Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-23 / 39. szám
X. évtolyam. 39. szám. Vácz, szentembe II EL VI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési Ara : évnegyedre ............................l*i'rt házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 12 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) iiO kr. Hirdetések: Nyiit-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora............................ 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték menyben részesülnek. minden beiktatásnál .10 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparilc-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Utczáink kövezése. A ki ezelőtt csak négy-öt évvel is városunkat meglátogatta, csodálkozni fogna ma azon haladáson, melyet városunk utczáinak kövezése tekintetében elért. Elismeréssel adózna a gőzhajóhoz vezető utcza, a Gasparik- és Sáros-utczák, a Fő-tér egy részén vezető Fő-utnak, de főleg járdáink ki- köveztetése miatt. Igaz, hogy sok vajúdás volt, mig ezen eredmény megszülemlett, de hát végre valahaira megtörtént s a főérdem e tekintetben a folyó 1888-ik évben dr. Freysinger Lajos elnöklete alatt működött pénz-jogügyi és gazdasági bizottságokat illeti, melyek Korpás Márton helyettes polgármester hozzájárulása mellett véget szakitván a régi stag- nális és megrögzött maradiság elvének, a folyó évben oly erélylyel, oly buzgalommal fogtak hozzá a régi mulasztások helyreállításához, hogy méltán megérdemlik azt, hogy nevök feljegyzésére városunk történetében egykoron egy lap szenteltessék. De midőn ezen bizottságok, melyek dr. Freysinger Lajos elnök, Reiser Béla, dr. Gsányi János, Witt Manó, Nikitits Sándor, Péts Sándor, Olgyai János, Kresák Ferencz, Huber József, K. Cserek- lye István, Kresák József, Velzer Lajos és Uhlig Ede városi képviselőkből állnak, úgy nemkülönben a városi tanácsnak a fenti elismeréssel már mi is adóznánk: egyúttal nem tartózkodhatunk attól sem, hogy felkérjük arra, miszerint a már megkezdett munkát félbe ne szakítsák, hanem azt épp oly erélylyel és buzgalommal folytassák városunk érdekeinek és pénzügyi viszonyainak szem előtt tartásával, mint azt eddig tették. Felhívjuk figyelmüket arra különösen, hogy miután vannak még számos háztulajdonosaink, kik minden intés, minden szabályrendelet daczára sem gondollak a házaik előtti járdák megcsináltatásával, igy nevezetesen a Fő-utczán a Neográdi-féle, Korpás József- féle házak tulajdonosai, a Gasparik-utczában a Szalacsi-féle örökösök, a Paradicsom-utcza és külső sor, meg a régi Kórház-utcza legtöbb tulajdonosai : ezeket kötelességeik szabályszerű teljesítésére utasítsa és szüség esetén, ha t. i. a ház- tulajdonosok előirt kötelességeiket önként nem teljesítenék, hát járdáikat terhökre és költségökre minden halogatás- nélkül teendő megcsináltatása iránt a tanács utján intézkedjék.*) — Elvárjuk ezt annál inkább is, mert egy rendezett viszonyok közt élni kívánó város meg nem tűrheti azt, hogy magánosok a város közjava és közérdekének imponálni akarjanak, imponáljanak és a fennálló hatósági intézkedésekkel daczoljanak. Még vissza fogunk térni egyébként e tárgyra, azért ezúttal bezárjuk sorainkat. Városi közgyűlés. A múlt vasárnap megtartott közgyűlés zajos és érdekes lefolyású volt. Különösen a tárgysorozat 6-ik pontja, hogy t. i. minő intézkedések teendők, Réty Ignácz polgármester nyugdíj ügyében hozott ministeri határozatnak jogerőre emelkedése folytán, idézett fel zajosabb vitát. Sokan hiányoztak a képviselők közül, talán nem akarták e kényes kérdésben felemelni szavukat s a tanácsterem tropikus hőségét csak vagy 50-cn tűrték el. De a kik ott voltak, azok hűségesen végig tárgyalták a tárgysorozat 14 pontját, a legtöbbnél egyszerűen tudomásul véve a tanács intézkedését. Hosszabb vitát csak a fentebb említett 6-ik pont keltett fel. Ennél két indítvány volt elmondva. Dr. Freysinger Lajos a polgármester nyugdíjazását, vagy maradását nem akarja, bogy a képviselőtestülel határozza meg s ez okból azon *) Ezt. már megkérdezés nélkül is tehetik, miután a határnap már lejárt. Szer k. nézetének ád kifejezést, hogy ez ügy egyáltalán ne tárgyaltassék addig, mig a polgármester nem nyilatkozik. Azt indítványozza tehát, hogy szólittassék az fel arra, hogy még mielőtt szabadság ideje letelnék nyilatkozzék, hajlandó-e elfoglalni újból állását, vagy nem ? Reiser Béla nem tartja ezt helyesnek, annyival is inkább, mert a polgármester szabadság idejét azon czélból kérte, hogy utána a jól megérdemlett nyugalomba vonuljon. Hogy miért késik mégis benyújtani lemondását, holott nyugdíj ügye teljesen rendezve van, ezt nem tudja megfejteni s azt javasolja, hogy a képviselőtestület szólitsa fel arra, hogy nyugdíj kérvényét záros határidő alatt benyújtsa, ellenkező esetben a képviselőtestület nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy a már megszavazott nyugdiját a jövőben mégis adja. Egyúttal küldöttséget óhajt az alispánhoz menesztetni, hogy az a dolgok állásáról kellőleg informáltassék s esetleg segítsen ez ügyet lebonyolítani. Mind a két indítvány mellett többen szólaltak fel. Voltak, kik a polgármester eljárását rosszalták, mig mások ezt a pontot nem érintve, az erős hullámokat vert ügyet lehetőleg simán óhajtották elintézni. A képviselőtestület többsége (26 szavazat 20 ellenében) dr. Freysinger Lajos indítványát fogadta el. A friss levegőre vágyakozó közgyűlés a többi pontokat rohamosan elvégezte, a mit a terem nyomott atmosphaerája nagyban elősegített s mindenki örült, mikor a közgyűlés 43/4 órakor befejezettnek nyilváníttatott. A közgyűlésről tudósításunk a következő: 1. Korpás Mártonnak jelentése — az időközben eszközölt kövezési és városházi átalakítási munkálatokról — tudomáséi vétetett, s javaslata — miszerint az üresen maradt régi rendőrkapitányi hivatal Bartoss Ferencz gazd. biztosnak adassék át lakáséi — elfogadtatott. 2. Németh Péter által kérvényezett köztérség eladási ügy tárgyalása 30 nap közbeesével egybehívandó közgyűlésre tűzetett ki. 3. A rendőri kihágásokról alkotott megyei szabályrendelet 30 napra közszemlére tétetett ki. 4. Az 1889. évi városi költségvetési előirányzat a pénzügyi bizottságnak véleményes jelentéstétel végett kiadatott. 5. A f. évi adóforgalmi kimutatásnak végeredménye, hogy a folyó év I-ső felében a múlt évihez képest 1686 frt 04 kr. forgalmi szaporodás volt, tudomáséi vétetett. 6. Réty Ignácz nyugdíj ügyében hozott határozat jogerőre emelkedéséről a nyugdíjazott polgármester értesittetni rendeltetett és felhivatni határoztatok aziránt, hogy 10 nap alatt nyilatkozzék mit szándékozik ezen jogérvényes nyugdíj határozattal szemben tenni. 7. A mérték-hitelesítés bérbeadására vonatkozólag megtartott árlejtésnek eredménye — melyszerint azt Hlavacsek János 3 egymásutáni évre folyó évi szeptember 4-től kezdve évenkint fizetendő 202 írtért vette bérbe — jóváhagyatott. 8. A gabnamázsálási jog bérbeadása tárgyában megtartott árlejtésnek eredménye nem hagyatott jóvá, hanem a szerződés 15 nap alatti módosítás végeit a pénzügyi bizottságnak adatott ki. 9. A kórodai átalakítások tárgyában megtartott árlejtési eredmény — mely szerint az egész munkát Kovács Ferencz 219 írtért. vállalta el — jóváhagyatott. 10. A legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékébe Ernyey János, Beck Adolf, Vadkerty Mihály, Csereklye Jánosné, Szalay Endre, Almásy János, Lővinger József, Gsekó Pál és Csiszár János bevétetvén a névjegyzék teljes 60 számúra egészittetett ki. A meghatalmazottal szavazni jogosultak meghatni - mazottaik bejelentésére felhivatni rendeltettek. Panek Ödön helyére az I. kerületben Prokop Károly póttag vétetett be. 11. Gallé József tiszti ügyésznek 3 havi szabadság idő engedélyeztetett, s szabadság ideje alatt helyetteséül Dr. Csányi János tiszti ügyészi fizetés mellett megválasztatott. 11. Rozgonyi Béla elbocsájtatása, nemkülönben az iktató, mutató kiadó könyvek és kézi irattárnak Korpás Lajos kezeihez a városi főjegyző által m i n- d e n hát r á 1 é k nélkü I történt átadása tudomásé 1 vétettek. Ugyanezen ügynek tárgyalása alkalmával Korpás Márton az iránt interpellál tatot!, hogy mit szándékozik tenni azon vádakkal szemben amelyeket ellene Rozgonyi Béla az újságban emelt, amire Korpás Márton által adott azon válasz, hogy R. B. ellen fenyitő feljelentést fog tenni, tudomáséi vétetett. 13. A kövezetvám díjszabályzatnak 1892-ig leendő meghagyása iránt a m. kir. közm. és közi."; ügyi mi- nisteriumhoz kérvény intéztetni határozhatott. 14. Tragor Ignácz ellen téves számítás alapján megállapított 83 frt 92 kr. köztérségvételár 46 frt 52 krra szállíttatott le.. —a.— A váczi múzeum. Volna, de nincs. Evvel is úgy vagyunk, mint sok mindenfélével Váczon. Felkaroljuk, lelkesedünk érte s újra, elalszik lelkesedésünk. Boldog emlékezetű ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsos s e lapok volt szerkesztője méh szorgalommal gyűjtött össze 1923 drb régiséget s azon óhajjal hunyta le szemeit, hogy az egész gyűjtemény a város tulajdonába menjen át s valamely városi épületben legyen elhelyezve. Megtörtént. A régiségeket atyja, idősb Varázséji Gusztáv az ipar- és kereskedelmi intézet pénztárosa s e lapok jelenlegi szerkesztője átadta Csávolszky József kanonok úrnak s azok a városi elemi iskola tűzmentes helyiségeiben lettek elhelyezve. Azóta békén nyugosznak. Fentnevezett kanonok úr egy időben értekezletet hívott, össze, a végből, hogy a muzeum létesittessék s akkor nagy lelkesedéssel felkarolták az eszmét. Bizottság alakult meg, s hogy a felállításhoz szükséges pénz elő teremtessék a modern kor pénzgyüjtési formáját határozták el, hogy igénybe veszik. Volt kilátásba véve műkedvelői előadás, nagyobb- szerü felolvasással egybekötött tánczestély stb. stb. Volt, de semmi sem történt. Ma is csak ott van a muzeum ügye, a' hol egy évvel ezelőtt volt. A bizottság tagjai azóta elfeledkeztek a múzeumról s ma talán senki sem tekinti meg azokat a régiségeket, a mik között igen érdekes és értékesek vannak. Bajos dolog egy múzeum rendezése elismerjük. Szakértőnek kell lenni az illetőnek, a ki a számtalan különböző korú régiség darabokat élvezhető alakban tudja összeállítani s talán nincs nálunk senki sem, a ki erre vállalkozhatnék. De hát már egyszer kimondtuk a muzeum létesítését s ezt létesíteni is kellenek. Váljon a bizottság egy év óta tanakodik azon, hogy mit is keltenék tenni? Félünk, hogy mire elhatározásának hírét vesszük, a régiségek csendesen elporladnak. S nekünk ismét egy alkalommal több adatik, hogy elmondhassuk: Szalmatűz. Plútó. Iskoiaszéki gyűlés. A róm. kath. iskolaszék f. hó 16-án gyűlést tartott. Elnöklő Csávolszky József kanonok úr üdvözölve a szép számban egybegyült tagokat, elsősorban bemutatja Czettler Antal és Újhelyi István kanonok és plébános urakat, kik hivatalból tagjai az iskolaszéknek; nemkülönben bemutattatott Kresák József úr, uj iskolaszéki tag, ki Panek Ödön eltávozása által megürült helyet, mint póttag foglalta el. Ezek után a gyűlést megnyitóidnak nyilvánította. Örvendetes tényként jelenti elnök, hogy iskoláinkba a mai napig 864 növendék íratott be. Tudomásul vétetett az egyház-főhatóságnak ama leirata, melyszerint Potoczky Vilma tanítónő állásában meg- erősittetett és kinevezési okmánynyal elláttatott. Felolvastatott a „veres-kereszt-egylet1“ Vácz-vidéki választmány elnökének levele, melyben háború esetén a sebesült harezosok elhelyezésére a leányiskola tágas termeit átengedtetni kéri. Az iskolaszék határozatilag kimondja: hogy a kért termeket — amennyiben háború esetében az oktatás úgy is szünetel — a sebzett harezosok elhelyezésére átengedi, de ut.ánna a termek desinficziál l assan ak és a régi állapotba helyezendők vissza. Az 1889. évi költségvetés letárgyaltatván 166 frt. 54 kr. bevétellel szemben 8362 frt 42 kr. kiadás van, és igy 8195 frt 88 kr. fedezetlen többlet fog a cultus kiadások rovatába felvétetni. n aus.
