Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

XI. évfolyam. 27. szám. Vácz, 1889. j H ELYI ES YID E KI E RR E KŰ II ET lL AP. ElőflzetéKi sí fii: évnegyedre...................................1 frt házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) kr. Hirdetések: Nyilt-tér: a legolcsóbban eszközöltetnek sora...................................30 kr s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők) Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Felhívás előfizetésre. Lapunk a jelen számmal XI. évfolyamának III. negyedébe lép, ez alkalommal tehát felkér­jük előfizetőinket, hogy előfizetésüket minél előbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétkül­désében fennakadás ne történjék. A »Váczi Közlöny« előfizetési ára, helyben a házhoz hordással, vagy vidékre postán kül­déssel évnegyedre......................1 frt 50 kr. Előfizethetni helyben a lapkihordónál a nyug­ta átvétele mellett, vidéken postautalványnyal. Egyúttal kérjük azon tisztelt előfizetőinket, kik előfizetéseikkel egy vagy több évnegyedre hátrálékban vannak, hogy azokat mielőbb meg­küldeni szíveskedjenek. A „Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadó- hivatala. A kötö-szövögyár alapkőletétele. Ivét hónappal ezelőtt egy méltó feltűnést kel­tett'beadvány érkezett a városház iktató hivata­lába;. nem kevesebbről volt ebben szó, mint egy városunkban felállitfatni szándékolt kötő-szövő­gyárról, melyhez a Budapesten 250,000 írt (ké­sőbb esetleg egy millióra kiegészítendő) alaptőké­vel megalakult részvénytársaság, az építési enge­dély megadását kérelmezi a városi tanácstól. A részvénytársaság képviselői (Németh miniszt. tanácsos, elnök és Leichtner igazgató) kérvényükben hosszasan kifejtették azon indoko­kat, melyek arra vezették őket, hogy a gyártelepet — mely a főváros szomszédságában fekvő más községben is kedvező viszonyok mellett lett volna felállítható — egyelőre Vácz városában helyez­zék el. A társaság igazgatósága első sorban tekintet­tel volt a lakosság egy részének a lilloxera pusz­títása folytán beállott mostoha állapotára; meg­győződése az igazgatóságnak, hogy Vácz város hivatva van gyár-várossá fejlődni épp úgy, mint Bécs, Liesing, Mödling stb. városok, melyek a gyáriparnak gyúpontjaivá váltak és a lakosságnak dús keresetet s uj bevételi forrásokat nyitottak; végül ismerve Vácz város képviselőtestületének és tanácsának a közügyek terén minden irányban tanúsított raczionális és a haladást pártoló tevé­kenységét: oly helyen óhajtja tőkéjét befektetni, ahol a hatóság ótalmára és pártfogására szá­míthat. Ezen kilátásba helyezett előnyökkel szem­ben az igazgatóság csak egy, a mai kor és mű­szaki haladás igényeihez mért nagyszabású gyár­nak megfelelő telek díjtalan átengedését kívánta a várostól, mely czélra azon részben városi, rész­ben magán tulajdont képező 4534 □ ölnyi üres területet jelölte meg alkalmasnak, amely a vasúti töltés, a kőfaragó műhely és aNeumann-féle szal­mahüvely gyár között fekszik. A városi tanács tekintettel a kérvény sürgős voltára, nyomban kiadta azt véleményezés végeit a pénz- és jogügyi bizottságnak s ez képezte a kényes kérdés szerencsés megoldásának ÍÖlénye- zőjéf, mert — a tapasztalatok után ítélve — egyes- egyedülebizottságok voltak raczionális logikájuk­kal arra képesek, hogy a magán tulajdont képezett térségek kisajátítása ezéljából megindított alku- dások által annyira labyrintszerüvé váll. ügyet, a minden oldalról közmegelégedéssel találkozóit ki­bontakozás utjára tereljék. A bizottságnak érdemdús, fáradhatlan elnöke : Dr. Freysinger Lajos, számolva azon nagyhord­erejű gazdasági következményekkel, melyek a felállítandó gyár által városunkra háromlanak, fokozott ambiczióval kezdte meg a bizottsági ülé­sezéseket és már a f. évi május hó 13-án tartott közgyűlésen terjesztette elő a bizottságnak pár­toló jelentését, melyet a szokatlan érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés egész terjedelmében ma­gáévá tett és egyidejűleg felhatalmazta a pénz- s jogügyi bizottságot, hogy a legközelebbi közgyű­lés idejéig, az átengedni kívánt terület magántulaj­donosaival, a városi képviselő-testület utólagos jóváhagyásának fenntartásával, legfeljebb 4146 Írtig terjedhető vételár erejéig alkudozásokba bo­csátkozzék. Hogy a bizottság mily tevékenységet fejtett ki, erre elég magyarázatot ad az e tárgyban f. évi junius 15-én tartott újabb közgyűlés, melyen az ügy már a részvénytársasággal megkötendő vég­leges szerződés s igy a megtestesülés stádiumáig jutott. E közgyűlés szavazott Gajáry Géza fő­jegyzőnk indítványára nagy lelkesedéstől kí­sért egyhangú köszönetét Dr. Freysinger La­jos városi képviselőnek, aki ez ügyben legtöbbel fáradozott, az előmunkálatokat keresztülvitte és a megkötött, s néhány ívre terjedő, gonddal kidolgo­zott szerződést fogalmazta. A gyártelep immár sűrűn feketéllik a nagy­számú, eddigelé keresetnélkül tengődött munkások­tól, akik jó pénzért hangyaszorgalommal munkál­kodnak azon, hogy a gyár, melyet az igazgatóság a szükségnek megfelelőleg idővel még nagyobb mérvben szándékozik fejleszteni, — a propoziczió i szerint — még az évi november hó 1-én üzembe vétethessék. Az alapkőtételének ünnepélyes aktusa f. hó 3-án délelőtt 10 órakor egész csendben ment végbe. (Elég sajnos, hogy az igazíóság távol- létével tündökölt.) Csak a hatóság küldöttei vol­tak jelen, névszerint: Ko r p ás Márton (a polgár- mester képviseletében) és Dr. Franyó István ta­nácsnokok, Gajáry Géza főjegyző és Eme rich Lajos rendőrkapitány, akik a csekély számú érdek­lődők jelenlétében örök emlékezetül a következő jegyzőkönyvet vették fel a helyszínén: »Jegyző­könyv felvétetett Váczon, 1889. évi julius hó 3-án délelőtt 10 órakor, Vácz városának keleti oldalán, a város és az osztr. magyar-államvaspá- lya, — továbbá a váczi püspöki uradalom úgy­nevezett szérűskerljétől felfelé és Payerl Károly kőfaragó telepének közvetlen alsó szomszédságá­ban épülő »Első magyar szövő-kötőgyár« alapkö­vének letétele alkalmából. Jelen voltak alulírottak. A hatóság ezen alapkőletételének fontosságát átlátván, ámbár annak minden ünnepélyességi szertartását mellőzte, mindazonáltal úgy az alap­kőben elhelyezendő, valamint a városi levéltárba a jövő utódok részére megőrzendő jelen jegyző­könyvet vette fel, mit is úgy a jelenlevő hatósági tagok s városi polgárság közül a jelenvoltak mind­nyájának azon közóhaja mellett, hogy az épü­lendő gyár áldást és jólétet hozzon Vácz város lakosságára. Kelt mint fent. Polgármester helyett: Korpás Márton s. k., I. tanácsos, Dr. Franyó István s. k., tanácsos, Emer ich Lajos s. k., r. kapitány, Gajáry Géza s. k., főjegyző.« Az ekként fogalmazott jegyzőkönyv, a »Váczi Közlöny« és »Váczi Hírlap« egy-egy legutóbbi példányával és a folyó érczpénzek minden egyes neméből vett egy-egy darabbal légmentes pulaczk­ba záratván, az alapkőbe helyeztetett el s ezze az aktusa kilátásba helyezett áldomás elhalasztása val véget ért. Jóllehet az alapkőletétel egész csendben ment. végbe, mégis emlékezetes napot szolgáltat városunk évlapjainak. A jelen nyomasztó súlya alatt, a jövőbe vetett reményünk biztató sugarát látjuk e nap eseményében, amely adja az Ég, hogy véget vessen azon csaknem kétségbeejtő állapot­nak, amelybe a kiapadt jövedelmi források, pangó iparunk s kereskedelmünk városunk lakosságát sodorták. Balainbér. Városi közgyűlés. Elénk érdeklődés mellett 51 városi képviselő jelen­létében tartatott meg a városi közgyűlés f. évi junius hó 29-ikén Péter-Pál napján d. u. 3 órakor. A köz­gyűlés lefolyása a következő : 1. Pcst-Pilis-Solt-Kis-Kúnvármegye uj szervezési szabályrendeletét a képviselőtestület észrevétel nélkül vette tudomásul, s a szabályrendeletet esetleges észre­vételezés végett 30 napra a városi főjegyzői hivatalban közszemlére kitétetni rendelte. 2. A m. kir. 0. számú honvédhuszár ezred által — a honvéd lovas ezredek új szervezése folytán hely­ben alakítandó 5 század befogadhatása végett -— építtetni szándékolt laktanya részhez megkívántaié 148 Q mé­ter terület — amely különben a rajta emelendő épü­lettel együtt városi tulajdont képezend — a m. kir. G-ik honvédhuszár ezrednek ingyenesen átengedtetett. 3. A kimerített költségvetési tételekre a ki nem merítettek terhére átruházási engedélyt nyert a városi tanács. 4. Gallé Andor 3-ik gyógyszertár felállítása iránti kérelmével (mely lapunk múlt számában különben ismertetve volt) egyhangúlag elutasittatott. 5. A városi állatorvosi (vágatási biztosi) állás rendszeresítése és dijainak megállapítása tárgyában a pénzügyi bizottság által bemutatott szabályrendeleti tervezet (melyszerint az állatorvos a várostól 100 frt évi 'fizetést, az egyesektől minden egyes levágandó szarvasmarha után 10 krt; borjú után G krt; juh, birka, kecske stb. után 3 krt; sertés után 6 krt; ki­küldetések esetén 2 frt napidijat fogna kapni) egyhan­gúlag elfogadtatott s 30 napig közszemlére a városi főjegyzői hivatalban kitétetni rendeltetett. G. Két szabad kikötőhely állítása s rakodó helyeik díjszabásának megállapítása tárgyában a pénzügyi bi­zottság által bemutatott szabályrendeleti tervezet, mely­szerint az egyik szabad kikötő a felvárosban a Molnár- utcza előtt 140 folyó méter hosszúságban a „Németh“- féle háztól 10 méterre befelé 3712 □ méter területű rakodó helylyel; a másik az alvárosban a Kórház- utczától lefelé 100 méter hosszúságban a házak falától befelé 10 méterrel kezdődő 1000 L] méter rakodó hely­lyel fogna felállitfatni, egyhangúlag elfogadtatott s 30 napig közszemlére a városi főjegyzői hivatalban kité­tetni rendeltetett. Ugyanennek tárgyalása alkalmával felmerült indítvány folytán utasittatott a városi ügyész, hogy a Molnár-utczától fölfelé a Dunaparttól több­rendbeli terület foglalásokat tevők ellenében törvényes lépéseket tegyen. 7. Megengedtetett Kohlman Márknak, hogy a nagy pincze bérletét a vonatkozó alapszerződés kötelezettsé­geinek épségben tartása mellett Reiszmann Ignáczra ruházza át. 8. A váczi „Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézet“ a városi készpénz tőkék egy részének nála leendő elhe­lyezése iránti kérelmét visszavonván, ezen ügy tárgy­talanná lett. 9. A Ghevra Kádischa izr. egylet által az izr. teme­tőhöz kért s városi tulajdont képező 703 □ méter terület átengedése iránti ügy 30 nap elteltével egybe­hívandó közgyűlésre tárgyalásra kifüzeteit s addig is ez ügyben adandó véleményes jelentéstétel végett Kor­pás Márton városi tanácsnok elnöklete alatt, Gsávolszky József, Reiser Béla, Haffner Ferencz, Lenesé Sándor, Velzer Lajos, Siposs István és Goldberg Gutlmann-ból álló bizottság küldetett ki. 10. Vilcsek István adó térítés elengedése iránti ké­relmével elutasít, tat ott. 11. A sikeínémák váczi orsz. intézetének csatorna építés iránti kérelmi ügyében határozathozatal előtt —

Next

/
Thumbnails
Contents