Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-31 / 31. szám
a műveltség dolgában, mintaképül szolgál a hölgyekkel szemben való előzékenységben is, de czimezésben nem oly pazar és bőkezű. Csak kétféle megszólítást használ: »asszonyom« és »kisasszony.« A legmag sabb és legalsóbb körök egyaránt csak »monsieur«-nek szólitják a férfiakat. Nagyságosunk mi csak agyba-főbe mindenkit, ha a súlyos következményeket nem akarjuk viselni utána. Hiszen az udvariasság állapította ezt meg igy. Ép igy vagyunk a férfiaknál. Legkisebb czim a tekintetes. Jaj annak a ki csak »úrnak« szólít valakit ! Csak bárdolat- lan, műveletlen embertől telik ki ilyen »tiszteletlenség.« Hogy kiment a divatból ez — a bizalmas viszonyt oly szépen kifejező s egyszersmind minden izében magyar megszólítás: »öcsém uram!« »urambátyám.« Ma kikaczag érte a világ! (Magam is hallottam egy »uraság« neheztelését érte.) De mikor ez a czimzés olyan ártatlan ! Hisz pénzbe sem kerül: bánjunk hát bőkezűn vele! Az »egy fokkal» magasabból czim- zettnek pedig hadd hízzék belé a mája! N. A tanitó-egyiet közgyűlése. A vácz-székesegyházi kerület tanitóegylete f. hó 28-án tartá a leányiskola nagy termében közgyűlését. A tagok szép számmal voltak jelen. A gyűlést Szabad József püspök-hatvani esperes-plebános nyitotta meg a legszebb beköszöntővel, mely után üdvözölve a tagokat köszönetét mond az egyházmegyei főtanfelügyelőnek szives megjelenéséért. Bejelenti: Majer Antal bot- tyáni, Kozelka Alajos penczi és Banos Gyula kosdi tanítókat, mint uj tagokat; mely után a tőle megszokott szellemességgel egy hosszú és a figyelmet mindvégig lekötő beszédet mondott, melyből kiemeljük a következőket. A tagokat különösen összetartó szeretetre buzdította, mely a sikernek legszebb biztosítéka. Serkent a tovább képzésre, mert tökéletesnek senki sem mondhatja magát; kívánja a jóakarat ápolását s buzdít: hogy a jó tanácsot mindenkitől szívesen fogadjuk. Ezután áttér a tanítók anyagi ügyeinek miként való tovább fejlesztésére, terményeinek értékesítésére s ajánlja különösen mint uj jövedelmi forrást a „Melissa“ termelését és a gyógyfüvek gyűjtését. Végül teljes hévvel szólott a magyar szellem fejlesztéséről, különösen más ajkú községekben. Nem elégszik meg, ha az idegen ajkú gyermek már tud magyarul beszélni, hanem igazi magyaros érzést is kivári a gyermekben fejleszteni; mit kiválogatott eredeti magyar dalok betanításával vél elérhetőnek. Szeretettel kell — úgymond — a nép javára működni, mert csak igy lehet elérni a kívánt sikert. Beszédét az apostol ezen szavaival zárja: „Fiacskáim szeressétek egymást!“ Ezen éljenzéssel jutalmazott beszéd után a jegyzőkönyv felolvastatott és hitelesíttetett. Következett Fodor Imre társelnöknek az egylet bel - életéről való jelentése, melyben megemlékezett Kom- lóssy Ferencz orsz. gyűlési képviselőről, mint azon férfiúról, ki a katli. tanügyet mozgásba hozta, a szervező bizottságot megalkotta, vezette és a ki fáradságos tevékenysége által ügyünknek oly sokat használt, kívánja, hogy elismerésünknek jegyzőkönyvünkben már Herkulesfürdőben, Szliács, Karlsbad és talán Osten- déban is, de másrészt azt mondják, hogy egy ízletes „hamis“ levest is tud elkészíteni, amit azonban a kicsike — rágalmazásnak deklarált. Már most kérem, melyik az igazán igaz? Mindez azonban egy cseppet sem változtat, azon, hogy a bájos Hildegard — mert ez a neve — jó feleség lesz. Fia tehát valami előre nem látott körülmény közbe nem lép, akkor legközelebb olvasható lesz az összes lapokban: Csudái Náczi Bársonyi Tlildegarde jegyesek. Ah! mondhatom nagyszerű lesz és már előre is örülök, hogy végre valahára megint sikerül valakit a papucskormány alá juttatni. Tudom, meg is fogja azt nekem hálálni a Náczi barátom; és mért ne? Hiszen kérem csak nem akar élte végéig agglegény maradni és csak akkor nősülni, amikor már- jobb, ha nem — nősül . . . De hát a mai világban ez úgy van ; a fiatal emberek félnek a nősüléstől mint a tüztől, pedig hát nincsen igazuk, mert elvégre is mi lesz a világból, ha senki sem akar nősülni? És mert a Náczi barátom okos gyerek és érvelésemet okvetlen jóvá fogja hagyni, azért biztosan remélem, hogy mielőbb ismét lehetek — vőfély. Ezen alkalommal egyúttal jubilálni is fogok, mert Náczival teljes lesz az első — tuczat! Nem tetszik tudni, ezért nem szoktak valami kis érdemkeresztet osztogatni ? igen! már tizenkét párt hoztam én össze és a Náczi lakodalma után felhagyok végképen ezen veszedelmes foglalkozással, mert Fiát tetszik tudni „aki másnak vermet ás — maga esik bele.“ Egyelőre pedig egy csöpp hajlandóságom sincsen az a bizonyos „maga“ lenni. adjunk kifejezést; mit Csávolszky József kanonok azzal egészít ki, hogy ez neki írásban megküldessék és jövőre nézve kérjük meg őt, miszerint ügyünket továbbra is szivén viselni és annak javára törekedni szíveskedjék. Szólott ezután a társelnök kedves eszméjéről a tápintézet tovább fejlesztéséről s óhajtja, miszerint egy tanító se legyen, kinek tápintézeti ügyben méltányos kérelme ne teljesítessék, mit egyesületünk tőkéjének gyarapításával vél elérhetni. Ajánlja a közgyűlés tagjainak az Írószerek elárusitását, a krajezáros bárczák eladását és a méhtelepek felállítását. A katli. képezdé- nek városunkban való felállítását üdvös eszmének mondja, melytől úgy a tanügy, mint az egyház javára sokat vár. Jelentése tudomásul vétetett. A pénztárnok jelentéséből kitűnt, hogy a bevétel: 33 frt 45 kr. a kiadás 20 frt volt. Pénztárnoknak újból Krsák József püspök-hatvani tanító választatott. Minthogy voltak, kik az egyesület Írószereit nem tartották a legjobbnak, megbizatott az egyesület pénztárnoka a jobb minőségű Írószerek beszerzésével. Hosszabb vitára adott alkalmat azon püspöki leirat, mely a párbérnek készpénzben való megváltását czélozza. Az egyleti tagok eívben elfogadják a terményeknek pénzben való megváltását, de az 1 véka búza 1 frt 20 krnyi értékét keveslik. Mire Csávolszky József kanonok szolgált felvilágosítással, hogy ezen összeg csak minimumot képez, és nem zárja ki, miszerint az egyesség magasabb árban ne történhessék. Ugyanebben a leiratban van szó, hogy az ovodák vezetése lehetőleg a kántor vagy a tanítók nejeire bízassák, — mi minden esetre a nevelés ügy érdekében nagyobb garan- cziát nyújtana — tudomásul vétetett. Bazsanth János indítványára elfogadta a közgyűlés Glatz György által szerkesztett kérvényt a tanítói fizetések méltányos, rendezése tárgyában, melyet a képviselő-házhoz fog fölterjeszteni. A központi gyűlésbe Petrovácz Gyula és Bazsanth János tanítókat választotta. Megállapodás történt arra nézve, hogy Jankovits Ernő a nyelvtanból és Fodor Imre a számtanból módszertani előadásokat fognak tartani. Elfogadták a főtanfelügyelő azon indítványát, hogy a délutáni órákban egy uj kaptárokkal berendezett méhtelepet tekintsenek meg. Végül egyleti elnök örömteljesen jelenti, hogy megyés püspökünk Ígéretét bírja: miszerint az egylet tagjait fogadni fogja, mire a közgyűlést berekesztette. Az egyleti tagok most Szabad József esperes-plebános vezetése alatt a püspökhöz mentek, ki a küldöttséget látható örömmel fogadta, a megjelenteket kartársainak nevezte, kitartásra, keresztényi türelemre buzdította, működésökre a legjobbat kívánva, leereszkedő nyájasság között bocsájtotta cl magától. Délben a táp intézeti helyiségben társas ebéd volt, melyen 28-an vettek részt. Az első felköszötőt Szabad József megyés püspökünkre mondotta, Fodor Imre az elnököt köszöntötte fel, mig Szabad József Csávolszky József érdemeiről szólott, mint a tanügynek lelkes vezetőjéről. Az ebéd végeztével az egylet tagjainak egy része a méhtelep megtekintésére indult. Iskolaszéki ülés. A római kath. iskolaszék f. hó 27-én tartott gyűlésében jelentette be az egyházi elnök, hogy a tervbe vett 4 osztályú ipariskola helyett, miután az akadályokat sikerült elgörditeni, a jövő tanévvel polgári iskola lép életbe, mely a czélnak jobban megfelel és több pályára készít elő. Ez évben csak 3 osztály nyílik meg és jövőre lép életbe a 4-ifc osztály. A törvény kívánalmának megfelelőleg szaktanitás leend s gondoskodva lesz rendkívüli tanár által a zene, rajz és a franczianyelv tanításáról is. Udvardi Mihály tanító nyugdíjaztatása egyházmegyei utón folyamatba tétetik és helyét iíj. Jankovits Ernő képesített tanító fogja 300 frt fizetés mellett betölteni. A helyettes tanító alkalmazása és a tanügy jól felfogott érdeke a következő személy változást idézte elő az osztályok beosztását illetőleg. Fodor Imre tanító átveszi a felvárosi I. vegyes osztályt és helyét Bartoss Pál foglalja el. Mlinko István segédtanító a IV. V. és Ví-ik egyesitett fiosztályokat fogja vezetni; mig az újonnan alkalmazott ifj. Jankovits Ernő helyettes tanító pedig az alsóvárosi I. vegyes oztály vezetésével bízatott meg. Jelentés tétetett a felsővárosi; iskolaépület felépítése tárgyában, mely annyira előre haladt, hogy az előadások szeptember hó 1-én megkezdhetők lesznek. A beirat.ási dijak beszedésére nézve határozatba ment, hogy ezek a beiratások alkalmával a tanítók által eszközöltessenek; minden beiratkozó növendék a tanítók által vezetett bárczakönyvbe is iratik, mely bárczának az egyik szelvénye a beiratási dijat lefizető szülőnek nyugta gyanánt fog szolgálni. Végül a felsővárosi kanonok-plébános felkéretett, hogy az uj iskola elkészültével a felavatási ünnepélyt vezetni szives lenne, mikor is egy nagyobb küldöttség fog a megyés püspöknél tisztelegni, mely küldöttség hivatva lesz úgy az iskolaszék, mint a nagy közönség nevében tanügyünket hathatósan előmozdító iskola felépítése körül áldozatot nem kímélő megyés püspöknek őszinte köszönetét kifejezni. Az »Erdélyrészi Kárpát-Egyesület« felhívása. Megnyitni akarjuk Erdélyt a turistaságnak; föltárni szándékunk azokat a gyönyörű helyeket, melyek eddig ismeretlenek voltak úgy magunk, mint a külföld előtt; idevonzani óhajtjuk a Királyhágón túli lakosságot, hogy üdülés szórakozás és gyógyulás végett ne a külföldre menjen, hanem a mi fürdőinket keresse fel, a mi belhegyeinket látogassa. Egy második Svájczot akarunk teremteni* Erdélyből, hogy az a sok pénz, a mit évek során külföldön költünk el, bent maradjon az országban elhanyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliókat tud évente a turistaság csatornáján magának behajtani, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szinten megtehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük belhegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissunk, hogy utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekben bemutassuk ezt az Istentől megáldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a folyó, a kitűnő gyógyitóhatásu ásványvíz, az erdők szépsége és a havasok testedző látnivalója. De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérczeit minél számosabb turista-csoport özönölje el, mert csak a barátságos érintkezés által remélhetjük kiegyeztethetni azokat az ellentéteket, mik országrészünkben köznapiak. Az Alföld, illetve a Királyhágón túli erős, szilárd, hajthatlan magyarságnak idevonzásával I az egymás tűzhelyeinél találkozó társadalmi rétegek és r népfajok közeledése és összesimulása a legádázabb politikai izgatás közepette is be fog következni. Ezeknek megvalósítása oly szent és hazafias czél, hogy egész bizalommal és reménységgel teszünk eleget J választmányunk határozatának, hogy a Királyhágón túlra felhívást bocsássunk, melyben a fenti czélok ér-i- dekében tavaly megalakult egyesületünkbe a tagul való belépést és törekvéseinknek támogatását kérjük. Alapszabályaink immár miniszterileg jóváhagyattak, az er- - délyrószi vármegyékben osztályaink alakulnak, a menedékházak építését megkezdettük, az utak nyitása napirenden, a kirándulások rendezésével már sikereket i értünk el, fürdőinket egy alapos képekkel gazdagon n illusztrált könyvben leírtuk, az úti kalauz megjelenését F elősegítettük, a tagokkal való folytonos érintkezhetés végett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjelzéseket csinálunk, a külföldi sajtóban ismertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a czél i érdekében minden vonalon megindítottuk. Nincs kétségünk benne, hogy czéljaink haszna, nemzeti sürgőssége megtalálják az utat a nagy közönséghez és eme *i felhívásunk alapján megnyerendjük azt a támogatást, melyre szükségünk van, hogy a szépen megkezdett 1J hazafias munkát tovább folytathassuk. Ezért tehát ti tisztelettel kérünk mindenkit, kit felhívásunk megtalál, .1 hogy egyesületünkbe tagul belépni és arra másokat is A buzdítani szíveskedjék. A rendes tagság évi dija 2 frt, az alapitó tagságé v; 30 frt. Ezzel szemben egyesületünk ingyen küldi meg - Erdély czimmel f. év január 1-én megindított turistasági, néprajzi és fürdőügyi fényes kiállítású illusztrált lapját; ingyen küldi meg nem vállalatszerű kiadványait, a minthogy tavaly már kiosztottuk tagjaink között a c 24 íves térképekkel ellátott úti kalauzt és fürdő leírást. Kedvezményeket szereztünk és adunk tagjainknak a csoportos vasúti utazásoknál, az erdélyrészi fürdőkben való tartózkodásoknál. Kirándulások alkalmával tagjaink a földmivelési és pénzügyi miniszter urak engedélye következtében az erdő- és bányatiszti lakokban megszállhatnak és az altiszti személyzet útbaigazításait b igénybe vehetik. Magyarország jobb kezének, Erdélyrésznek közgazdasági fejlődése, kulturális előhaladása egyik nemzeti nagy kérdését teszszük le a hazafias közönség kezébe, < remélve és bízva abban, hogy áldozatkészségével azt ixj a legrövidebb idő alatt megoldandja. A támogatásban mje van az erő, és mi ezt az erőt kérjük, hogy munkánk hí hasznos legyen az országra és annak nemzeti erős- bitésére. Kolozsvár, 1892. julius 15. Honfiúi üdvözlettel: Gróf Betlden Bálint, Radnóti Dezső, elnök. titkár. Fürdői levél. Herkules fürdő, jut. 27. Régen volt, talán igaz sem volt az a boldog, nyugalmas kor, a melyben a nagy természet kedvelői a n i termek szűk falai között kényelmesen elhelyezkedve, porlepte könyvek lapjairól magyarázgatták, illetve találgatták a legnagyszerűbb jelenségek ész- és szívhez soil szóló titkait. Ezek az idők rég lezajlottak már; és mig ein egyrészt érezzük, hogy a természet nagy jelenségeinek szemlélgctésével vagyunk csak képesek ellensúlyozni az egyhangú, rideg élet köznapiasságát; másrészt tudjuk, hogy csak akkor ismerjük, csodáljuk és szeretjük iga- e zán a dicső természetet, ha felkeressük azt, elmegyünk >hn hozzá, hogy -annak ölében, legtisztább kebelén lessük el titkait. Itt a természet templomában találhat valódi nyugalmat zaklatott lelkünk, hol minden örömére, boldo- gitására és nem k cseri lésére szolgál. A magas hegyek balzsamos légkörükkel a legszebb kilátást tárják elénk; az erdők fái hűs árnyékkal védenek a nap heve ellen ; a virágok ezrei számunkra nyitják kelyheiket és lehelik illatukat; a kis madár gyönyörködtetésünkre fújja kedves dalait; a hegyi források kellemes csobogása, a vízesések andalító moraja elfeledtetik velünk a világ zaját. „Vocam eum in soli- tudine et locpiar ad cor eius.“ Ép azért nem kell na- . gyón keresnünk okát annak, miért érzi magát az ember oly jól künn a természetben; s még fölöslegesebb okadatolni azt, miért vágyódunk a Ilerkulesfürdő után mi, kik azt ismerjük. Ilerkulesfürdő Mehádia helységtől ;í/4 órányira hazánk délkeleti részén, ugyszólva Románia határánál, a keleti hosszúság 40 és az északi szélesség 44 fokán, a tenger színe fölött 178 méternyi magasságban fekszik. Mint a pompás „gyógytérem“ Ízléses homlokzatán olvasható, emez aranyszavak: „salufi et. lactiliae“ hirdetik, gyógyító, üdítő és rendkívüli természeti szépségekkel ékeskedő szórakoztató, mulató hely. Monsiem* .lules
