Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-06-01 / 22. szám
XII. évfolyam. 22. szám. Váoz, 1890. junius 1. í JLllJU IIES VIDÉKI ER n 1 ÜL TÁRSADA Klöfixctési ára: évnegyedre ..........................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára: 10 kr. Kapható: KISS ERNYEI* ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora...........................30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. SZÉPIRODALMI HETILA A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. A színházépítés ügye. Most, hogy egy ide vetődött czirkusz estén- kint jó nagy publikumot szórakoztat primitiv mutatványaival a vásártéren, alkalomszerűnek tartjuk, a szinházépitésnek ezelőtt négy évvel »in íloribus« volt ügyét, mely azóta indolens egykedvűséggel lett agyonhallgatva — ismét napirendre hozni. Igaz ugyan, hogy ez irányban annak idején kifejtett energikus akcziónk felmentene bennünket attól, hogy e hálátlan tárgygyal újból foglalkozzunk; de mert a színház mai napság épp oly szükséges tényező egy város beléletében, mint akár a jó közigazgatás, ezúttal még egyszer megkísértjük a színház építés ügyének szerteszét hullott szálait összehordani — azzal a jó reménységgel, hogy most, ebben a haladásnak indult világban, talán szerencsésebb munkát végzünk, mint a mozgalom kezdetén ? Aki visszaemlékezik azon élénk mozgalomra, mely négy év előtt a színház építés ügyében városunk műpártoló köreiben megindult, elhitte-e volna a lelkesedés hevében, hogy ez a mozgalom is csak afféle szalmatűz, aminő városunk lakosságát gyakran szokta elkápráztatni; elhitte-e volna, hogy a szépen kidolgozott terv, melynek anyagi oldala is kellő körültekintéssel meg volt már vetve s melynek kivitele már csak a szükségelt térség megszerzésén fordult meg, — oly könnyen fog összedűlni, mint akár egy kártyavár, melyet a gyenge lehelet is halomra dönt? Mi, kik a színház építés ügyét csirájától fogva lelkesedéssel támogattuk, magunk sem hittük volna, hogy a térség kérdése, mely csak a püspök hozzájárulásától volt függővé téve, annyira megrontja álmainkat, hogy modern sülben épült színház helyett 1890-ben is czirkust lássunk intelligens közönséggel telve a vásártéren. A „Yáczi Közlöny“ tárczája. Midőn bimbó . . . — Heine — Midőn bimbó nyílt rózsa ágon S a lomb közt fülmile dalolt: Csókban fürösztéd szomjas ajkam Mig átfont gyöngén két karod. Letépte már az ősz a rózsát, Csalogány nélkül a bokor, — Szivem utánnad bűs magányban Zokogva, sírva haldokol. Az éjek hosszúk s hüsek is már ! Óh ! meddig késel mondsza csak ? — A rég letűnt napokról én csak Álmodjam és sirassalak ? ! . . . Maróthi. Mariska emlékkönyvébe. Ne higyj te a hízelgőnek, Annak se, ki ócsárol mást. Ne is büntesd senki bűnét, Csak a magad erényét lásd ! Emlékeim. i. Tudnám én mi a boldogság ! Bizony tudnék víg is lenni : Ha mind, mi rád emlékeztet, Mind el tudnám felejteni. II. Oh szerelem angyal képe, Meg tudnék le érted halni ! Érted az egész világot, S magamat meg tudnám csalni. De mindez még most sem múlta idejét. A színházra városunk intelligens közönségének épp oly szüsége van most, mint akkor volt. Jelenleg a püspöki szék is be van [öltve s abban oly áldott lelkű főpásztor ül, aki semmi esetre sem állná útját, ezen bizonyára általa is felkarolandó, műintézet felállításának. Most csak az a kérdés, vájjon azon nemes lelkű mecénások, akik ezelőtt 4 évvel jelentékenyebb összeget ajánlottak fel e czélra, helyt állanak-e szavuknak? P i u f s i c h úrról, a nagy műbarátról, feltesz- szük, hogy nem játszik az adott szóval; ugyané véleményt tápláljuk azon urakról is, akik annak idején szintén a jó ügy szolgálatába állottak. Ha e feltevésünk nem mond csütörtököt, úgy talán mégis valósulhatnak álmaink a közel jövőben és az intelligens közönség egyéb szórakozás hiányában nem lesz kénytelen üdülésre szánt idejét czirkusz- és panorámákban tölteni. Azok a nemeslelkü korifeusok, akik mindig elül jártak a jó példával, reméljük, nem fújtak még a takaródét a színház ügyében sem és ha sikerült nekik a város pénzügyeinek rendezése mellett, monumentális dunapartot is építeni, nem fognak visszariadni oly ügynek napirendre való felvételétől, mely kevesebb áldozatot és annál több kitartó jóakaratot igényel. Előre szimatoljuk azon ellenvetéseket, hogy városunk közönségében nincsen meg azon fokú érdeklődés a színészet iránt, mely annak prosperálását kiltátásba helyezhetné. Ez igaz, de csak annyiban, hogy e feltevés csak a városunkban legutóbb megfordult párto- i lásra alig érdemes harmadrendű színtársulatokra vonatkozik. Rendesen szervezett színtársulat — melynek előzetes megbirálása a szinügyi bizottságnak lesz in. A szerelem szikrájának Mért oly soká ég a lángja ? S mért van az, hogy még ennél is Tovább eltart kínos átka?! Almási. Az éjféli nap országa. Norvégia Európának természeti szépségekkel leg- megáldottabb országa; Fjord-vidékei (tengeröblök) páratlanok a világon, virágzó városok, virányos partok, hatalmas vízesések, örök hóboritotta hegyóriások, jéghegyek találkoznak itt, a természet legbűbájosabb panorámáját nyújtva s ami legcsodálatosabb, ez idő szerint mindezeket éjjeli 11 órakor. Norvégia északi részében pedig még éjfélkor is ragyogó napfény mellett bámulhatjuk. Az éjféli nap hazája az, örök nappal. A Sveicz, Olaszország természeti panorámája eltörpül Norvégia előtt. Ennél szebbet, nagyszerűbbet nem alkotott a nagy természet. Es mégis hazánkból ezrenként rándulnak a tou- risták a Sveiczba: mig Norvégiába alig megy valaki. De ennek oka igen egyszerű: nagyon drága oda az utazás. Hazánk művelődésének igen nagy szolgálatot fog tenni tehát az irók, művészek, orsz. képviselőkből stb. legutóbb megalakult utazást rendező bizottság, mely lehetővé teendi meghivott vendégeinek, hogy az egész dán-norvég-svéd utazást az idén társas utazásban a rendes árnak körülbelül 1ji részén megtehessék s az egész út (Hamburgtól) nem fog többe kerülni 80 írtnál. Emlékezni fognak olvasóink, hogy tavaly szintén e rendezőség nagy kirándulást rendezett Turinba és a Sveiczon át Párisba, a világki állításra. Emlékezetében lehet még olvasóinknak az az ünnepélyes fogadtatás, melyben a társaság vendégeit Parisban a kormány és a városi hatóságok részesítették, oly ünnepélyek, lakofeladata —■ tisztességesen tarthatja fenn magát városunkban az évnek bármely szakában. Ezt beigazolta Jakab Lajos, Gerőffy Andor és Pesti Ihász Lajos színtársulatainak sikeres működése. Mi nem vagyunk annyira Tartuffeok, hogy rózsás színben lássuk a jövőt, de annyira mindenesetre képesnek tartjuk városunkat, hogy a színészet terén annyit reprezentáljon, mint akár Esztergom, akár B.-Gyarmat. Dixi et salvavi animam meam ! A termés. Nem sokára itt lesz a termés ideje. Bő termés ígérkezik s ha az utolsó hetekben közbe nem jő valami váratlan szerencsétlenség, dús kamattal jutamazza majd szerény munkánkat az anyaföld. Bizony ránk s férne a jó termés. Sok mulasztást kell helyreütnie, mert az utolsó években a magyar gazdát valóban nem kényesztette el valami különösen a Gondviselés. Alig volt középtermésünk és olyan országban mint a mienk, a hol az ipar még csak gyermekéveit éli, a termésnek nagy befolyása van az állami és társadalmi élet majdnem minden mozzatára. Rossz termések gyakran évekre vetik vissza az országot a haladás ösvényéről és a nemzedék, mely szűk anyagi viszonyok közt nevelkedett, a szellemi fejlődés ama magasabb fokát nem érheti el, a melyet a szerencsésebb gazdasági visszonyok közt élő nemzetek elfoglalnak. Francziaország minden könnyüvérűsége és kicsapongása daczára is előljár a népeknek a tudományos fölfedezések terén. A komoly németet túlszárnyalta és az ünnepélyes anglius is hátul ballag a pezsgő vérit franczia után. És ezt a szellemi főlényt a franczia egyesegyedül szerencsés gazdasági viszonyainak köszönheti. Boldog országban nem csak a föld, hanem az ipar is kincses forrássá válik és e két tényező észszerű kiaknázása, az embereket gazdaggá, azaz függetlenné, hatalmassá és boldoggá teszi és módot nyújt a tehetségesebbeknek egész lélekkel áldozni a tudománynak. A nemzetek vogyona és értelmisége közt tehát kétségtelenül nagy összefüggés van és ennélfogva az, aki Magyarország gazdasági viszonyainak javításán mák, bálokra kapván (ingyen) meghívást, hol a világ kitűnőségei voltak együtt s hová mások ezrekre menő áldozatok árán se juthatnak. Ugyanily, sőt tán még fényesebb fogadtatás és ünnepélyek vannak kilátásban tiszteletükre az idén Bécsben, Berlinben, Hamburgban; maga a hatalmas német császár is melegen érdeklődik e kirándulás iránt. De a rendezőség előre nem akarja elárulni a meglepetéseket, mert nem óhajtja, hogy e kirándulásban túl sokan vegyenek részt, csakis a meghivott vendégeket viszik magukkal. Az utazási programm két részből áll : I. Julius 10-én indulás Budapestről Bécsen át Berlin és Hamburgba; időzés Bécsben 2*/2, Berlinben 3, Hamburgban 2 napig, innét tengeri kirándulás a világhírű Helgoland tengeri fürdőbe. Visszautazás, tetszés szerinti megállhatási joggal bárhol, Drezda, Prágán át (honnét igen olcsón mellékkirándulást. tehetni a közel fekvő Carlsbad és Marienbadba) s innét Brünnön át haza. E kirándulás részvételi dija csak 85 frt s ebben benne van foglalva az egész utazás Budapesttől Hamburgig és vissza, külön vonaton mind a 2-ik osztályban, a szállás első rendű szállodákban, kiszolgálás stb. Bécsben, Berlinben, Hamburgban az egész utazási idő alatt (Julius 10. — Julius 20.) s a látni valók és főbb ünnepélyek. II. A programm második része az utazás Hamburgból (Julius 20.) Dánia, Svéd- és Norvégországon át, több napi időzés Kopenhága, Stockholm és Chris- tiániában, egy Fjord-vidéki kirándulás stb. Innét mellék-kirándulás a Nordcapig, az éjféli nap megtekintés e. E második út hivatalos programmja csak később lesz hivatalosan összeállítva, de annyit már is közölhetünk, hogy az egész út három országon: Dánia, Svéd- és Norvégországon át és vissza nem fog többe kerülni 80 frtnál. Ez út is 10—12 napig fog tartani.
