Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-08 / 10. szám

A számvevő-adóügyi jegyzőhöz: A földadó nyilvántartás vezetése; adóbizonyitványok szerkesztése; a földadó egyéni kivetése; a házosztály és házbéradó- vallomások gyűjtése és kivetése; az I. és II. oszt. kér. adó, a fegyveradó s az ált. jöv. pótadó összeírása s kivetése; a III. és IV. oszt. kér. adó, tőkekamat és járadék adó, a liadmentességi adó s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának összeírása; a városi pótadó kivetése; közmunka összeírás és főkönyv elkészítése; a városi költségvetés összeállítása és bemutatása.

Az aljegyzőhöz: A közigazgatási és árvaszáki, valamint a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek vezetése és szerkesztése; a tanügy; az izr. anyakönyvvezetőkre és nazarenusokra vonatkozó rendeletek elintézése és az utóbbiakra vonatkozó anyakönyvek vezetése; az összes közigazgatási és árvaszéki kézbesítések; az összes határidőhöz kötött ügyek elintézési határnapjának nyilvántartása s azok el nem intézése esetén a lejárati napon a városi polgármesternek Írásbeli jelentéstételi kötelezettség; a városi iroda vezetése és az a feletti közvetlen felügyelet; a városi közig, és árvaszéki levéltár kezelése feletti s az iktatás s kiadmányozás feletti közvetlen felügyelet ésk özvetlen felelősség; az előadóktól könyv mellett átveszi kiiktatja s leírás végett kiosztja az ülésen kívül elintézett ügydarabokat; kiiktatja s leírás végett kiosztja a tanács és árvaszéki ülésben elintézett ügydarabokat; akadályoztatás esetén a főjegyzőnek helyettesítése.

A tiszti ügyész hatáskörébe tartoznak: Az 1877. évi XX. t.-cz. 179. és az ügyviteli szabályok 25—28. §-aiban előirt könyvek pontos vezetése; a reá bízott perek és ügyek állásáról az árvaszékhez negyendéven- kénti kimerítő jelentéstétel; minden ügyben jogi véleményadás; a reábizott mindennemű perek vitele; a fennálló törvények, megyei s városi szabályrendeletek.

A főorvoshoz tartoznak: A városi szervezési szabályrendelet 14. §-ában. valamint a fenálló törvényekben, miniszteri utasításokban, megyei s városi szabályrendeletekben előirt teendők végzése; a szükséges jelentések és kimutatások beterjesztése, avagy a tanácsban előterjesztése.

Az alorvoshoz: A városi szervezési szabályrendelet 15. §-sában előirt munkálatok teljesítése (a közvágóhídon levágandó és szúrva ölendő marhák vizsgálatát kivéve, melyet ezentúl a városi állatorvos teljesít.) Szolgálati tekintetben mint a városi főorvosnak alárendeltje, a tanács utasításait is a főorvos útján veszi, s az észlelt egészségügyről a főorvoshoz — ez utóbbi által a tanácshoz beadandó jelentés alapjául szolgáló — hetenkénti írásbeli jelentést adni tartozik.

Az állatorvoshoz: 1888. évi VII. t.-cz. 130. §-ában körülirt állatorvosi teendőket a város részére pontosan és díjtalanul végezni, úgyszintén a helybeli országos vásárok alkalmával a vizsgálatokat ingyenesen teljesíteni tartozik; élvezi a városi állatorvosi állásról alkotandó szabályrendeletben megállapítandó orvosi látogatási dijakat; működik mint vágatási biztos és szakértő a megállapított dijak mellett.

A közpénztárnok, a közgyám, a pénztári ellenőr s a pénztári adótiszt teendői a városi szabályrendeletek által vannak meghatározva.

A rendőrbiztosok: Közvetlenül a városi rendőrkapitány rendelkezése alá bocsáttatnak s mindketten teljesíteni tartoznak mindazon rendőrkapitányi teendőket, melyek közvetlen főnökük a rendőrkapitány által reájuk ruháztatnak. Bartoss Ferencz biztos alkalmazásánál azonban a rendőrkapitány által figyelembe veendő, hogy nevezett biztos az előfogatozás és elszállásolás körüli teendőket ezentúl is végezni tartozik, az utczák tisztántartását ellenőrizni s esetleg a gazdasági tanácsos akadályoztatása esetén őt az eddigi ezentúl a gazdasági tanácsos által teljesítendő gazdasági biztosi teendőkben helyettesíteni s a pénzügyi bizottság által végeztetett munkálatoknál esetleg segédkezni tartozik. A rendőrDe hidd el úgy van!

Ugyan, ugyan!

Egyszerre kopog valaki az ajtón. Szabad! kiálték. Nyílik az ajtó, s egy marczona férfi toppan be, s egyenesen barátomhoz rohan.

Ugy-e megvan? Majd adok én fiakkerezést, szökést. . . . jöjjön a rendőrségre.

Barátom kékül, sárgul, zöldül, hebeg, kalapját keresi. Magam se tudtam hamarjába, mit szóljak ? Végre megszólaltam.

Mit keres itt!

Kérem ez az úr kiugrott a kocsimból s megszökött a fizetés elől. Valaki látta — egy asszony — a kocsim után szaladt, s megmondta, hogy az úr e ház előtt ugrott ki a kocsiból. Ide jöttem, s meg is találtam, a rendőrségre viszem . . .

Ne lármázzon itt! Menjen az utczára lármázni! Ha van valaini baja mondja el csendesen. Azután végeztünk! Ez az úr úgyis kifizeti, ha adós. Mivel tartozik ?

Öt forint.

Mi? öt forint? A vasúiig?

Igen kérem alásan! Más különben a rendőrségre viszem.

Láttam, hogy nem lehet ezzel az emberrel beszélni, kifizettem az öt forintot neki, s nagy unszolás és csillapítás után elment.

Engedjenek meg olvasóim, de megvallom őszintén ez a füllentés méregbe hozott.

Február 28-án 5 forintot fizetni ! kiáltott fel a a félhalott barátom.

Igen! tapogassa meg a hátadat a ménkő! de majd holnap meg én füllenthetek a házi gazdámnak, mert nem tudom kifizetni a lakbért.

Ifi úr.

biztosok működésük s eljárásukban közvetlen főnökük a rendőrkapitány utasításaihoz tartoznak alkalmazkodni, fentartatván azonban a városi polgármester részére a jog, hogy velük elnöki joggal feltétlenül rendelkezhessék.

Az adóvégrehajtók teendői a városi pénz és adókezelési s háztartási szabályrendelet 17. §-ában vannak megszabva; a végrehajtók az adóügyi I-ső tanácsos felügyülete és az adóügyi számvevő-jegyző közvetlen felügyelete és rendelkezése alatt állanak, fenhagyatván a polgármester joga, hogy velők elnöki joggal bármikor feltétlenül rendelkezhessék.

Az iktató- kiadó- levéltárnok a városi főjegyző felügyelete és felelőssége s a városi aljegyző közvetlen felügyelete és felügyelősége, de a saját személye irányában is fentartott felelősség mellett teljesíteni tartozik: A közigazgatási, az árvaügyi, az iparügyi ügyiratok beiktatását, mely iktató könyvekről külön-külön mutatót is vezetni köteles. Teljesiti az összes kiadmányozási (expeditionalis) munkálatokat. Kezeli és a legnagyobb rendben tartani köteles a városi levéltárat. Minden egyes előadónak kiosztott ügyről külön-külön könyvet vezet, s az ügyiratokat könyv mellett az előadóknak a beérkezés napján d. u. 5’/2 óráig kiadni köteles.

A „Váczi Ipartestület“ közgyűlése.

A „Váczi Ipartestületu f. hó 1-én tartotta rendes évi közgyűlését a „Curia“ szálloda nagytermében Olaj Ferencz ipartestületi elnök vezetése alatt Gajáry Géza polgármester, Dr. Zechmeister János városi főjegyző, iparhatósági biztos jelenlétében mintegy 150 ipartestületi tag részvétele mellett.

A közgyűlés legelőször tudomásul vette az elöljáróság jelentését és azon intézkedését, hogy a múlt évben tartott II. országos ipartestületi gyűlésen két tag által képviseltette magát, mely országos gyűlés által a központi bizottságba a Váczi Ipartestület s személyes tagul Borosy Ferencz ipartestületi jegyző megválasztatott. Tudomásul vétetett továbbá az elöljáróság azon intézkedése, hogy a testület pénztárvagyonának biztosítása czéljából a testület jegyzőjét 300 frt, a pénzszedőt pedig 100 frt biztosíték letételére kötelezte.

Az elöljáróság! jelentés szerint a tagok létszáma volt az év elején 465. Az év folyamán felvétetett 22, meghalt 9, kik közül kettőnek neje üzletét özvegyi jogon folytatja, elköltözött 10, töröltetetett különféle okok alapján 40, a létszám jelenleg 430. A segédek létszáma volt az év elején 355, az év folyamán bejelentetett 493, kijelentetett 473, meghalt 4; létszám az év végén 366. A tanonezok létszáma volt az év elején 333, az év folyamán felvétetett 114. Elbocsájtatott 25, meghalt 2, felszabadult 79, érvényen kívül találtatott 56, marad az év végén 285; betegségi eset fordult elő a tanonezok között 49.

Az előljárósági jelentés után a számadások és vagyoni kimutatások adattak elő. A forgalmi kimutatás szerint a testület évi bevétele volt 1548 frt 50 kr., a kiadás 1133 frt 20 kr., maradvány 415 frt 30 kr. - Az Ipartestület pénzvagyona az év végén volt 1845 frt 59 kr., leltár, követelés és egyéb vagyon pedig 1045 frt 67 kr., összesen: 2891 frt 26 kr. — A temetkezési segélypénztár bevétele volt 255 frt 28 kr., a kiadás 183 frt 03 kr., évi szaporodás 45 frt 25 kr., a múlt évi pénzmaradványnyal a pénzvagyon 174 frt 42 kr. Az előadott számadások tudomásulvétele után a számvevőbizottság jelentésére a felmentvény úgy az elöljáróság, mint a pénztárnokok részére megadatott.

Határozattá emeltetett az alapszabály több pontjának módosítása, nevezetesen kimondatott, az alapszabály 9. §-ának akkénti módosítása, hogy az évi tagdíj eddigi 4 frt helyett 1 frt 20 krajezárra szállíttassák le és ily értelemben jóváhagyás végett illetékes helyre felterjesztessék.

Majd az évi költségvetés előirányzata került tárgyalás alá, melylyel kapcsolatosan olvastatott az Ipartestület működésének megbénítását ezélzó azon indítvány, hogy a jegyző fizetése az eddigi havi 30 frtról 15 írtra szállíttassák le.

Ezen indítvány tárgyalását azonban meggátolta a jelenvolt polgármester, mint az iparhatóság feje erelyes fellépése által, a ki a méltatlansággal teljes indítványt napirendről levétetni rendelte. Ezenkívül a költségvetés előirányzatba bevételre 1708 frt 25 kr., kiadása 1070 évi maradványra 638 frt 25 kr. irányoztatott elő.

Ezek megtörténte után Olaj Ferencz ipartestületi elnök úgy maga, mint a kilépő elöljáróság és tisztikar nevében beadá szóbeli lemondását. Beszédében ki- emelé, hogy mint negyedfélév előtt megválasztatása alkalmával becsülettel foglalta el az elnöki széket, úgy most becsülettel akar attól megválni. Kijelenti, hogy ezen idő alatt főtörekvése volt Vácz város iparosainak, segédeinek és tanonczainak érdekeit előmozdítani, s a tények igazolják, hogy a sok ellenségeskedés, viszálykodás, mely a testületet fenyegeté a múltban, nem volt képes a testület érdekeiből legcsekélyebbet sem megsemmisíteni. Végül inti a tagokat is egyetértésre, mely egyedül képes a testületet virágzóvá tenni, mun- kájokat megkönnyíteni s anyagi helyzetükön javítani.

Ezen beszéd bevégeztével még egyszer megköszönvén az elnök a benne helyezett bizalmat, úgy maga, mint az elöljáróság kilépő tagjai és a tisztviselői kar nevében állásáról lemondott.

Ezután következett a választás. A gyűlés komolyan gondolkozó és a testület érdekeit szivén viselő része az elnöki állás elfogadására ismét Olaj Ferencz volt elnököt óhajtotta megválasztani, a másik vagyis azon rész, a mely azon hitben él, hogy az Ipartestületet minden áron meg kell bénítani Zemanovich Józsefet ajánlotta az elnökségre, de miután a jelenvolt polgármester kijelenté, hogy az elnöki állásra nem enged oly egyént megválasztani, a ki folyton a testületi intézmény ellen küzd, elnökké ismét Olaj Ferencz választatott meg.

Meg választattak továbbá az elöljáróság kilépett tagjai helyébe: Horn Ferencz, Rada Elek, Csermák

Ferencz, Stibrik Kálmán, Koncsiczky Ferencz, Kiss Kálmán, Korpás János. Szikura János mint rendes tagok; póttagokul: Prohászka Ágoston, Fehérváry Ferencz és Schmidt János; számvevőkül: Bartos Elek, Banyák Ferencz, és Szabó Gusztáv.

A választás megejtetvén, a közgyűlés véget ért.

—yA komáromi ipar- és gazdasági kiállítás.

Lapunkban közöltük volt a „Komárom városi és megye ipar- és gazdasági kiállítás“ érdekében a bizottság által ldbocsájtott felhívást, melyben jelezve volt, hogy bár e kiállítás első sorban Komárom város és megye ipari és gazdasági haladását, fejlettségét kívánja bemutatni, mindazonáltal szívesen fogad a kiállítási bizottság az ország bármely részéből is kisebbfajta gazdasági gépeket, a gazdaság, szőlőművelés, kertészet és kisipar könnyebb és czélszerűbb kezelésére alkalmas eszközöket stb. Ez okból a kiállítás szervezeti szabályzatából közönségünk tudomására hozzuk a következőket :

1. §. A kiállítást a komárom-vármegyei gazdasági egyesület és a tata-tóvárosi ipartestület közreműködése és Komárom-várrnegye, valamint Komárom sz. kir. város törvényhatóságának támogatása mellett a komáromi ipartestület rendezi.

Helye : Rév-Komárom, a sétatéri katonai lovagló iskola fedett helyisége és a netán szükségesnek mutatkozó s utóbb emelendő ideiglenes épületek.

Tartama: A kiállítás megnyílik 1891. évi augusztus hó 1-én és bezáratik szeptember hó 1-ső napján.

2. §. A kiállítás tárgyát képezhetik :

a) a kézműves gyári és műipari készítményei, valamint a mezőgazdaság, kertészet, borászat, gyümölcstenyésztés, az erdészet és bányászat termékei, halászati eszközök Komárom-vármegye és Komárom sz. kir. város területéről;

b) oly gyári és kézműipari készítmények, melyek Komárom-vámegye és város területén nem állíttatnak elő; de melyeknek itt való meghonosítása lehető és kívánatos volna;

c) kisebb fajta gazdasági gépek, mint burgonyavető és kiemelő, szőlőkapáló és töltögető, kukoriczakapáló, szőlőpermetező és szénkénegező fecskendők stb., továbbá kézi szerszámok, valamint a gazdazág, szőlőmivelés, kertészet és a kisipar könyebb és csélszerűab üzésére alkalmas mindennemű eszközök, szerszámok, készülékek és kézi erővel működő kisebb gépek ;

a b) és c) pontban említettek az ország bármely részéből állíthatók ki;

d) házi ipari készítmények, női kézimunkák és női háztartási czikkek valamint a városi és megyei ipariskolák gyűjteményes killitásai. Az iparos-segédek és tanonezok munkái.

3. §. A bejelentési határidő 1891. évi ápril hó 30. bejelentési ivek egyes rovatai pontosan kitöltendők, olvashatóan írandók és a kiállító sajátkezű aláírásával ellátva, 1891. évi május hó 1-ig a kiállítási bizottsághoz Komáromba küldendők be.

4. §. A bejelentett kiállítási tárgy elfogadása iránt a kiállítási bizottság határoz. Az elfogadásról mindenik kiállító a bejelentési iv másodpéldányának visszaküldése mellett bejelentési igazolványt kap. Azon kiállítók, okik több csoportban szándékoznak kiállítani, minden egyes csoportra nézve külön-külön tartoznak két-két bejelentési ivet aláírva beküldeni.

7. §. A kellő időben bejelentett és kiállításra elfogadott tárgyak 1891. évi julius hó 10—20. napja közti időben a kiállítási bizottsághoz költségmentesen küldendők be. Ha a kiállító kiállítási tárgyainak a kiállítás területén való átvétele iránt másként nem intézkedik, azokat a kiállítási bizottság veszi át a kiállító költségére és veszélyére.

8. §. Asztalokat a kiállítási bizottság ingyen szolgáltat. Állványokról és kiállítási szerelvényekről azonban minden kiállító maga köteles gondoskodni. A kiállítók kivánatára a kiállítási bizottság mérsékelt árak mellett megfelelő szekrényekről gondoskodni fog.

Hasonlóan czimtáblákat a kiállítók kivánatára a kiállítási bizottság mérsékelt árak mellett készíttet.

A czimtáblák és a kiállítási tárgyak egyéb feliratai csak magyar nyelven készíthetők.

9. §. A kiállítási összes tárgyak" tűzkár ellen biz- tositandók. A biztosítást a bevallott érték erejéig a kiállítási bizottság eszközli a kiállító terhére a legolcsóbb díjtétel szerint.

10. §. A kiállítási tárgyaknak az egyes csoportok részére a kiállítási bizottság által kirendelendő csoportbiztos részéről kijelölt helyen és a kiállítási bizottság által előre megállapított terv szerint való beállításáról és elrendezéséről a kiállító maga köteles gondoskodni. Amennyiben ezt nem tehetné, az elhelyezést a tényleg felmerült s a legmérsékeltebben felszámítandó költségek megtérítése mellett a kiállítási bizottság eszközölteti saját közegei által.

A csoportbeosztás következő: 1. Mezőgazdaság, kertészet, borászat, gyümöcstenyésztés, állati termények, tenyészállatok. 2. Bányászat és kohászat. 3. Erdészet, épület- és műfa. 4. Vegyészeti ipar. 5. Élelmi és élvezeti czikkek, mint iparkészitmények, sör, bor és egyéb szeszes itálok. 6. Bőripar. 7. Ruházati ipar. 8. Szövő- és fonóipar. 9. Faipar, bútorok és lakberendezési tárgyak. 10. Fémipar. 11. Különféle (vegyes) iparok. 12. Házi ipar, kosár- és seprűkötés, gyékény, kalap- és szalmafonás, női kézimunka és női háztartási tárgyak. 13. Iparos- tanonezmunkák és iparoktatás. 14. Mezőgazdasági kisebb gépek és eszközök, tűzoltófölszerelési tárgyak, kézi szerszámok. 15. Közlekedés- és világítási úgy. 16. Pótki- állitás.