Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-09-11 / 37. szám

lem kerülték el püspökünk gyakorlott szemeit és azonna 1 ntézkedett, hogy például a folyosót tartó oszlopközök íorláttal ellátássá nak, nehogy a gyermekek a körül- oelül egy méter magas tornáczról lelépjenek. Távozás közben az utczán járók kézcsókolással lyilvánitották püspökünk iránt hálájokat, kikhez ke-, fyes szavakat intézve látható megelégedéssel távozott CSARNOK. A zenekedvelő. — Igaz történet. — Roppant nagy zenekedvelő vagyok, úgy annyira, íogy még a „verklist“ is szeretem ha t. i. köztem és ízen szép hangszer közt legalább tiz mértföldnyi távol­iág van. Jó magam — fájdalom — nem konyitok sem a ;ongorához, sem a hegedű vagy gordonkához, de még :sak „okarinázni“ sem tudok. Pedig biztosan tudom, hajókor hozzá láttam volna, nindezen hangszereket most „bírnám“ ; mert tetszik udni (vagy nem?) nagyon jó hallásom van; ezt bátran imondhatom, mert hisz nem tehetek róla, ez egy ve- em született tulajdonság, mely már a legelső napok­on nyilvánult. Legalább úgy mondja az édes anyám. Zeneérzékem igen korán fejlődött, amit az is bizo- lyit, hogy már mint ki: gyerek, ha valami rossz fát ettem a tűzre, már jó előre kezdtem „bőgni“. Tehát ifjú koromban „bőgős“ voltam; igaz ugyan .ogy a „vonyót“ rendesen nem én tartottam, de ez gyre megy. A mikor még a székes-fővárosban laktam, csak ly házban fogadtam lakást, a melyben lehetőleg zon- ora, hegedű, czimbal, gordonka, okarina, harmonika s más hangszerek képviselve voltak. Hogy ilyen lakást nem volt épen nehéz találni, zükségtelen erősen bizonyítgatni. Legnagyobb élvezetem aztán az volt, a hivatalból örházba menni, onnan a törzsvendéglőbe és végezetül kávéházba. így aztán rendesen 12 óra felé vetődtem haza ama iztos tudatban, hogy most már nem hallok sem zon- orát, sem hegedűt, okarinát, gordonkát vagy más asonló „szerszámot“. Egy ideig csak valahogyan ment a dolog; igen m, csakhogy ezen „rendes“ életmód mellett igen sokat öltöttem, az erszényem tehát csakhamar egy erélyes non possumus“-szal véget vetett a zenekedvelői pasz- iiomnak és én kénytelen voltam egy szuszra végig allgatni a „dunari“ meg „királyfogás valczert“ egy Ihopin „impromtut“ vegyes „Boccaccióval“ Liszt Rapsodiát.“ okarinával garnifözVa 'égy szóval majd — regbolondultam a sok „élvezettől“. Ez is csak ment egy ideig, már t. i. mig a hónap lsején túlestem, akkor aztán megczirógattam egy kicsit z én pénzügyi miniszteremet, melyet bugyelláris alak- an mindig magammal hordtam és jöttem megint haza angverseny — után. Persze előre tudtam, hogy sokáig úgy sem fogom ibirni a „streikolást“, fogtam magam tehát és kieszel- ;m egy tervet, melynek megvalósítására hamarosan ozzá is láttam. Az igazság érdekében be kell vallanom, hogy az gész nem volt egy tőlem eredő eszme, hanem kifun­!Z igen hihető volt). De az inggomb, az mindig helyén iarad. Rendeltetésénél fogva 'ugyanis az inggomb két llentétes irányban huzó ruhadarab részletnek lyukaiba an helyezve. Nem kell hosszasan magyaráznom, hogy két ellentétes erő nyugalmat szül s az inggomb mindig elyén marad. Erre alapítom én a találmányt. Az ing- ambba belehelyezzük a fogpiszkálót és ezentúl nem sz oka senkinek sem panaszkodni arról, hogy fogpisz- álóját elvesztette. Azt is elmondom mindjárt, hogy :ándékozom értékesíteni. Természetesen szó sincs arról, ogy ezt a találmányt kiengedjük kezeinkből. Mi ketten, n Sir Thomson és én Mr. Edison Elihu newyorki kosok, mi fogjuk ezen rendkívüli fontosságú ipar- :ikkel a világ öt részét ellátni. Szállítani fogjuk Mas- ichuhets államtól egészen Tokióig. És Kamehatkától amerunig az emberek mindenütt inggomb- fogpiszká- val fogják fogaikat ebéd után tisztítani és fogpisz- iló-inggombbal fogják ingeiket gombolni. 100,000 ollár tőke biztosan hoz évenkint 8000 dollár kamatot, kkor megállt s jól megnézte gondolatában a 8000 allárt. Azután folytatta. Önnek van pénze, nekem nincs. Nekem van geniális .lálmányom, önnek nincs. Adjuk össze e kettőt és 10 év ulva saját vasutaink fogják szállítani a fogpiszkáló- ggombokat. Adja be a világ öszes szabadalmi hiva- laihoz a szabadalmi kérvényeket. Egyet mondok még. Ez a geniális találmány meg- demli, hogy születésekor rögtön megjutalmaztassék. n — és itt Elihu akadozni kezdett — legszebb jutá­mnak tartanám Miss Thomsonnak, az ön leányának ízét. Itt állok, egy valódi gentleman, adja nekem leá- /át feleségül. Mr. Thomson megnyomta a csengetyüt. A szolga íjőtt, annak intett egyet és Sir Edison Elihu, számos miális czikknek a feltalálója, kint volt a folyosón. Ez volt az egyetlen szabadalmi iroda New-Yorkban, hova még mehettem és most innen is ... . Lent a kapu alatt Mr. Thomson czégtáblája alatt fig Mr. Edison Elihu s azon gondolkodott, hogy hon­in vegyen útiköltségre való pénzt Washingtonba, t vannak még szabadalmi irodák. dálta azt, valami élelmes tallián a kinek meg ma is hálával tartozom, hogy valamikor az utamat keresz­tezte. Láttam én t. i. egyszer egy talliánt, ki messziről mint valami szörnyeteg nézett ki; elől-hátul púpos volt és közeledtét oly pokoli lárma kísérte, hogy a kutyák vonyitottak, a marhák bőgtek, az emberek meg nagy élvezettel — hallgatták. Pedig nem volt sem elől sem hátul púpos, hanem csak amolyan „művész“, ki egyszerre többféle hang­szeren tudott játszani, a milyen volt egy nagy dob, melyet a hátán czipelt (innen a látszólagos púp hátul), egy jókora duda (innen a látszólagos púp elől). A nagy dobon erősítve volt két réztányér, melyeket a lábával dirigált; a kezei azonkívül dúsan föl voltak szerelve apró csengetyűkkel. Tessék már most elképzelni azt a menyei zenét, ha ez az úri ember „működésbe“ hozta hangszereit. A nagyobb effectus elérése végett rendesen a nagy dob szólalt meg leginkább. Llát kérem alássan én is felcsaptam ilyen talli- ánnak. Nagy titokban összevásároltam a szükséges kellé­keket és egy szép napon elhozták azokat egy nagy lá­dába csomagolva a lakásomra. Mikor igy rendben volt minden és valahogyan meggyőződtem arról, hogy a mindennapi hangverseny az „összes szerződött“ tagok közreműködésével fog megtartatni, a nyitott ablak elé álltam és kezdtem én is „hangversenyezni“ és pedig versenyezni a szó vá­logatott értelmében. A hatás meglepő volt! A zongora, hegedű, okarina, harmonika stb. mind elhallgatott, csak az én dudám nem ismert pihenést, no meg a nagy dob és a csengetyük, melyek — jobb ügyhöz méltó — kitartással „működtek.“ Csakhamar megnépesedtek a többi ablakok is és a ház nagyja-apraja az ég felé tekintett, keresendő a pokoli lárma eredetét. Nem soká kellett keresni, hisz’ ott álltam a har­madik emeleti lakásom udvarra nyíló ablaka mögött és — folyi .tva a hangversenyt — nagy büszhén te­kintettem alá a legyőzött „kollegákra.“ így ment az nap nap után és menne még mai napig is, ha rövid úton ki nem tették volna a szűrö­met nagy gyönyörűségére a ház nagyja-aprajának. Azóta sem hangversenyeztem. Monsieur Jules. Városi és vidéki hírek. = Egyházi ének. Múlt csütörtökön Kisasszony­napján, amint már előre jeleztük Palkovics Olga k. a. Cherubini des dur Ave Mariáját énekelte a székesegy­házban. A kisasszony a hosszú és fárasztó darabot a legnagyobb preczizitással adta elő és látszott, hogy annak betanulására nagy gondot fordított. = Egyházmegyei hírek. Vozárik Antal, vácz- hartyáni plébános, Tó-Almásra neveztetett ki plébá­nosnak. — Pozsár Endre hatvani segédlelkész Kálióra küldetett adminisztrátorul. = Tánczestély. A váczi löegylet által a lőház termében saját pénztára javára a Mária névnapi búcsú alkalmából ma zártkörű tánczestély rendeztetik. Belépti- clij személyenként 1 frt. Gsaládjegy kettőnél több sze­mélyre 3 frt. Felülüzetéseket köszönettel fogad a régi terheivel küzdő egyesület. A tánczestély kezdete esti 8 órakor. — Az ugyanez alkalommal rendezendő dijlö- vészet és dijtelcézés délután 2 órakor kezdődik s 12-én délután végződik a dijak ünnepélyes kiosztásával. = Kossuth Vácz díszpolgára. Abból az al­kalomból, hogy Kossuth Lajos száműzött nagy hazánkfia 90-ik születésnapját ünnepli, városunkban is mozgalom indult, hogy e napot méltó fénynyel megüljék. Arról is értesültünk, hogy több képviselő aláírásával indít­vány adatott be a város polgármesteréhez azon czél- zattal, hogy Kossuth Lajost a legközelebb tartandó képviselőtestületi közgyűlésen Vácz város díszpolgárává válaszszák. — Nekrológ. Plávy István, nógrád-kállói plé­bános. f. hó 2-án, élte 45-ik, papsága 21-ik évében elhunyt Kálión. R. i. p. = Köszönet. A sz. Vincze egylet szegényeinek javára újabban a perselyekben befolyt: az irgalmas- rendiek gyógyszertárában 9 frt 10 kr., a felső plébá­nián 3 frt 53 kr. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 182. r. gyűlése. = Baleset. Klits János szilágyi lakos tegnap délben a városháztéren taligáját rövid időre elhagyta. Alig, hogy eltávozott, lova valamitől megijedt, s oly rohamos futásnak eredt, hogy a taligán ülő felesége megfékezni nem bírta. A taliga a Káptalan-utcza ele­jén főioldalt ütődvén felborult, maga alá temetve a lovat is. Az asszony leesvén, szintén a taliga alá ke­rült és arczán megsebesült. = Megüresedett tisztségek betöltése. A városházán vakancziában levő állatorvosi és aljegyzői állásokra, mint illetékes helyről értesülünk, legközelebb kiírja a polgármester a pályázatot. Az aljegyzői teen­dőket ideiglenesen Tanács Géza, a polgármester ügyes kezű segédje végzi. = Ötven éves írói jubileum. Nógrádmegyében lelkes mozgalom indult meg Pajor István veterán köl­tőnk ötven éves irói jubileumának megünnepelésére. Hontmegye irodalompártoló közönsége csatlakozni ké­szül az ünneplőkhez, mire a hangot a Nógrádi Lapokban a jubiláns kartársa: Pongrácz Lajos cs. és kir. kama­rás Hontmegye nyug. alispánja adta meg. Mert a két szomszédos megye kedvelt dalnokának ünnepeltetése csak akkor lesz teljes, ha abban Ilont és Nógrádmegye egyértelmüleg részt vesz. Pajor István úgy a közpályán mint az irodalmi téren számot tarthat kortársai becsü­lésére. Közpályán szerzett érdemeiért kir. tanácsosi czimmel tüntette ki a legmagasabb királyi kegy, iro­dalmi sikereinek elismer és ül "a Kisfaludy-társaság tag­jává választá. — A hétfői előadáson lesz szerencsénk Náni szerepéden ifj. Prielle Kornéliát látnunk. = A piaczi pincze betöltése. Vácz város képviselőtestületének nem rég hozott határozata értel­mében a hét folyamán eltávolították a piaczon levő pinczelejáratot, mely régóta disztelenitette a város ezen legélénkebb pontját. = Ellenőrzési szemle- Vácz város és a hozzá tartozó pusztákon tartózkodó cs. és kir. tartalékos le­génység fölött a szokásos ellenőrzési szemle f. évi ok­tóber hó 1-én fog városunkban megtartatni. Bővebben a falragaszok fognak minden érdekeltet tájékoztatni. — Segélyezés. A „Jósziv“ egyesület, miként illetékes helyről értesülünk, a sződi tűzkárosultak ja­vára 400 frt segélyt utalványozott. = Veszprémy Jenő egy újabb 12 előadásra szóló bérlet gyűjtésével bízta meg titkárát Borsodi Vil­most, melyben a legújabb darabok vannak felvéve u. m. Bolondok háza, Diurnista, Ulánusok stb. Nem ké­telkedünk, hogy Vácz műpártoló közönsége méltányolva színtársulatunk önzetlen törekvését és tömeges aláírással fogja kifejezni igyekvésük iránt elismerését. Hogy az uj bérlet gyűjtés sikere nem marad el, arról előre is meggyőz bennünket Borsodi Vilmos tapintatos fellé­pése, leleményessége és behízelgő modora, melylyel- bi­zalmat tud gerjeszteni úgy a maga, mint a társulat részére, ki méltó titkára Veszprémy tapintatos szín- igazgatónak. = Ribillió Mácsán. Izgalmas napjai voltak a héten Mácsa község csendes lakóinak. Két egyénnek gyanús megbetegedése idézte elő a ribilliót, kik közül az egyik a kolerához hasonló tünetek között meg is halt. Dr. Rosenberg körorvos nyomban jelentést tett az esetről a főszolgabíróhoz, ki nyomban a helyszínére küldte dr. Nagy Armin járási orvost. A hivatalos bon- czolás, melyet a járási orvos végzett, kiderítette, hogy a betegnek halálát nagyfokú hashártyagyulladás okozta. A másik egyén állapotában javulás állott be. Kemény főszolgabíró különben a megye alispánját táviratilag értesítette az esetről. = A Kossúth-ünnepélyt rendező városok, községek és egyleteket értesíti a budapesti 48-as ki­állítás rendezősége, hogy Kiss György jeles szobrász művészünknek Kossuth 48-as Daguerrotyp-fényképe után készült életnagyságú gyönyörű szobrát a fővárosi vigadóbeli 48-as kiállítás rendezőinél 20 forintért meg- lendelhetni. Ugyancsak ez ünnepélyes alkalomra olaj- festésű Kossúth képek is kaphatók. A gróf Károlyi Gábor által Székesfehérvárnak ajándékozott életnagy­ságú Kossúth kép másolata rámájával együtt 220 frt. A kép 177 centimeter magas, 148 cm. széles. E kép­nek eredetijét Karlovszky jeles festőművészünk készí­tette Párisban. A második Kossúth kép Meyerhoffer hires festőnek fényképe után készült eredeti festménye 1887-ből. Ezen mellkép nagyságú Kossúth festmény ára igen díszes rámában 150 forint. Ezután van élet­nagyságú olajfestésü Kossúth mellkép szintén jeles művésztől 60 írtért, igen díszes rámával együtt. Úgy a képek valamint a szobrokból befolyó pénzt is a 48—49-iki szabadságharczunk nagyszerű gyűjteményé­nek föntartására fordítja a rendezőség. — Aszódon szept. 6-án este Csapp Károly czuk- rász-segéd alig 16 éves korában künn a szabadban a fűzfák alatt főbe lőtte magát, s azonnal szörnyet halt. — Öngyilkosságának oka edcíigelé nem tudható; any- nyit azonban állítanak, hogy hosszabb idő óta munka­kereset nélkül volt s ez vitte volna őt e végzetes tettre. — Kossuth Lajos nagy hazánkfia születése nap­jának megünneplését Bomonyban is meg akarják fé­nyesen tartani. = Az ó szövetség ősrégi kézirata. Bécsből azt távirták a Timesnak, hogy az orientálisták kongresz- szusán egy ős papirost mutatnak be, mely a szakértők állítása szerint korszámlálásunk 3—4. századából való s Zakariás és Malakiás próféta profécziájának töredékét tartalmazza görög nyelven. Ezt a papiruszt tartják az ó-szövetség legrégibb kéziratának. A papiruszlapok tiz hüvelyk hosszúak és hat hüvely szélesek; mindegyik lapon 28 sor van, s a sorokban, szómegszakitás nélkül 14—17 betű. A papiruszlapok könyvalakba vannak összekötve. Hogy a papirusz honnan származott, azt még nemr árulták el. (É—s.) = Állandó 48-as kiállítás. A fővárosi viga­dóbeli 48-as kiállítás főrendezőjét értesítette gr. Csáky miniszter, hogy a 48-as gyűjteményt nem egészben, hanem nagy részben kívánja átvenni, a nemzeti múzeum­ban való elhelyezés végett. A 48-as kiállítás főrendezője most írásban tudatja a miniszterrel, hogy hajlandó a gyűjtemény árát a magyar hírlapírók nyugdíjintézetének és az Emkének átadni, illetve adományozni az esetben, ha a miniszter a 48-as gyűjteményt egészben veszi át, annak árát kifizeti és a gyűjteményt egészen és állan­dóan láthatóvá teszi. = Fontos rendelet a szeszitaladó tárgyá­ban. A pénzügyminiszter f. évi 53,236. sz. a. a szeszes italok kimérésénél és kismértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi szabályokat tartalmazó rende­letet bocsátott ki. E rendelet bővebb intézkedést tar­talmaz az ellenőrzésre hivatott közegek működési körük, az italok egészséges volta, úgy a kimérésnél haszná­landó edények tisztántartásánál szemmel tartandó sza­bályokra vonatkozólag. Azt hiszszük azonban, aminek már a szeszitaladó javaslat alakjában történt bemuta­tásakor kifejezést adtunk, hogy ily rendszabály czélját elérni nem iogja. Határozottan szükségünk van önálló, szerves törvényre, mely emberi és állati élelmiszerek, italok hamisítását felöleli. E nélkül úgy a büntető tör­vényhez beterjesztett novella az élelmiszerek hamisítá­sáról, valamint a jelen rendelet is Írott malaszt marad, mert hiányzik a lélek belőle — törvényes megállapítása annak, mi a hamis és ártalmas élelmiszer stb. és mi nem.

Next

/
Thumbnails
Contents