Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-30 / 53. szám
X. évfolyam. 53. szám. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRD EKÉT H Vácz, 1888. deczemb ÉTI LAP. Előfizetési ára: évnegyedre............................1 frt házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára: 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.) kr. Hirdetések: Nyílt-tér: A szerkeszt a legolcsóbban eszközöltetnek sora............................30 kr és s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték Kéziratokat ményben részesülnek. minden beiktatásnál . 30 kr. és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. adunk vissza. — Bérmentetlen fogadunk el. leveleket nem Előfizetési felhívás a „Váczi Közlöny“ XI évfolyamára. Tíz év története fekszik mögöttünk. A »VÁCZI KÖZLÖNY« egy évtizedre terjedő pályafutása — mely nagy idő egy vidéki lap életében— bizonyítékul szolgál létének jogosultsága mellett. Hogy mit tett lapunk e tiz év alatt városunk és vidéke társadalmának érdekében, az olvasóink elölt eléggé ismeretes. A szerkesztésünk alatt Jeteit idő — azt hisz- szük — elegendő arra, hogy olvasóink tájékozást szerezhessenek maguknak arról, miszerint lapunk régi irányához és elveihez mindenkor hű maradt, és kitűzött hivatásának megfelelt, mert csak is innét magyarázhatjuk meg ama fokozódó érdeklődést, melylyel a m. t. olvasó közönség lapunkat, különösen az utóbbi időben kisérte. És ezt részünkről csak méltányos dolognak tekinthetjük. Mert a »Váczi Közlöny« anyagi haszonra nem számítva és az áldozatoktól vissza nem riadva mindig annyit nyújtott az olvasó közönségnek, amennyit csak egy vidéki laptól kívánni lehet. S hogy lapunk fenállását biztosította s híi tábort toborzott maga köré, melynek támogatása mellett továbbra is betöltheti társadalmi missióját, ezt egyedül határozott pro gramm jóinak köszönheti, mely a társadalom érdekeinek 'megóvása melleit a haladás és pártatlan igazságszolgáltatás magasztos elvei! tűzte ki czélul. Hangzatos szavakban nem ígérünk eget-föidet a jövőre, csak annyiról biztosítjuk olvasóinkat, hogy programmunk a jövőben is az marad, a mi eddig volt: a haladás és a pártatlan igazságszolgáltatás; hogy az elénk kitűzött czél fog vezérelni bennünket a jövőben is, lapunk XI. évi pályafutásán. Tisztelettel kérjük tehát lapunk előfizetőit, hogy az előfizetést mihamarább megújítani szíveskedjenek; egyrészt azért, hogy alap szétküldésében fennakadás ne álljon be; másrészt pedig, hogy magunkat a nyomtatandó lappéldányok száma iránt kellőleg tájékoztassuk. A »VÁCZI KÖZLÖNY« előfizetési ára, helyben házhoz hordva, vagy vidékre postaküldéssel évnegyedre 1 frt 50 lvr. Helybeli előfizetőink a lapkihordónál a nyugta átvétele mellett, a. vidékiek pedig postautalvány utján eszközölhetik az előfizetéseket. Végül még arra kérjük t. olvasóinkat, hogy lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. A viszontlátásig, az új évben ! A „Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. De Profundis. I. A »Váczi Hírlap« folyó évi 52-dik számában az említett lapnak vezérszelleme idő- alkalom- és czélszerünek talált »Emlékezzünk régiekről« czim alatt az ő jól ismert modorában ellenem, egy teljes fiaskót vallott támadást intézni, a mennyiben már az alapgondolata is politikai sületlenség: ellenzéki képviselőt vonni számadásra valamely kormányzat bűneiért. Ezen íenbéjázás, mérhellen gőgéselkapalott- ság állal sugallt. ezikkre legyen szabad részemről , a leghiggadtabb objectivitással, elhányva a gúny I minden kínálkozó fegyvereit, nehány szerény reflexiót tenni. Azon évben, midőn az első dunai gőzhajótársulat igazgatósága a váczi dunai medert kotratía, | egy szép nyári szombat délután, a váczi közgyűlés ! egy bizonyos ujoncz tagja, két más még máig is élő veterán képviselő kíséretében megjelentek házam előtt és az ablak alatt könyörögtek, hogy én mint képviselő ne ellenezzem : ők szeretnék a képviselőtestülettel azon ajánlatot elfogadtatni, melyet az említett igazgatóság a kikotrandó kavics megvétele tárgyában, a közgyűlés elé fog terjeszteni ; ezen az utón a város, potom 7000—8000 forinton nagy mennyiségű, kitűnő minőségű kavics birtokába fog jutni, melyet köz- és országutaink, j valamint utczáink megbontására a legjobb sikerrel lehet felhasználni. Tudva és ismerve a jóakaratot, melylyel abban az időben az említetett társulat városunk irányában tanúsított; ismerve azon gescháftelési hajlamokat, melyeknek ellenállhatlan uralma alatt 'az akkori ügynök szenvedett; tapasztalva-az ügynök urnák összeköttetéseit, melyekben a város fejével és bizonyos képviselő urakkal állott: nekem rögtön gyanúsnak tetszett az egész dolog, ennek folytán, az engem barátságos megjelenésükkel megtisztelő uraknak semminemű positiv Ígéretet nem tehettem. Másnap midőn a képviselőtestületbe léptem, már az egész kavics pártot teljesen szervezve találtam. Tárgyalásra kerülvén a dolog, a szövetkezet szónokai iparkodtak kimutatni; a felajánlott üzlet rendkívüli előnyeit, többi társaik zajos helyeslései által kisérve erősen hangsúlyozták: mily nagy bűn volna eme kínálkozó alkalmat elszalasztani, miután más alföldi városok kapva kapnak rajta? Én a magam részéről eleinte csak némi kételye- ; két nyilvánítottam az élőnkbe terjesztett ajánlat | előnyös volta felett; figyelmeztettem a szónok ura- ! kát, hogy ne oly könnyen higyjék el, miszerint j más alföldi városok oly kész örömmel csapnának vásárt emez értékes kavicsok felett; a tapasztalat lényeire utaltam, hogy a társulat mindez ideig a hol csak lehetett a város kárára dolgozott; kételkedtem az árú minemüsége fölött is, mely még mélyen a dunai meder iszapjában fekszik; kimutattam, hogy a társulatnak nincs is módjában a kavicsot máshova rakatni, mert a koronái uradalom a túlsó partra, mint értesültem, megtiltotta a kirakást; utaltam egyúttal a városi pénztár szomorú helyzetére is, mely tanítói fizetését sem bírja teljesíteni, nem hogy kavicsokra jutna pénze és hogy a társulatnak nincs más czélja mint a mi pénzünkön kotratni ki a medert. A szövetkezet, denique tágítani nem akart, I ekkor egy merész gondolat villant meg agyamban, j felpattanva képviselői székemről, ökölbe szorított I karokkal megfenyegetve a szövetkezet corypbaeu- sait, elkiálloltam magam: A meddig én képviselő vagyok addig az urak a kavics árából champag- neirozni nem fognak. A kidobott bomba hatott, a kavicsszövetkezet szétugrött és ezen az utón [ megmentettem a városi pénztárnak 7000—8000 forintot és szereztem magamnak egy csoport azóta folyton agyarkodó ellenséget. A kik később még arra sem gondoltak, hogy legalább a kül- decorum kedvéért az ingyen kihordott kavicsot, az országutakra széthordatták volna ; hanem a drága, igen értékes portékát hagyták ismét a Duna hullámai állal tovaragadtatni. Egy más alkalommal a sörházbérlet tárgyalása forgott szőnyegen, a megejtett árverésen egyik igen tisztelt polgártársunk, csekély 4000 forintot ígért eme bérletért és miután igen nagy és elterjedt összeköttetéssel bírt a képviselőtestületben, mindenáron, minden ellenkapaczitálásom daczára jóvá akarták a megejtett árverés eredményét hagyni. Nem volt más mit tennem, bogy az árverést helybe ne hagyják és hogy egy újabb árverést mint saját vagyonomat jegyzőkönyvileg lekötni’az árverés esélyeinek biztosítására. A megtartott második árverésen a sörházi bérlet 7000 forinton ültetett le, melynek évi 3000 forinttöbblete a sorházi bérlet 6 évi tartalmát véve számítási alapul kerek 18000 ezer forintot eredményezett a városi pénztár számára. így e két esetnél szerény 25 ezer forintnyi összeg hasznot hajtottam a városi pénztárnak. Beismerem hogy ez összeg parányi porszem, ahhoz a nagy kötelezettségekhez képest, melylyekkel egy polgár városának tartozik. De ezen kívül a 23000 forint hadi kárpótlás megtérítésében is volt némi kis részem, a mennyiben gróf Ráday Gedeon képviselő urat én sarkalltam minden kitelhető módon, hogy ez összeget a város számára kieszközölje. Boldogult gróf Ráday Gedeon ur pedig még akkor is, midőn az ő politikai meggyőződései azon alaptól, melyen szövetkeztünk elhajlottak, minél fogva pártjától válnom kellett, nem késett kijelenteni, hogy barátságomat többre becsüli a váczi mandátumnál, mert ő mandátumot máshol is kap. Nagyon jól tudja, Írja ő, hogy az én politikai meggyőződésem ma már ellentétes az övéivel, de ha lehet ez alkalommal tegyek kivételt az ő személye kedvéért, azonban történjék bármi, járjunk továbbra is karöltve a közügyekben és a polgárság érdekeinek védelmében. Ezen levelet Rassovszky Márton városi képviselő is olvasta a vétel napján. És én minden alkalmat megragadtam úgy a város, mint egyes szenvedő polgárok érdekében, de soha a magaméban, hogy a nemes gróf hathatós közbenjárását felhasználjam a nélkül, hogy politikai meggyőződésemből egy csipetnyit is engedtem volna. Nagyban és egészben ez volt szelleme és kerete azon képviselői működésnek, melyet én tanúsítottam. Most már nézzünk teljes nyugalommal az ellenem felhozott vádak szemei közé. Azt mondja lap vezér ur, hogy a nagy szónoklatok korában tönk szélén állott a város és ! ebben teljes igaza van. Valamint abban is igaza, hogy a többi 119 képviselőt nem vádolja. De abban nincs igaza, hogy nekem e tönkben bármi részem is volna. Az 1500 forinttal fizetett polgár- mester nem én voltam. A ki a város jövedelmeit elköltötte, az nem én voltam ; a ki a megszavazott jövedelmeket, bérleteket, pótadókat be nem hajtatta, az nem én voltam. De igen is én voltam az, ki mindezen mulasztásokért, a város javadalmainak, birtokainak és vagyonának Csáky szalmája módjára való kezelésért folytonosan, állandóan szünetlenül a törvény betűinek és szellemének megfelelőleg úgy a közgyűlésben mint a lapok hasábjain a közgyűlés elnökét sürgettem, nógattam. Akár a közgyűlések jegyzőkönyveiből, akár a 14 ezer élő polgár emlékezetéből és hagyományaiban emeljen ki a lapvezér egyetlen bizonyítékot, egyetlen momentumot, melylyel bármi legcsekélyebb mulasztás elkövetésére bármely hivatalnokot ösztöztem volna, vagy az elkövetettél védtem volna. Wmmi
