Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-09-29 / 39. szám
Előfizetési ííra,: évnegyedre ..........................1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára: 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora...........................30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. XI. évfolyam. HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. 39. szám. Vácz, 1889. sz Felhívás előfizetésre. Jelen számunk utolsó lévén ez évnegyedben, bátorkodunk felhivni tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. A »Váczi Közlöny« előfizetési ára, helyben a házhoz hordással, vagy vidékre postán küldéssel évnegyedre......................1 frt 50 kr. Helybeli előfizetőink a lapkihordójánál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig posta- utalvány utján eszközölhetik legczélszerübben az előfizetéseket. Egyúttal hátralékos előfizetőinket kérjük,hogy tartozásaikat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. A „Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadó- hivatala. Kisdedeink pusztulása. Az országos kisdednevelési kiállításban van egy sarok, a mely színesre rajzolt térképekkel van beragasztva. Magyarországnak térképei azok, a melyeken a megyék hol világosabb, hol sötétebb szintiek, a szerint, a mint bennük a kisdedeknek halálozása kisebb vagy pedig nagyobb. Közelről nézve leolvashatjuk róluk, hogy akárhány megyénk van, a hol száz halott közül több mint hatvan a kisded, s a hol száz születésre ötven gyermekhalál esik. De még sokkal tanulságosabb képet nyerünk, ha e térképeket nehány lépésnyi távolságból nézzük, mert akkor az egyes megyék határai elmosódnak szemünk előtt, s csak az egész Magyarország képét látjuk. Ily módon ama szomorú benyomást szerezzük, hogy Magyarország szive a legsötétebb szint mutatja, hogy a Duna és Tisza között, a Tisza-Maros szögben és a Duna mindkét partján legnagyobb a kisdedeknek pusztulása. Mi az oka e jelenségnek, hogy épen az országot föntartó legmagyarabb vidéken hal el a legtöbb gyermek? Veszelowszky már rég fölhívta a nemzet figyelmét arra, hogy a legáldottabb húsz magyar megyében, a melynek lakossága 45 százaléka népességének, a meghalt gyermekek száma 52 százalékát teszi ki az országban összesen elhunyt gyermekeknek! Csecsemő halandóságunk a múlt évtizedben 9, gyermek halandóságunk pedig 5 százalékkal volt rosszabb, mint átlag egész Európában. Nem, azt nem lehet nyugodtan tűrni, hogy hazánkban évenként több mint negyed millió gyermek pusztul el 625,000 születéssel szemben, tehát a gyermekhalandóság 40 százalék! S ha eme halandóságnak az okát keressük, akkor alig találjuk meg a hivatalos kimutatásokban. Hogy a difteritis, a skarlát és egyéb ragadós betegségek sok kisdedet ölnek meg, az ott van a hivatalos számok között — de a hivatalból kimutatott pár ezer ragadós bajban elhalt gyermekeknek száma csekélység az ’fi millióhoz képest, pedig ennyi gyermek hal el évről-évre hazánkban! Tehát nem marad más hátra, mint hogy magyarázatul az orvosok tapasztalatát hallgatjuk meg, a kik egybehangzóan azt mondják, hogy a népnek jóléte nincs olyan nagy befolyással a kisdedek halálozására — hiszen épen a leggazdagabb megyékben hal meg a legtöbb gyermek! — mint a nem czélszerű és a gondatlan kisdedápolás. S itt van a dolog bibéje. Valljuk be őszintén, hogy a magyar nép jobban törődik a szarvasmarhájával, mint a gyermekével, amannak ha baja van, rögtön hivatja az állatorvost-—másrészt pedig hivatalosan van konstatálva, hogy körülbelül 100,000 gyermek halt el, a nélkül, hogy orvos gyógyította volna. Szinte komikus, hogy a paraszt haldokló gyermekéhez igen gyakran csak azért hivat orvost és irat vele rc- ezeptet, hogy ezt a halottkémnek fölmutathassa, és ne fizessen bírságot a törvény értelmében, a mely mindenkit kötelez a beteg gyermek orvosi kezeltetésére. A gyomornak és a bélnek bajai visznek legtöbb kisdedet a halálba, mert a szülők minden válogatás nélkül etetik a zsenge gyermekeket olyan, ételekkel, a melyek nem nekik valók. Burgonyával, kásával, kenyérrel tömik meg gyenge gyomrukat, s hogy az etetési idő közben ne kiabáljanak, rongyba kötve dugják szájukba ezeket. Szóljak-e még más száz okról, a melyek a kisdedek élete ellen törnek? A túltömött, piszkos lakások, a nyirkos padló, a bűzös levegő nemcsak a ragadós betegségeknek legjobb terjesztői, de egyszersmind a tüdőbajoknak, a görvélyeknek okozói. Télen a hóban, nyáron a pocsolyában fetreng a gyermek teljesen magára hagyatva, s akárhány eset fordul elő, hogy gyermekeket éget meg a kemencze tüze, a száraz malom összetör, sőt disznók szertetépnek! Mindezeken a bajokon nem segít a törvénynek száraz betűje, pedig a mi közegészségi törvényeink kitűnőek, de 10 év óta vajmi kevés eredménynyel vannak. Mert ily hasznos intencziók elérésére olyan közegek kellenek, a kik a törvény megtartását ellenőrzik, és oly nép, a mely azokat megcselekszi. Hogy pedig ez megtörténjék csak egy mód van, s ez a népet nevelni. Minél szélesebb körben elterjeszteni a helyes kisdedápolásnak szabályait, megtanítani a népet arra, a mi a gyermekeknek javára válik s elszoktatni a babonától, kuruzslástól, szóval mindazoktól, a ráelyek a kisdedeknek kárára vannak. S az sem a legutolsó föladat, fölébreszteni a szülői szeretetet ott, a hol az meglazult, s beoltani a népbe a tudatot, hogy a családnak legértékesebb kincse a gyermek, a kit gondozni és megóvni minden bajtól a szülőknek szent kötelessége. Ezer módja van az e czélokért való küzdelemnek. Hírlapok, röpiratok, könyvek kitűnő eszközök, de a legjobbak mégis azok, a melyek direkt szemléltetés -és tanítás által hatnak a népre. E végett rendeztük az országos kisdednevelési kiállítást, a hol csillogó, mulattató, keretben megvannak eredetiben a kisdedápolásnak minden eszköze és módja, a hol játszva lehet megtanulni a zsenge korú gyermekek nevelésének minden csinját-b inját. S ezt a hatást most még előadásokkal is fokozzuk, erre hivatott szakemberek minden oldalról megvilágítják a kisdedeknek életét, egészségét és nevelését, hogy pedig az egésznek maradandó haszna is legyen, azért e fölolvasások olcsó füzetkék alakjában fognak megjelenni. Az első már meg is van dr. Bókái Jánostól: „A kisded ápolása az első életévben.“ Ára 5 kr. A kiállításnak máris nagy haszna mutatkozik egy másik irányban. Kisdedeinknek nyomorult állapota napirendre került, s nemcsak a közvélemény foglalkozik j vele, de az intéző köreink is behatóan tanulmányozzák, a mi sok szép reményre jogosít föl a közel jövőben. Gróf Teleki belügyminiszter nagy gonddal nézte át a kiállítást. S az ott tett megjegyzései annak a következtetésére jogosítanak föl, hogy ő nemcsak szivén viseli a kisdedek sorsát, de nemsokára hathatós eszközökkel lép sorompóba a gyermekek érdekében. Bizony, bizony már itt is az ideje, hogy hazafias kesergések helyett komolyan cselekedjünk a kisdedeink életének, egészségének és nevelésének javára. Dr. Faragó Gyula. Választási közgyűlés. Városunk képviselőtestületét — melynek az 1884 90-diki közigazgatási cziklus folyamán ugyancsak bőven kijut a választási urna körüli szereplésből — a múlt vasárnapra választási közgyűlésre hívta össze Réty Ignácz polgármester, melynek lefolyásáról tudósításunk a következő: A közgyűlést Réty Ignácz polgármester a jelen volt képviselők üdvözlésével délelőtt 9 órakor megnyitván, mindenekelőtt fel olvastatott a megyei közigazgatási bizottságnak Fabriczy Nándor városi rendőrbiztosnak hivatali állásába visszahelyezése tárgyában hozott határozata, melyet a közgyűlés azzal vett tudomásul, hogy Fabriczy Nándort állásának 14 nap alatti (vagyis a közgyűlési határozat jogerőre emelkedésekor) elfoglalására utasította és teljes fizetésének felvételére feljogosította. A rendőrbiztosnak felfüggesztési ideje alatt visszatartott félfizetése tekintetében azonban a közgyűlés érdemleges határozatot nem hozott. A fogyasztási adó kezelő bizottság előterjesztésére a szűre teles megkezdhetésének napjául e hó 23-dikát határozta meg a közgyűlés. Ezekután áttért a közgyűlés a napirend tulajdon- képeni tárgyára s a polgármester azon előterjesztésének meghallgatása után, mely a városi tiszti ügyészi állásra pályázók kérvényeinek átvizsgálására s egyszersmind a kijelölő bizottság tagjaiként szereplő 2 képviselőtestületi tagnak megválasztására irányult: a közgyűlés egyhangúlag Reitter István és Reiser Béla városi képviselőket választotta meg. A polgármester erre fél 10 órakor felfüggesztette a közgyűlést s visszavonult a kijelölő bizottsággal, melynek tagjaiul a maga, mint alispánilag megbízott választási elnök részéről Dr. Frey singer Lajos és Csávolszky József képviselőket nevezte ki s a beérkezett pályázati kérvényeknek a bizottsággal együttesen történt átvizsgálása után délelőtt 10 órakor ismét megnyitotta a közgyűlést, amely csakhamar véget ért azzal, hogy Dr. Csányi János, mint egyedüli pályázó, egyhangúlag árvaszéki t. ügyészszé választatott meg, aki a Gajáry Géza főjegyző által felolvasott tiszti esküt nyomban le is tette. Ezzel eleget tett a közgyűlés azon régóta táplált közóhajnak, amely Dr. Csányi Jánost ezen őt megillető fontos állásra már évekkel ezelőtt destinálta. Benne a városház egy szakképzett, buzgó tisztviselőt nyert, aki, mint már előzőleg viselt tanácsnoki minőségében is meggyőzött bennünket, mindenesetre oda fog hatni, hogy az árvaszék mizériái is véget érjenek. Nem hiányzik tehát most csak egy munkabíró, erélyes polgármester a városi közigazgatási apparátus élére — ami, remélljük, szintén csak rövid idő kérdése — s akkor szentül lnszszük, hogy bekövetkezik azon jobb kor, mely után ezerek ajaka epedez. Balambér. Tarnóczy Gusztáv mezőgazdasági-gépcsarnoka. Korunk egyik jelszava; „Gyors haladás!“ Illik e nagyjelentőségű jelszó mezőgazdaságunkra is, amely a legutóbbi félszáz év alatt jobban fejlődött, mint azelőtt félezred év folytán. S ezt a mezőgazdasági-gépek alkalmazásának köszönjük! Kiváltkép az utolsó két évtized találmányai csodálatotkeltők e téren. Ámde ha ez irányban összehasonlitást teszünk honunk és oly országok között, melyekben a mezőgazdaság kellő fejlettségű, azt kell, sajnos! megállapítanunk, hogy Magyarországon viszonylag még mindig vajmi kevés mezőgazdasági-gépet használnak. Ezen változtatni kell! A mezőgazdasági-gépek az emberiség javára több befolyással bírnak, mint bármi egyéb találmány. Ezeknek alkalmazása, sőt állíthatjuk, nagyrészt a mezőgazdasági-gépek alkalmazásá folytán lesz a mezőgazdaságnál alkalmazott béresekből, napszámosokból, kertészekből s. a. t. a jelenlegi fogalmainknak megfelelő „szabad ember.“ Szabad ember! Mily magasztos e fogalom! Ember, aki a legnagyobb nyerserőt igénylő munkát is nagyobb testimegerőtetés nélkül bírja elvégezni — esze, találékonysága s értelme által. Az ész kiterveli a gépet, a találékonyság megvalósítja, az elme pedig dolgoztatja; s igy az ember méltóvá lesz földi rendeltetéséhez. Vagy félszázad óta honunkban is örvendetesen szaporodnak a mezőgazdasági-gépek; ámde hosszú-hosszú időn át hiányzott nálunk az, ami, például, Nagybritá- niában, Németalföldön, a német birodalomban és Felső- Olaszország kerületeiben, ahol — Európát tekintvén — a mezőgazdaság legfejlettebb, — rendkívül megkönnyítette a jó gépek olcsó áron történő beszerzését: oly gépcsarnok, melyben minden gépfajból a legjobb vásárolható. Ily gépcsarnokban, természetesen! az összes gazdasági-gépgyárosok készítményeiből találunk darabokat, még pedig mindegyik gyárosnak azon gépeit, amelyek kiváltkép jók készülnek nála. Végre-valahára e nagy hiányon segített Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő, pár év előtt fölállítván e nagy hézagot pótló mintagépcsarnokot. „Noblesse oblige!“ Ezen sarkigazság kiváltkép illik a müveit Nyűgöt azon „gentleman gépárus“-aira, akik a legnemesebb becsvágytól vezérelve nem arra törekszenek, hogy üzletök évimérlege minél nagyobb hasznot tüntessen ki: hanem azt tartják szemük előtt, hogy gazdatársaiknak minél jobb és a vételárnak megfelelő mezőgazdasági-gépeket szállíthassanak. A váczi-körút végén, ahol hazánk egyik legrégibb gyára, a néhány év előtt lebontott első pesti ezukor- gyár épült, egy sarok-ház-telkcn magas, csinos faalkotmány tűnik szemünkbe; Tarnóczy Gusztáv mezőgazdasági-gépcsarnokának kitűnő széljárgánya. Ezen széljárgányok nálunk, szerfölött sajnos! még vajmi ritkák; pedig hasznuk kézzelfogható. Németalföldön utazva, kiváltkép magokra vonják figyelmünket a szélmalmok és a széljárgányok, melyek-
