Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-17 / 29. szám
Uj találmányok és műszaki leírások. Bergi Sándor : budapesti szabadalmi irodájának (VI. Andrássy-út 30.) közleménye. Jövő század ruhái. A múlt év folyamán egy oly találmány szabadalmaztatott, melynek czélja nem kevesebb, mint egy szellemesen összeállított géppel üveg- darabokból ruhaszöveteket gyártani. Eltekintve attól, hogy az uj szövet összetörött, értéktelen anyagból álIittatik elő, más szövetek fölött sok előnnyel rendelkezik; el nem égelhető és tetszés szerinti színben és vastagságban készíthető. Egyedül csak az a tulajdonsága, hogy cl nem égethető, megbecsülhetetlen oly emberekre nézve, kik munka közben a tűz körül forognak. Női ruha kelme előállítására is előnyös és teljesen pótolja, a selymet, melynél sokkal erősebb fényű, könnyebben mosható és ezen jó tulajdonságok melleit a selyem minden tulajdonságaival bir; ép oly puha és rugalmas. Tartósságra nézve még tapasztalatok nem jegyeztettek fel. Ép úgy, mint e feltaláló üveggel, úgy egy másik fával akar bennünket felruházni. Ez utóbbi feltaláló eljárása a következő : vékony deszkák vagy léczek hosszabb átmérőjük mentén igen vékony rostokká hasittatnak, melyek higitott kénsavban főzetnek, miáltal az anyag szétbontatik anélkül, hogy a farostok szétesnének. A főzés után a fa a levegőn megszánóttatik, miáltal az anyag tartóssága fokozva lesz. E műveletek után a farostok egymás után felállított hat sajtoló készüléken hajtatnak keresztül kifésülés czéljából, mi ép úgy történik, mint a lennél vagy kendernél. Az ekép nyert fafonalak feldolgozása a már megszokott módon történik. Közgazdaság. Ribizkebor. Minthogy a szőlőből való bor a filloxera pusztításai következtében mindinkább kevesbedik és drágul, az úgynevezett műbor vagyis nem szőlőből préselt, hanem mesterségesen csinált bor, mely már nagyon is el van terjedve, a legtöbb esetben az egészségre ártalmas anyagokból áll, nem marad egyéb hátra, minthogy a természetes szőlőbort lehetőleg az egészségnek nem ártó gyümölcsborral pótoljuk. E czélra különböző gyümölcsnemüek alkalmasak, s ezek közt első sorban a ribizke, még pedig ennek úgy fehér, mint piros és fekete fajai. A megszedett ribizkét előbb összetörjük, huszonnégy óráig saját levében hagyjuk, azután pedig kipréseljük. Az első préselésből való törkölyt még egyszer kipréseljük és kilúgozzuk. A ribizkelében sok sav és kevés ezukor lévén, ha ez utóbbit nem pótoljuk, savanyú mustot és savanyú, kellemetlen izű bort kapunk. Hogy tehát a savat kevesbítsük s az alkoholt szaporítsuk benne, ezukrot keverünk a mustba. Az érett állapotban leszedett ribizkében 21°/0 sav és átlag G'4ü/„ ezukor van, holott az aránynak, hogy iható jó bort adjon, olyannak kellene lenni, hogy 6 — 8°/0 savat és 18—-30°/0' ezukrot tartalmazzon. Azon kívül vizet is keverünk a mustba. Átalában háromféle ribizkebort szoktak csinálni; közönséges házi bort, finomabb asztali bort és csemege bort. A közönséges házi bor áll: 1 liter ribizkeléből, 2 liter vízből és 425—500 gr. czukorból; az asztali bor: 1 liter ribizkeléből, 2 liter vízből és 600—700 gr. czukorból; a csemege bor: 1 liter ribizkelé, 2 liter viz és és 100 gr. ezukor. Miután a bogyókat egyszer kipréseltük, a visszamaradt anyagot is ki kell még használni. E végett a törkölyt nyitott hordóba teszszük s a megmért szükséges vizet reáöntjük, s jól beczef- rézzük. 12—24 óra múlva másodszor kipréseljük. Időközben a meghagyott vízben feloldjuk a ezukrot s ezt is közé keverjük. A mustot most tiszta, kikéne- zett hordóba szűrjük úgy, hogy a hordó felső széle és a must felszíne közt legfölebb 5 cm. magas üres tér marad. A hordót erjesztési dugóval bedugaszoljuk s 14 — 16 G hőmérsékletű helyiségbe állítjuk. Nagyon fontos, hogy a heves erjedés, vagyis forrás gyors legyen, s azért azt lehetőleg előmozdítani igyekezzünk, mert ha szünet áll be ebben az erjedésben, egészséges tiszta borra nem igen számíthatunk. Ha az erjedés tehát megszűnik, még mielőtt a ezukor legnagyobb része alkohollá változott át, igyekezzünk azt újra élénkíteni oly módon, hogy a hordó tartalmából egy keveset kivévén, ezt réz vagy zománezos edényben harmincz-negyven R. fokra felmelegitjük s melegen a hordóba visszaöntjük. („E—s“.) Szerkesztői üzenetek. — Krno Iván úrnak. Jövőre közölni fogjuk. Térszüké miatt most nem lehetett. — B. J. A. úi'nak. Megkaptuk. Még egy évi hátralék van. — V. M. és V. Z. uraknak. Munkáitokat szívesen fogadom bármikor. Csak küldjétek. Üdvözlet! — M. J. Helyben. Megkaptuk becses küldeményét. Jönni fog. Legyen szerencsénk e hét folyamán. N y i I t-t é r. ZETös sóidét-jayilTrá. :riitáis. Mindazok, kik Istenben boldogult szeretett férjem, illetve édes atyánk: Varázséji Gusztáv, az „Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet“ pénztárosa s a „Váczi Közlöny“ szerkesztője elhunyta alkalmából részint élőszóval, részint Írásban részvétüknek kifejezést adni szívesek voltak, valamint azok, kik drága halottunk iránti kegyeletet lerovandók, annak végtisztességén való megjelenésükben nyilvánuló részvétükkel szomorú szivünk fájdalmát enyhíteni kegyeskedtek, fogadják ez úton is forró köszönetünkét. •Vácz, 1892. juh 12. Özv. Varázséji Gnsztávné, szül. Dányi Polonkay Beatrix, és gyermekei : Gyula és Béla. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. Varázséji Béla. H I R Q S T £: S £i IC. Epilepsia (eskór) visszaesés nélkül gyógyítható. A tudomány eme csodás sikere ezer és ezer alkalommal bebizonyult. Bővebb értesítést ad levélpóstabélyeg beküldése mellett: »Office Sanítas« Paris 3—12 30 Faubourg Montmartre. Csűr,. kös'/.vény. tagsaaggatás, fejfájás, esipőfájdalom. Stáífá jdalom stb. ellen legjobb bedörzsölés a Richter féle Horjöny-Pain-Expeler. Több mint 20 év óta a legtöbb családban ismeretes mint fájdalom enyhítő szer és majdnem minden gyógy szertárban kapható 40 és 70 krért. Minthogy utánzások léteznek, ennélfogva mindig határozottan : „Horgony-Pain-Expeller“ kérendő. Pályázat. A váczi ipar- és kereskedelmi hitelintézetnél megüresedett pénztárosi állásra pályázat nyittatik. A pénztáros javadalmazása évi 800 frt fizetés, előzetes havi részletekben fizetve és az intézet tiszta nyereségéből a közgyűlés által megállapítani szokott évi jutalék. A pénztáros tartozik az intézetnek egyezer forint óvadékot mint szolgálati biztosítékot letenni. Ezen állás betöltésénél feltételezhetik a kellő testi egészség, munkabíró képesség a pénzkezelés és elszámolás körül a kellő jártasság. A folyamodások az intézeti igazgatósághoz folyó évi augusztus hó l-ső napjáig nyujtassanak be. Váczon, 1892. évi julius hó 6-án. Az igazgatóság. Gyönyörű minták magán megkeresésre ingyen és bérmentve Mintnköny vei* s/.al>6k rés/ére bérmenlellenül. RUHASZÖVETEK. “SS Peruvien és Dosking a felső papság részére, előírás szerinti szövetek hivatalnoki egyenruhákra. valamint hudustyttnok. tűzoltók. tornászok, főúri oselédek részére, posztó hiilard és játékaszta- lokra, tódén vízmentes is, víidás/.rukára. mosó- szövetek, utazó plaidek 4—14 frt stb.'— AE45 árának megfelelő, tisztességes, tartós, tiszta gyap.jn poszt ószöveí ekei és nem olcsó rongyokat, melyeket bármely szatócs ütíixkoz hordva, árul s még a sza honiunkat is alig állja ki. akar vásárolni, az forduljon a következő czégliez. ís— 20 &íik;is'ofsKky Jáii. iSrtimakcii. Állandó posztóraktár V2 millió forinton felül. Ä legnagyobb szétküidő-iiziet földrészünkön. Figyelem he! A n. é. közönséget óvjuk oly ezégektől, melyek 3 10 méternyi »maradékokat,« »széleket« és úgynevezett »levágott részeket« árulnak szalon-öltözetek re." Már az egyforma hosszúság jelzéséből világosan kitűnik a szédelgés, mivel ilyen maradékok stb. nem divatos, elromlott és elárusithatlan végekből vágatnak le. Ilyen selejtes áru, me- melyet ezen ezégek második és harmadik kézből vásárolnak össze, alig éri meg a vételár harmadrészét. Küldemény csakis utánvéttel, 10 írton felül bérmentve. — Levelezés német, magyar, cseh, lengyel, olasz és franczia nyelven. párisi világkiállításon > V<1, ■H TÍ I co 00 iM N < 34—52 lett kitüntetve. Kronsteiner Károly, Bécs, III. Hauptstrasse 120. (saját ház). első cs. és kin. o ni. kizárólag szab ÉPÜLETFALAK-FESTÉK-GYÁRA, lueszben oldhatók, s az olajosfestékhez teljesen hasonlók, linliskái'lya ók haüxnálati utasítás Ingyen és Iiérmcntve. 9 c 9 Melyik: lapra űzessünk Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva r a legolcsóbb elő ? magyar lap az 5? EGYETERTES 55 amely az újévvel immár 25 ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség legtekintélyesebb lapja. Hiteles forrásokból származó érlcsiiléseinck gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették népszerűvé. A koimány körében előforduló eseményekről az »Egyetértés« olvasói értesülhetnek első sorban. Az »rsKii^^yülési lármsiliísokrál a legrészletesebb, tárgyilagos hü tudósítást egyedül az »Egyetértés« közöl. Bármely párthoz tartozzék is a képviselő, beszéde az »Egyetértésiben a legterjedelmesebben közöltelik. Ez az óriási terjedelmű lap egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czéll. szolgál, mert naponkint megtalálja benne a család, a hölgyvilág a maga, szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárcza- czikkeket legjobb Íróinktól, divat tudósítást Párisból stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az »Egyetérlés«-nek rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az »Egyetértés«-nek oldalakra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólértesültség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Egyik legfőbb érdeme az »Egyetértés«-nek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyásolni, s mint teljesen liisgellen lap fölötte áll minden pártérdeknek és vsak íix igazságot szolgálja. Az egész sajtó ban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párltekinteteken fölülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvánul, hogy az »Egyetértés« olvasói között minden pártból talajunk hiveket. Az »Egyetértés« gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar lieresliedő s gaztla- közönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az »Egyetértés« kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. — A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az »Egyetértés«-ben, megtalálja mindazt amire szüksége van, s e miatt az »Egyetértés« ma már nélkülözhetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi , ipar- és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az »Egyetértés« a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokban s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kivül végre csak az »Egyetértés« 3 specziális rovatát említjük üteg, melyek országos hírre tellek szert. Ezek : az Irodalom, a l aníigy és a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótolni. A ki olvasni valót keres és a világ; folyásáról gyorsan hitelesen tikár értesülni, fizessen elő az „EGYE T É R T E S“-re, melynek előfizetési ára: egy hóra 1 írt SO kr., negyedévre 5 frt s egy évre 20 frt. Az -előfizet é pénzek az »figyel éri és kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámokat a kiadóhivatal kívánatra ingy és bérmentve küld. Az »Egyetértés« felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa : # € i 6 t « f « f «I» « I CSÁVOLSZKY LAJOS. Az »Egyetértés« kiadóhivatala : D a 1 s z inh á z-ut c z a 1. szám. (Az operaházzal szemben.) 29 Vácz, 189á. Nyomatott Mayer Sándornál.
