Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

szép megnyitó beszédét, melyben rámutatott a mai, Istentől elfordult, vallástalan társadalomra, megnevezve egyszersmind az egyedüli eszközt, mely ezen állapotok I orvoslását lehetővé teszi.

, Az elnöki beszédet Csapó János szavalata követte, a ki Mindszenty „Mózes a Ncbó hegyen“ czimü hatásos költeményét kellemesen csengő hangon és kifogástalan ügyességgel adta elő úgy, hogy a hallgatókat egészen lebilincselte.

Erre az énekkar rázendítette az „Élj őseink hazája“ kezdetű szép éneket, mely osztatlan tetszéssel találkozott. Ezt követte Kolossváry Mihály pályanyertes fejtegetésének felolvasása, mely után zajos éljenekben részesült a szerző.

Majd ismét Krchnák János és Szontág Sándor játszottak egy gyönyörködtető részletet Schubert F.

(«-nioil Sonatájából s a hálás vendégkoszoru ezúttal is sietett ^kifejezni tetszését a legmelegebb elismerés tapsaival.

Azonban bőven kijutott a része a zajos tetszésnyilatkozatokból Farkas Konstantinnak is, a ki elég hatásosan adta elő Magdics I. „Szomorúak vigasztalója ez. költeményét.

Ezután a pályázatok eredménye olvastatott föl, melynek értelmében pályadijat nyertek Kalvoda Fe- rencz, Hainiss Dezső és Kokovái János.

Közvetlen a pályadijak kiosztása után Tóth Kálmán egyleti jegyző jelentésében a „Pázmány-egylet“ működésének főbb mozzanatait ismertette, kifejtve egyszersmind a czélokat, melyekért a „Pázmány-egylet“ küzd.

Végül Csapó János rövid, de velős zárszavában megköszönte a díszes vendégkoszoru részéről tapasztalt érdeklődést és pártolást s az énekkar előadta Becker „Dalár-induló“-ját, melyet Krchnák János tenor solo- jával, mely nem tévesztette hatását a hallgatóknál úgy, hogy a darabot a zajosan nyilvánuló közóhajra meg kellett ismételni.

A jelenvoltak nevében Nagyságos és Főtisztelendő Csávolszky József kanonok úr intézett remek beszédet a növendékpapsághoz, melyben egyrészről megköszönte az élvezetet nyújtó ünnepélyt, másrészről pedig figyelmeztette az egyleti tagokat, hogy ne csupán a hangoztatott kettős czélért, tudniillik az egyházért és a hazáért lelkesüljenek, hanem önmagukért is az által, hogy a papi pályát, melynek rendeltetése a lelkek örök üdvösségének előmozdítása, maguk előtt mindig kellemesebbnek és magasztosabbnak lássák.

Zajos éljenzés követte ő nagysága ékes szavait s a közönség vidám hangulattal oszolt szét a kedélyes ünnepélyről.

Közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete múlt vasárnapon (május 10-én) rendes közgyűlést tartott. A tárgysorozat 28 fontosabbnál fontosabb tárgyat tűzött ki elintézés végett a napirendre, ennek daczára képviselőtestületünk mindezeket alig harmadfél óra alatt elintézte. A közgyűlés lefolyása higgadt és sima volt, mi arról tesz tanúságot, hogy képviselőtestületünk be kezdi látni, hogy az idő pénz, és hogy komoly ügyeket nem liosz- szú lére eresztett üres vitákkal, hanem átgondolt rövid és velős hozzászólásokkal kell elintézni.

A „Váczi Közlöny“ tárczája.

Ilmához.

Keblemben más világ honol most Mióta elbűvölt szemed,

Mióta szende lányka érted Érzem hevülni szívemet.

Ébren, álomban egyaránt csak Te vagy előttem bájalak,

Szerelmem tárgya már a percztől,

Midőn először láttalak.

Te vagy a nap, melynek hevétől Ügy lángra gyr’d t érző szivem . . .

Te vagy a nap, mely fénysugárba Von minden árnyat körülem.

Szerelmedhez, oh lány, ha tudnád Mily sok remény kötöttem én . . .

És hogy kalauz-csillag csak is te Lehetsz éltem sötét egén.

Érted égő szivem szerelme,

Ha tudnád, milyen végtelen,

S ha tudnád azt, hogy csak tevéled Lehetne boldog életem.

Oh hogyha tudnád, szende lányka! . . .- Hiszem, szived nem oly kemény Vigasztalóul eper ajkad Kimondaná a szót: »remélj« . . .

Csaba.’

Tavasz van . ..

Tavasz van, tavasz van, fény remeg az égen !

Ébredő reménység szivem közepében.

Szózatos pacsirta ling-lebeg felettem,

Én meg el-elnézem édes önfeledten.

Lágy fuvalom támad hegyen, völgyön, réten Virágsereg tánczol, hajladoz a szélben.

Boldog aki bájos szemeidbe nézhet (Jyönyörü szép gyermek: viruló természet!

Lúvay Mihály.

Tudósitónk a közgyűlés lefolyásáról a következő részleteket jelenti.

Elnök polgármester a közgyűlést megnyitván, a napirendre kitűzött tárgyak közül a polgármesternek a pénztáraknak Meiszner Ede volt városi közgyámnak elhalálozása után történt megvizsgálásáról tett jelentése tudomásul vétetett.

Tudomásul vétettek a polgármester az iránti jelentései is, hogy Flaidfeld Lajos helyettesitett pénztáros és Trümmer Sándor helyettesített ellenőr a kellő óvadékokat letették s őket helyettesített minőségükben további intézkedésig megerősítvén; egyszersmind Trümmer Sándor fizetését ellenőri fizetéssé egészítette ki.

' Lajer József városi képviselő elhunyta felett jegyzőkönyvileg részvétét fejezte ki a közgyűlés. A Vára cly János aljegyző fegyelmi ügyét megszüntető s az aljegyzőt hivatali állásába visszahelyező megyei végzés egyhangúlag tudomásul vétetett.

A város 1882—1887. közpénztári és 1887. évi kövezetvám számadásait jóváhagyó megyei végzések tudomásul vétettek. Dr. Kiss Józsefnek az érték képviselők sorából történt törlését rendelő megyei végzés hasonlólag tudomásul vétetett, s Dr. Kiss József helye Tornyos Pál mint póttag által határoztatott betöltetni. — A kormány által a városnak megküldött minta-mértékek árának részletekben való lefizethetése iránt a kormányhoz felterjesztés határoztatott intéz- tetni.

Farnady Józsefnek köztérség átengedés iránti j kérelmi ügye folyamodására nézve kedvező elintézést, nyert. — Özv. Meiszner Edéné kérelmére a közgyűlés halotti negyed czimen 200 forintot szavazott meg. Gallé József városi tiszti ügyésznek folyó évi junius hó 1-től kezdőleg ujabbi három havi szabadság engedélyeztetett. — A gabnamázsálási városi szabályrendelet revideálás és a szükségeseknek mutatkozó módosítások iránti javaslat tétel végett a városi pénz- és jogügyi bizottságnak adatott ki. A költségvetés egynémely kimerített tételeinek átruházás utján való fedezése a tanács részére engedélyeztetett.

Ezek után még egy nehány lényegtelenebb ügy is elintéztetvén s ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, elnök a közgyűlést berekesztette.

Városi és vidéki hírek.

= Püspökünk ő nagyméltósága két hét előtt megkezdett bérmaútjáról ma, vasárnap az esti órákban tér vissza székhelyére. Mint értesülünk, a helybeli papság és a városi elöljáróság ünnepélyesen fogja fogadni ő excját, kinek megérkezését városunkba mozsárlövések fogják jelezni s a lakosságnak tudtára adni.

= Egyházmegyei hírek. G a 1 c s e k György, mácsai segédlelkész Nézsára, innen Podh órányi József Nógrád-Berczelre helyeztetett át hasonló minőségben, Stoics Károly a hatvani plébánia ideiglenes vezetésével bízatott meg.

= Hangverseny. A „Vörös kereszt-egylet vácz-vidéki választmánya folyó 1889. évi junius hó 1-én a váczi lőegylet helyiségében saját pénztára javára zártkörű tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. „ V á n d o r d a 1 “ Abt Ferencztől, énekli az ifjúsági énekkar. — 2. Magán

Az utolsó Kis-Kun.*)

Irta: Mlészáros Ssun.cLor.

I.

Ncmzetes Mátyás uram. így ismerte mindenki azt az embert.

Csak a korosabb lakosok ismerték nemzetes uramat fekete hajjal, a többiek mint ősz embert látták és ismerték.

Eredeti típus volt; egy elmaradt a régi kortól, egy alak a rég múltból. S milyen furcsa, ez ősz, e hófehér hajú embernek oly gyönyörű fiatal leánya volt.

Hatvannyolczban nősült negyedszer és 28-ban először.

Hatvanhárom éves korában, midőn ismét árván maradt egészen a világban, megnősült negyedszer, hogy legyen késő napjaira egy valaki, ki társa legyen ürömében, bújában.

Es kit elvett, megajándékozó egy kis leánykával. A szülésben az anya elhalt, s nemzetes uram maga maradt hátra kis leányával.

Komoly, magába zárkózott ember volt, kinek mosolyát, kedvét még senki nem látta, de nagy haragját sem. Embergyülölőnek tartották, pedig ha valaki segélyét, pártfogását kérte, soha nem tagadta meg senkitől, ha kun volt.

Neki minden újabb intézmény semmi volt. Birá- ján, elöljáróin, s papján kívül nem ismert feljebbvalójának senkit.

Megmaradt annak az embernek, minek a század eleje szülte, s kinek a század eleje nevelte.

Előtte szolgabiróság, járásbíróság, vagy egyéb törvényszék — bliktri volt.

Megszűnt a kun-kapitányság, s a nádori méltóság is azóta, ha lett volna is valami ügye valamely bíróság előtt, nem ment, hagyta inkább ügyét veszni.

S hogy adót se fizessen, inkább eladta mindenét, s ha ment is valamerre, hol vámot kellett fizetni, oda adta kocsisának a pénzt, hogy az fizessen, ne ő.

Hajdan kun-városokban nem volt szabad nem kunnak se házat, se földet venni, s mióta megszűnt a kun-szabadalom, azóta bizony sokan nem kunok is vettek a Kunságban házat, földet, meg egyebet.

0 az ilyeneket soha sem tartotta odavalóknak, még szóba sem állt velők, mert, mint mondd nem

*) Mutatványul a szerzőnek »K ű n o r s z ág b ó 1« (Elbeszélések) czimü most megjelent müvéből. A Hudnyánszky A. könyvnyomdájából kikerült csinos kötet ára I írt.

czimbalomrész, előadja Lányi ur, a népszínház tagja. — 3. a) „A vándor“, b) „Leány az ablakon“ Schuberttól, énekli Juhász Ferencz ur, a királyi operaház tagja. — 4. a) „A légy“, b) Szeretem a nőket“ monologok, szavalja Szirmay Imre ur, a népszínház tagja. — 5. Keringő „A gárdisták“ czimü, operettéből Sullivantól, énekli F. Hegyi Aranka úrnő, a népszínház tagja. — 0. Magyar népdalok, zongorán előadja Dr. H u z e 11 a Mátyásné úrnő. — 7. a) „A türelmetlen Fescától b) Magyar népdalok, énekli Juh á s z Ferencz ur, a királyi operaház tagja. — 8. List F. „Grand galopp chromatique“, zongorán előadja I nt z é d y Irma k. a. — 9. „Népdalok“ Lányi ur czimbalom- és a zenekar kíséretével énekli F. Hegyi Aranka úrnő, a népszínház tagja. — A hangverseny kezdetete esti 8 órakor pontban. Helyárak: Körszék 2 írt, zártszék 1 frt 50 kr., állóhely 80 kr. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek válthatók Meiszner Rudolf ur divatkereskedésében Vá- ezon, és a hangverseny estéjén a pénztárnál.

= A kötő szövő gyár ügye egy lépéssel tovább haladt, a társaság ugyanis a város képviselő testületé által kikötött általános feltételeket elfogadta s már arra kérte hatóságunkat, hogy a részletes feltételek megállapítása végett határidőt tűzne ki. Mint értesülünk a pénz és jogügyi bizottság, mely e tárgyban való eljárással megbízva van, a folytatolagos tárgyalásokat a jövő hétén kezdik meg a társasággal.

= Tavaszi mulatság. A váczi „Első Általános Ipartársulat“ szokásos tavaszi mulatságát - mint halljuk — junius 10-én (pünkösd hétfőn) a kies Migazzi-ligetben fogja megtartani. Üdvözöljük ez eszmét, mely iránt már is, mint tapasztaljuk, igen nagy az érdeklődés, miután a társulat mindent megtesz a közönség kényelmére és arra, hogy a napot emlékezetessé és kifogástalanná tegye.

= Majális. A kath. legényegyleti ifjúság a megállapított programm szerint f. h. 19-én reggel G órakor zászlók lobogtatása és zene mellett indult a Kálváriához, hol Kubinyi karkáplán, egyleti alelnök, sz. misét mondott, melynek végeztével a társaság kivonult a cselőtei erdőbe, a majális színhelyére. A kevésbbé látogatott, de sikerült mulatság az esteli órákban ért véget.

= Jégzápor. F. h. 21-én délután fél egykor, hosszas szárazság után, megnyíltak az ég csatornái, de sajnos záporral és jéggel, mely a penczi és rádi vetésekben a csörögi szőllőkben és Rátót határában sok . kárt tett. Volt tehát eső, de nem volt benne köszönet.

I A kár tetemes.

= Megbokrosodott ló. Glazel Jakab lova f. h. 19-én valamitől megbokrosodott, majd a könnyű kis kocsival és kocsissal tova iramodott. A kocsis valószínűleg mámoros állapotban lévén a lovat megfékezni nem bírta, a sebes futásban a kocsi feldőlt s egyik kereke darabokra tört, a kocsis lebukott és fején jelentékeny sérüléseket szenvedett.

= Ajándékozás. A váczi muzeum részére legújabban Brenninger sz. Tetey Nemes Irma 1562. és 1800. évről 1 drb rézkrajezárost, valamint Bécs városi 5, 10, 25, 50, 100, 500 és 1000 frtos bankjegy-mintákat, továbbá N. N. egy 1846. évből való színi jelentést, Pázmán Mihály. — 1 drb Tánczvigalmi jelentést Ka- lintsek Mihály aláírásával, egy 1849. szept. 23. kelt

egyszer hasonkoru földiéinek, előtte minden oly ember idegen, ki oda tolta magát közéjük.

Nagy kőkéményes háza volt ott a város végén. Tizenkét oszlopon nyugodtak az ambitus bolthajtásai, s a ház előtt rengeteg nagy udvar terült el, melyen egymást érte a sok gazdasági épület, de mind úgy nézett már ki, mint a haldokló ember.

Nem javíttatta, mert minek ? . . . Nem gazdálkodott.

Lement már azokról tapasztás, teteje mindannyinak széthullva.

Az udvar is olyan volt, mint a nagy idők óta szántatlanul hagyott föld. Termett azon mindenféle gaz, gyom.

Udvara kinyúlt oda messze, a szántóföldekig, hol a rengeteg udvart mély árok rekeszté be. Ott hátul égbe nyúló jegenyefa csoport állott, mely alatt öt-hat magas fényevesztett veresmárvány sírkő állott.

Ott, azok alatt nyugodtak ;,i Mátyás família elődjei, vagy 30—40-en. Jutott minden kő alá 7—8.

Ott volt a szin alatt Mátyás nemzetes uram sírköve is, megcsináltatta már régen, még koporsóját is, ne kelljen a hátramaradottnak lótni-futni mindezek után, ha meghal.

De a sírkő úgy cl volt dugva, takarva, hogy nem lehetett azt jól szemügyre venni. Pedig mint néhányan állították, még aranyos Írása is van annak a kőnek.

De nem volt arra a kőre, koporsóra szükség. Van harmincz éve, hogy készen áll minden, csak halottra vár.

Lepheti a por azt a követ, körül-körül repkedhetik a tyúkok, galambok; eheti, rághatja, turkálhatja a padláson a szu azt a nehéz tölgyfa koporsót, s meglepheti a penész a halálra valót, ott a fiókos almári- omba a czimerszobában.

Azt mondja rá Mátyás uram, csak hogy megvan, mire meghalok, marad még belőle annyi, hogy bele- takarhassanak.

De ha szemébe tűnik az a kő, vagy koporsó Erzsikének, Mátyás uram szépséges virágszálának, úgy sir, úgy kesereg,

Á rokonok rég elhaltak — maga van fsak, meg az a jó édes ősz atya; bizony nem is csoda, ha az a lány ha szemébe tűnik a sírkő, padláson a koporsó, vagy az almáriomban a halálra való — nem csoda, ha a sírása, kesergése ilyenkor napokig eltart.

És ha kérdi atyja, mi bajod? . . . Nem szól rá. csak a nyakába csimpaszkodik, simogatja, ősz fejét, ránezos orczájál, összecsókolja ajkát, arezát. kezét. Es