Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-06-01 / 22. szám

fáradozik, nemzetének olyan szolgálatot tesz, melylyel szemben minden egyéb szolgálat háttérbe szorul.

A nemzete iránt érző politikus tehát nem tekintheti közömbösen a vetések állásáról megjelenő tudósításokat. Szeme örömtől sugárzik, ha jó híreket olvashat és viszont kínosan dobban meg a szive az ellenkezőnek hallásánál.

Az idén bő termést várhatunk. Adja ég, hogy várakozásaink beteljesüljenek. De ha igy is lesz, a jó termés fölötti örömünket mégis zavarni fogja egy komor gondolat. Az, hogy Magyarország gazdasági élete pusztán csak a véletlentől függ. Hirtelen zivatar elmoshatja összes reményeinket és egy jégeső elpusztíthatja létalapunkat, azért, mert Magyarországon mindent a Gondviseléstől várnak és nincs iparunk, mely bennünket az ég haragja ellen megvédhetne.

A Vörös-Kereszt-Egylet hangversenye.

Miként a közelmúlt napokban ezen egylet helybeli választmánya részéről kibocsájtott meghívók tanúsítják, f. é. junius hó 7-én (szombaton) esti 8 órakor a váczi lőház termében tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez. Hagyományos hangversenyei sokáig szüneteltek, mig nem az elmúlt év junius hó 1-én ismét élet- jelt adott magáról, de szolgáltatta egyúttal bizonyságát annak, hogy e városban, a hol a társadalmi élet élénkítésére irányuló minden törekvés különféle visszás állapotok, a közönség hideg közönyén megtörik, egyedül ő érti, ő tudja felrázni a tespedt társadalmi életet, melynek tikkadt levegőjében elsorvad minden szép eszme, minden jóakarat.

A felebaráti szeretet tág mezején áldásosán működő emberbaráti intézményeink közt ez a leghatha- tósb, a legbefolyásosabb egylet; mert társadalmunk legelőkelőbb és legtehetősb értelmi osztályát vajmi csekély kivétellel sorozhatja tagjai közzé; azért bármit kezdeményez czéljai érdekében, annak sikerülnie kell. mert a siker biztosítékai magok az intéző egyéniségek.

Élénk emlékezetünkben él múlt évi estélye, melylyel műélvezet erkölcsi s anyagi siker tekintetében egyaránt, nem versenyezhetett az utóbbi időben rendezett s megtartott hangversenyek s estélyek egyike sem.

Úgy e körülmény, mint nem különben az, hogy a választmánynak a szombati estély érdekében kifejtett eddigi tevékenységéből annak minden irányban kielégítő sikere kétségen felül áll; a rendező bizottság úgyszólván egyetlen tagjának a kizárólagos érdeme, a kinek nevével mindenütt találkozunk, hol jótékonyság- gyakorlásáról s e mellett a társas élet felfrissítéséről van szó. És ez: Krenedits Ferenczné úrnő, a-ki páratlan buzgalommal fáradozik a Vörös-kereszt egylet jóhirű estélyei rendezése körül s a kinek ez évben is sikerült oly kiváló erőket, mint G a j á r y Gézáné úrnő, Schuszter Irma kisasszony s G a á I Pál urat és a váczi műkedvelők dalegyesületét, P i- u-f sich Lajos úr szives közvetítésével pedig ismét Hegyi Aranka úrnőt, a bpesti népszínház előttünk már jól ismert közkedveltségéi tagját s D á r d a y Gyula urat a közreműködésre megnyerhetni.

Nagyon helyénlévőnek tekintjük a közönség figyelmét e hangversenyre felhívni, annak támogatását melegen ajánlani, mert az egylet helybeli választmánya egy városunkra fölötte áldásos eszme megvalósulását czélozza ily jövedelmező estélyek rendezésével. Ugyanis azt óhajtja, hogy a helybeli fiók egylet jövedelmeiből oly tőkét teremthessen, melyből nemcsak az egylet alapszabályainak és czéljainak megfelelőleg háború idejére alapíthasson egy katonai kórházat, hanem hogy egy kórodát már béke idején létesíthessen, melyet a város rendelkezésére bocsájtani hajlandó; egyelőre 8—12 ágygyal felszerelt női beteg szoba felállítását tervezi, minthogy városunkban ilyenre égető szükséges felszerelés nagyobb része már meg van s reményű a váKétségtelen, hogy ily fényes kilátások és ily óriási kedvezmények melleLl ezren és ezren óhajtanának részt- venni e kirándulásban; ilyet az életben aligha fognak többé láthatni; de a bizottság csakis korlátolt számban vihet magával vendégeket, a kirándulás a legszigorúbban zártkörű lesz és csakis a rendező bizottság által meghívottak (nők is) vehetnek abban részt.

A rendező bizottság lapunkat megtisztelte azzal, hogy előfizetőinknek ajánlatunkra kiállít és küld meghívókat, a mig a szám engedi.

Forduljanak tehát t. előfizetőink e részben egész bizalommal hozzánk.

A kirándulás első részének (Bécs, Berlin, Hamburg,) 85 írt részvételi dija két részletben fizetendő 1) o 1 i n a y Gyula úrnál (Budapest, VI. Kecskeméti-utcza 13. sz.) postautalványon és pedig 40 frt junius 15-ig, 45 frt julius 1-ig. Ugyanakkor és ugyanott elő is jegyeztethetik magukat a tovább utazásra : Kopenhága, Stockholm, Christiániába stb. Ugyan oda lehet fordulni részletesebb felvilágosításokért is. Különben lapunk is készséggel szolgál bővebb felvilágosításokkal.

Óhajtanánk, ha a lapunk előfizetőinek nyújtóik eme rendkívüli kedvezményt minél többen venné- igénybe, mert bizonnyal mindannyian hálásak lennél nek érte.

Milassin Vilmos.

Hagyd otthon a feleségedet.

— Jó tanács a férjeknek. —

Mióta a feleségemet magammal vittem Bécsbe, 1 azóta sokkal kedvesebb és szeretetreméltóbb hozzám, 1 mint azelőtt volt. Néha napján a konyhába is kinéz és azóta a leves sincs elsózva és a pecsenye sincs elégetve. Un. kissé későbben jövök haza a. szokottnál, 1 nem fogad mérgesen, szóval úgy élünk, mint a gerlék és csak azóta tudom: mi a házi boldogság.

lasztmány, hogy mihelyt szándékát megvalósíthatja a város e humánus intézmény létesítéséhez alkalmas he- lyiség- felajánlásával készséggel hozzájárul.

őszintén kívánunk a választmány eme nemes törekvéséhez sikert, s hiszszük, hogy szombati hangversenye, mely rendkívül élvezetesnek ígérkező műsorával nagy vonzerőt gyakorol a közönségre — jövedelmezőségével czéljai elérését lehetővé teendi.

A m űso r következő : I. 1. D a 1 r a (Storch) előadja: a váczi műkedvelők dalegyesülete. 2. a) „Husarenritt“ (Spindler F.) b) „L’alliance“ (Beyer F.) Don Giovanniból. Zongorán 6 kézre előadják : G a j á r y Gézáné úrnő, S e h uste r Irma k. a. és Gaál Pál úr. — 3. Levél ária a „ Viceadmiral“ czimű operettéből, énekli: D ár day Gyula úr, a budapesti népszínház tagja. — 4. Keringő és S p a- nyoltáncz a „Pepita“ czimű operettéből énekli: F. Hegyi Aranka úrnő, a budapesti népszínház tagja. - II. 5. a) Szellő (Várföldy E.) b) Kártya-négyes (Magurányi) előadja a váczi műkedvelők dalegyesülete. - fi. Rákosi Viktor úr felolvasása. — 7. „A szerelmes“ énekli: D ár day Gyula úr, a budapesti népszínház tagja. --- 8. M agya r n é p cl a 1 o k, énekli: F. I-' e g y i Aranka úrnő, a budapesti nészinház tagja. Jegyek Meiszner R. úr divatkereskedésében Váczon s este a pénztárnál válthatók. Helyárak: Zártszék (1—5 sor) 2 frt; a többi sorban 1 frt 50 kr. Állóhely 1 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

iagyar gazdasági gépek.

Uj korszakra virradt a magyar ipar. A nemzet érzi, hogy az anyagokról is kell gondoskodnia, ha az európai népek családjában méltóan akarja betölteni azt a helyet a melyre geográfiái helyzeténél és erkölcsi súlyánál fogva hivatva van.

Sokáig szunnyadt a nemzet ereje és a megpróbáltatások, melyeken hosszú időn keresztül kellett mennie, megaczélozta bennünk azt a tudatot, hogy minden nemzet csak annyit ér, amennyire magát érvényesítheti.

A nemzeti erők érvényesítésétől függ a hatalom. Eddig, fájdalom, minden tényező, mely a közkormányzatra befolyást gyakorolt, idegen szempontokból tekintette a magyar nemzeti érdekeket és olyan barbár érzéketlenséget tanúsított Magyarország gazdasági szükséglete iránt, hogy a legcsekélyebb engedményekért is véres harezot kellett vívni ok a magyar gazdasági és kereskedelmi köröknek.

Ennek az ideje azonban most lejáróban van. A közös vámterület ugyan még ólomsulylyal nehezedik ipari fejlődésünk szárnyaira, de másrészt megvan intéző államférfiainkban a jó akarat és hazafias törekvés a közös vámterület által okozott hátrányok paralizálására oly állami kedvezmények nyújtása iránt, melyek az ipari és kereskedelmi körök vállalkozó kedvét méltán felbuzditják. És a kormány eme közgazdasági politikájának köszönhető az ipar és kereskedelem terén tapasztalható amaz élénkség, mely annal örvendetesebb, minthogy a kislelkü bátortalanságot is képes gyümölcsöző tevékenységre serkenteni.

Mennyi okot és mily akadályokat tudott volna fölfedezni a nagy tőke szemessége még csak öt hat évvel ezelőtt ha valaki elé állott volna azzal, hogy egy gazdasági gépgyár részvénytársaság alapítására vállalkozzék Magyarországon ?

És ma minden habozás nélkül és a biztos nyereségkilátás vidámságával százezreket tevő alaptőkét raktak le egy ily vállalat létesítésére, mely eddigi működésével arra a föltevésre jogosít föl bennünket, hogy e vállalat rövid idő alatt ki fogja zárni a külföldi versenyt piaczunkról. Mert kétségtelen, hogy az Első magyar gazdasági gépgyár részvénytársaság üzlete Budapesten ma már oly lendületnek örvend, hogy erre a magyar ipar igazán büszke lehet.

Hogy miként történt ez, azt akarom elbeszélni és minden férj vonja le magának belőle azt a tanulságot, a mi helyzetéhez legjobban illik.

Mindenki tudja, hogy sohasem voltam valami túlságosan gyengéd férj. Mindig szerettem a feleségemet de nem volt fogékonyságom oly kicsinyesnek látszó előzékenységek iránt, melyek a családi együttlétet kellemesebbé teszik. Név- és születésnap, házassági évforduló és hasonló alkalmak nálam figyelemben nem részesültek és feleségemnek ezekre vonatkozó ezélzásai rendszerint kárba vesztek.

Valószínű, hogy feleségem hideg közönyösségnek tartotta ezt, mert ő is mind közönyösebbé vált irántam és habár kötelességeinek teljes mértékben megfelelt, mégis meglátszott rajta a kedvetlenség. Kedélyes egy.ütt- létről szó sem volt és ha egyszer egy játszma tarokknál tovább elmaradtam, másnap már nem lehetett szavát venni.

A nyáron dolgom volt Bécsben és ekkor véletlenül eszembe jutott, hogy egy Ízben megígértem feleségemnek, bogy magammal viszem Bécsbe. Midőn ebbeli szándékomat vele tudattam, egész hidegen fogadta azt. Nyolcz nap óta voltunk már Bécsben. Végigjártuk valamennyi színházat, múzeumot és látnivalót. A 8-ik napon sétát tettünk a szép császárvárosban, mely alkalommal a Kárntnerstrasse-ba értünk. Ez út vége felé kénytelenek voltunk a 39-ik számú 5 emeletes cliszépület előtt megállni. Egy kirakat óriási tükörüvegablakai előtt álltunk, melyen belül gyönyörű látvány tárult elénk. Önkénytelenül tekintettünk fel, megtudandó, hogy e műipari kincsesháznak ki a tulajdonosa.

„Pachhofer“ volt a ezégen olvasható. „Hisz ez Paehhofer hazánkfia“ — szólalt meg feleségem, „kinek csodálatraméltó üzleti telepéről lapunkban oly szép czikk jelent meg.“ A feleségem elkezdett olva- dozni. Egyszeriben beszédes lett. Nem akart elmozE gyors eredményt a részvénytársulat főleg annak köszönheti, hogy gyártmányának olcsósága és szolidsága a magyar gazdaközönség nagy részében már is felköltötte a figyelmet és azt a meggyőződést érlelte meg benne, hogy a külföldről importált gyártmányokkal bátran kiállják a versenyt s megbízhatóság dolgában előnyösebbek.

Ezt bizonyítja az említett iparvállalathoz érkezett ama számos elismerő nyilatkozat is, mely a gazdasági egyesületek nevében kitartásra serkenti a derék gyár- vezéregyéniségeit.

Bizalom a vállalat sikerében, szakértelem, üzleti szoliditás és tőkebőség a négy elem mely itt szerencsésen egyesült a vállalat létesítésénél. És valóban nem képzelhető, hogy ennyi buzgalom sikerhez ne vezessen.

Az első magyar gazdasági gépgyár részvénytársaság üzleti felvirágzása példát statuált Magyarországon azt a példát, hogy komoly munka és becsületes eszközök azok, amelyekkel sikereket lehet elérni hazánkban s hogy nem kell félni a kudarcztól, még ha az idegen konkurrensek egész légiójával kellene is szembe- szállani a világpiacz küzdterén.

C S A R N O K.

Á „Századak“ biralata

Karcsú A. Arzén „Vácz város türténeté44-röl.

A helyi érdekű sajtónak egyik elengedhetetlen feladata : híven registrálni a vidéki, különösen a fővárosi sajtó azon mozzanatait, a melyben az illető város vagy vidék közművelődési vagy társadalmi élete ismertetve, bírálva van. Innen történik, hogy lapunk Dudás Gyulának Vácz‘város monographiájáról a „Századok“ f. é. III. füzetében közölt ismertetését, a szerkesztőség szives beleegyezésével, egész terjedelemben kiadhatja.

„Karcsú A. Arzén veterán tagtársunk becses monographiájának utolsó és befejező kötete fekszik előttünk, írja Dudás Gyula. Vácz történetének első kötete 1880-ban jelent meg, s a város, mely monographiájának megírására semmi áldozatot sem hozott, fokozott örömmel fogadhatja Karcsú A. Arzénnak puszta hazafias lelkesedésből s a helyi történet iránt való szerétéiből, tehát minden anyagi haszon nélkül irt munkáját. És mi azt hiszszük, ha dicséretet és elismerést érdemel a történész, ki hivatalos megbízás és díjazás mellett vállalkozik egy-egy város históriájának megírására, úgy kétszerte nagyobb elismerés illeti a localis történet azon munkását, a ki — mint Karcsú A. Arzén is — tisztán nemes ambitióból dolgozik.

Vácz város monographiája, igy a mint a maga teljességében előttünk fekszik, nem csak tartalom, de külső megjelenés tekintetében is egyike azon jelentékenyebb történeti műveknek, a melyek a magyar- és erdélyországi városokról eddig írattak. Egy kilencz kötetes művet, ha semmi világraszóló dolgot nem tartalmazna is az, egyáltalán nem volna szabad egyszerű irodalmi kísérletnek tartanunk, annál inkább a jelen mű érdemes szerzőjével szemben, a ki a pápaság történetéről (8 kötetben) és a szerzetes rendek múltjáról (5 kötetben) irt becses műveivel régóta méltó helyet foglal történészeink sorában.

Vácz története azonban nem csak külalak, de tartalom tekintetében is a ritkább monograph iái művek sorába tartozik. E tartalom általában véve két fő részre oszlik, melyek egyike a város külső történetét, a másika pedig a városban székelő egyházi, politikai, társadalmi és kózmivelődési intézetek és intézmények múltját tárja eUnk. A város külső történetét az 1—ÍV. kötet foglalja magában. Szabatos magyar stilus és szigorú tárgyiasság jellemzi úgy az ezen, mint a többi kötetetek. Szerző — úgy látszik — ismeri a helytörténelem összes kútfőit, s nemcsak a nyomtatott forrásokat, hadulni a kirakattól és alig győztem szemeimmel ujjait kisérni, midőn az üvegtáblán keresztül azt a sok gyönyörű dolgot mutogatta. Miután észrevettem, hogy feleségemnek e tárgyak annyira tetszenek, nem akartam elrontani jó kedvét és elhatároztam, hogy bevezetem az üzletbe. „Vásárolsz néki valami csekélységet“ gondolám magamban — legalább megnézheti a helyiségeket.

Beléptünk. A legelőkelőbb modorban fogadtak bennünket. Gyönyörű látvány tárult szemeink elé. Az óriási helyiségek oly fényes és mégis praktikus luxussal vannak berendezve, a mi egyedüli a maga nemében. A csinos és karcsú állványok, melyek a művésziesen és stílszerűen festett és díszített falak mentén állanak vagy a helyiség közepén vannak felállítva, vasból vannak készítve, bronzdiszitéssel, és nagy tükörláriákkal ellátva. Itt csaknem minden üveg alalt van. A nagy- mennyiségű és óriási nagyságú tükörtáblák, melyek e helyiségben láthatók, körülbelül 10,000 frtnyi értéket képviselnek, mig a berendezés legalább 70,000 írtba került.

E kincsesház egyik osztálya legyezőket, esernyőket stb. tartalmaz óriási választékban; a második osztályban : bőr- és fadiszmüáruk; a harmadikban : bronzáruk ; a negyedikben ; arany-, ezüst- és korálezikkek, csodálatos hűségű gyémántutánzatok és kedves csecsebecsék; az ötödikben: a legfinomabb fényüzési por- czellántárgyak; a hatodikban: gyönyörű és művészi kivitelű bronz-szobrok, szobrocskák, szoborcsoportok és a vasmüipar díszelegnek. Itt is fantasztikusan diszi- tett gyönyörű japán és keleti fülkéket találunk. A souterrain egész sorát a fényesen és stílszerűen berendezett érdekes japán- és keleti fülkék foglalják el. Jobbra találjuk az utazó ezikkek osztályát gazdag választékkal. Itt látjuk az oly gyorsan híressé vált, szabadalmazott, törhetetlen műfából készült utazó-ládákat, melyek bámulatos csekély sulylyal bírnak. — Feleségem egészen megváltozott. Szemei fénylettek az öröm-