Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-14 / 15. szám

Péter templomában, a czelebrans TX. Plus láttára •gyermekkori áhítatának e benyomásaival Nádasdy alakja kél életre emlékében.*) S ugyané székesegyháznak és Vásznak úgy szólván ő adott jelenlegi püspök-atyánkban főpa­pot. Ugyanő nevelte oldalán és emelte befolyásá­val a legmagasb papi méltóságra az egykori váczi kegyesrendi tanárt, később kedvencz udvari pap­ját és érseki uradalmainak kormányzóját. lm’ ennyi emlék és kegyeletes érdek fűzi Vá- czot dr. Haynaldhoz, a biboros főpaphoz. Serkent, hogy aranymiséje ünnepén véle ünnepeljünk pá­lyájának reánk eső visszfényében. Vácz város képviselőtestülete és a váczi fő- gymnasium elöljárósága nem hagyhatják nyomta­lan elosonni e nagy nap alkalmát. A biztos siker reményében irányozzuk reá a közfigyelmet, úgy hallván, hogy ügyét Csávolszky József kanonok úr, városunkban annyi nemes mozgalomnak kezdeményezője és ezé 1 hoz veze­tője velte erélyes és tapintatos kezeibe!**) A városház tevékenysége. Úgy az állami, mint a községi életben a közigaz­gatás azon nélkülözhetlen rúgó, mely napról-napra újabb vért lüktet a lakosság szervezetébe. S daczára a közigazgatás államéleti fontosságának, mégis ez a legmostohább gyermeke az államnak. Min­denki észreveszi sinylődését; szánalmas tekintetet vet reá, mint az alamizsnáért esedező koldusra; sőt ki nos vergődése sokszor heves kifakadásra is indít sokakat — de azért az a „rozoga szekér“ — a mint közigaz­gatásunkat eléggé jellemzően elnevezni szokták — szé­gyenszemre és közmegbotránkozásra évről-évre ott re­ked az indolenczia hínárjában. Országos baj ez, melynek érdekében számtalanszor lépett már síkra a fővárosi sajtó, de eddig sajnos, ered­ménytelenül. Helyi érdekű lap lévén, távol vagyunk attól, hogy országos bajokkal foglalkozzunk s hogy mi lépjünk fel közigazgatási reformároknak. Csak azon örvendetes fordulat, mely városunk közigazgatásában a felülről adott rósz példa daczára beállott, indí­tott bennünket éren „nebántsvirág“ érintésére. Ha visszagondolunk a még néhány év előtti köz- igazgatási mizériákra: fokozott elismeréssel kell meghajolnunk azon hangyaszorgalomra valló tevékenységi kimutatások előtt, melyeket a vá­rosi tanács újabb időben a megyéhez felter­jeszt. A legeklatánsabb czáfolatai ezek azon gyakran felhangzó vádnak, hogy a városházán csak pipálga- tással töltik el idejüket a jó konezokra váró tisztvise­lők. Ez a vád épp oly alaptalan, mint a mily jogosu­latlan azon gyanúsítás, hogy a tisztviselők hivatalos óráikat a sorházakban és vendéglőkben mulatják ke­resztül. Megvalljuk, sohasem foglalkoztunk ezen egész mondakörré fajult vádak indító okával s még kevésbé vállalkoznánk ezen hálátlan szerepre azon nyomós *) Lásd Haynald egykori titkárának, ma Erdély püspöké­nek »01 a s-zu ti Jegyzeteit« Gyulafehérvár, 1865. 177 oldal. **) Városunk csak önmagát tisztelné meg, ha pl. ő főma­gasságát díszpolgárul választaná. Szerk. tergomban (1828/9, 1829/30.), hol gyrnnasiumi tanulmá­nyait folytatta, következetesen kivívja a szécsényi isko­lában elnyert első helyet. És társai közül nem csak tehetségei által válik ki és a grófi család körében el­sajátított előkelő modorával, de tekintélyre és népsze­rűségre vergődik jószívűségével, hogy fáradhat!áriul ja­vítgat gyengébb társai gyakorlatain és atyjától nyert zsebpénzét gyöngéden megosztja szegény sorsú pajtá­saival. Nemcsak a hivatalos osztályzatban, de társai közszeretetében is elsővé tud lenni és mindenki által elismert főlénye senkiben sem kelt irigy szemet. Szép eszét, ernyedetlen szorgalmát és szigorú fegyelmét ta­nulók és tanárok egyaránt dicsérték rajta.-*) Egy ízben, első éves gymnazista korában valamely pajkos csíny kivételesen érintkezésbe hozta osztályfő­nöke nádpálczájával. Emlékezetessé válói t reá nézve ez eset, annyira, hogy még érsek korában sem feledi el és kalocsai palotájában vendégül látott egykori tanárát e szókkal mutatja fje Jakobini pápai nuntiusnak: „Ecce mens professor, qui aliquando me vastavit!“ („íme tanárom ki egykoron megnáspágolt!“) „Per amorem Dei, quare vastavit archiepiscopum?“ („Isten szerelmére, mért verte meg az érseket?!) kérdi a nutr­ims az öreg szerzetestől, ki pillanatnyi zavara után gyorsan feltalálva magát, nyomban és találón megfe­lel; „Ut sif archiepiscopus!“ („Hogy érsekké váljék!“) "Erre azután mindhárman kedélyesen nevettek a deák­kori reminisczenlián. De a biboros főpap által félszá­zad múltán tréfára vett dolgot az erkölcsi jó hírnevére féltékeny kis deák annyira lelkére vette volt, hogy kü­lönben oly szigorú atyjának vigasztaló szava is alig tudta sorsával kiengesztelni. A tanári nádpáleza keserű utó ize sokáig fenmaradt érzékeny szivében, mintegy emlékeztető, mely tanulói pályáján mindvégig távoltar­totta az iskolai fenyitő hatalomtól. Atyja a józan és tapasztalt nevelő egy életrevaló gyermek iskolai pályájától igy szólván el maradhat lan deák csíny számba vette a fontos „casus“-t. Nemcsak hogy nem neheztelt meg fiára érte, de sőt ennek tul­*) Egykori tanárainak, a ma is élő K u c s e r i k Sándor és a pár év előtt Kolozsvárott elhunyt Ral f'ay János kegyesrendi atyáknak, továbbá iskolatársainak Szappan Zsigmond ez. pfis pök, esztergomi kanonok és So ős József váczi apát-kanonok el beszéLmei és az előliünk fekvő iskolai bizonyítványok nyomán. czáfolat után, mely az 1889. óv első negyedi ügyfor­galmi és tevékenységi kimutatásának alakjában elöltünk fekszik. A kimutatás szerint a városház iktató hivatalába 188'.). január 1-től márczius 31-ig beérkezett összesen 3183 ügydarab, mihez hozzáadva az 1888. évről maradt 589 hátrálékot, elintézésre várt összesen 3771 ügydarab. Ezek közül az első negyed végéig elintézett. 3711 és igy a következő évnegyedre el intézel levül csak 60 ügy megy át. Az egyes tisztviselők tevékenysége a következő: Réty Ignácz polgármester a részére kiosztott 117 ügy darabból elintézett 116-ot (hátralék 1), E mer ich Lajos rendőrkapitány 830 ügyből (426 közigazgatási és 394 rendőri), elintézett 813-at (hátralék 7),. Korpás Márton I. tanácsnok 831-ből 822-öt (hátralék 9), Dr. Franyó István II. tanácsnok 553 ügydarabból (291 közigazgatási és 262 árvaügy) 540-et (hátrálék 13), Gajáry Géza főjegyző 1034 ügyből elintézett 1033-at (hátrálék 1), Fóty Gyula számvevő-jegyző 173 ügyet, V á r a d y János aljegyző 243 ügyből 214-et (hátrá­lék 29). Úgy a jelen, valamint az előző kimutatások szám­adatai alapján tehát bátran állíthatjuk, hogy a városi tisztviselőknek 2 év előtt történt rekonstrukcziójával uj. éltető anyag szállott a városnak ősidőktől fogva rozoga gépezetébe, mely most közmegelégedésre végzi működését. És ez oly jelenség, mely csak megerősíti a jövőbe helyezett bizalmunkat. Mert a jó közigazgatás egészsé­ges életet teremt a lakosság számára, mely ennek tu­datában megelégedéssel láthat hozzá a város fel virágo­zásához vezető anyagi jólét nehéz munkájához. Bálámból“. Városi és vidéki hírek. = Szives kérelem. Hátralékos előfize­tőinket kérjük, hogy hátralékaikat mihamarább beküldeni, egyúttal lapunkra a további előfizetést m eguj i tani szi vesk edj en ek. = Személyi hírek. Megyés püspökünk ő Exc.ja f. hó 9-én ő Felségénél kihallgatáson volt s f. hó 11-én székvárosába visszaérkezett, ü Excja — mint halljuk, május hóban az alföldi községekben fog bérmálni. - Dr. Schik irg. r. főorvos f. hó 11-én távozott váro­sunkból, helyébe dr. G s á k y neveztetett ki főorvossá.- Baksay Károly egyhm. irodai iktató f. hó 9-én az egyházjog- és történelemből „cum applausu“ tette le a szigorlatot a budapesti egyetemen. Gratulálunk!- Zoltán ezredes honvédlovassági felügyelő és b. Taxis százados a tiszti tanfolyam- és huszár osztál­lyal e hét folyamán harczázati gyakorlatot és szemlét tartom Fojta és Balta századosok, valamint Gzitó és Vass főhadnagyok szintén ez ügyben városunkban időztek. = Tudomásul. 599/e. sz. 0 csász. és ap. kir. felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy néhai Rudolf főherczeg trónörökös özvegye következő­leg czimeztessék: Özvegy korona örökösné, Stefánia főherczegné Ő csász. és kir. fensége. = A püspöki palota rest.aurácziója folyamat­ban van. Az előcsarnok kő-oszlopait már megtisztí­tották a tarka-barka festékektől s igy kitűnt az is, hogy a kőoszlopok nem egyszinüek, sőt foltozva is vannak. Halljuk, hogy e hiányokon művészi kezek fognak se­érzékenységében örömmel látta a gyengéd erkölcsi érzék és a nemes becsvágy jellemvonásait jelentkezni. Ja­vábbat is a szülői ambitió elégtételével tartotta figye­lemmel fia értelmi és erkölcsi tehetségeinek fejlődését és hogy állandó gonddal befolyásolhassa, a gymnasium négy alsó osztályán át nem is távozott a kis deák ol­dala mellől. A tanárok előadásait saját magyarázataival egészí­tette ki; a magyar, latin és német nyelv szabatos el­sajátításában a grammatikai száraz szabályok ismere­teit eleven gyakorlattal toldotta meg. Aesthetikai érzé­kének fejlesztésére a zenére magántanitót fogadott mellé. A nyilvános iskola nevelését és tanítását folytatva, rendszerének hiányait pótolva, im" igy folyt be fia fej­lődésére az értelmes atya, serdülő magzatában örömmel látva saját erkölcsét, saját tehetségeit ifjabb, pompá- sabb hajtásban megujhodni. Mig szelíd tüzű szemében, szemérmes arczári, szende jóságán és a szegénységnek mindig irgalmasan feltáruló szivében jó anyjának örök­lött lelki tulajdonaira ismert reá. A jó sors választotta gyermek ismeretszomjas ér­telme előtt úgy szólván a csal;id tudományos hagyo­mánya egyaránt feltárja az eszményi és való világ széles látókörét. Mig Antal nagybátyjának a görög és a római irodalomról Írott munkája**) képzetét népesíti be a klaszikus világ ideáljaival: addig atyai mentora értelme előtt a természet nagy könyvét nyílja meg, tanítja ki­olvasni belőle a teremtés örök törvényei!, megismerni az igaz vallásos érzést önkénytelenül fejlesztő s meg- edző fenséges titkait. Évtizedek múltán főúri násznak sokadalmától, vig- ságától zajos a hires bctléri kastély. Az ország ariszto- kratiájának színe szemkápráztató pompában kiséri ol­tárhoz ősi nemzetiségek két ifjú sarját s Kalocsa bi­boros főpapja ékes szónoklattal adja frigyükre az egyház áldását. Majd a. boldog örömapa fényes termeibe vonul be a, lakodalmas népség s bámulva szemléli a sok ré­giséget, ritkaságot és kincset, a mit ősi öröklés, anyagi vagyon, szóles összeköttetés évtizedeken át gyűjtött együvé a. választékos Ízléssel párosult műszenvedély **) A n t. o n II a i n áld: »Kurze Hiografien aller bekannten griechischen und lateinischen Sch rill slel ler«. Wien und Prag. 1800 giteni, valamint az utezai alap-szegélyző kőlapok törött széleit is kiegészíteni. — Ováczió. Dr. Miltényi Gyula kanonok pap­növeldéi igazgatót névnapja előestéjén a növendékpap­ság szépen előadott üdvözlő dallal és ékes latin nyelvű üdvözlő beszéddel tisztelte meg, melyet Kolosváry Mi­hály IV. éves papnövendék mondott el. Szavaira az igazgató meghatottál! válaszolt, megköszönve jó kivá- nataikat s magát további szeretetökbe és imáikba aján­lotta. Az ováczió lelkes éljenzéssel ért véget. = Nagyheti szertartások a székesegy­házban. Megyés püspökünk ő Excja elrendelni mél- tóztatolt, hogy a „Ptassió“ (Krisztus Urunk szenvedé­sének története) az eddigi gyakorlattól’ eltérőleg ezután magyar nyelven adassék elő. Mely intézkedés bizonyára általános helyesléssel fog találkozni. A szertartások a szokott órákban végeztetnek. — Pestmegye közgyűlése második napján a pesti felső járásban megüresedett szolgabirói állás be­töltése felett folyt heves küzdelem. Ez állásra két jelölt volt: Kovács Gáspár és Tahy István közigazgatási joggyakornokok. Beadatott összesen 277 szavazat, ebből Kovácsra esett 143, Tahyra pedig 134 szavazat s igy 9 szavazattöbbséggel Kovács Gáspár választatott meg. Ugyan ezen megyés közgyűlésen a főispán R u d- n y ánszky László vácz-félső-járási szolgabirói tisz­teletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. Gratulálunk! = Iskola-ügyi gyűlések. A róm. kath. i s- k olaszék f. h. 7-én tartott gyűlésében az elnök jelentette, hogy iskoláinkban a fegyelem nem zavar­tatott meg és hogy a növendékek száma különösen a női ipariskolában szaporodott oly annyira, hogy uj padokat kellett beszerezni. A szabászat tanítása az az ipariskolába behozatott, valamint a majolika-festés is, melyben már ez ideig szép haladás tapasztaltatott és több díszmunka készült. A közigazgatási bizottság több rendbeli végzéseinek elintézése után felolvastatott a számvizsgálók jelentése, mely tudomásul vétetett és beadatott az 1888-iki számadás, melynek megvizsgá­lására dr. Miltényi Gyula és Meiszner János kérettek fel. Érdekes tárgy volt a menház építésének ügye, mert az építkező elhalálozott; de azért az építkezés ezáltal nem fog szenvedni, mert Alberty Ferencz iskolaszéki tag vállalkozási szelleme csakhamar meg­nyugtatta az iskolaszéket, ő ugyanis késznek nyilatko­zott, hogy az elfogadott tervezet szerint a menházat felépilteti a szerződés értelmében úgy, hogy az iskola­széket 4000 frton túl semmi kiadás ne terhelje. Az építkezési felügyelettel Marossy Ferencz és Kr es ák József bízattak meg. A menház felügyelőjévé Lencsó Sándor választatott, a házi rendre vonatkozó szabály­zat kidolgozása pedig egy bizottságra bízatott. Ezek- után a fegyőrök kérvényei mutattattak be, melyekben a gyermekeik után esedékes tandijat elengedtetni kérik. Folyamodványaik pártolólag intéztetettek el. Örvendetes tudomásul vette az iskolaszék a váczi takarékpénztár évenkint gyakoralt áldozatkészségét, melyszerint ez idén is 40 frtot küldött a szegény'sorsu gyermekek tanszereinek beszerzésére, mely adományozást az isko­laszék a gyűlésből is megköszönni határozta. — A V á c z-e g y h á z m e g y e i tanít ó-e g y e s ü 1 e t ál­landó bizottsága e hét folyamán Csávolszky József elnök lakásán több fontos ügyben gyűlést tartott. - A mai nap folyamán tartja hosszabb szünet után a Vácz- és vidéki n é p t a n i t ó k egylete a közép­városi iskola épületben a közgyűlésre előkészítő vá­lasztmányi ülését. hiríí mesterek képeinek szépsége, stylszerű ékszerek ragyogása között ki sem vetne ügyet az egyszerű üveges szolgálatában. Százados fegyverek ősi dicsősége, világ­szekrények polezain szerénykedő botanikus gyűjte­ményre, ha a tudós főpap figyelmét nem irányozza reá a szakember érdeklődése. S a mint belémélyed vizsga tekintettel, e rég megsárgult papírok szinehagyott nö­vényei közül egy szingazdag. kép, a gyermekkor verő­fényétől ragyogó, támad fel képzetében: Szécsény re­gényes tája árnyas ligeteivel, erdős berczeivei, meredek szikláival s a fáradhatlan jó atya, a mint órákon át elbolyong, derekán botanikus dobozával és oldalán gyermekével, át fürkészve hegyet, völgyet a vidék egy ritkábban található növényéért. Oh, mert e szabatos determinálio megfakult írása amaz áldott, rég elham­vadt kéz vonása, mely annyi szerető gonddal kalauzolta egykoron az élet és tudomány első utjain. Gyűjtemé­nye egyik fonnyadt szirmán most is üde harmat reng, a fiúi meghatottság könnyének legtisztább harmata! Bctlér figyelmes ura Andrássy Manó gróf aján­dékul adja családi barátjának e nagybecsű atyai em­léket s a mint a biboros főpap a tudós szenvedélyével és a jó fiú kegyeletével újból rendezgeti, büszkén mu­tatja e szinehagyott növényeket, szúrágta- megsárgult papírjaikon botanikus kollegájának: „Kapott c pap ily értékes stólát egyházi ténykedésért valaha?“ Emlékezete méltó hálával száll vissza a gondos és értelmes atyához: összliangzatos nevelése irányát és tehetségei gyors fejlődését első sorban neki köszönhette. Hogy oly korban, midőn mások egész gondtalanul en­gedik át magukat az ártatlan játék és a szórakozás örömeinek, már komolyan kezdett a pályaválasztás kér­désével foglalkozni. Tizennegyedik életévét még tie sem töltötte volt, midőn Esztergomban a gymnasium hatodik osztályát elvégezvén, határozóit jövendője fölött. Jelentkezik az érseki főmegye czimére hirdetett konkurzuson és ki­mondatlan örömére Rudn^y Sándor, herczegprimás felveszi papnövendékei közé. Atyja ez eseményt nagy megelégedéssel igtatja 1830. szeptember 3-iki kelettel „Családi Fel jegyzéseidbe: „Jelentem — Írja — hogy fiam Esztergomban, a hol a Immaniorákat nem csak kitünően, de egyúttal dicsőségesen is bevégezle, 87 is­kola birs közöli nem csak az első helyet vívta ki. de

Next

/
Thumbnails
Contents