Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

vei jelenti felejthetetlen kedves fiának, illetőleg fivérüknek Steiner Sándor szigorló orvosnak, hosszas betegsége után folyó hó 2l-én reggeli 7 órakor, életének 28-ik évében történt gyászos ki­múlták A boldogultnak Ívült tetemei folyó hó 22-én délutáni 4 órakor fognak az izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Vácz, 1888. év junius 21-én. Áldás és béke poraira!“ Az elhunyt temetése f. hó 22-én városunk közönségének valláskülönbség nél­küli, osztatlan részvéte mellett ment végbe. A gyász­menet d. u. 4 órakor indult meg, melyet tekinté­lyes számú közönség követett az izr. temetőbe, hol a barátok nevében Boross Samu, a pályatársak nevében pedig Vadass József tartottak megható beszédeket az elköltözött fölött. A koporsóra a váczi izr. fiatalság igen csinos koszorút helyezett. Fogadja a mélyen sújtott apa őszinte részvétünk kifejezését! — A vesziosége. Lapunk múlt számában jeleztük, hogy városunk néhány lelkes emberbarátja egy nagyobbszabású népünnepély ren­dezésén fáradozik, mely jövő hó 22 én lenne a „Jó- szivu javára megtartandó. A terv azóta lényegesen megváltozott, amennyiben a lefolyt hét folyamán egybehívott értekezlet nem a „Jósziv“, hanem a helybeli „Szent Vincze egylet“ és az „önkéntes tűzoltó egylet“ betegsegélyző alapja javára tűzte ki a népünnepélyt; azonkívül egy 15 tagból álló szükebb bizottságot küldött ki dr. C s á n y i elnöklete alatt, mely a népünnepély programmját és a részletes költségvetést lett volna megállapí­tandó. De miután ezen bizottság a népünnepély rendezését nem találta sem idő-, sem czélszerünek : a népünnepély rendezését Szekeres István vál­lalta magára, ki annak tiszta jövedelmét szintén a nevezett egyletek javára ajánlotta fel. Az ünnepély részletes programmját lapunk legközelebbi számá­ban fogjuk olvasóinkkal tudatni. IMiiin-Bogdány köszöneté. Duna B o g d á n y község elöljárósága következő sorokat küldte szerkesztőségünknek: „Hivatkozva folyó évi junius 14-én kelt becses levelére, mely mellett Vörös Julianna úrnő ő nagysága által tüzkáro- sultjaink javára gyűjtött 14 (tizennégy) forintot küldött, fogadja úgy a tüzkárosultak, mint a mi legforróbb köszönetünket, egyúttal kérjük köszö- netünket Vörös Julianna úrnő ő nagyságának tol­mácsolni s egyszersmind köszönetünket becses lap jában is közzé tenni. Maradtunk kiváló tisztelettel, Duna-Bogdányban 1888. junius 21. Kuffart György biró. Gyurkovics József jegyző. P. H.“ = Adományok. A váczi régészeti múzeum részére legújabban a következők adakoztak: D o- novitz Vilmos, takarékpénztári főkönyvelő, 1799. évből (Mária Terézia idejéből) való 1 drb három garasos ezüstpénzt. Ifj Korpás Józsefné egy 1867-iki ezüstözött „Honvéd emlék“ érmet. Hüller János egy Kossuth-félé 10 forintos bankjegyet és egy rézkrajczárt 1812-ből. U d v a r d i Mihály „A felső váczi királyi kisded nemzeti oskolában járó ifjúságnak 1844. esztendőben szent Jakab havának 28-ik napján tartatott második próba tételkor mu­tatott előmenetelének érdem szerint való felosztá­sát.“ F i n d u r a Imre „Magyarországi Kárpát egy­let“ évi jegyet 1879-ből. Müller János egy fran- czia és egy török rézpénzt.- Erélyes határozat. A járdák kövezése tárgyában a városi tanács a következő határozatot hozta a késedelmeskedő háztulajdonosok ellen : „Miután a Paradicsom, Gasparik- és Kórházutczák mindkét oldalán, a Székesegyház- és Miklós-téren úgy a Külsősoron Péts Sándor házától kezdve egész a Korona vendéglőig terjedőleg lakó háztu­lajdonosok Racsek Endre, Roller Armin, Monsz- part József, Docskal Venczel, Heinisch Richard és Lexa Emma kivételével, végül a Vásárutczából kiinduló s a külsősorig elnyúló Pollákféle ház tu­lajdonosok a házaik előtti járdát, noha ez iránt a m. évi 35/87. számú közgyűlési végzés alapján a 3399/87. számú tanácsi végzéssel kellően utasittat- tak, máig sem rakatták le : annál fogva az emlitett ut.czák és térségeken levő háztulajdonosok ezennel felhivatnak, miszerint a házaik előtti járdát folyó 1888. évi július hó 16-ig annál inkább is elké­szíttetni el ne mulasszák — minthogy elleneseiben a házaik előtti járda a fenálló városi szabályren • d fiet rendelkezéséhez képest saját költségükön ezen városi tanács által fog elkészíttetni s a felmerü- 1 ndő költségek végrehajtásilag és közigazgatási \ ton fognak rajtok megvétetni.“ = Választási közgyűlés. A váczi ipartes­tület kebelében alakult békéltető bizottság 24 rendes és 6 pótsegéd tagjainak megválasztása czél- jából f. é. junius hó 29 én délután 2 órakor a vá­rosház tanácstermében tartandó közgyűlésre a sza­vazatra feljogosított iparossegédek meghivatnak. A szavasásnál a meghívó előmutatandó. = Kinevezés. A földmivelés-, ipar- és ke- reskedelügyi m. kir. miniszter Rappensberger Endre erdésznövendéket, Rappensberger József püspökuradalmi mérnök fiát, a minisztérium erdé­szeti osztályához szolgalattételre beosztva erdész- jelölté nevezte ki. = Kéj vonalok. IJéter és Pál napja előesté­jén f. hó 28-án mérsékelt árú kéjvonatot indit a szab. osztr. állam vasúttársaság B é c s b e. A je­gyek 10 napig érvényesek s visszautazáskor az express és futárvonatok . kivételével bármely sze­mélyvonat vehető igénybe. — Tudorrá Jiválás„ WodiáneV Sándor, a helybeli kir. járásbíróság szép képzettségű jog­gyakornoka folyó hó 9 én lett a budapesti tudomány- egyetemen j o g t u d o r r á felavatva. Tűz. Kedden délután a harangok kongása nagy izgalomba ejtette városunk lakosságát. A tűz színhelye Kis-Váczon volt, hol E n d r é d i Mihály portáján vigyázatlanságból egy sertésól gyulladt : meg. Szerencsére még jókor észrevették a vesze- I dehnet, mely a dühöngő szélvész mellett könnyen végzetessé válhatott volna. Önkéntes tűzoltóink rö­vid működés után útját szegték a pusztító elemnek. = Oyászliir. Stefan Ferenczet, a „Csillag szálloda“ derék vendéglősét ismét súlyos csapás érte. Még talán fel sem száradtak a könyek, me­lyeket egy év leforgása alatt elhunyt 19 éves fia és 18 éves leánya koporsójára hullatott a szülői fájdalom s most Ilka nevű leányát is elvesztette. A gyászjelentés igy szól: Alulírottak a legmélyebb fájdalomtól áthatott kesergő szivvel jelentik a fe­ledhetetlen szerető leány és unoka Stefan Ilká­nak folyó évi junius hó 19 én, délutáni fél 2 óra­kor, a halotti szentségek ajtatos felvétele s hosszas szenvedés után, életének 18-ik évében, tüdövészben történt gyászos elhunyták A megboldogultnak drága földi maradványai folyó évi junius hó 21-én dél­után 4 órakor fognak az alvárosi sirkertben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő szent-mise áldozat pedig folyó évi junius hó 22-én reggeli 8 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Váczon, 1888. évi junius hó 20-án. Örök béke hamvaira! Stefan Ferencz és neje szül. Kremier Francziska mint szülők. Német János nagyapa. — A beszente- lést Schmidt János plébános helyettes végezte segédlettel a család tisztelőinek s nagyszámú di- szes közönségnek részvéte mellett. Az elhunyt koporsójára koszorút tett: Bérmaanyja „Szeretett Ilkának,“ „A csillagi asztaltársaság — barátunk utolsó reménye Isten veled,“ „Hauer Zsigmond — Stefan Ilkának részvét jeléül“ felirattal, továbbá az Albrecht család (Bpest) „szeretett Ilkának“ -- özv. Makayné — „jó Ilkának“, — továbbá Meisz- ner Rudolfné, Péts Sándorné, Racsek Endréné, Scheffer Andrásné, a család, stb. Ny. b.! = iTIegliivíis. Az utczák neveinek megálla pitása tárgyában m a délután 4 órakor a városház tanácstermében értekezlet tartatik, melyre úgy a kiküldött bizottság, mint a képviselőtestület érdek­lődő tagjai tisztelettel meghivatnak. Csávolszky József bizottsági elnök. = Esküvő. Román István kir. járásbiró- sági tisztviselő f. hó 24-én tartja Szent Endrén es­küvőjét P a t a k y Mariska kisasszonynyal. = Kiró választás. Kis Szt. Miklós község­ben f. hó 20-án ment végbe Kemény Gusztáv járási főszolgabíró jelenlétében a biróválasztás. A választás, mely teljes rendben ment végbe, ezúttal is a régi bíróra : Tót h Istvánra esett. = Ifalálozás. P a y e r 1 Károly kőfaragó mester életének 70-ik évében, f. hó 19-én hosszas szenvedés után öröklétre szenderült. Temetése f. hó 21-én nagy részvét mellett ment végbe. Ny. b.! = A dunai kőfal felső részét, mely az 1876-ki árvíz által megrongálva 12 éven át disztelenitette a Dunapartot, a múlt héten restaurálták. Idején volt már! = A né|»szinliáz Váczon. A budapesti nép­színház nyári szünideje alatt élelmes vállalkozásra indul az intézet több első rendű tagja. A tisztán férfiakból álló társaság élén állanak: Boránd, Gyöngyi, Hunyadi, Nyilassi, Pusztai, Szat- máry Árdád (ki már városunkban is vendégszere­peit), Szirmai s melléjük sorakoznak a kar leg­jelesebb tagjai, úgyszintén Lányi a népszínház első czimbalmosa. A vidám karaván — mint a „Pesti Hírlap“ írja — julius hó elsején indul útnak és az első stáczióul Vácz városát szemelte ki. A mü- vészcsapat hangversenyszerü estélyeket fog ren­dezni, a mely monológok, quartettek, apró bohó­ságok és szóló-előadások egyvelegéből fog állani. A további részleteket annak idején tudatni fogjuk olvasóinkkal. = Egybekelés. Domonyban a napokban kelt egybe evang. szertartás szerint N é m e d y Imre K m e t y Judit kisasszonynyal. = Julii lenni. Az aszódi ág. evang. algym- násium 100 éves fennállásának jubileumát f. hó 27-én fogják megtartani, mely alkalomra az aszódi gymnásium összes volt növendékei meghivattak. = Jól megfelelt. A helybeli leánytanoda vizsgálatán történt. Kérdik egy IlI-ad osztályú leánynövendéktől, hogy miképen lehet meggazda­godni? Mire ez a következő talpraesett választ adta : Lopás, csalás és uzsoráskodás által. = Szabadlábra helyezés. Sikkasztás és okirat hamisítással vádolt Felix Mihály sződi jegyző ügyében — kinek letartóztatását nem rég jeleztük lapunkban — oly kedvező fordulat állott be, hogy dr. Húz el la Mátyás vizsgálóbíró indít­ványára Felixet f. hó 15-én szabadlábra helyezték. = A kereskedelmi múzeum katalógusa. Vettük a kereskedelmi múzeum katalógusát. E ka­talógus tanúsága szerint mintegy 800 iparos és gyáros készítményei vannak képviselve a kiállítás­ban és örömmel konstatálhatjuk, hogy a múzeum fenállásának rövid ideje óta az érdjklődés hazai ipartermékeink e tárlata iránt a termelő ép úgy mint a fogyasztó közönség részéről napról napra élénkebbé válik. A katalógus szerkesztésénél fő­súly arra van fektetve, hogy az ne csupán ké­pét nyújtsa a tárlatban kiállított, amúgy is foly­ton változó tárgyaknak, hanem hogy biztos tájé­kozást szolgáltasson minden főbb czikkre nézve, a melyet az illető termel vagy készít és ott ahol az adatok megszerezhetők voltak, az árakra és a ter­melőképességre nézve is. — A kereskedelmi mú­zeum helybeli képviselője: Reiser László, ki kész­séggel szolgál további felvilágosítással. — A■/. adriai biztosító társulat múlt hó 30-án tartotta Triesztben közgyűlését s egyúttal 50 évi fennállásának ünnepélyét, melyben több kitűnőségen kívül a társulat magyarországi osztá­lya intézője báró Podmaniczky Frigyes valós, belső titkos t mácsos és országgyűlési képviselő is részt vett. — Hazánk lakossága méltó érdeklődéssel vi­seltetik ezen társulat iránt, mert azon társaságok egyikéhez tartozik, melyek a nemzetgazdaságilag oly felette fontos és üdvös biztosítási intézményt hazánkban meghonosították ás terjesztették. Az adriai biztositó társulat öt évtized óta működik hazánkban s mikénti működése jellemzéséül elég felhoznunk, hogy kezdettől fogva mindvégig a nagyközönség meleg rokonszenvében és pártfogá­sában részesült. Ennek természetes következménye­ként a társulat mindinkább gyarapodott, fejlődött, úgy hogy mostanság az osztrák-magyar monarchia egyik legnagyobb és legtekintélyesebb intézetéhez tartozik. A társulat jelenleg élén álló vezérférfiai pedig biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a társulat ezentúl is megfogja tartani azon állást, melyet magának pontossága, lelkiismeretessége és igazságossága által kivívni tudott. — A társulat 1887 évi zárszámadásai és mérlegeiből a következő fontosabb adatokat vesszük ki: az életosztályban 1887 évben kötött tőke biztosítások összege 9.657, 496 frt, a kötött járadék biztosítások összege pedig 33.037 frtot tett. Az életbiztosítási állomány az év végével 45.555.050 írtra rugó tőke és 120.803 írtra rugó járadék biztosítást mutat fel. Ennélfogva a tőkebiztositásnál 3 750.286 frt, a járadékbiztosításnál pedig 28.717 frt gyarapodás mutatkozik. A díjbevétel ezen osztályban 2.082.231 frtot tett, tehát megha­ladta a múlt évit 326.274 írttal. Halál és életesetek után 831.815 frt fizettetett ki s ezenkívül 223.206 frt rezerváltatott. Ezen osztálybeli díjtartalék 9. 043,103 frtot ért el, a tavalihoz képest 887.887 frt emelkedést mutat fel. Az elemi biztosításoknál a díjbevétel 8.015.810 frtot tett; vizbiztositásokért kiadatott 3.280.539 frt, károkért kifizettetett 5.939. 822 frt, ebből 2.224.105 frt a vizbiztositásokra esett. — Ezenkívül függő károk számára rezerválni kelletett 211.296 frtot. A díjtartalék a társulat saját számlájára 1.477.012 frt tett a tűz és 10.829 frtot a szállítási osztályban. A jégbiztosítás 450.000 frtot tevő különdijtartalék változatlanul maradt. Az időbeli dijak tárczája 18.606.845 írtra emelkedett. A társulat által fennállása óta kifizetett károk összege kerek 141 millió frtot tesz. Az összmérleg 292.391 frt 08 kr. nyereséget mutat fel; ebből a társulat 50 ik évfordulója alkalmából 10.000 írttal a társulati hivatalnokok takarék és ellátási pénztár részesittetett, a többi pedig részvénykénti 52 frt osztalékra fordittatik. A társulat tartalékai 1887 év végével tettek (a 4 millió frt részvénytőkén kívül, melyre 1.600.000 frt befizettetett) 11 x/2 millió frtot. = Budapesti Hírlap. A „Budapesti Hirlap“- nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésé­vel küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkivá­lóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az ország­nak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyi­vel egy magyar lap sem dolgozik ; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tndósitó értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és. kimerítő tu­dósítást. A ,,Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országülési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alap­ján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felöl távirati értesülésekkel látnak el rendes leve­lezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon allanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön meg­táviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő ér­tesítést. A „Budapesti Llirlap“ e czélokra havon- kint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leg­gyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hirlap“ Tárczarovata Teleki Sánr dór gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lap­nak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napiro­vatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A köz- gazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos kereskedő megtalálja mindazt, a mi tá-

Next

/
Thumbnails
Contents