Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-14 / 15. szám

Klöílzetési árit : évnegyedre

..........................1 f

házhoz hordással vagy postai szétküldéssel.

Egyes szám ára : 10 kr.

Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.)

50 kr.

Hirdetések:

»<saiaurw»aoB3SJísou-*iicras.3ts«.M >-ír.

Nyílt-tér:

a legolcsóbban eszközöltetnek

sora

..........................30 kr

s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték

ményben részesülnek.

minden beiktatásnál . 30 kr.

A szerkesztőség és kiadóhivatal czirnzete: (hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők)

Vácz, Gasparik-utcza 151. sz.

Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.

Haynald bíboros és Vácz.

Dr. Haynald Lajos bíboros érsek aranymiséjére készül a kalocsai tartomány és egyházmegye. Ük lesznek elsők, de nem egyedüliek az ünneplők sorában. »Longus post illos ordo sequitur idem pelentium decus«, meri a kitűnő egyházfejedelem érdeme és hirneve, munkássága és népszerűsége messze túlhatnak érseki tartományának megyéin.

Mióta szent István »Intel mei«-ben megírta volt Imre fiához, hogy a »királyi trónt a főpapok rendje, ékesíti«, a magyar püspökök kitűnőségei közt is kevés volt dr. Haynaldhoz tehetségeinek és tevékenységének jelességére nézve fogható. A ki annyira átértette és teljesitette egy magyar főpap előkelő állásának kötelmeit. Mint egyház- és országnagy, a hitélet és politika, a kultúra és társadalmi élet mozgalmaiban oly kiváló szerepet vitt, egyaránt elősködvemindé téren az elsők sorában.

Az 1862-dik év pünkösdjén, szent Péter széke köré Rómába a világ összes tájairól egy begyül I; püspökök illustris testületé egy Dupanloup és Wiseman mellett Haynald, a legifjabb püspök tollának Ítéli meg az elsőséget s őt bízza meg a pápához intézett felirat szerkesztésével, kinek szónoki tehetsége, pár év múlva, a tévmentesség ügyében összehivott zsinat vitáiban is nem kevésbé fényes sikert aratott.

Az egyháznagyé mellett ép oly kimagasló országnagyi szereplése méltán sorakoztatja a kalocsai érseki széken történelmi nevezetességre emelkedett nagynevű elődje: Széchényi Pál mellé. A

mint a história feljegyző, ugyanazon Széchényi Pál, ki hadi czélokra áldozott roppant összegei által nagy mértékben mozdította elő savoyai Jenő zentai győzelmét s ki nem törődve az ország közvéleményével elfogadta a küldetést, hogy I. Lipót nevében II. Rákóczy Ferenczczel alkudozzék: ugyanazon Széchényi Pál 1698-ban a bécsi kon- ! ferencziára hivatván, bámulatos és kormány kö- J rökben nagyon zokon vett merészséggel támadta meg a Kollonics tervét, mely Magyarországot a német osztrák tartományokkal akarta assimilálni s a konferenczián nem jutván diadalra, a fejedelemtől kért titkos audienczián oly hathatósan adta elő a tervezett rendszer veszélyeit, hogy fellépése következtében a Kollonics által felidézett zivatar ezúttal nyomtalanul vonult el Magyarország fölött.

Ép igy Haynald a szabadságharcz idején a széküresedésben levő primási irodát vezetve, egy perczig sem habozott szembeszállni az országos közvéleménynyel, midőn a magyar országgyűlés a törvényesség teréről lelépve, Debreczenben a dynastia trónvesztését proklamálta: de nem kevésbé szilárdan és hátraszegzett fővel lépett az udvar elé, midőn ez eszközt keresett benne hazája jogainak és szabadságának megcsonkítására; merészen emelte fel az 1861-ki országgyűlésen az erdélyi llnio zászlaját és pár év múlva inkább odahagy la püspöki székét összes hatalmával és javadalmával, mintsem hogy Nádasdy és Schmerling törvénytelen szcbeni konventikulumában széket foglaljon.

E néhány adattal csak jellemezni kívántuk egyházi és politikai pályáját, czikkünk kimért keA „Yáczi Közlöny“ íárczája.

Haynald életéből.*)

(Haynald születése. — Családja. — Atyja és anyja. • - Első gyermekkora. — Tanulása Váczon, Pesten, Esztergomban. — Pálya- választása.

Haynald Lajos született 1816. október 3-kán, Nógrádmegye Szécsény községében. Ugyanott, a fe- rénczrendüek által adminisztrált plébánia templomban Márkus János piarista keresztelte meg és szülei után nyerte a Lajos mellé az István és Ferencz neveket.

Atyja István középmódu, régi magyar családból származott. Kuni óz ősei hajdanán a hadi tettek mezején tündököltek. Közülük a történetben is szerepel Zsigmond, kit Bercsényi Miklós Rákóczihoz 1709-ben írott levelében, a Heiszter tábornok által Veszprémben agyonlövetett szabadság-hősök sorában említ.**)

A szathmári békére következett nyugalmas korszakban ők is csendes polgári foglalkozásra tértek. Öreg atyja János a múlt században Pest tekintélyes polgárai közt szerepel mint háztulajdonos az öt pacsirta utczában. Ennek fia, György a fővárosból Pásztora, Hevesmegyébe származik el. Maga gazdaságot folytat, inig gyermekeit az értelmi kereset pályáira képezteti; Istvánt, az idősbet a jogi, Jánost a fiatalabbat az egyházira.

István a pozsonyi jogakadémián sikerrel végzi tanulmányait, jelesül czensurázik és Nógrádmegyéhez szegődik kanczellistának. I)c idealisnbb hajlamai nem egyeznek a megyei szolgálat száraz ügykörével. Gróf Forgách József, cs. és kir. kamarás ajánlatára készségesen elvállalja e főúri család két fiatal sarjának: Istvánnak és Pálnak nevelését és költözik Szécsénybe, hol a tanítástól szabad idejét gondtalanul szentelheti a természet buvárlásának és kis gazdaságának.

Mikor Szécsényre kerül (1802.) mintegy harmincz éves. Férfi kora java erejével fekszik neki nj pályájának. És alapos készültsége, nevelői tapintata, kitartó

*) Egy nagyold) szabású munka első fejezete.

**) Lásd a Thaly Kálmán állal szerkesztett »Archívum Rá kócziáriuiii"-ban Bercsényi levelét.

szorgalma és művelt modora által nélkülözhetlenné válik a főúri családra nézve. Küldetését István és Pál grófok körül sikerrel bevégezvén, Váczon telepszik le (1812.), de az üreg gróf rövid időn visszacsalogatja Szécsénybe, titkári minőségben alkalmazza (1814.) s utóbb két unokájának nevelését is reá bízza. Őszinte bizalma mellett előnyös anyagi javadalmazással méltányolja sokoldalú képzettségét, gondos rendszeretetét és minden kicsiségre kiterjedő szigorú pontosságát, e kiváló tulajdonságait, melyekről hátrahagyott kéziratai mind máig tanúskodnak. Az aprólékosságig pontos számadási könyvei java részükben magyarul irvák, elvétve latinul és németül és egyaránt kifogástalanul szabatosan mindhárom nyelven. Alapos gyakorlatnak és képzett elméletnek hagyta nyomait gazdasági és pomologiai „feljegyzései“-ben. A tapasztalás adatait praktikusan értékesíti, élesen figyeli meg és átfogó induld ióval vonja le azokból theoriáit. Kiváló physikai készültséggel vezeti meteorologiai észleleteit, a mint egyátalán előszeretettel búvárkodik a természetben, mely hajlamát egykori tanárának Gyöngyösön, Nazler Lajosnak „ezen buzgó természetvizsgálónak“ tud be érdemül.

De hátrahagyott nagyszámú iratai között legérdekesebbek s reánk nézve legtanúságosabbak családi feljegyzései. Mily közvetlen őszinteséggel nyilatkozik meg bennük a gyengéd hitves odaadó szeretető, a jó atyának megható gondossága! Mennyi meleget áraszt ez érző szív családi körének leirt eseményeire!

Első házassága (1809.) nem volt szerencsés. Gyermektelen maradt s nejét, Benke Francziskát családi életük második évében (1810.) kora halál ragadta ki karjai közül.

Annál boldogabb volt második frigye (1812.), melyet az ég is kilencz gyermekkel: öt fiúval és négy leánynyal áldott meg. Neje Jüttner Francziskg, Jüttner Ferencz, váczi polgár leánya szép nő volt és áldott jó lélek. Magas, karcsú termetű, hosszúkás arczú, barna szemű leányka. Testre, lélekre egyaránt maga a női szendeség. Önmegadó szelídsége és derült kedélye a legszebb összhangba olvadt férje szilárd férfiasságával, komolyságával. Az akkori idők szerény polgári igényei szerint, egyszerű nevelésben művelt természetessége és világos értelme a bámulat egy nemével telt cl férje tudománya iránt és hálás szeretettel csüggött a férfiún, a ki őt magához emelte. Józan belátása nem is vágyott

relében nem állván módunkban azt alaposan ismertetni. .Ue e jellemzésben is elég magyarázata rejlik annak, miért válik a nagy egyházfejedelem aranymiséje országos ünneppé? Miért versenyez annak emelésében a hazai közéletnek annyi tényezője, melyek közt Vácz városa sem m a- r ad h at utolsónak.

Haynald életének számos emléke tapad városunkhoz. Ezek jogezimén Vácz méltán követelhet az ő dicsőségéből osztályrészt.

Vácz város polgári osztálya adott néki anyát és a váczi főgymnasium adta meg középta- nodai képzésének alapjait.

Édes anyja Jüttner Francziska Jüttner Ferencz váczi szűcsmester leánya. Máig köztünk él ez anyai ágon legközelebbi rokonsága a Poloczky család és ott áll a főutezában az öreg szülői ház (ma Hirschfeld tulajdona), a nagy férfiú annyi gyermekreményének és bánatának tanyája. A Gasparik-utcza és a székesegyháztér sarkán a másik, a melyből az eszes, fürge, nyúlánk gyermek, a város öregei előtt máig emlékezetes szürke ruhájában a piarista atyák főgymnasiumának első és második osztályait látogatta. Ma már nyugalomba vonulva beszéli el emlékeit a tisztes K u c s e r i k Sándor kegyesrendi atya egykori kedves tanítványáról, öreg napjaiban hálás barátjáról.

Komor fenségében, arányainak nemes szépségében máig változatlan áll székesegyházunk fenséges épülete, melynek magas boltívei alatt Hay- naldra, a gyermekre oly mély hatást tőnek a katb. vallásnak Nádasdy püspök által annyi méltósággal végzett szertartásai, hogy püspök korában, szent

ennek hatáskörébe- elegyedni. Beérte a maga háziasz- szonyi teendőivel, ha lakását és konyháját, kertjét és cselédjeit jó rendben tarthatta, serdülő leánykáit maga körül sürögni, forogni szoktathatta és a szegények sanyarút vigasztaló szóvel és jólelkü adománynyal enyhíthette. Mert az alamizsnaosztás volt az ő irgalmas lelkének legkedvesebb foglalkozása és imádságos könyve az ő mindennapi olvasmánya. Védő szentjének Francziska románénak fenkölt példája lebegett előtte és annak magasztos erényei: a tevékeny hit és jótékony felebaráfi szeretet. A hitvesi hűség és háziasság, áhitat és irgalom erényei által ékességére válott az ő házának.

A családi élet örömeiben boldogan élt e derék pár, midőn házasságuk negyedik évében (1816.) harmadik gyermekük; Lajos született. Első fiók: István egy éves korában elhunyván, második gyermekük, Mária leány lévén, kétszeres ürömmel, fogadták a kissé vézna, de egészséges uj jövevényt, mint a jóságos ég kárpótlását kora sírba szállott első reményükért. A kis Lajos lett a szülői büszkeség szeme fénye, az anyai gondviselés kegyeltje, az atyai becsvágy terveinek tárgya. Kivált, midőn a fürge gyermek korán fejlő értelme már beváltani is ígérkezett a szülői számításnak hozzá fűzött reményeit!

A nevelői, titkári és gazdasági bokros teendőivel elfoglalt atya szórakozásának szabad perczeit neki áldozza fel, látva, hogy térdére vett kis fia szinte játszva sajátítja cl tőle az olvasás első elemeit. Öt éves korában már beadja a szécsényi falusi iskolába, melyben egy év múlva (1822. szeptemberében) a nyilvános vizsgán kitűnő osztályzatot nyer. Majd maga vezeti be a latin nyelv alapismereteibe és 1824-ben, a gymnasium felsőbb osztályaira beiratkozó növendékeivel Lajos és Ágost grófokkal Váczra beköltözvén, zsenge fiát is magával viszi, hogy atyai őrszemei előtt kezdje meg középtanodai tanulmányait.

Az első osztály főnöke Kucseri 1c Sándor maga is csak kegyesrendü növendék és az oktatás terén kezdő ujoncz, pusztán külseje után ítélve meg a vézna gyermeket, gyengélli és csakis a tapasztalt és éles szemű igazgatónak, Strobl Györgynek határozott akaratára Írja be osztálya növendékei közé. De a társai közt legtiata- labbik deák úgy Váczon az első és második osztályban (182%, 182%.)', mint Pesten (182%, 182%.) és Esz-