Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-21 / 16. szám
Előfizetési sír;«.: évnegyedre ..........................1 fit 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora ..........................30 kr s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzetc: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. XI. évfolyam. le. szám. HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Husvét. Zokogva ült az éj az Üdvözítő sírkövén és halálszárnyaival gyász-árnyékba takarta a vétkes Jeruzsálem vidékeit, várva, hogy a föltámadás napja fölhajnalodjék. És a várt nap hajnalának fölhasadíával a szellemvilág napja, az emberiség Megváltója győzve a halálon és poklon, föltámadott, hogy örökké éljen. Beteljesedett, mit az emberiség négy ezer éven át epedő szívvel várt; felderült az üdvnek hajnala, az öröklét szent reménye ! A kereszténység legdicsőbb diadalünnepe a husvét. Krisztus feltámadása nélkül mi volna a világ egyéb, mint a vaksors játéka minden terv nélkül. Az emberiség legszentebb gondolatai, legdicsőbb vágyai és reményei nem egyebek hiú csalódásoknál, üres ábrándoknál valóság nélkül. Jézus nélkül a világnak nincsen értelme s az emberiség czél nélkül bolyong e siralom völgyében, remény nélkül az üdvösséghez síron innen és síron túl. Krisztus feltámadása nélkül nem volna kereszténység a földön, pedig tagadhatatlan, hogy ez azon tényező, mely állat megújult a földnek képe. Ez világosította meg az elméket, nemesítette meg a sziveket, lehelt uj életet az emberek leikébe; ez oldotta le a rabszolga bilincseit, emelte fel a nőt, s alkotta meg a társadalmat és polgárosodást a nemzetek között. A feltámadt Üdvözítő müve mindez, azé, a ki feltámadása által megtörte a halál fullánkját, hogy az embereknek örök életet szerezzen. Ki ott áll az idők magaslatán, az emberiség színvonalán. Ő él és uralkodik az idők végeiglen. Az ő lábainál vonulnak el a nemzetek és népek hosszú sorozattal; és a nemzet, mely melléje tart, a család, A „Yáczi Közlöny“ tárczája, Feltámadunk! Megnyílt a sir, feltörve a pecsét! Kiszált sírjából a dicső halott. — Zavart tömeg rémülve hirdeti: A Föl feszített él — feltámadott! Udvözve légy oh győzelmes vezér! Feléd repül ma hálatelt szavunk, Aki reményt adál, hogy egykoron Alleluja! mi is feltámadunk! — Ma lel reményt a gyönge s csüggedő ; Ma lel vigaszt az üldözött szegény ; A reszkető kéz dobja már a tőrt, A szivet boldogítja szent remény. —• Van túlvilág, lesz még feltámadás ! Gzél nem lehet kicsinyke sirgödör, A lélek érzi, sejti, tudja ezt, Egy szebb hazába, végtelenbe tör. — Örül a jog, mit bűnös szenvedély Sárral dobál s oly sokszor eltipor; Reszket a bűn, a melynek külsejét Gyakran fedi a bársony és bíbor, Amely sokszor oltár körül sürög, Amely magas, hatalmas trónra ül 'S a inig koldul, szenved a jog s erény, Addig uralg s hatalmának örül. Mit ér születni, hogyha meghalunk ? Mit ér remélni, ha nem teljesül ? Mit ér a küzdés, ha nincs pályabér ? Ha bűn s erény egyet kap érdemül? Felel dicsőn a néma sziklasir, Melyben feküdt Megváltónk és Urunk : Reméljetek ! nem lesz örök a sir, Alleluja! mi is feltámadunk! * Révész István. mely hozzá ragaszkodik, az ember, a ki feléje iparkodik, elveszni nem fog. 0 a felfámadás és élei. A feltámadás angyalának örömriadója szá- zadokról-századokra hangzik: »Nolite expave- scere,« »Ne féljetek,« a názáreti Jézus, ki megfe- szittetett vala, föltámadott. Kinek szivét ne szállná meg a gondolat husvét napján, hogy feltámadunk?! Az élet sanyarúságai közt ellankadó szivet hinni, remélni és szeretni tanitja meg a feltámadás allelujája, mely ma felzeng mindenfelé. A Megváltó győzedelmeskedvén a halálon, bebizonyító, hogy a magasztos tan, amaz áldásos igék, melyeket az emberiségnek hirdetett, a valódi boldogság egyedüli eszközei, hogy minden, a ki ő benne hiszen, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. S ha a sors viszontagságai között lemondás száll sziveinkbe, e napon örömre gyullad föl szivünk, s megtanul remélni a szebb jövőben. Az ő feltámadása záloga a mi feltámadásunknak. S a túlvilág! lét reménye erőt ád a csüggedúúmk, vigaszt az elhagyatottnak, felszántja az árva, özvegy könyeit, eloszlatja a bánatot, begyógyítja a fájó sebhelyet. Az önmagát értünk feláldozó szeretet megtanít bennünket szeretni az Istent s embertársainkat. Az egyház fényben és pompában hirdeti a feltámadás ünnepét, miután az előző nagyhéten a legmagasztosabb szertartások közt ünnepelte meg az Üdvözítő kínszenvedését és halálát. A legfásultabb szív is fölérez s átvonul rajta a hitnek egy-egy sugara. Elmegy a templomba, oda vonzza valami a keservek emléke napjain. Megszállja a vágy az Isten házát felkeresni, hogy ott leborulva az oltár elé, kiűzze leikéből a szenvedélyeket, szivéből a haragot, irigységet, szereHazafias kaland. Megtörtént egyszer, hogy egy országgyűlési képviselő nyilvános gyűlésben azt találta mondani, hogy komolyan akar beszélni és — kinevették őt. Mert hiába, manapság a komolyságot bajos az emberekre oktrojálni, ha nincs hozzávaló kedvűk. Velem meg az történt meg, hogy komoly, hazafias cselekedetet akartam végezni és a hazafiatlan rend majdnem becsukatott érte. Mert hiába akarja az ember a hazafiságot is oktrojálni, ha a rend őreinek nincs hozzávaló kedvűk. A dolog pedig akképen történt, hogy én, mint első éves, németül nem' tudó következéskép két — eshetőleg három — éves önkénytességre kiválasztott polgára a tud. egyetem jogi facuitásának felrándultam Budapestre tűntetni az odiózus paragrafusok ellen. Hogy pedig a vidék hazafias érzelmeinek méltó kifejezést adhassak, mindenekelőtt kellőképen elkészi- tettem itthon torkomat, elfogyasztva nagy mennyiségét a tyúktojásoknak. Amitől aztán olyan fenomenális hangom támadt, hogy az éjjeli bakter irigykedve nézett reám, mikor próbaképen a béresekre kiabáltam. így elkészülve bcállitoltam nagynénémhez, előadva neki, liogy colloquálni megyek. Nagynéném, ki még eddig szerencsére nincs beavatva az Alma mater titkaiba, örömmel fogadta elhatározásomat, még pogácsát is süttetett az útra s megölelve, megcsókolva buc.suzásul könyes szemekkel mondá: Édes gyerekem jól elkészültél-e? csak aztán valami eredménye is legyen ... — Az eredmény elmaradhatatlan . . . bizta- tám nagynénémet, nem is sejtve, mily nagy igazságot mondok. Nagynéném azután vérmes reményekkel eltelve útnak bocsátott. Már a vasúton kitört belőlem az állam intézkedései iránti elégedetlenség a coupé csekély hőfoka miatt s harsány hangon rárivaltam a kalauzra a tűrhetetlen á 11 a p<) I megvál I ozI.a I ása hírgyába 11. tétlenséget, hogy kiöntse bánatát, fájdalmát, csalódását, hogy igy megtisztulva, föllelkesülve folytassa a munkát önmaga és embertársai jó voltáért. A szomorúság és gyász hete után felderül az öröm napja, a husvét ünnepe, és zeng a világ egyik végétől a másikig: »Resurrexit, sicut dixit! Alleluja!« Ä nagyhéí. Fűszál, virág a réten, lomb a tar gallyakon, napsugár a légben, dalos madár a lombon s az ajtatos hívők ezreinek ajkai hirdetik, hogy: „Feltámadunk.“ Az ujéletre kelt természettel együtt ünnepli az ember a feltámadás ünnepét. Husvét napján felzeng a feltámadás allelujája az Úr hajlékaiban, miután a megelőző napokban méltó gyász hirdette a Megváltó szenvedését, és halálát. Megindítok a kereszténység ezen gyász napjai s a nagyság nyilatkozatának' illő kifejezést ád a „nagyhét“ elnevezés. A nagyhéti szertartások egy részét a székesegyházban megyés püspökünk ő excellentiája végezte. 0 tartá a nagycsütörtöki ünnepélyes misét, mely alatt az olajokat szentelte meg, a mise végeztével pedig a lábmosás szertartását teljesítő, megmosván tizenkét szegény lábait, jelképezvén az isteni Mester alázatosságát, ki az utolsó vacsorán megmosta apostolainak lábait. Valóban lélekemelő eme szertartás, midőn a szegénység előtt meghajol a bíbor, jelezve az embertársak egyenlőségét! Nagypénteken Krisztus Urunk koporsóba tételét szintén a főpásztor végezte, mig a csonka-gyászmisén S p ó n e r József székesegyházi éneklőkanonok s apát celebrált, a szentbeszédet pedig Gsávolszky József kanonok tartá. A felsővárosi plebánia-templomban a szertartásokat Gzettler Antal prépost-plébános teljesítő, szónokolt pedig (németül) Bucsek István segédlelkész. Enap délutánján a Kálvárián prédikácziókabmondottak Kubinyi Endre és Niedermann Márton karkáplá- nyok magyar és német nyelven. A kedvezőtlen szeles időjárás sokakat visszatartott, hogy elzarándokoljanak Erélyes fellépésem nem maradt hatás nélkül, mert mig a kalauz rögtön sietett alkotmányos kívánalmaiménak eleget tenni, másrészt utitársaim hálás pillantásokkal siettek elismerésüknek kifejezést adni. A siker által felbuzdittatva, türelmetlenül vártam már, hogy mielőbb Budapesten lehessek s midőn a vonat beért a perronra, a hazafiság lángjától tüzel- tetve nem bírtam megvárni, mig a vonat teljesen megáll, hanem a lassú menetben mozgó vonatról leléptem, sietve czélom felé. Ezt a fiatalos hirtelenkedést én ugyan máskor is megcselekedtem minden utókö,- vetkezmények nélkül; most azonban a rend ott álló hivatalos őre, mintha csak fokozni akarta volna bennem a tüntetési kedvet, szigorú arczczal megállít s ily szavakkal teszi próbára türelmemet. — A vaggonyból kiszállni a ezug megállása előtt keményen tiltatik! Mihaszna András ezen eljárását kötözködésnek vélve, végig sajgott a fájdalom és keserűség szivemen, hogy hazám fővárosában ily barátságtalan, hideg fogadtatásban részesültem; az elkeseredés tetőfokra hágott lelkemben és senki se csodálkozhat rajta, hogy ajkaimon elhangzott az első: Abczug ! Ezen első budapesti fellépésemre a rendőr rögtön elhalványodott, kétségbeesve rohant a kapushoz, plaj- bászt kért tőle s azt kellőkép megnyálazva felirta nevemet a noticzbuchjába, valószínűleg azt akarva^ ez által nyilvánosságra hozni, hogy érti ő még az irás mesterségét is. Én legalább azt hittem. Ezekután megelégedve érzelmeimnek ily nemű kifejezésével, tovább folytattam utamat sógorom lakása felé. De alig érek a kapuhoz, midőn két detektív áll elém s nevem után kérdezősködik, melynek bátor bevallása után felszólítanak, hogy kövessem őket a íő- kapitányság palotájába. E nem várt dolog megijesztett. Irtózatos állapot Budapesten titkos rendőrök által bekisértetni . . . Hiszen ezeket itt mindenki ismeri . . . Az utcza közönségének pedig fogalma, sincs a. hazafias okról, mely ily szégyen! hozolI reám . . . Bizonyosan sikkas/,Innak
