Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-08 / 28. szám
FíIÖIÍ/.cU'nÍ ál'il: évnegyedre...........................1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ara : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyiit-tér sora .......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Városunk rendezése. Városunk most ért forduló pontjához. Nehány rövid év alatt közös erővel helyre kell hoznunk mindazt, a mit a gazdálkodni nem tudás, s a világ haladásával nem törődő lomhaság gazdagabb években tenni el mulasztottak. Csakhogy ép az ily döntő pillanatokban szükséges az eszély, mely a jövőbe tekint és előre kigondolt terv szerint intézi a cselekvést, mindenek felett pedig a józan számitás, nehogy uj adósság tetőzze a régit. E részben tisztában kell lennünk azzal, hogy mit kell első sorban végeznünk s mit birnak meg vállaink? Városunk a jelen évet nem számítva még 1889—1892-ig a jelen 40-Ü/Oos pótadó fentartása mellett, minden évben 15000 forintot áldozhat ut- czái rendezésére. Ez négy éven át kerek 60000 forint. 1892. végén járnak le a bérletek. Hogy mit hoz majd akkor az uj árverés előre nem tudhatjuk s igy azon túlra számítást sem tehetünk. De az addig tartó négy év a mienk s ez a négy év jól felhasználva épen elég arra, hogy megújítsuk városunk képét. A városnak kövezendő vonalai első sorban a következők: 1. A Fő-utcza a kőkaputól le a Szén-utczáig, hol a makadamozolt út kezdődik ............................1524 méter 2. a Káptalan-utcza, a vásár-utcza sarkától a Csillagig .... 268 » 3. a Sáros-utcza .......................168 » 4. a Széí-utcza ...... 183 » 5. A főtérnek a Vásár-utcza sarkától a Szarvasig terjedő útvonala 202 » 6. A Vásár-utczától a Hid-utczáig terjedő útvonal ................ 92 » 7. A Csillag-utcza .......................173 » .Összesen: 2610 folyó méter. Erre csak e g y ö t méter széles utat vezetve, kell 25 koczkakövet egy □ méterre véve mintegy 330,000; mi ezrét a város által elért legolcsóbb árban 12 frttal számítva 39600 forintba kerül. Az utat beszegő folyosóra a fenti uthosszra minden folyóméterre kétoldalt négy-n égy sor összesen 8 sor fejecske követ számítva kell 104,400 darab, mi a mai olcsó árban 5 krajczárjával számítva darabját 5220 frttal tetézi a fenti számlát, úgy hogy a kőanyag maga 44820 frtot visz el városunk pénztárából. Ebből azonban leszámítandó a Főutczának a felső plébánia templom és a Szarvasi átjáró közli része és a Sáros-utcza, mely már a folyő évben lesz 50000 koczka és 16000 fejkő felhasználásával kövezve. Ennek ára 6800 forintot tevén, a következő négy év terhére csak 36020 forint marad át. De ha ehez hozzáadjuk a lejtezési, töltési és lerakási költségeket, mi □ méterenkint egyre- másra 1 forintra, s igy összesen mintegy 14000 forintra tehető, a négy évre kimutatott 60000 forintból 50000 forint fog elmenni s csak 10000 forint, vagy is évenként 2500 forint fog a többi ut- czák javítására és tatarozására megmaradni. Csatornázásról, vagy más nagyobb szabású utczarendezésről tehát addig még álmodnunk sem lehet, hanem megvalósítását hagyjuk a bol- Jogabb jövőre. Mert nekünk első kötelességünk árhatatlan utczáinknak járhatóvá tétéig. A kocz- <aftő helyéről előkerülő régi jó anyagú hasított <ővel azután a mellékulezák is rendezhetők leniének, úgy hogy a négy év alatt, ha eázel a irogrammal beérjük és légvárak után nem kapkodunk, hozzá még képviselőink jelenlegi munkakedve és összetartása is megmarad, városunk kövezete gyökeresen lesz megújítva. Van azonkívül városunknak még egy pontja, mely kereskedelmi és közegészségi szempontokból egyaránt sürgeti a rendezést: és ez a Duna- part. Ezt a város rendelkezésére álló különféle tőkékből, a földmunkát pedig a megyei inségköl- csönből az évi költségvetésen kívül köny- nyen meg lehet építeni. Az a 16—18000 forint, a mibe kerülni fog a városnak, már ma minden órában rendelkezésére áll. A régi part, mely a »Fehér hajó« épülete előtt áll, ölenként 101 írt 37 krba került. A révtől a gőzhajóig terjedő partrész 100 öl, kerüljön ölenként 120—140 írtba, akkor is 14000 írtból meglesz az egész építés s hozzá a város utczáira kikap a partból mintegy 2500 írt ára hasított követ, mely tiz év előtt szükség idején minden rendszer nélkül lön a part védelmére odahányva. A dunapart rendezésével együtt menne a városháztól lejáró »Hid-utcza« rendezése és a Dunára járó mélyedésének eltöltése, melynek költségét az elbontandó oldalfalakból és hidból kikerülő kő és tégla értéke bőven fedezné. Ezzel a Dunára városunk egy pompás lejárót nyerne, melynek híján bárhogy erőlködjünk sohasem fogjuk a Dunapartra terelni kereskedésünket, holott más városokban mindenütt ép az a kereskedelmi forgalom főtelepe. De jegyezzük meg azt is, hogy a Dunapart kiépítése nélkül csatornáznunk a belvárosnak egy utczáját sem lehet. Egy rövid séta a Dunaparton és az ott elömlő bűz mindenkit meg fog arról győzni, hogy az ott levő állapotok nemcsak a rendszeretet, hanem a közegészségügyi rendőrség hiányát is hirdetik. Volna ezután még egy terv. — A város nyakába szakadó Kis-sörház eladása s árából a Nagy-sörház Dunára néző részének rendezése és kiépítése. De ezt már csak gondolat keltőnek i Írjuk ide, foglalkozzék azzal más a jövőben. Vácz város féléves statisztikája. Múlt számunkban röviden jeleztük Váez város tisztviselőinek tevékenységi kimutatását; de ez a város féléves jelentésének csak egy kis részét képezvén, most a következő adatokkal egészitjük ki. A folyó év I-ső felében A folyó év I-s£ > felében alvárosban született : 123 meghalt 127 római katholikus j felvárosban 125 88 református 26 25 evangélikus 13 11 izr. statusquo 26 12 izr. orthod. 9 8 Összesen : 322 281, igy tehát a népesség 51 lélekkel szaporodott. Utonállás, rablás, avagy gyilkosság a lefolyt félévben nem történt. öngyilkossági eset kettő volt; egy ember fölakasztotta magát, egy pedig a Dunába ugrott. Halálos kimenetelű baleset egy fordult elő, létráról leesés következtében. Tüzeset 7 adta elő magát elő, melyek közül ötször 1—1 kisebb ház, egyszer 3 ház, egyszer pedig egy sertés ól lett az emésztő lángok martaléka. A gabona állása közepes; a széna jó; gyümölcs kevés termett; a szőlő (már tudniillik azon kevés helyen, a hol még van) meglehetősnek mutatkozik. Elemi csapással sújtva nem voltunk. A hernyók és szerb-tövis irtása sikeresen eszközöltetett. A phylloxera ijesztő gyorsan terjed; gazdasági állataink között járvány nem pusztitott. Az elmúlt félévben egy uj egyletünk: a „Páli szt. Vincze-egylet“ létesült, s az ipartestület védnöksége és felügyelete alatt iparhatósági biztosunk sok akadályon keresztültörve megalakította „a segédek segély pénztárát,“ (melyről különben lapunk más helyén teszünk emlitést.) Tényleges szolgálatban levő 3 katona bocsáj- tatott el, s katonakötelezett 1 nősült. Az ügyforgalmi kimutatás képe a következő : A f. év I-ső felében beérkezett 3040 ügydarab, s miután a múlt évről 258 ügydarab maradt hátralékban 3298 ügydarab várt elintézésre, a melyből 2832 ügydarab elintézést nyervén, hátralékban 466 ügydarab maradt. A hátralék a következőképen oszlik meg: Réthy Ignáczé 36, Emerich Lajosé 33, Korpás Mártoné 31, dr. Franyó Istváné 10, Ga- járy Gézáé 10 és Várady János aljegyzőé 346; akinek restancziája magában tehát úgy aránylik az előtte nevezettek restancziájának összegéhez, mint 120 a 346-hoz. *) Ez a város féléves jelentéséből vett rövid kivonat, mely szintén meglátszik erősiteni azon reményünket, hogy városunk közigazgatása is a haladás utján van. —a. Az iparossagédek segélypénztára. Az 1884. évi XVII. tvczikkel az iparosok sok uj s üdvös intézkedésnek tétettek részeseivé s ezek egyike bizonynyal a 142. § ban adott azon kedvezmény, hogy ők az ipartestület védnöksége és felügyelete alatt egy közös betegsegélyző és temetkezési egyletet alakíthatnak. Természetes, hogy ez nem tetszik egyik-másik régi társulatnak, mert hát, ha segédeik már fiatal korukban ezen segélypénztár által a törvényki- vánta ipartestület felügyelete alá kerülnek, s annak áldásdus működésével megismerkednek: legkevésbbé sem fognak önálló iparosokká váltuk esetére az ő régi „czéh“ vagy újabban elkeresztelt „társulataikba“ is beállani, akkor, a midőn az ipartestületbe belépésre őket a törvény kötelezi. De hát tagsági dij nélkül sem „ipartestületi“, sem „ipartársulati“ tag nem lehet az ember; fizetni kell; s miután a testület a kötelező, a társulat pedig a törvény által nemhogy nem kívántatik, de sőt a társulatok éppen a törvény intézkedézeivel a testületbe való beolvadásra is ösztönzöttek lévén : a mai sanyarú viszonyok között biz’ ez utóbbiakba már nem minden iparos siet beiratkozni, hanem okos ember módjára „ott fizet, a hol muszáj.“ Vannak azonban társulatok, a melyek segédeiket maguknak szeretik tagokul nevelni, s ezeknek nem is csoda, ha épen nem jól esik, hogy segédeik most a segélypénztár által az ipartestülethez füzetvén, azzal az ipartestülettel ismerkednek meg, a melyről ezelőtt az ő társulatukban tán nem is mindig a leghizelgőbb nyilatkozatokat hallották. De messze megyek ; mert nem czélom a segélypénztár mellett kardoskodni, melyet az iparossegédek felvilágosodott, józan többsége már megalakított, hanem ezúttal a Péter-Pál napjára Gajáry Géza iparhatósági biztos által egybehívott s ugyanakkor megtartott azon ipartestületi gyűlésről óhajtok megemlékezni, melyen a segélypénztár megalakítása mellett az 1884. évi XVII. t. ez. 141. §-a értelmében az ipartestület békéltető bizottságába segédekből álló 24 rendes és 6 póttag is volt beválasztandó. Az érdekes ülés d. u. pont 2 órakor vette kezdetét, a midőn is az iparhatósági biztos, mielőtt a békéltető bizottság segédtagjainak választását elrendelte volna, a vonatkozó törvény 142. §-a értelmében lelkes beszéd kíséretében hívta fel a segédeket a segélypénztár alakítására, a mely kérdés szavazás alá bocsájtatván : mellette 61 ellenében 57 szavazat adatott be s igy 4 szavazattöbb- séggel a segédek segélypénztára megalaki- tandónak kimondatott. Ezután a 24 békéltető bizottsági rendes és 6 pót tagnak választása (szavazatlapokkal) következett, melynek eredményét *) Ez azonban korántsem az aljegyző hanyagságának, hanem inkább azon körülménynek tudandó be, hogy a munkával tul- halmozott aljegyző éppen semmi segítséget, sem nyer a tanácstól. Ismerve a helyettes polgármester méltányosságát, hisszük, hogy az aljegyzőtől sem l'ogja továbbra is a munkaerőt megtagadni. S z e r k.
