Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-04-20 / 16. szám

elég szép ez egy szívességből fellépő műkedvelőtől!“ Hanem mikor a második versszak pianissimóját az ő erős hangja daczára és igazi könnyedséggel elfistulázta: úgy elragadt, hogy azt sem tudtuk, hogy brávózzunk neki. Megismételtették vele a kis dalt, melynek bájait az éneklésre termett előadó bravourral tüntette föl. (Kár, hogy Mahler nem hallotta!)

Hanem a hangverseny leghatásosabb számai mégis azok voltak, a melyeket Friedmann József úr hegedűn játszott. Már a Vienievszky darabokkal megmutatta tehetségét és képzettségét. S mikor a „Csárdajelenetek“-et (Hubaytól) eljátszotta, szinte rosszul esett az ember szivének fülének, hogy már vége van. Úgy be tudja vinni a dalt a hallgatók szivébe, olyan otthonossággal, olyan praecisióval játszik, hogy őt talán már a szó absolut értelmében művésznek lehet mondanunk.

A zongora-kíséretet mindenütt Gaál Pál játszotta ügyesen, bár — hozzá nem méltó — discre- tióval.

Az Alpári Lajos elbeszélése (Az »anya. Lélekrajz) nem részesült oly tetszésben, a milyent megérdemelt volna. Természetes oka ennek az, hogy a tehetséges fiatal iró nem tudelég jól felolvasni. (Ez nem baj; hisz Petőfi sem tudott! A szerk-) Az eszméje — hogy hogyan diadalmaskodik az anyai szeretet a szív minden egyéb, érzelmén, kimutatva azzal,] hogy egy gyermek hogyan adja vissza az anyját az apjának, — igazán remek és subtilis gondolat.

Még Skarnitzl Lujza k. a. énekelte a „Tarantelláit és több magyar népdalt, melyeket többször nJggujráztak és pedig méltán, mert szépen iskolázott csengő hangja nem mindennapi hatást gyakorolt a hallgatóságra.

A közönség átalában nagyon hálás volt a tapsolásban sőt kíméletlenül nem kímélte a tenyereit.

Utoljára következett „A harmadik“ (DramoleUc 1 felv. írták : Hevesi és Hetényi), a melyből azonban a jókedvű publikum, az akaratos függöny, az indiskret tükör, a cserbenhagyott czilinder és még sok más egyéb inkább komédiát csinált, mint komoly színmüvet.

Az estnek bizonyára nagy előnyére válik, ha a műsor nem olyan hosszadalmas, vagy legalább nehány száma derültebb hangú lett volna. Csak természetes, hogy igy — az egész est alatt — elfojtott vig hang aztán épen ott tört ki. a hol a legtöbbet ártott.

Az előadás után azonnal elkezdődött a táncz s fesztelen jókedvben tartott kivilágos-kivirradtig.

Jelenvolt hölgyek: Ábrahámné, Beniczkyné és leánya : Matild, Bezdekné, Cseleyné, Gsukássyné (Esztergom), Ernyeyné, Filimekné, Gaál M. Pálné (Aszód). Gajáryné, Giefingné, Gondáné és leányai: Izabella és Jolán, Gyürkyné és Kiss Etel, Intzédy Sománé és leányai: Irma és Nelli, Iványos Kálmánná, özv Kacs- kovits Ferenczné és leánya: Sárika, Lexa Emma, Mayer Lujza, Marossiné és leányai: Etelke és Ilonka, Meisznerné és leánya: Hermin, Plecheisz Ilona (L)iós- jenő,) Rudnyánszkyné, Sehindlerné és Barics Karolin (Szőcl-Rákos), Skarnitzl József né és leánya: Lujza (Budapest), Safranovics Karolin és Róza, Szabómé Tersztyánszkynő. Velzer Lajosné, Velzer Kálmánná és leánya: Margit.

Nándor.

Városi és vidéki hírek.

= Bérmaút Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő exciája e hét folyamán kedden délután indul bérrnaútjára s először Mácsára megy, hol szerdán fogja főpásztori ténykedését végezni, isten áldása kisérje léptein s vezesse őt vissza körünkbe!

= Személyi hírek. Nesz ved a István fölsz. püspök s nagyprépost néhány nap óta gyöngélkedik, ágyban fekvő beteg. Reméljük, hogy az érdemes főpap egészségi állapota ismét jobbra fordul. Betegsége városszerte részvétet kelt. -—Gajáry Géza polgármester a lefolyt héten néhány napon át a fővárosban időzött és jelen- volt a megye évnegyedcs közgyűlésén, melyen városunkat is érdeklő néhány ügy volt napirenden.

= Adományozás. Püspökünk ő exciája 25 frtot ajándékozott a „váczvidéki egyetemi ifjak köre“ pénztárának. A nemeskeblü adományozónak ez úton is köszönetét, mond a kör Elnöksége.

= Egyházmegyei hírek. P r o h á s z k a Pál utóbb kecskeméti káplán lelkészül neveztetett ki Izsákra. — Tóth Mihály segédlelkész Vácz-szt-Lászlóról hasonló minőségben Hatvanba, — Mátray Ráfael sz. Fér. r. áldozár pedig Nógrád-Berczelról Vácz-szt-Lászlóra helyeztetett át.

— A kath. Legényegylet f. h. 27-én alapításának 27-ik évfordulóját némi ünnepélyességgel tart ja meg. Az egylet énekkara a felsővárosi templomban ’/äi I órakor tatarndó szentmisén énekelni fog, aznap esle pedig ‘/j.8 órakor az egylet helyiségében ének, szavalat és felolvasás lesz, ez utóbbi Scherer István siketn. intézeti tanártól.

= Székesegyházi zene. Mull vasárnapon a székesegyházban Ulrichnak már évek óta nem hallott Jll-ik miséje adatott elő a zenekar által és pedig Ulrich Géza lemondása folytán Ulrich Károly vezetése alatt. Meglátszott e gyönyörű mise előadásán, hogy az uj karmester nem kímélte az énekeseket cs zenészekét a próbáiktól. Oly összevágóan már rég nem hallottuk a székesegyházi zenekart működni. A misén kívül még szoprán szólót és hegedű szólót is hallottunk. A szoprán szólót B e n i e z k y Matild k. a. valóban művésziesen adta elő; a hegedű szóló az ismert jó kezekben volt. Üdvözöljük Ulrich Károly urat ezen uj állásában és reméljük, hogy erélyessége ki fogja küszöbölni a régi slendriánt.

= Pestmegye törvényhatósági bizottságának f. hó LS. folytatólagos közgyűlésén felolvasták Vácz város polgármesterének jelentését a kisebb jelentőségű állások betöltése ezéljából tartandó tisztújító székhez elnök kiküldése iránt. A közgyűlés a polgármesteri, bízta meg, a tisztújító széken az alispánt helyettesítse,

= Vojnarovits Sándor ezredes f. hó 18-án

városunkban időzött és szemlét tartott a honvédség fölött s teljes megelégedését fejezte ki.

= Nyaralók figyelmébe. Városunkban, a mennyiben a kataszteri mérnökök május 1 -jévei 'eltávoznak, mintegy 100 lakás üresedésbe jön, mely körülményre a nyaralni óhajtó közönség figyelmét felhívjuk.

= Paul István és Bakk Domonkos váczi fegyintézeti tanítók a hét folyamán a tanítói nyugdíj törvény módosítása érdekében Szilágyi Dezső m. kir. igazságügyminiszternél jártak. A miniszter szívélyesen fogadta őket s ajánlotta, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszternél is tegyenek lépéseket, a kinek az ügyben szintén lesz beleszólása.

= „A Balog völgye“. Ezt a. czimet viseli Find ura Imrének f. é. jan. 9-én a magyar földrajzi társaságban tartott felolvasása, a mely most magyar és f'ranczia nyelven külön lenyomatban is megjelent. A szerző a múlt. év julius havaban Gömör-vármegyé- ben a helyszínén járt s Fülöp szász-coburg góthai királyi herczeg vendége volt.

= Egy kis észrevétel. A „Váczi Hírlap“ múlt számában „Ideiglenes helyettesítés“ ez. czikkében a többi közt neki ront a „Váczi Közlönyének is, pedig e szerény lap okot nem szolgáltatott reá. Azt hányja fel, hogy a polgármesternek „a Váczi Közlöny még azt is érdeméül rovta fel, hogy az idei ujonezozás kedvező eredménynyel végződött.“ Legyen szives csak azt a czikket jobban és higgadtabban átolvasni, abból az nem fog kitűnni, hogy az idei ujonezozás eredménye a polgármester érdeme lenne, de inkább az, hogy oly rendes ujonezozás városunkban sohasem volt, mi kitűnik az ujonezozási bizottság elnökének nyilatkozatából is. — Kérdjük tehát, mi különöst talál laptársunk abban, ha mi a tényállást úgy adtuk elő, amint megtörtént? Kár ezért lapunkat pelengérre állatain akarni, ügy látszik szereti a hírlapi polémiákat. Vagy nem arra látszik-e mutatni az is, hogy a két hét előtti számában egész gyönyörűséggel eltelve rágódott „A tavasz“-on (egyik vezérczikkünknek ez volt a czime) s tücsköt-bogarat, „szamárordítást“ (hírlapi stilus!) összekeverve enyel- gett ama czikkel. Pedig hát — idézzük saját szavait - „a nemzeti tavaszi czikk verőfényes illatárja parfűmo- zott hon-hazafias masinájával“ (szegény tavasz, ilyenről csakugyan nem „morfondírozott“ még „kaftán“-od alatt egy fűzfapoéta sem !) mégis csak többet ér, mint az, ha valaki nem fér a bőrébe. Különben közmondás: „Te se bánts, én se bántalak.“

= Matild néni leány-nevelő intézete. Hírlik, hogy Krenedits Matild jó nevű leánynevelő-intézete a folyó tanév végével megszűnik. Nagy kár volna ezen intézetért, a mely annyi derék mamát nevelt Vácz jövő nemzedéke számára! Talán a város közönsége, vagy a nőegylet tehetne valamit ez intézetünk fennmaradása érdekében.

= Uj városi aljegyző. A múlt vasárnapon tartott rendkívüli közgyűlés felhatalmazta Gajáry Géza polgármestert, hogy a Várady János elhunytéval üresedésbe jött aljegyzői állást ideiglenes helyettesítés utján betölthesse. A polgármester ennek folytán ideiglenes aljegyzővé Hritz Béla oki. jegyzőt nevezte ki, aki a hivatalos esküt szerdán letevőn azóta hivatalosan fun- gál a városházán. Részünkről gratulálunk a polgár- mester úr választásához, mert a városháza Hritz Bélában oly munkaerőt nyer, aki ügykörét megelégedésre fogja betölteni és ki fogja érdemelni azt is, hogy a közbizalom őt ezen állásában véglegesítse.

= Dr. Bolgár Lajos, városunk főorvosa előfizetést hirdet „Ariadne fonala“ czimü munkájára, amelyben a phylloxera terjedésének óvó-eszközeit tárja fel a gazdaközönség előtt, gyakorlati tapasztalatok alapján. A művet érdeklődéssel várjuk s arra bővebben visszatérünk.

= Jönnek a vasutasok! Ezzel a hírrel lepi meg olvasóit t. laptársunk a „Váczi Hírlap“. A hir, úgy tudjuk, még korai, a mennyiben hat dijnok- n a k megengedték, hogy városunkban tartózkodhatnak ; de a tisztviselők csak nyári lakást bérelhetnek, azt pedig családjaik részére minden más hivatal tisztviselői is tarthatnak városunk területén. Jó volna e dolgot ismét megsürgetni..

— „Vácz várostörténete.“ Karcsú A. Arzén szolnoki sz. Ferencz r. áldozó-pap felbuzdulva azon erkölcsi elismerésen, a melyben kilencz kötetes munkája a sajtó részéről találkozott, elhatározta, hogy a mű egy teljes példányát tiz forintról 5 azaz öt osztr. ért. forintra szállítja le s e szándékát a „Magyar Állam“ ez. napilapnak be is jelentette. A venni szándékozók Szolnokra a szerzőhöz forduljanak.

= A budapesti hasonszenvi orvosok f. hó

10-én ünnepelték Hahnemann-nak a homoeopatlna alapítójának születése emlékünnepét. A társas vacsorán éltették a betegségéből szerencsésen felgyógyult dr. A rgen ti Döme orvostudort, az egyesület örökös tiszteleti elnökét s Vácz városának díszpolgárát is, ki a Hahnemann rendszerének legbuzgóbb és legalaposabb képviselője ez idő szerint.

= A magyar tudományos Akademia f. é. május 18-án vasárnap délelőtt tartja évi nagygyűlését. E nagygyűlés közelebbről is érdekel bennünket vácziakat, miután a H-ik azaz a bölcsészeti, társadalmi és történeti osztály titkárt fog választani s arra legtöbb kilátása városunk szülöttének dr. Pauer Imre egyetemi tanárnak van, a ki nagy szorgalommal tölti be néhai Pesty Frigyes titkár és szerkesztő állását.

= A múzeumi és régészeti bizottság f. hó

12-én tartá Csávó Iszky József kanonok lakásán gyűlését, melyen legelőbb is jelentés tétetett a múlt év folyamán megejtett azon ásatásokról, melyek Váczon, Dunakeszin és Jlartyánban ejtettek meg. A fáradságot csak is a dunakeszi ásatások jutalmazták, amennyiben ott igen szép urnák kerültek napfényre. Minthogy konstatálta- tolt azon tény, miszerint Vörösegyháza, Sződ, Dunakeszi, Csornád és Kis-Szt.-Miklós mind oly helyek, melyeken igen sok ezüst- arany- és egyéb pénzek, de különösen urnák találtatnak, felkéretni határoztatott T r a gór Antal plébános és P e n c z Ferencz jegyző, hogy azon helyeket kutatnák fel és jelölnék meg, melyek az ásatásokra alkalmasak. — Hosszabb eszmecsere indult meg ezután a fölött, hogy a bizottság a további ásatások eszközlésére miképen szerezze meg a szükséges pénzt. Végre abban történt megállapodás, hogy Váczon és környékén levő régibb képek, éreztárgyak és a megtekintésre méltó régiségek összegyüjtessenek, melyekből augusztus 15—20-ig tartó kiállítás rendeztessék. A terv keresztül vitelével Vida Vilmos, Findura Imre és Gajáry Géza urakból álló bizottság kéretett fel.

= Közgyűlés. A „váczvidéki egyetemi ifjak köre“ legutóbb tartott gyűlésében hosszas és zajos vitában foklalkozott a legutóbbi estély tényeivel. A gyűlés rezultátuma gyanánt közölhetjük, hogy Alpári Lajos indítványára egyhangú határozattá lön, hogy a legközelebbi ülés már a záró-közgyülés leend április 3ü-án, melyen a szünidei bizottság fog megválasztatni. Mivel a kör a szünidőben is agilis testület óhajt maradni és éppen ez okból kell, hogy a vezetés jó kezekben legyen, igen óhajtandó, hogy a tagok minél nagyobb számban jelenjenek meg a nevezett napon a kör szokott helyiségében. (Budapest, Báthory-kávéház.)

= A váczi nyilvános muzeum javára adakoztak: Bosko Faust egy rézpénzt 1790-ből, Hor- nicsek Károly 2 drb rézpénzt 1807. és 1816-ból, ifj. Korpás József 4 drb kisebb ezüst pénzt különböző időkből, egy 1 krost 1816-ból és 2 drb rézkrajezárost 1851 — 1862-ből, Vörös Ferencz az egri magyar orvosoknak és természet-vizsgálóknak emlékérmét 1868-ból, egy krajezárt 1851. egy 5 „centesimi“-t 1861. és egy réz kr. 1800., Kökény Ferencz „Mária Theresia“ szobor emlékérmét, Findura Kornél egy rézpénzt, Jókú- thy Géza 1 tiz, egy 5 frtos és egy 30 kros „Kossuth“ bankjegyet, Udvardy Mihály egy rézpénzt XVI. Lajos korából, Ungár Sándor egy drb ezüstpénzt Aurelius császár idejéből.

= Helyre-igazitás. Lapunk 14-ik számában a menházat illető hírünkre vonatkozólag kijelentjük, hogy Pértzián G. nem 10, hanem 25 kiló babot ajándékozott. Mit is ezennel készséggel helyreigazítunk.

= Tűz. F. h. 15. éjfél után két órakor T e- s á n s z k i János portáján tűz ütött ki, s egy félszer- féle helyiséget hamvasztott el, mely alkalommal a Saxlehner-féle tűzoltók akadályozták meg a tűz tovább terjedését.

= Ajándék. A menhely részére legújabban Boil is János 3 kiló zsírt ajándékozott.

= Felülfizetések. A „váczvidéki egyetemi ifjak köre“ legutóbbi estélye alkalmából felülfizetni kegyeskedtek : Gaál M. Pálné ő nga 1 frt, Jung János 2 frt, Iványos Kálmán 2 frt 40 kr., Kaán János 1 frt 20 kr. Kanda Jstván 2 frt, Majthényi István orsz. képviselő I frt 80 kr., Palkovics József 1 frt 80 kr., Schindler Kálmán 6 frt 40 kr., Újhelyi István 2 frt, N. N., N. N., N. N. á 60 kr. Fogadják a nemeskeblü adakozók a kör hálás köszönetét!

= Uj iskola. A status-quo hitközség az általa Czipauer Alajostól vett házat leromboltatván ott egy díszes iskola-helyiséget emeltet.

= Lencsó Sándor polgártársunk az iskolaszék elnökének ajánlatot tett, miszerint magára vállalja egy olyan hazafias szellemben irt kis mű nyomtatási költségeit, a melyből a tanuló ifjúság megtanulja, hogy kik voltak azok a derék férfiak, a kiknek a neve után városunk utczái és terei el vannak nevezve, szóval hogy már a serdülőkor ismerni és szeretni tanulja V á c z város múltját és nagy embereit.

= Ehlbeck állatseregletére vonatkozó hirdetésünkre vagyunk bátrak közönségünk fi gyeimét. felhívni, amennyiben ily terjedelmes állatsereglet még nem fordult meg városunkban.

= Fásitás. Múlt számunkban jeleztük, hogy városunk, ha a faültetés a megkezdett mérvben halad, s az elülteti fák megmaradnak, nemsokára valóság s ligetté lesz átalakítva. Volna azonban kiegészítésül egykét észrevételünk is. A Kösd felé vezető közlekedési utat is fákkal ültették be, de biz azt egy kissé rendetlenül; az arra menő akár meg is botránkozhatnék rajta, ha végig néz a soron, melyben akárhány, alig egyméteres magasságú fa után egy két-méteres feszit. Biz az ilyen „elnézés“ nem igen épületes látvány. Aztán még veszély is fenyegeti a szegény fákat, melyek azon a rendezetlen úton nyertek otthont, mert sáros időben a sarat kerülő kocsik, védoszlop hiányában, sokat ki fognak dönteni. Pedig kár volna értök s a rájuk fordított költségért. Ilyformán vagyunk a Vásártéren beültetett fákkal is, melyek némelyike bátran el lehetne karó nélkül, másnak meg nagyon is elkelne. A fásításnak tehát szintén meg vannak a maga mizériái, de azért nem mondunk le a reményről, hogy városunk egykoron mégis ligetté lesz, mi városunk becsét a nyaralók szemében is bizonyára csak emelni fogja.

= Dr. Katona Lajos, a budapesti „Ferenc/.- József“ nevelő-intézet tanára, a váczi főgymnásium egykori jeles növendéke f. hó 12-én szombaton érdekes felolvasást tartott a néprajzi társaság közgyűlésén az összehasonlító mythologia újabb fejlődéséről. A felolvasást köztetszéssel fogadták s az a társaság folyóiratában az „Ethnographiában“ jelenik meg.

— Legolcsóbb szőllő-elletés. Most, hogy a filloxera kipusztitotta a bortermő hegyeket, azok újbóli beültetésén fáradoznak s miután vidékünkön szűk-ke- vés már, a mit szőllőnek igazán lehetne nevezni, ha bár hegybirósággal és állandó csőszökkel js rendelkezünk, mindazonáltal a szőllő-tulajdonosnak még es ik metszőkről sem kell gondoskodni, mert mire a metszőket kiviszi, a hol csak valamire való szőllővessző volt, annak lehet hogy már csak hült helyét, találja. Már most ha az illető szőllő-tuladonos a vesszőket értékesíteni, avagy döntetni kívánta, ki fogja e kiszámithatlan kárt neki megtéríteni? Szerintünk ily hegybiróságra és