Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-17 / 7. szám

Előfizetési ál’íl: évnegyedre ..........................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható: DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora ..........................30 kr s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Ö Felségeik fogadtatása. A f. hó 10-én tarlód városi közgyűlés hatá­rozatát, ő Felségeik ünnepélyes fogadtatására néz­ve, városunk közönsége rövid pár óra alatt saját­jává tette. A felséges uralkodó ház iránti őszinte ragaszkodás és hódoló tisztelet impozáns módon nyilatkozott. Daczára hogy a mély gyász követ­keztében a hódolat zajos kifejezése meg nem en­gedtetett, kisebb csoportoknál mégis lelkesülve hangzott fel. A pályaudvaron a tisztelgők ezrei foglaltak helyet. Ott láttuk a mllgos és ft. Káptalant Neszveda István tölsz. püspök ő méltóságával, a központi papságot, továbbá a városi tisztikart Rély Ignácz polgármesterre], a jbiróság tisztikarát Helcz Ferencz járásbiróval, az összes növendékpapságot elöljá­róikkal, a fegyintézet tisztikarát Kovách Ernő igazgatóval, a gymnasiumi ifjúságot tanáraikkal, a kalh. Leányiskola s elemi iskolák növendékeit ta­nítóikkal élőkön; számos társulat küldöttségét zászlóik alatt, az orsz. siketnéma-intézet növen­dékeit elöljáróik vezetése mellett, az izr. hitközség küldöttségét, s beláthatlan sokaságu előkelő kö­zönséget. & ' A különvonat, melyen Ő Felségeik érkeztek, meglassította menetét, s királyunk ő Felsége ko­csija ablakánál fogadta hű fiainak őszinte hódola­tát. Néhány perez múlva a vonat ismét szokott gyorsasággal haladt tova, de él bennünk a hit, hogy ő Felsége hódolatunkat kegyesen fogadta, s jól esik szivünknek, hogy tiszteletünknek, habár a körülményekhez képest igen korlátolt, kifejezést adhattunk. A gyászt, mely érte, magunkénak is tekintjük, s őszinte részvéttel, kegyelettel adózunk. Ennek bizonysága városunk közönségének osz­tatlan hódolata. Legyen üdvözölve ő Felsége hű fiainak kö­rében ! A test pedagógiája. Napjainkban az életért, a megélhetésért való ne­héz, tartós és szívós küzdelem eme válságos korszaká­ban, semmi oly jelentékeny és nagy tőkét nem képvisel, mint egy egészséges, munkabíró, az idők változataival könnyen daczoló test, melynek erői minden irányban kellőleg gyakoroltattak és fejlesztettek, mely ennek kö­vetkeztében kifogástalan munka ügyességre tett szert. Az ily módon fejlesztett erős test rendesen diadallal ! vív meg az élet minden bajaival és akadályaival, mig a gyönge legtöbb esetben elcsenevész, elzüll, elpusztul idő előtt, mivel nem rendelkezik elég erővel, hogy az életnek kikerülhetetlen nehézségeivel megbirkózhasson. Hozzá még az is kétségbevonhatlan, megczáfolhatlan igazság marad, hogy beteges, satnya testben, erőtlen, szenvedő marad a lélek is, feladatainak kötelességeinek megoldására sok irányban, sok tekintetben képtelen. Azért mondja a régi latin közmondás: mens sana in corpore sano. Bölcs tanács, csak ép testben lakoz­hat ik. A test kiképzése tehát rendkívül fontos szerepet játszik az ember neveltetésében a szellemi kiképzés mellett, oly annyira, hogy azoknak karöltve, párhuza­mosan egymás mellett kell haladniok. Az angol szellem azért legmunkabiróbb az egész világon, mivel annyi gond és figyelem sehol nem for- dittatik a test fejlesztésére és gyakorlatára, mint az angol nevelési rendszerben. Európa többi népei, kik kutatás és vizsgálat tár­gyává emelték az angol szellemi és anyagi hatalom alapjait, csak hamar rájöttek, hogy mily fontos szere­pet játszik az angol nevelés rendszerében a tornagya­korlatok és a test edző játékok mivelése és megked­vel tetése ! Azért Francziaországban a legkülönbözőbb pon­tokon, Bári.s példájára, egyletek, országos szövetkezetek alakultak a. társadalom legélénkebb részvéte és túmo- J gatása. mellett, melyeknek feladatuk, hogy a tornagya­korlatokkal együtt a testedző játékok kultiválását is a , I lehető legnagyobb mértékben megkedveltessék. Irányuk i | czéljuk, hogy a fiatalságot, a társadalom és állam eme [ első rangú tényezőjét elvonják a korcsmázástól, a dözsö- j léstől és tobzódástól, melyek a fiatal test erőit oly ro- ! hamosan felemésztik és egy beteges sivár és eltürhe- í teilen korai öregséget szülnek; megkedveltessék velők i a legtestedzőbb ifjúsági játékokat, athletikai gyakorla- j tokát, hogy munkától ment szünóráikat ezek üzésének I és gyakorlatának szenteljék. Hazánkban is igen tekintélyes oldalról komoly | hangok emelkednek ezen irányban a hazai vezérlapok- i ban, melyek a lehető legmelegebben ajánlják első vo- i nalban a tornajátékokat, ezek mellett erősen küzdenek az ifjúsági játékok vagy más szóval az athletikai gya­korlatok mellett is. Szükség azonban mindenek előtt tisztáznunk a fogalmakat és megvonnunk az elkülönítő vonalakat a tornázás és az athletikai gyakorlatok között. Mi tehát a torna? A torna a minden oldalú arányos testképzés fej- j lesztési rendszere, magában foglalja a rendgyakorlato- | kát kapcsolatban a katonai gyakorlatokkal, szabad és csapat gyakorlatokkal, melyek felváltva kézi eszközökkel is végeztetnek, a szereken való tornázással együtt, nem különben a versenyeket, játékokat, kirándulásokat. A szabad gyakorlatok testedző volta'^oly szembe­szökő, annyira világos, hogy azt mindenki az első na- ! pókban magán tapasztalja, a ki azokat végezni szokta," j azok testedző voltát el nem tagadhatjuk, ha csak egy I idő hosszáig is a rendszeres tornázást gyakorlottuk. Az egyöntetű és tömeges gyakorlatoknál az által, hogy a gyakorlatok megkezdése, végzése és folytatása parancs szóra történik; maga a lélek is idomul, mert az ifjú , ez utón beletörődik és megszokja, hogy az élet oly pillanataiban is feltalálja magát, midőn mások parancs szavának kell engedelmeskedni, mikor egy nemesebb magasabb czél tekintetéből úgy szólván mások eszkö­zévé kell magunkat idomítanunk. A ki katona volt az legjobban tapasztalta, hogy a katonai gyakorlatoknak ismerete, hányszor hárította el fejéről az ottani divó rendszernek érdességeit és goromba j szitkait fejéről, sőt talán nem egyszer még a bünteté- J sektől is megmentette ? A mai katonás világban tehát ; ennek czélját és szükségességét senki sem fogja elta­gadhatni, kétségbevonhatni. Azonban a katonai és szabad gyakorlatokra túl- ! ságos idő épen nem fordítandó, mert a tornának, mint nevelési eszköznek, épen nem az a czélja, hogy merő katonát neveljen, hanem hogy ügyes, erős, testedzett embert adjon a társadalomnak. A tornaszerekkel való tornázásnak is igen fontos gyakorlati szerepe van az életben. Ki az, ki egy vagy más alkalommal kitűnő hasznát nem vehetné a kötélen vagy rúdon való mászásnak, magas, mély vagy távug­rásnak ? E gyakorlatok erősitik a karokat, a lábakat, fejlesztik a mellkast, s ugyan akkor a légzési műsze­rekre, a tüdőre is a legjótékonyabban hatnak. A többi tornaszerek is az egész test fejlesztésére, működnek, az ügyesség megszerzésére, de meg e mel­lett változatosságuknál fogva is, egyszersmind szóra­koztatásul szolgálnak. A kirándulásoknak fontosságát, különösen kelle- j mes és oktató voltát szinte készséggel fogja mindenki megengedni, ki tanúja volt azon kellemes és jóérzet- j nek, mely a. testen egy jól vezgtelt, nagyobb kirándulás < után szétömöl. Szükséges azonban e tekintetben is- j merni a környékek és vidékek szebb kilátásait, a tör­ténelmi nevezetességgel és fontossággal biró pontokat, j hogy igy minél intezivebb legyen a kirándulásoknak az i ingere. 1 Kérdezzük tovább, mik az athletikai gyakorlatok? | Ezek sorába és rendjébe tartozik a vívás, lovag- j lás, úszás, öklüzés, birkózás, evezés, korcsolyázás, lap- i dázás, futás stb. Országos panasz bármiképen kendőzzük is, hogy a mai középosztály napról-napra szegényebbé lesz. Újunkon olvashatjuk meg már azon családokat is, kik a legáltalánosabb chablon nevelést megadhatják gyer­mekeiknek. Olyat pedig vajmi keveset tudnánk felmu­tatni városunkban, kik képesek volnának gyermekeiket, vívásban, lovaglásban kitanittatni. Hányán volnának képesek az ezekhez megkivántató szereket beszerezhet­ni? Mikor néha még a legszükségesebbeket is kényte­lenek gyermekeiktől megtagadni. E tekintetben csak is társadalmi utón, vállvetve együttes erővel küzdve, lehetne valamit létesiteni. Egyesek buzgalma megmutatta, hogy társadalmi utón mily szép eredményeket lehet elérni és felmutatni a korcsolyázás terén. Mi tarthatja vissza ifjainkat, hogy a jól sikerült példát az athletikai játékok többi nemei­ben is a lehetőségig utánozzák ? Most midőn városunk ifjai szükségére ébredtek annak, hogy társuljanak, erős szövetkezetté egyesülje­nek, most volna annak ideje, ha testtel, lélekkel az athletikai játékokra gondolnának. A mint a korcsolyázás terén el lett érve, hogy az egylet megerősítette, beszerezte magát, a társadalomnak kedves, egészségedző és testfejlesztő szórakozásokat ren­dezett és szórakozást nyújt folytonosan: mi gátolja ifjainkat, hogy hasonló alapokon és módokkal athleti­kai egyleteket szervezzenek, melyek a közönségnek lap- dajátékot, — a mint ezt az angolok a világ mind az öt részében meghonosították, futások, birkózások rende­zése által ép oly kellemes mulatságokat nyújtsanak, mint télente a korcsolyázás és felhasználva és kielégítve a társadalomnak általános mulatozási vágyát, egyúttal magát úgy berendezze és felszerelje a társadalom költ­ségen, a mint ezt a rendes athletikai klubbok igényei megkívánják ? Soha kellemesebb utón czélhoz nem juthatnának. Sapienti sat. Adott példa nyomot tör, utat nyit. Oly derék ifjú­ság mint a magyar megérti az intő szózatot, mely csontos ökleivel a szív pitvarainak ajtóinál dörömböl. Egyetemi ifjaink mozgalma. Ha szép, nemes eszme megvalósításáról van szó, ha oly tetteket kell véghez vinni, melyeknek hatása messzire kiható és következményei majdnem kiszá­míthatatlanok, ha arra van szükség, hogy a szó testet öltsön, hogy a lassan lappangó szikra hatalmas lán­gokban törjön ki: akkor a fő-intézők mellett az ifjú­ság viszi a legtevékenyebb szerepet. Ez szónokol és tesz ; fáradhatatlanul dolgozik, csakhogy a gondo­lat, melyért ő hévül, minél többek tetszését megnyerje. Nem feltűnési vágy — mint sokan hiszik —• nem sze­replési viszketeg vezérli lépteiket, egyedül a benső meg­győződés, mely azt mondja, hogy a jót, a szépet pár­tolja és ha kell élete árán is érvényre juttassa, a go­noszát, az aljast pedig eltörölje kebeléből örökre. Ily eszme vezérelte városunk egyetemi pol­gárságát, midőn kiállt a tettek mezejére, midőn e városban, hol az uj dolog mindig oly nagy, kimond­hatatlan ellenszenvvel találkozik, egyesülni akar, hogy tömörülvé, váll-vetett működéssel elérhessék azt, mire egyenként semmiesetre sem képesek. Az jellemzi váro­sunk egyetemi polgárságát legjobban, hogy nem fél az ellenszenvtől, melylyel tömörülési szándékuk találkoz­hatnék, bízik a város polgárságában, hogy most, mi­dőn először lépnek a nyilvánosság elé, szives fogadta­tással karolják fel őket és e fogadtatás által kedvét élesztik a további működésre. Vácz város polgársága! hozzád fordulnak művelt ifjaink! Téged kérnek: pártold nemes törekvésüket, hogy teljes sikert arathassanak. Az eredmény előnyös lesz mind reád, mind ma­gára az ifjúságra nézve; emezt az összetartás valóban szép tettekre képesítheti, a város tár­sadalmi életét élénkíteni fogja, amarra előnyös, lesz épen az által, hogy társadalmi élete jelen­tékenyen emelkedni fog. Sokszor, nagyon sokszor tapasztaltuk, hogy hiány­zik az egyetemi polgárság működése. A márczius 15-iki ünnepélyen mindig eszünkbe jutott az egyetemi ifjúság. Kérdeztük, miért marad el a hősük sírjától épen az egyetemi ifjúság küldöttsége, azon egyetemi ifjúságé, melynek e hősök példájából tanulnia kellene? Egyes ünnepélyes alkalmakkor tág tér kínálkozott az egyetemi ifjúság számára tehetségének bemutatására, de mindig elmaradt. Eléggé sajnáltuk, de úgy volt. Részünkről őszintén örvendünk az egyetemi ifjú­ság tömörülési mozgalmán, üdvözöljük őket az egész város nevében, mert tudjuk, erősen hiszszük, hogy nincs városunkban intelligens ember, kit ifjaink hala­dása ne érdekelne. Üdvözöljük őket és kívánjuk, hogy lankadatlan buzgalommal fáradozzanak a kör virágzá­sának előmozdításán, hogy mindnyájan egyesüljenek egy testbe; egy lelkűk, egy akaratuk legyen és siker

Next

/
Thumbnails
Contents