Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

De még ha elfogadható lenne is ezen felebbe- zésnek czimzett „valami“, még akkor sem állítja vala meg s legkevésbbé sem késlelteti a dolgok természet szerinti menetét és befejeztét, nem késleltetheti azon „interregnum“ végét, a mely alatt a város egynéhány vezérfiának szives közreműködése folytán s éber felügyelete mellett a város ügyei közmegelégedésre vezettetnek. Mindamellett azonban ezen abnormis állapot mielőbbi megszüntetése kívánatos s feltétlenül kell, hogy városunk nem néhány nagylelkű egyén jóakarata, hanem a közhangulat által felemelt, fizetett, s törvényszerűen mielőbb választandó, erélyes uj polg-ármester által vezettessék.

A vidék forradalma.

Midőn 3 hóval ezelőtt a bérkocsi iparról alko tott szabályrendelet miniszteri jóváhagyás mellett városunkban életbeléptettetett: rámutattunk lapunkban azon visszhatásra, melyet a szabályrendelet egynémely pontja a b.-gyarmati bérkocsisok között keltett.

A b. gyarmatiak, érdekeiket megóvandók, felfolyamodtak a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez a szabályrendelet sérelmes részének megváltoztatása iránt. És kérelmüknek volt is foganatja ; miután a miniszter Vácz város képviselő- testületet a szabályrendelet sérelmes passusainak módosítása utasította. Az ügy közgyűlési határozat szerint most az illetékes városi szakbizottság kezei között van — és mindeddig nem nyert elintézést.

Távol vagyunk attól, hogy a bizottság véleményét praeveniálni akarnók; de őket, valamint városunk képviselőtestületét egynémely körülményre miheztartásul figyelmessé tenni: mindnyájunk érdekében helyén levőnek tartjuk.

Ugyanis, mióta városunkban a bérkocsi iparról alkotott szabályrendeletet életbe léptetetett B.-Gyarmat városa és vele az egész vidék azon vannak, hogy városunkat lehetőleg mellőzzék és más oly központot találjanak, melynek forgalmi eszközei ugyanazon előnyöket biztosítsák részükre, mint Vácz városa. Az e tárgyban tartott értekezletek egyhangúlag Verőcze községet jelölték ki a vidék forgalmi központjául s hogy a b.-gyarmati sajtó is mennyire pártolja az eszmét ide iktatjuk a „Nógrádi Lapok“ múlt heti számában foglalt következő sorokat: „Dunai hajóközlekedésünk ezúttal igen meg lesz könnyítve, mert miként velünk hivatalos utón közöltetik, Veröczén a hajóközlekedés f. hó 8-án megnyittatott s miután gondoskodva van arról is, hogy az utazóközönség részére ott jó ruganyos kocsik s kényelmes szálló és étkező hely álljanak rendelkezésére, az út pedig a vácz-naszáli part kikerülésével Verőczére rövidebb mint Váczra: mindenkinek érdekében áll inkább a vármegyei verő- czei összeköttetést használni és szabadulni a vácziak szekatúrájától.“

Látható tehát, hogy a b.-gyarmatiak nagyon is komolyan vannak arra elhatározva, hogy városunkat mellőzzék; s hogy ily utón mily kiszámit hatlan kár háramland városunkra: azt vitatnunk fölösleges.

Azonban még nagyobb baj fenyeget bennünket a vidék részéről, mely a vámsorompóknál szedett, és túlságosan magasra csigázott vám- és helypénzek miatt kezd városunkkal strikkelni. S hogy az hová vezet, azt könnyen átláthatjuk. Csakis városunk húzhatja a rövidebbet.

Korántsem okozzuk ezért a bérlőt. 0 nagyon is jogos téren áll, miután a vám- és helypénzeknek ily alapon való szedhetése mellett ment bele a rizikós bérletbe. Hanem okozzuk ezért városunk képviselőtestületét, mely meg vagyunk győződve, hogy annak idején a legjobb akarattal ugyan — de semmiesetre a kellő tapintat — és előrelátással járt el ez ügyben.

És amennyire a vidék közhangulatát ismerem, teljesen osztjuk a vámoknál szedett helypénz tár gyában hozzánk Dukáról intézett nyílt levél azon kijelentését „miszerint azon esetben, ha az ügyben Vácz városa a vidék érdekeit nem támogatja: Vácz felső járásának községei a tűrhetetlen állapotok miatt, kénytelenek lesznek a jövőben Vácz mellőzésével Uj Pest, vagy Aszód piaczát igénybe venni, mint hasonlókép Nógrádmegyében néhány község Verőcze községébe helyezte a kilátást.“

Nem akarunk fölösleges jó tanácsokkal szolgálni, csak a veszélyt akartuk jelezni, mely jövedelmi forrásaitól különben is megfosztott városunkat fenyegeti. .Hisszük és remélljük, hogy városunk atyái ezek után saját érdekükben is sürgősen oda fognak hatni, hogy a forrongó vidék részéről felmerült differencziák kiegyenlittessenek.

Várkonyi.

A tengeri kígyó.

A minap egy krajezáros irka akadt kezeim közé, melynek előlapján Vácz város látóképe, hátlapján meg leírása foglaltatott. A leírás többek között ezt a monumentális passust czirkalmazza ki: — A főváros közelléte nagy befolyással van e város (már t. i. Vácz városa) szépítésére és csino- sitására. No már ha ennek a leírásnak a szerzője nem városunk u. n. szépitőbizottságnak az elnöke, ' akkor nem tudom, ki más engedne meg magának ilyen liczenczia poétikát. Az is csak tündéri álmában láthatta ezt a befolyást, olyan egy álmában, mint aminőnek rózsás pillanatokban én szoktam látni ezt a mi városunkat — 50 év múlva. Milyen gyönyörű kis helységgé lehetne ezt 50 év múlva átvarázsolni. Északi határán a Büki sziget Vácz város Margit szigete, az utálatos szúnyogok raja helyet thearózsálc pompás illata tölti be a levegőt. A sziget közepén egy remek kis kioszk, hol egyéb csemegékkel együtt a sör literjét 12 krjával mérik. A város déli határán a most nagyon is hírhedt füzestől kezdve egy népkert terjed egész a hét kápolnáig. Árnyas lugasaiban, terraszszerü emelkedések közepette ünnepnapokon idyllikus családi képekben gyönyörködhetünk. E két mulatóhely felé a város közepétől egy csavargőzös közlekedik hétköznap naponta 4-szer, ünnepnapokon délután minden órában, mig a másik csavargőzös Tótfaluról szállítja a vendégeket. A harmadik nagyobb sétány az Eötvös téren (az uj utczamegne- vezés szerint) a Rókuskápolnától a zsidóiskolák és az ország út mentén egész a Templomutczáig terjed. Azonkívül van néhány kisebb park a Csillag- a Rákóczy, a Székesegyház téren, mig a kirándulókat, kiket ilyen kisebbszerü toura ki nem elégít, a 3/4 órára fekvő Migazzi féle parkhelyiségek (most a város tulajdona), vagy a cselőtei erdő, mely tarkánál tarkább játék nemmel, mulatságos szárakoz- tatásokkal van felszerelve, csalogatják. Mindkét kirándulóhely felé több társaskocsi indul, a raenet- dij 20 kr.

Ámde a városon magán is észlelni a főváros ama befolyását, melyről a krajezos irka regél. Az utczák mind sima járdával ellátvák, a főbb utczák kocsiútja szépen kikövezett, épített, fedett csatorna vonul végig az utczákon, melyek áprilistól október végéig naponta napfelkelte előtt öntöztetnek és sepertetnek. Tizenöt közkút a város különböző pontjain felállitatva szolgáltatja a lakoságnak a legjobb minőségű ivóvizet. Szürkületkor kigyulladnak a villamos világítás lágjai bűvös fénynyel árasztván el a város minden zugát. Aki mindezt utópiának tartja, utalom Vácznál kisebb városokra mint: Szécsény, hol fedett csatornahálózat van, és Nyitrára, hol éppen most rendezik a villamos világítás ügyét.

Jelenlegi viszonyaink tekintetbe vételekor mindez persze pium desideriumnak látszik. Ma végig nyargal a város egész hosszán az a névnélküli széles árok, melyet legjobb volna büdös ároknak elnevezni, ha ebbeli sajátságában nem osztozkodnék minden más árok, megmételyezvén köröskörül egy fél mértföldre egész környezetét. Ugyan nem lehetne más kisebb város mintájára ad módúm vivendum minálunk is minden háztulajdonost (legalább az előkelőbb utczákban) odaszoritani, hogy háza hosszában fedett csatornát építsen? Az egyest nem terheli annyira, s a város mégis könnyű szerrel jutna egy rendszeres csatorna hálózathoz. S igy megérkeztünk volna szerencsésen a tengeri kígyóhoz. Valamint a forróbb időszak beálltával ez kisért évről-évre minden hajó födél- zetén, minden matróz agyában, minden újság hasábjai között: úgy furakodik be kiüzhetetlenül a mi agyunkba is 24 Reaumurtól fogva a meggyőződés, hogy az a más-más árokatmosphára városunk lakosságának örökös megrontója. Én Istenem! Hány üdvös eszme pendittetett meg ez irányban annak idején, midőn az egészségügyi bizottság járvány bizottsággá alakulván, naponta ülésezett. Vájjon foganatosittatott-e csak egy is? Tessék csak kutatni a jegyzőkönyvekben, olyan egy memorandumot lehetne azokból összeállítani városunk közegészségügyének purifikálása tárgyában, mely irányadóul szolgálhatna még unokáinknak is.

Egy csekélységet azonban érintetlenül nem hagyhatok. Egy emlitetlen ülésben határozatba ment, hogy a Haltér délnyugati sarkában levő csa- tonanyilás vacsrácscsal látandó el. Hogy e helyen, mely bizonyos természeti proczessus végrehajtására az esti órákban hivogatólag kínálkozik, még baleset nem történt, az bizonynyal nem a rendőrség érdeme. Itt rögtöni intézkedés parancsoló szükség.

Beh sok volna még a rovásomon városunk jövendő felvirágoztatását illetőleg, hanem elégel jük meg ezúttal, szem előtt tartva a bölcs közmondást : Ki sokat markol, keveset fog.

Maximovics.

A legalkalmasabb iskolai jutalmak.

(K. L.) A tanév berekesztése alkalmából azt a helyes és méltányolandó szokást követik iskolai hatóságaink, hogy az évfolyamán kiváló szorgalmat tanúsító tanulók közt jutalomtárgyakat osztanak szét. E tárgyak rendeltetése, hogy egyrészt a kitüntetett ambiczióját kielégítsék s további kitartásra sarkalják, másrészt pedig társait hasonló törekvésre és nemes versenyre buzdítsák.

A jutalomtárgyak helyes megválasztása azonban épp oly lényeges, mint maga a jutalmazás ténye s mi sem képes veszélyeztetni a kitűzött czélt, mintha az iskolai érdemek elismerése oly alakban történik, mely az észszerű elvekkel ellenkezik, s a mely talán az ellenkező eredményt képes előidézni, mint a melyet a kitüntetéssel elérni szándékoztunk.

Egyes iskolákban újabban azon eljárást követik, hogy a szorgalmas tanulóknak szánt jutalmakat postatakarékpénztári betét könyvecskék alakjá-ban osztják szét. — Ez újítást a legmelegebben üdvözölhetjük.

Az ily postatakarékpénztári betétkönyvecske a takarékosság erényének, symboluma, s mi sem kívánatosabb, mint ez erényt már jó korán az ifjúság leikébe belecsepegtetni s igy előkészíteni oly tulajdonság gyakorlására, melynek az életben kitűnő hasznát vehetik. Mert e betétkönyvecske nem pusztán jutalom s pedig oly jutalom, mely nem

törékeny játékszer vagy üres tartalmú képeskönyv, hanem a reális élet oly tárgya, mely természeténél és tartalmánál fogva a jutáimazottra nézve valódi értéket képvisel s mely felette alkalmas arra,, hogy a jutalmazott előtt megérzékitse a takarékosság eszméjét, és e felett való komolyabb elmélkedésre és ennek alapján gyakorlatban való érvényesítésre rábírja ; mert egészen biztosra vehető, hogy az ily jutalomban részesült tanuló gyarapítani is fogja betétösszegét.

Maga az eljárás igen egyszerű: Az iskolai hatóság vagy tantestület által megbízott tanító a jutalmazásra szánt összegeket a közvetítő hivatalnál már előzetesen lefizetvén, a betétkönyvecskék ezen összegről mint elsőbetétekről a tanító által kijelölt névre állíttatnak ki, a betétkönyvecskék törzs- és nyilatkozat-lapjain azonban az. aláírásra szánt hely üresen hagyatik. Az igy kiállított betétkönyvecskék az illető tanítónak átvételi elismervény ellenében kiszolgáltatnak, mely elismervényen minden egyes betétkönyvecske száma, az első betét és a megjutalmazandó neve pontosan kitüntetendő. — Az átvevő tanító köteles azután gondoskodni arról, hogy a betétkönyvecskék törzs- és nyilatkozatlapjai a jutalmazottak által akkor, a midőn azok nekik kézbesittetnek, aláírassanak s a személy- azonosságra vonatkozó, esetleg még hiányzó adatok is kitöltessenek, mig a kivágott nyilatkozatlapok az átvételi elismervény ellenében a közvetítő hivatalnak lesznek átszolgáltatandók.

Tekintve a kitűzött nemes czélt, bízvást remélhető, hogy iskolai hatóságaink a magukat kitüntető növendékek szorgalmát a jövőben a postatakarékpénztári betétkönyvecskék épp oly alkalomszerű, mint hasznos ajándékával fogják megjutalmazni.

Városi és vidéki hírek.

= Az uj évnegyed küszöbén felkérjük hátrálékos előfizetőinket, miszerint a hátralékot idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert ellenesetben a lap további küldöse fennakadást szenvedhetne.

= Személyi liir. Szentkirályi Albert, a mezőtúri kerület orsz. képviselője, f. hó 17-én jelen volt a Mezőtúron építendő uj gymnásium alap- kőletételi ünnepélyénél.

= Érettségi vizsgálat. A kegyestanitóren- diek helybeli főgymnásiumában a szóbeli érettségi vizsgálat Dr. H ó m a n Ottó tankerületi főigazgató jelenlétében f. hó 27. és 28-ik napjain fog megtar tatni.

== Kgyliázi kinevezések. Trag or Antal, püspöki titkár szödi plébánossá, Rózsahegyi Gyula, főgymn. tanár s a püsköki könyvtár őre püspöki titkárrá, B a 1 á s Lajos szentszéki igtató szentszéki jegyzővé és B a k s a y Károly püspöki szertartó szentszéki iktatóvá neveztettek ki. Fogadják őszinte szerencsekivánatainkat!

— A püspöki palota restaurálása, illetékes forrásból vett értesülésünk szerint, a jövő hét elején veszi kezdetét. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a püspöki menyezet újjáalakításához is hozzáláttak már a székesegyházban, mely re- méllhetöleg egy hó lefolytával a templom egyik kiváló díszét fogja képezni.

= I'apszeiitelés. Az évenkint tartatni szokott egyházmegyei papszentelés f. hó 27. 29. 30. és julius 1-én fog végbemenni, és pedig akként: hogy Neszveda István félsz, püspök ő méltósága a kisebb rendeket, megyés püspökünk 0 Excellencziája pedig a nagyobb rendeket fogja feladni.

= Reilter István helybeli cs. és k. udvari kocsigyárosunkat legújabban ama szerencse érte, hogy a kereskedelmi múzeumban, hol tizenkét darab kocsija van kiállítva eladás végett, e hó 21-én a király ő Felsége látogatása alkalmával megszó litása által kitüntette. Midőn kocsigyárosunk ő Felségének bemutattatott, azt kérdezte Felséges királyunk tőle, hogyan megy üzlete s van e kellő megrendelése? Valamennyi kocsija megszemlélése után be lett mutatva, mint az országos vörös keresztegyleti sebesült-szállító kocsik készítője, s öt pereznyi időzés után ő Felsége megdicsérvén a kocsik szép kivitelét, távozásakor ezen szóval: „Or- vendek“ adott elismerésének kifejezést. Midőn derék kocsigyárosunk s városunk szülötte eme legújabb kitüntetését regisztrálni szerencsénk van, amaz óhajunknak adunk kifejezést, hogy az Úristen őt a hazai ipar fel virágozására sokáig éltesse.

— Téi’ftxiiltc mialt tárczánkat ezúttal mellőznünk kellett, amiért olvasóink szives elnézését kérjük.

= Nekrológ. Dr. Steiner Márton köz- tiszteletben álló orvosunkat mélyen lesújtó csapás érte Sándor nevű legidősebb fiának f. hó 21-én bekövetkezett halála által. A megboldogult már évek óta sínylődött gyógyithatlan tüdöbajban s orvosi tanulmányainak 3 év előtt történt bevégzése óta, a gondos apa kívánatéra, Gráczban tartózkodott. De a gráczi hegyi levegő csak elviselhetőbbé tette a beteg állapotát és nem hozta meg a remélt kiépülést, mihez nagyban hozzájárult azon körülmény is, hogy az ernyedetlen szorgalmú ifjú még a betegágyon sem tette félre kedvencz tanulmányát. A sorvasztó kór utóbb már annyira elgyengítette a szívós természetű beteget, hogy atyja — a katasztrófa közeli bekövetkezésétől tartva — két héttel ezelőtt hazahozatta Gráczból. És sejtelme nem volt alaptalan, mert a 28 éves ifjú itthon rövid napok alatt kiszenvedett. A gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: „Dr. Steiner Márton saját és gyermekei Jenő, Aladár és Lajos, valamint rokonai nevében mélyen szomorodott szív