röviden fogok végezni olyan röviden, a mint az ilyen geniális gondolatim csak lehetséges. S avval szemei a lehető legjelentősebb kerekded , jj ségét nyerték, de ez Thomson urat nem hozta ki fieg májából. Egyet dörrnögött s foghegyről szólt csak. — Folytassa. Elihu folytatta. — A leggeniálisabb találmányról lesz most szó azért, különösen figyeljen Mr. Thomson, mert nem tu dom, el tudom-e még egyszer mondani. Elihu ugyanis azt gondolta, hogy minden lángésznek hirtelen halállal kell kimúlnia. Arról van szó, hogy két igen hasznos dolgot, ; a melyek eddig külön tettek hasznos szolgálatokat, mos egyesítsünk. Nemde Ön is mindig elhagyja a fogpisz kálóját? Lássa, éli is igy vagyok vele, most sincs nálan
