Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

X. évfolyam. 26. szám. HELYI ES VXD Vácz, junius ÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. ElöíixcléMi iíra : évnegyedre ..............................1 frt házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : ÍO kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) 50 kr. Hirdetések: Nyiit-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora .............................. 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. | A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzcte: hová a lap szellem és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparilc-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bér mentetten leve­leket nem fogadunk el. Felhívás előfizetésre! Folyó évi julius hó 1-én tölti he lapunk tiz éves pályafutását. Tiz év nagy idő; főleg egy vidéki lap életében, melynek még most is oly áramlatokkal kell küzdeni, melyek fejlődésének útját állják. S hogy lapunk mindennek daczára fennállását biztosította s oly hű tábort toborzott maga köré, melynek támogatása mellett továbbra is betöltheti társadalmi missióját: azt egyedül határozott programmjának köszönheti, mely a társadalom érdekei­nek megóvása mellett a haladás és a páratlan igazságszolgáltatás magasztos elveit tűzte ki czélul. Midőn újólag hangsúlyozzuk, hogy program- munkhoz a jövőben is hűek maradunk, lapunkat t. olvasóink további szives támogatása reményében Xl-ik évi nehéz útjára bocsájtjuk. Tisztelettel kérjük tehát lapunk azon előfize­tőit, kiknek előfizetése a folvóhóvégé- v e 1 lejár, miszerint azokat mihamarább megújí­tani szíveskedjenek; egyrészről, hogy a lap szét­küldésében fennakadás ne álljon be; másrészről pedig, hogy magunkat a nyomtatandó lappéldá­nyok száma iránt kellő időben tájékozhassuk. A »VÁCZI KÖZLÖNY« előfizetési ára, hely­ben házhoz hordva, vagy vidéken postaküldéssel a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 50 kr. Helybeli előfizetőink a lapkihordónál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig postautalvány utján eszközölhetik az előfizetéseket. Végül még arra kérjük l. olvasóinkat, misze­rint jelentékeny anyagi áldozatok árán fenntartott lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíves­kedjenek. A „Váczi Közlöny4* szerkesztősége és kiadóhivatala. Püspökünk nyilatkozata. Közel egy esztendeje püspökünknél tiszte­legtem a mikor is a szent életű főpap kegyesen elfogadva azzal a biztatással bocsátott el, hogy a vácziak sorsát ő szivén viseli és hogy ő érzi azt legjobban mennyi tennivalója van egy lelkiismeretes főpapnak itt, a hol Migazzi óla nem történt semmi. És alig múlik az esztendő, az egész ország beszéli a váczi püspök nagylelkűségét, azt a fejedelmi ajándékot, melylyel egyházmegyéjét megajándékozá. Most, hogy újra átléptem a rezi- denczia kapuját, láttam a mint munkás emberek viszik a befalazásra szánt ablakokat, melyek a püspöki rezidenczia kijavítására vannak szánva. Hallom, hogy a kőkapu kijavítása is a püspök müve volt és most kezdődik a nagy templom restaurá­lása. És mikor mindeme szép dolgokról veszek tudomást, melyek mindannyian hirdetik a püspök áldásos működését,elfogul szivem, midőn a gymna­sium sorsa jut eszembe. Ez a püspök,a ki mindenütt és minden alka­lommal párját ritkító,nagylelkű adakozásokkal jár elől ott, a hol a népnevelés ügyéről van szó, csak nem fogja közönynyel nézni, hogy székhelyén a főgymnasiumot algymnásiummá degradálják ? ! Hiszen az ellene volna magának a püspök érde­keinek, mert hol neveltetné ő akkor az ő kispap- jait? Hiszen a -főgymnasiumra szükség van ott, ahol a kegyesrendiek papnöveldéje és még azon­kívül seminarium is létezik! És mégis honnan a hir, hogy elveszítjük a főgymnasiumot? Mert a magas kormány azt akarná, hogy azt a tervezetet, melyet a miniszté­riumban kidolgoztak, azt Váczon fogadják el, nem ismerve a helyi viszonyokat és alig törődve véle, hogy ez a város nagyon szegény és hogy har- minczezer forint a szükségelt két terem felszere­lésére rettenetes sok pénz. A püspök úr ő Nagyméltósága kegyeskedett megnyugtatni főgymnasiumunk ügyét illetőleg és én hiszem, hogy a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium, melynek tárczáját oly ritka művelt­ségű, és nagy tudományú férfiú bírja mint Tre- fort Ágoston, elfogadja majd mindazokat az ajánlatokat, melyeket püspökünk tett a magas kormánynak és akkor a főgymnasium sorsát ille­tőleg nyugodtak lehetünk. Midőn abbeli örömömnek adtam kifejezést, hogy ő Excellencziája tavai óta megifjodott, a püs­pök mosolyogva emlilé, hogy már közel van a 72 esztendőhöz, de azt megvallja, hogy mennél többet dolgozik annál jobban érzi magát. »Engem — úgymond a lelkes főpap — a sok fáradsággal járó bérmálási körút nem fárasztóit ki, habár meg­vallom az erszényem nagyon megérzi. De hát az utazás költségekkel jár, mondá mosolyogva ő Excellencziája. Hanem arról biztosítom Önt — tévé hozzá nagy kegyességgel püspökünk — hogy abból a 200000 forintból nincs egy krajczár sem a váczi pénzből. Felhatalmazom Önt, kérdezze meg pénztárnokomat, mennyit vettem át az ura­dalom jövedelméből?« Ezt a felhatalmazást azért nem vettem igény­be, mivel annak fölöleges voltát a társalgás folya­mán átláttam. A püspök úr ő Excellencziája ki­tüntetett magas bizalmával és elmondotta, hogy ő évenként csak négyszáz forintot költ sze­mélyes szükségleteire. Már pedig azt bíz­vást elmondhatom, hogy nincs olyan plébános széles e hazában, a ki ennél e csekély összegnél kevesebbet költené évenként személyes szükség­leteire ! Ilyen a váczi püspök! — Azt a két­százezer forintot, melyet bérmálási útjában aján­dékozott Hódmezővásárhely, Félegyháza és Kecs­kemétnek abból egy krajczár sem volt a váczi püspöki uradalom jövedelméből, ismédé a nemes- lelkű főpap. A váczi püspöki uradalom jövedel­méből még nem volt mitkölthetnieés ha lesz majd mit költenie, azt bizo­nyára Vácz fogja megérezni leghama­rabb! —s. A polgármester ügye. Réthy Ignácz városunk polgármestere f. évi ápril hó 14-én a városi képviselőtestülethez nyug­díjaztatása iránt kérvényt nyújtott be, mely kérvény­ben kijelenté, hogy a nyugdijára vonatkozó városi képviselőtestületi határozatnak megyetörvényható- ságilag történt jóváhagyása után lemondását azon­nal benyújtani nem késend. A nyugdijaztatás iránti kérvényhez 3 mellék­letet csatolt a polgármester; keresztelési anya­könyvi kivonatát, a mely 68 éves koráról; szol­gálati táblázatát, a mely Vácz városánál töltött 25 év, 10 hó s 26 napos hivataloskodásáról tesz tanú­ságot; s egy orvosi bizony it vány t, a melyben szóról­szóra az foglaltatik, hogy „a város érdekében nagy tevékenységet igénylő hivatalos állásának üdvö­sen megfelelni képtelen.“ Az ily alapos mellékletekkel felszerelt kérvény f. évi ápril 15-re külön csak e tárgyban összehívott városi képviselőtestületi közgyűlés elé terjesztetvén, egyhangú határozattá emeltetett: hogy ezen ügy tárgyalására az 1886. évi XXII. t. ez. 110. és 112. §-sai értelmében 30 nap múlva közgyűlés hivassék egybe. Ezen közgyűlési határozat folytán f. évi május 16-ra ismét külön, csakis ezen ügyben, városi kép­viselőtestületi közgyűlés hivatott egybe, a melyen a kellő számban megjelent városi képviselők — egynek kivételével — névszerinti szavazással Réthy Ignácz polgármesternek 500 frt nyugdijat és külön még 300 frt gyógyítási költséget, összesen tehát: 800 frtot szavaztak meg, az utóbbi 300 frtot azon­ban oly megszorítással, hogy az csak Réthy Ignácz személyére gyógyítási költség czimén adatik, s ha bárki által lefoglaltatnék a városnak fizetési kötelezettsége ezen utóbbi 300 frtra nézve azonnal megszűnik. Tehát a képviselőtestület Vácz városához mél­tóan járt el 68 évét meghaladott, a várost közel 26 évig szolgált és az orvosi bizonylat szerint most már dolgozni képtelen polgármesterével szemben. Ezen május 16-án tartott közgyűlés jegyző­könyve május 17-én d. u. 3 órakor hitelesítést nyervén, a határozat nyomban leíratott s a városi jegyzői hivatal által a városházi hir­detési táblára még azon nap: azaz 17-én ki is függesztetett. Az ezen határozat felebbezhetésére a törvény által engedélyezett 30 nap tehát — miután május hó 31 napot számlál — f. évi junius hó 16-val járt le, a mely napig az ellen felebbezés be nem adatván, az összes iratok a közelgő julius 9-iki megyei közgyűlés elé lettek volna a határozat jóvá­hagyása végett felterjesztendők ; azonban, a miként még mindannyian emlékezni fogunk, hogy a múlt év végén egy tolihiba folytán a Korona-vendéglő bérlete tárgyában, mily kellemetlenségeink voltak, akként most is gondoskodva lön arról — csakhogy a mig hinni akarjuk tavaly egy alantas által oko­zott véletlen tolihiba, most meg más kéz mun­kája által, — hogy egy junius 18-án tehát nyilván későn beadott felebbezés által a dolgok természetes és mindannyiunk által kívánt menete megakasztassék, s esetleg az iratoknak a júliusi megyei közgyűléstől lett elkéstetésével, a nyugdíjaztatásra vonatkozó határozat vég­érvény esitése 3 hónappal késleltessék. A felebbezést Görgő ly Márton adta be, a prezentát reá Korpás Márton városi tanácsnok, jelenlegi polgármester helyettes sajátkezüleg irta. Többet nem mondunk!??! Még csak a felebbezés két indokáról pár szót. Az egyikben azért kéretik a megváltoztatás, mert nem igaz, hogy Réthy 25 évig polgármester volt, miután azonban ezt a megfelebbezett végzés sem állítja — hanem igenis azt, hogy a nyugdíjazandó közel 26 évig a városnál hivatalnokoskodott, a mi pedig hivatalosan bizonyítva is van — ennélfogva ezen indok nevetséges volta szembeötlő. A másik indoka a határozat ellen beadott felebbezésnek az, hogy 500 frt nyugdíj és 300 frt kegydij szavaztatott meg, a mely utóbbi a felebbezö bölcs véleménye szerint lefoglalható; s miután ő pótadót hitelezőknek fizetni nem akar, a 300 frt kegydij ellen kénytelen állást foglalni. Ha felebbezö az általa megfelebbezett határo­zatot elolvassa és nem tán mástól diktált felebbezést ad be, lehetetlennek tartom, hogy ily indokot hoz­zon fel azon határozat ellen, a melyben világosan kiköttetik ezen kifogásolt 300 frtra nézve, hogy a mint az valaki által lefoglaltatik a városnak fize­tési kötelezettsége megszűnik, s így a felebbezö által vélt azon állapot bekövetkeztetése is, hogy hitelezőknek pótadó fizettessék. A felebbezés tehát nemcsak mint későn be­adott feltétlenül visszautasítandó, de ha kellő időben adatott volna is be, ismertetett két indoká­nak kulináris voltánál fogva sem leendett figye­lembe vehető.

Next

/
Thumbnails
Contents