Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

29. A Fehérló-vendéglő mellett a haranglábtól a Dunára"vezető széles utcza: „Kalvin-utcza“.

30. A reformátos lelkész lak és iskola épület közötti sikátor: „Takács-köz“.

31. A „Vetés-utcza“, a Molnár-utczától fölfelé marad.

32. A Fő-utról Molnár Máté háza mellett a felső temetőbe vezető út: „Foghtövi-utcza“.

33. A Tőrincsi-utcza ezentúl : „Duna-utcza“.

34. A Fő út felső vége, mely a vámsorompó felé fordul, lesz: „Splényi-utcza“.

35. A Splényi-utczával szemben a Dunára vezető árkos köz: „Árok köz“.

36. A Gelányi-köztér a Fő-utczáról a Dunához vezető széles utcza: „Sándor-utcza“.

37. A Pásztor utcza, mely a Sándor utczától fölfelé halad a czigány város felé a patakon keresztül: „Mihály-utcza“.

38. A Sándor utczából rézsutosan fölfelé a Dunához vezető köz: „Hal-köz“.

39. A Fő-utról, a Mihály-utczát átmetszve a Hal-közig húzódik : „Rózsa-köz“.

49. Az Árok-köz és Splényi-utczáktól fölfelé tartozó Fő-ut: „Buki-sor“ nevet nyer.

41. Azon háztömb körüli utcza, melyben a ka- nászház is volt: „Liliom-utcza“.

42. A hidontul, a Dunára vezető utcza: „Zá- tony-utcza“.

43. Azon kisköz pedig, mely a Zátony-utczából fölfelé nyilik: „Zátony-köz“.

44. Ä felső városi róm. kath. iskola mellett a Rákóczy-térre vezető utcza: „Füredi-utcza“.

45. A Sáros-utcza egész a vasutig : „Széchenyi utcza“.

46. Az Eötvös-térről a Benkár ház felé vezető utcza, mely Althán-utczába vezet: „Eötvös utcza“.

47. A Békás-utcza: „Ambró-utcza“ nevet nyer, Ambró első váczi nyomdász után.

48. A „Káptalan-utcza“ marad.

49. A Szél-utcza lesz: „Piarista-utcza“.

50. A Csillag-utcza: „Kossuth utcza“.

51. A Paradicsom-utcza: „Báthory-utcza“.

52. Ezen utczától fölfelé keresztül a Kossuth- utczán s a Zsadányi ház mellett a Vásár térre vezető Péntek-utcza: „Zichy-utcza“ nevet nyer.

53. A Paradicsom vagyis Báthory-utczától félkörbe hajló Temető-utcza: „Attila utcza“.

54. „Sas-utcza“ marad.

55. „Gasparik utcza“ marad.

56. „Flórián-utcza“ marad ; tart pedig a Miklós- tértől a Vásár-térig.

57. Azon utcza, mely a Szalay-féle háztól a fürdő-felé a czifra ház mellett kivezet a Kör-utra : „Fürdő-utcza“.

58. A Schvoy-háztól pedig a Felső-Damjanics- térre, kertek és pajták között vezető utcza lenne : „Kert-utcza“.

59. A Flórián-utczából a Kubusz-házzal szemben a régi eczetgyár felé futó zug, neveztessék : „Gyárzug“-nak.

60. A „Hattyu-utcza“ marad.

61. A Fazekas utcza helyett: „Petőfi utcza“.

62. A Szt.-Miklós-térről a Fő-utczára vezető Kórház-utcza lesz : „Iskola utcza“.

63. A Seminarium-utcza helyett: „Papnövelde- utcza“.

64. A Papnövelde-utczáról a Miklós-térre vezető Docskal-köz: „Iskola-köz“.

65. A Barátok mellett a Dunához vezető sikátor : „Barát-köz“.

66. A Timár-utcza neve lesz: „Berkes-utcza“.

67. Galamb-utcza : „Dr. Kovách Pál-utcza“ nevet nyer.

68. A Galamb-utczából a püspök uradalmi kul- csárság és Remes-ház között a Dunához vezető köz: „Kis-Galamb-utcza“.

69. A Hattyu-utczáról a Petőfi-utczán keresztül a Fő-utczára vezető Kis utcza : „Kép-utcza“.

70. Az alsó városi iskola mellett a Petőfi-utczá- ról a Fő-utczára vezető köz: „Oszvald utcza“.

71. A Diadal-tértől, vagyis a Fő-utcza alsó vége és Zöldfa vendéglőtől, az eddigi Zöldfa-sor és Patak-sorhoz véve a régi Göböl-utczát a Felső-Dam- janics-térig, — a: „Körút“ elnevezést nyerné.

A Burgundiái részben.

72. A „Szén utcza“ marad s tart a Fő-utczától a füzesig.

73. A Fő-utról a Korpás féle ház és a kaszárnya közt a Dunáig vezető utcza : „Kórház-utcza“.

74. A Szén-utczából a Bokor-féle ház mellett a kápolnafelé húzódó utcza: „Mária-utcza“.

75. Azon kis utcza pedig, mely ezen utczából a Füzesbe vezet: „Retek-utcza“.

76. A Kórház-utcza és Szén-utczák között a Tarcsay-felé húzódó utcza: „Ilona-utcza“.

77. Az eddigi „Füzfa-utcza“ a Fő-utczáról a Má ria-utczáig marad.

78. A „Zöldfa-sor“ mely a lőház felé néz marad.

79. „Malom-utcza“ Zöldfa sortól a Mező utczára marad.

80. A „Nagy Mező“ utcza helyett leszen : „Me- ző-utcza“.

81. A Nagy-czigány-utcza Rácz Pál hírneves zenészünkről neveztessék el: „Rácz-Pali utczának“.

82. A Kis-Czigány-utcza leszen : „Zenész-utcza“.

83. A tűz után nyitott utcza: „Uj-utcza“.

84. A régi faiskola kert és káptalan magtárával szemben levő ház sor : „Damjanics-sor“.

85. A. Luxenburgi alsó sor, mely a Pápa pajtájára néz: „Luxenburgi sor“.

86. A káptalan major és az Alberti-féle kert mellett a Törökhegyi szőlők felé vezető utcza: „Törökhegyi ösvény“.

87. A káptalani magtár és Huber féle major közt a vasút felé vezető utcza: „Kertész utcza“.

88. A vasútra néző ház sor: „Mező-sor“.

89. A Lázár Ferenczné házától lefelé a Luxenburgi sorig: „Rádi-út“.

90. A Saxlener melletti Zúg-utcza: „Kert-zúg“.

91. A Lázár Ferenczné ház sor, mely a „Vörös-házra“ néz, a honvéd laktanyáig: „Honvéd-sor“.

92. A honvéd-laktanya és Fölsinger pajtája közt a törökhegyi ösvényig húzódik: „Laktanya-utcza“.

93. Dr. Freysinger Lajos-háza után a Pap- növelde-utczába benyúló kis köz : „Gizella-köz“ elnevezést nyer.

Levél a szerkesztőhöz.

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Folyó hó 7-én, szombaton, azt az órisi meggondolatlanságot követtem el, hogy az esti 10 órai vonattal érkeztem haza Budapestről. Az a tény, hogy e meggondolatlanságot akkor olyan sokan követtük el, többek közt Németh Péter kir. táblai biró nejével, Meiszner Rudolf családjával, dr. Rákosi nejével s még sok más, némileg mentségül szolgál az én kopasz fejemnek, de mentségül szolgál leginkább az, hogy meggondolatlanságomnak csak később jöttem tudatára. Ez a tudat ott kezdődött, a hol a pályaházat elhagytuk. Előtte az ott levő néhány magán fogat terjesztett ugyan egy kis derengő világosságot, de a mint ennek köréből sietve kiléptünk, nehogy az elgázolásnak legyünk kitéve, kezdődött az a valami, a mit nem láttunk, mert sötétségnek nem is mondhatom, egy valóságos tinta levegő. Botorkálva, egymásba ütközve, folytonos bocsánat-kéréssel jobbra balra, elérkezett a tömeg a honvéd-szálló szegletéig ; itt egy barátságos ablak ismét elkísért az utón keresztül. De az ijedelem még csak itt kezdődött, mikor egy fogat a sötétséget útnak nézve a tapogató közönségre hajtott a gyalogjáróra. Szerencse, hogy a sikoltozás a lovakat észretéritette, mert a kocsis a bakról nem látott semmit. Szerencse, hogy mesz- sziről felcsillámlott a korona szálló ellőtti két fényes lámpa, mert ennek világánál elremorquiroztuk volna egymást a Sáros-utcza elejéig. De itt már nem maradt más, mint neki támaszkodni a sötétségnek s a sötét ég kalauzolása mellett hol fel a gyalogjáróra, hol onnan lebandukolni, a mi különösen a Sáros- utczában nappal is, dehát még ilyenkor a raffniro- zott élvezetek közé tartozik. Azt, hogy a fehérek temploma előtt pocsolyán keresztül lubiczkoltunk, egy lámpaoszlopba ütközve, tőle udvariasan bocsánatot kértünk, a fehérek temploma mellett a gyalogjáró bevégzése után jobbról-balról ott felejtett fövényhegyeken tömegesen keresztül bukdácsoltunk, s e közben a város intéző köreire istenfélő imádságokat mondottunk: már csak a históriai igazság kedvéért említem meg; mert hát végre sem haláleset, sem lábtörés nem történvén, a sötétségben kapuját, ha tapogatózva is, de mindenki, csak megtalálta.

De milyen, a megelőző napi meggondolatlanságnál még óriásibb meglepetés várt reánk, midőn a másnapi váczi lapokban olvastuk, hogy ugyanaz nap váczi polgárokból álló díszes küldöttség járt a kegyelmes urnái, kérve őt, hogy a székesegyháztéren saját költségén egy kandelábert állíttasson. a város által állítandó második kandeláberhez. Nem hittem szemeimnek; elolvasom még egyszer ; s ekkor az jut eszembe, hogy talán én nem tudom igazán, mi egy kandeláber. Elő tehát a lexiconnal.Ez aztán megmondta, hogy „kandeláber (Candelabrum) a régieknél állvány, mely arra szolgált, hogy viasz vagy faggyú gyertyát, később arra is, hogy füstölőt, vagy lámpásokat is tegyenek reá. Eleinte csak fából, nádból vagy agyagból; a szépmüvészetek haladásával márványból, fémekből sat. készült! Tehát jól gondoltam. De ha ez mind igy van, minek akkor Váczra —• pláne két kadelaber? Arra, hogy sötét éjjel fejünket véresre üssük, arra elég kemények az eddigi puhafából készült lámpaoszlopok is. Ha pedig az intéző köröknek holmi forradalmi czélok lebegtek szemeik előtt, akkor takarékosságból elégséges, ha az eddigi oszlopok mindegyik lapjába egy-egy jó erős lécz- szeget üttetnek.

Az pedig csak nem lebeghetett szemeik előtt, hogy az éjjel járók újába még több akadályt gördítsenek. Ä mi jelszavunk: inkább legyen sötétség kandeláber nélkül, semhogy két kandeláberrel.

A kegyelmes úr adakozó kedvének útjába nem állhatunk, azt tudjuk jól, de arra kérnők, hogy hát kötné ki, hogy, ha már kandeláber lesz is, legalább muszáj legyen a világítás is, tekintet nélkül az évszakra, és a hold járására. Ha pedig még az ő lelkes szava sem tudná ezt a feltételt kikötni, akkor jobb lesz, ha a városi kandeláber költségeiből valami „jó sziv“-ü közvacsorát rendezünk, igy legalább egy évben egy jó illumináczióra alkalmat adnak az intéző körök.

Egy 40%-os pótadót fizető konzervatív polgártárs.

Közgyűlési tudósítás.

Városunk képviselőtestülete a múlt vasárnapon (julius 8.) közgyűlést tartott a városház tanácstermében. Á tárgysorozat 18 pontból állott; jóllehet közte sok olyan volt, mely fontosságánál fogva minden olvasni tudó ember figyelmét felkelthette: képviselőink nagy része mégis távollétével tündökölt. A közgyűlés különben, melynek java részét a tanács és a bizottságnak jelentései képezték, egész csendben folyt le.

Tudósítónk jelentése a következő:

Elnöklő polgármesterhelyettes, K o r p á s Márton a közgyűlést délután 3 órakor megnyitván, üdvözli a jelenlevőket; majd a városi pénztárnak a Il ik évnegyedben történt megvizsgálásáról és a városházán teljesített átalakítási munkálatokról tesz jelentést, melyeket a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul.

Erre a pénzügyi bizottságnak következő jelentései kerültek napirendre: 1. A megyei ínséges pénznek a Dunapart földmunkálataira fordithatása tárgyában. A kimerítő jelentés tudomásul vétele mellett, a munkálatok végezésével a tanácsot és a pénzügyi bizottságot bízta meg a közgyűlés, továbbá jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Dr. Freysinger Lajos és Péts Sándor bizottsági tagoknak, tevékeny működésűkért. — 2. Az 1887. évi közpénztári számadások megvizsgálásáról tett jelentés folytán: a közgyűlés a számadóknak megadta a felmentvényt és a számadásoknak a megyéhez leendő felterjesztését határozta. 3. A székesegyházi átjárót elzáró pinczelejárat eltávolítása iránti javaslat szerint, a közgyűlési hozzájárulásával a káptalan kéretik fel annak eltávolítása végett.

Csávolszky Józsefnek a városi faiskolákról tett jelentése folytán, a közgyűlés költségvetés beadására hívta fel az állandósított bizottságot; a város terei és utczáinak elnevezése tárgyában tett jelentését pedig a közgyűlés helyesléssel fogadta.

A városi tanácsnak iktató hivatal szervezése iránti jelentése és Rozgonyi Bélának napidij felemelés iránti kérvénye fölött akként határozott a közgyűlés, hogy Rozgonyinak iktatói működése fejében 15 frtot szavazott meg, az iktatói hivatal szervezésével pedig a pénzügyi bizottságot bízta meg. — Ugyancsak a városi tanács jelentése folytán, a közgyűlés Tarcsay János részére (ki Dunaparti térség átengedése végett folyamodott) 85.56 □ méternek 42 frt 78 krért leendő eladásához beleegyezését adta.

A városi árvaszéknek végzését a gyámoltak és gondnokoltak biztosítása tárgyában, — továbbá a városi tanácsnak végzését a költségvetés kiadási czime XV. fejezetének kimerittésére vonatkozólag: a közgyűlés helybenhagyta és az elsőre nézve a tetszésszerinti biztosítást, az utóbbira nézve pedig átruházást engedélyezett.

A közgazdasági bizottsági jelentése tárgyhalmaz miatt ismét leszorult a napirendről.

Boldogult Dr. Kovách Pál kanonok által hagyományozott államadóssági kötvénynek be nem váltott szelvényeit a közgyűlés B á 1 i n t f f y Pál volt városi közgyám hagyatékából határozta behajtatni.

A város tanács jelentése folytán, a közgyűlés a felső városi közkút kiépítéséhez szükségelt térséget ingyen engedte át a kérelmezőknek; a magyar iskola egyesület segélyezésére 10 frt adományt szavazott meg és gróf Zichy Hypolit arczképének a városház tanácstermében leendő kifüggesztését határozta el.

Végül a közgyűlés tanácsi előterjesztés folytán a kataszteri telekkönyvek beszerzését elrendelte és a költségvetési kiadási czim XI. fejezetének 21-ik pontja, valamint a XVIII. fejezetben megállapított kiadások kimerittetése folytán szükségelt átruházáshoz jóváhagyását megadta

Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, a közgyűlés berekesztetett.

A polgármester nyugdíjügye a megyegyü- lésen.

A múlt héten tartott megyei közgyűlés 2-ik napján, f. hó 10-én tárgyaltatott Réty Ignácz városi polgármesternek nyugdíjaztatási ügye, illetve Vácz város képviselőtestületének ez ügyben hozott 45/kgy. számú határozata, a melyet a megye törvényhatósági közgyűlés lényegében teljesen változatlanul, egyhangúlag helyben hagyott; azaz a vármegye is 500 és 300 frtot, tehát összesen 800 frtot szavazott meg Réty Ignácznak azon csekély változtatással, hogy a város által gyógyítási költség czimen megszavazott 300 frtot a vármegye Réty Ignácznak lakbér czimén szavazta meg.

Ez azonban a dolog lényegén mit sem változtat s ez okból a miként a városi képviselőtestületi 45. számú határozattal, úgy ezen megyei határozattal is, úgy a város, mint a nyugdíjazandó polgármester is meg lehetnek elégedve.

Az ügyet 11 k e y Sándor megyei főjegyző referálta, melegen ajánlván a Vácz városi képviselő- testületi 45/kgy. sz. határozatnak a fentebb említett czimváltoztatás mellett leendő jóváhagyását.

Az előadó után városunk főjegyzője: Gajáry Géza szóllott (a kinek ez volt a megyeházán a szüzbeszéde), ki szép csengő hangjával rögtön felkelté a közös figyelmet és az öregek érdeklődését. Első sorban az ügy tárgyilagos mibenállását fejtegette; majd az előadó által javasolt s a nyugdíjazandó által is kérelmezett 300 frt lakbér czim alatti megszavazása kérdésére tért át, alaposan bizonyítván : hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 55. §-ában, a mely a nyugdijazandók illetményeiből le nem foglalható összeget megállapítja, lakbérről említés nem történik, hanem a lakbérnek korlátozott le- foglalhatásáról a hivatkozott törvényczikk 54. §-a szól, a mely azonban nem a nyugdíjazott, hanem a tényleg szolgálatban levőkre vonatkozik. Végül a Vácz városi képviselőtestületi közgyűlési 45. szánni határozat ellen beadott felebbezésnek elkésetten történt beadását köztetszéssel fogadott szép érveléssel mutatta ki és kérte hogy előadói — különvéleménye — a melynek értelmében a városi tanács többsége által törvényes időben beadottnak és elfogadandónak kimondott felebbezés mint elkésetten beadott elutasitandónak inditványoztatik (s a mely előadói különvéleményt kívüle még Eme-