Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-08 / 10. szám
XIII. évfolyam. HELYI ÍO. szám. ÉS VIDÉK! ÉRDEKŰ TÁRSADALMI ÉS Vácz, 1891. máro IOIjÖFIZETKSI Á fiS 4 : negyed évre 1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható: KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossulh-tér (Gyiirky ház.) S3KKBS U K82KTÖSKU KN Kg AOÓHll ATAI,: F«c£, Gasparik-utcza 12. sz. alatt (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők). Kéziratokat nem adunk visíza. Bér mentetten leveleket nem fogadunk el. ii! aci>i:ii:si:u: jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. N y i I 1-t 0 r : sora ...........................................................30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 kr. Tavaszi bajok. Sok viz folyt le már a Dunán azóta, hogy e lap megkezdette az oly hosszú időn át nagyon is hátramaradt városunk fejlődésére, haladására irányult jóakaró buzdításait hangoztatni. Sok tintába és nyomdafestékbe került, mig a lethar- giából felrázta a maradiság álmába merült tényezőket, míg végre is azon örvendetes tényt konstatálhatta, hogy valahára haladunk. Kétségtelen, hogy a néhány év óta megindult mozgalom a város fejlődésén, csinosodá- sán sokat lendített, és nem kevés üdvös intézményt foganatosított meg a közel múltban. Városunk például — hogy csak egyet említsünk — ezreket fordított már arra, hogy utczáink jó karba hozassanak, és évről-évre több lesz amaz utczák és terek száma, melyek csinos koczkakövekkel látvák el. Azonban, mint minden dolognál, nem elégséges csak létesíteni valamit, de gondoskodni kell annak fentartásáról is. Ha az utczai kövezésre oly tekintélyes összegeket fordítunk, úgy azok megóvására is kellene néhány forintot adnunk. Hogy mire czéloznak jelen soraink, meg fogják érteni olvasóink, ha utalunk azon mizériákra, melyek a tavaszi napsugár által gyorsan megolvadt jég és hó folytán utczáinkon észlelhetők. Valóságos özönvíz borítja el azokat, az igen sok helyen összegyülemlő vízmennyiség lefolyásáról azonban gondoskodva épenséggel nincsen. Igaz ugyan, hogy a házak melletti járdákról hatósági meghagyás folytán minden háztulajdonosnak el kellett takarittatnia a jeget, miután azonban az utczai folyosók nem lettek szabaddá téve, melyeken a gyorsan olvadásnak indult jég vize lefolyhatnék, a háztulajdonosok véres verejtékével előállított járdákra folyik a viz vissza, egészen a házak faláig. A nagymérvű viz beszivárgásnak pedig a következménye az, hogy a járdák kövei alásü- lyednek, az épületek falai rongálódnak. És mindezen bajokon könnyen lehetett volna segíteni, ha az említett óvintézkedésekről idején gondoskodva lett volna. De talán még most sem lenne fölösleges, ha e tekintetben történnék valami intézkedés. Az adózó polgárok javáért kell azt tenni, melyei tekintetbe venni legszebb kötelessége a felettes hatóságnak. E tekintetben tehát sürgős intézkedést kérünk ! D—r. Vácz r. t. város ügybeosztása. Városunk polgármestere 213/1891. számú végzésével folyó évi íebruáriustól kezdődő érvénynyel az összes városi tisztviselők teendőit meghatározó uj ügybeosztást adott ki, melyet a közönséggel megismertetnünk, azt hiszszük, nem lesz fölösleges. Az uj ügybeosztás értelmében a_ polgármester (és árvaszéki elnök) hatáskörébe tartoznak : A közigazgatási útra utalt kihágási, valamint közegészségügyi ügyekben 1-ső fokú bíráskodás; az uj vizjogi törvény által a járási tisztviselőkhöz utalt ügyek; a közmunkaügy azon része, mely a megyei szabályrendelet szerint a járási tisztviselőkhöz tartozik; az egész katonaügy, tehát a védkötelesek összeírása s minden ezzel kapcsolatos munkálat teljesítése, az összes katonaügyi kimutatások és jelentések készítése, a katonai behívók kézbesítése s minden katonaügyre vonatkozó körözvény elintézése, a katona-könyv és honvédigazolványok s végelbocsájtók kézbesítése stb.; a cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir. honvéd-katonai nyilvántartások vezetése: az ujon- ezozás azon része, mely a sorozó bizottság járási tisztviselőjéhez tartozik, a vonatkozó összes nyilvántartási könyvek és jegyzékek vezetése, kivételes nősülési engedélyek és a katonaságtól elbocsájtás avagy a póttartalékba áthelyezés tárgyában 1-ső fokú határozat; a védkötelesek utóálliitatása és felülvizsgálatra vezetése ; az összes népfölkelési ügyek; a mozgósítási, folyamrendészeti ügyek; a vadászati szabályok ellen vétők megbüntetése. A rendőrkapitány hatáskörébe: A cselédügy s az abban való I-ső fokú bíráskodás; az erdei és rendőri kihágási ügyek. Előadója továbbá a tanácsban : A kórházi és letelepülési ügyeknek; a szegény és koldus ügynek; felügyel a gabonamázsálásra, úgy a súly és ürmértékre; a mezei rendőri ügyekben bíráskodik a törvényben meghatározott összeg erejéig; ügyel a csend és rend fentartására, a kóborlók és gyanús egyénekre, mindennemű nyilvános helyekre, ünnepélyekre, egyletekre, színi előadásokra, gyanús árukra, tiltott szerencse játékokra; intézkedik a toloncz és kiutasitási ügyekben ; határozatot hoz a helypénz, vám, kövezetvám, karóbér ügyben emelt panaszok felett; fentartja a piaczi és vásári rendet; kiállítja és átírja a ló, marha, sertés stb. leveleket; felügyel a tűzoltó-egyletre s ezzel egyetértőleg gyakorolja a tűzrendészetet; felügyel továbbá: az élelmi szerekre, ivóvízre és közvágóhidra ; az ápolásra adottakra, vagyontalan betegek ápolására, gyógyítására, a siketnémákra, elmebetegekre, árvákra ; a köztisztasági s orvosrendőri szabályok foganatosítására; intézkedik a kártékony állatok pusztítása iránt ; felügyel a vadászati szabályokra és esetleg jelentést tesz. Az első tanácsnokhoz tartozik: Az adóügy; a városi közpénztárt érdeklő mindennemű ügy; a városi költségvetés elkészítése, a tanácsban előterjesztése s annak szoros megtartása feletti felügyelet ; a városi összes gazdasági ügyek; — ide értve az összes napszámosok, munkások stb. félfogadását, munkadijaik kiutalványozása iránt a tanácshoz intézendő jelentések készítését is. A második tanácsnokhoz: Az árva és gyámügyek ; a községi bíráskodás; haláleset felvételek; a malomügy. A főjegyzőhöz: A közgyűlési jegyzőkönyvek szerkesztése, a szükséges összes felterjesztések, kimutatások és jelentések fogalmazása; a honossági és illetőségi, továbbá építkezési és iparügyek; a városi bérleti szerződések őrzése, azok lejárati határidejének nyilvántartása s az uj bérbeadásoknak eszközölhetése czéljából kellő időben jelentéstétel; a törvények, megyei és városi szabályrendeletek és a rendeletek tárának őrzése. Ä „Yáczi Közlöny“ tárczája. A mióta megláttalak . . A mióta megláttalak Angyalom, Eltűnt szivemből a csendes Nyugalom, Egy forró vágy tölti el a Keblemet: Mint birhatnám én a te kis Szivedet. Ha benézek kék nefelejts Szemedbe, S ott látom a mennyországot Lefestve: Akkor magam az egekben Gondolom; S szép szemed látásától nem Válható m. Megigéztek kék szemeid Engemet, Lelánczolták melléd az én Szivemet. Oh bár mindig nézhetnék e Szemekbe, Hogy lelkem is felrepülne Mennyekbe! —G. Füllentések. Minden nyelvnek, tehát a magyar nyelvnek is meg van az a tulajdonsága, hogy egy fogalmat apróbb fogalmakra képes felosztani; az elaprózott fogalmakra külön szavakat alkotni, a főfogalom ridegségét a szó bizonyos árnyalásával, színezésével enyhíteni igyekszik. Én is a hazugság rideg fogalmát társadalmi s morális tekintetekből apróbb fogalmakra osztottam fel, illetve e szó hazugság összes árnyalásaiból, színezéseiből az enyhébbet a társadalom és morál megtámadása nélkül választottam ki, a füllentéseket. Hány faja és rokona van a füllentésnek a legnagyobb fáradtság után sem sikerült számokban feltalálnom és kifejeznem. A mathematika összes eszközeit felhasználtam az összeadástól kezdve a permutáczió és variácziókig, de határozott eredményre nem sikerült jutnom. Legföljebb két nagy csoportra oszthatjuk a füllentéseket. Az egyik csoportbelieknek semmi való alapjuk nincs, a másik csoportbeliek pedig bírnak ugyan némi való alapot, de a szóvirágok annyira körül fonják, kúszszák, hogy a fatörzset nem lehet tőlük észrevenni, vagyis a valót is valótlannak tüntetik fel. Két vadász összejön, nagyon természetes, egyébről nem lehet szó, mint a vadászélményeikről. Barátom ezelőtt 20 évvel annyi nyúl volt a határban, hogy emlékszem rá, mikor térdig érő hóban a búza közé bújtam, s egy órai les után 50 nyulat is lőttem össze. Ebben az az igaz, hogy 20 évvel ezelőtt vadász lehetett. Talán az is igaz, hogy egy óra alatt 50 nyulat lőtt össze. Még az is lehet, hogy akkor térdig ért a hó. Az is megtörténhetett, hogy más alkalommal a búza közé bujt és úgy lőtt 50 nyulat. De már az az egyidejűség, hogy térdig érő hóban a búza közé bujt, szerény füllentés. Egy aranyat adok annak a jogásznak, aki ha komolyan mondja egy társaságban, hogy ő az előadásokra pontosan jár, a római jogot rendkívül szereti, s a házbért pontosan fizeti — ha ketten vannak is abban a társaságban — bizony nyal hárman fognak nevetni (beleértve a jogászt is), s titkos gondolatuk az lesz, ez is füllentés. Nem vagyok rosszakarója senkinek, annál kevésbé magamnak, mégis ki merem mondani, hogy örök életemben váczi fiakkeren járjak, ha egy katona nem igyekszik a legelső alkalmat megragadni egy társaságban, hogy a legnagyobb őszinteséggel, de egyúttal a legnagyobb titoktartást is kikötve cl ne mondja föltétien hódításait a szépnem körül, jóllehet az illető az ördög édes testvére. A legnagyobb titkomat Váczon mondjam el, ha egy vácin fiakkeres nem a nemes vérü lovával dicsekedik ilyképen: báró Podmaniczky fajta, s ha a kocsija rozogaságáról tesznek említést, nem fogja-e a városi tanácsot szidni a kövezetért, s az utast annak bizonyságául kiborítja. Soha se füllentett nagyobbat, mint az, aki azt állítja, hogy daczára váczi benszülöttségének, de nem nézte meg este gyufa világa mellett, váljon az utczai lámpák nem-e szt. Jánosbogarak ? Ha az ellenkezőjét merné állítani, az olyan füllentés volna, mint a kántoré, aki elakarja hitetni valakivel, hogy ő még soha életében nem ivott bort. Az elmondottakból az látszik, hogy a füllentés nem veszélyes dolog, nincs semmi morális vagy társadalmi hátránya, sőt gyakran egy ügyes füllentés jobban felvillanyoz egy társaságot, mint az adomák, humoreszkek egész garmadája. Még azt hiszem nem is haragudott meg soha senki nagyon füllentések miatt. Én ezen is keresztül estem. A napokban este felszalad hozzám egy barátom, akiről tudtam, hogy a füllentések nagymestere. Tudod-e barátom, mit csináltam? Nem! Nem akartam hozzád a nagy utat gyalog megtenni, pénzem sincs, hiszen febr. 28-dika van, beültem egy fiakkerbe . . . Hiszen nincsen pénzed, hogy fizettél ? Nem is fizettem. Hogy lehet az ? Hát hallgass, majd tovább mondom. — Kihajtattam a vasúthoz, s mikor a lakásod elé értem a kocsi ajtaját kinyitottam s a nélkül, hogy a kocsis észrevette volna kiugrottam a kocsiból. Már megint kezdesz füllenteni ? Nem én! Még jó ideig néztem a kocsi után, s mikor beléptem hozzád, még akkor is azon gondolkoztam, milyen pofát fog vágni az a kocsis, ha kiér a vasúthoz, s a kocsija üres. Ugyan ne bolondozz! Csak már ekkorát ne füllentenél !
