Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-04-10 / 15. szám
IX. «Yfolyam. helyi és vidéki érdekű hetilap. Előfizetési Ííra : évnegyedre ...........................j frt 5^ Lázhoz hordás vagy postai szétküldéssé'. Hirdetések: Ny ilt-tér Egyes szám ára : 10 kr. a legolcsóbban eszközöltetnek sora .......................... o0 kr. Kapható * DKL I SCH MÓRísÁK ^városház épülőt) s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Bélyeg illeték ni, Uen beiktatásnál 30 kr. A. szelkesztöség és kiadóhivatal czimzete: Lóvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Husvét. Legnagyobb ünnepét üli ma a keresztény világ. Leveti köznapi gúnyáját, az ócskát, a szennyeset, félre teszi munkája eszközeit, félre a bút, a gondokat s barmait is pihenteti és távol tartja magát mindentől, a mi a köznapira emlékeztetné, felölti legszebb köntösét, az újat, az ünneplőt és testével-lelkével és összes tehetségével a legnagyobb ünnep méltó megszentelésén serénykedik. A hol a nap kel, a hol a nap nyugvóra tér milliók és milliók ajkai zengik: „Feltámadt Krisztus e napon! Halleluja!“ Feltámadt! Még asziklasirból is feltámadt a keresztre feszített istenember! Megmutatta a világnak, hogy a múlandóság törvénye vele nem bir. Legyőzte a halált és a köznapias gondolkozásra kárhozott zsidó népnek bebizonyította, hogy azon eszme, amely miatt halálra Ítéltetett, örök életű. Megmutatta a felebaráti szeretet istene a kufárok nemzetének, hogy a hol zsibvásárt csapnak, az a templom romba dűl, és az a nép, mely önző lelkén kívül mást nem ismer, megsemmisül, de a felebaráti szeretet eszTi i éj b iii cg íj. c íü ö t; jii ui io ül ö o L. v»i. Ez az eszme tartja össze a családot, ez biztosítja az államok életét s ez teszi boldoggá a társadalmat. A hol a szeretet hiányzik, az a család széthull, mint az „oldott kéve.“ — Szeretet nélkül csak szolgaság lehet az állam és szívtelen gazdagok és rimánkodó rongyos koldusok sokadalma a társadalom. A felebaráti szeretet magva, éltető kovásza az erkölcsiségnek, a vallás szeretetének s a köz- mivelődésnek. És nincs hatalom a földön, nincs az a törvény, mely annak helyét pótolhatná. Minden ismeret, minden tudás, minden iparkodás, kapzsi vágyak eszközeivé fajulnak, ha azokat a felebaráti szeretet melege át nem járja. Hiú ábránd a népek boldogsága, ha sziveikből a felebaráti szeretet tüzét kioltjuk. Egyenlőség, testvériség, szabadság és honszeretet, mindmind ki halnak a szivekből, ha a felebaráti szeretet érzése eltompul. Honnét van az ugyanis, hogy gyenge szervezetű vagy nyomorult gyermekeinket meg nem öljük, minta régiek? Honnét van az, hogy betegeinket gyógyittatjuk és ápoljuk? Honnét van az, hogy tehetetlen öreg szüleinket tiszteletben tartjuk? Honnét van az, hogy szüléink, ismerőseink s barátaink elhunytát megsiratjuk? Az önzés telhetetlen molochja ilyenekre nem ösztönöz. Miért van az, hogy a föld porába taposott szégyen, az éhhalállal küzdő kétségbeesés, a gazság sarában fuldokló becsület és a feslett ledérség által meghurczolt erkölcs is áhítattal közelednek ma azon szentélyhez, hol csak a tisztáknak volna helyük, ha nem azért, hogy a felebaráti szeretet kegyeinek kiapaszthatlan forrásából merítsenek maguk számára vigasztarra, hogy szennyeiktől még valaha megtisztulhatnak ? Az ember alkotásánál fogva tökélyetlen, gyenge, ingatag. Tervez, akar, tesz, de elvakul, ha terve, akarata, tette sikerül. Innét van az, hogy sokszor és sokáig kaczag a tehetetlen önzés, dühöng a fékevesztett önkény és vigyorog a szennyes erkölcstelenség, mig az önzetlen honszeretet, a megvesztegethetlen igazság és a tiszta erény kénytelen szerényen félre húzódni. De hasztalan rakják az emberek az elvisel- letlen terheket egymás vállaira, hasztalan köp- dös az erkölcstelenség, hasztalan vagdossa a tudatlanság az ész koponyáját, hasztalan mossa kezét az otromba butaság ; az önkény, — a szabadság, az erkölcs, az erény, a hazaszeretet éidemeit hasztalan veri rablánczra: minden tervük megbukik, mert az Isteni szikra, a fele- baiáti szeretet, még a sírból .is föltárnád, mert az eszmék világában nincs h?úál. Az igazságot megölni nem lehet. Az erény s a becsület túl éli a bűnt, az erkölcstelenséget s becstelenséget. Most is azt a kort éljük,.mikor a bűnök vetése az erkölcstelenség posványával ellepett talajban buján tenyész, azt a kort éljük, mikora becsületesnek kétségbeejtően nehéz a megélhetés, mig ellenben a csalás ezerréíű furfangjával körülvett ámitók még a büntető igazságszolgáltatásnak is szemébe nevetnek. Ma sincs okunk azonban kétségbe esni. Láttunk már mi szomorúbb napokat is. Voltunk már mi lenézettek, zsarnokok kezeiben is. Sors, idők vihara, emberek árulása sokszor levert már bennünket. Elmondotta már máskor is rólunk a költő, hogy: „Mi a magvar most? Rút bybarita váz.“ Ls mégis itt v%yumv. Azért ne férjen szivünkhöz csüggedés, ne ölje ki belőlünk a hitet, a tettre kész erőt a nyomorúság kínos hatása. A felebaráti szeretet nem engedi vesztünket. „A magyar még nem volt, hanem lesz !“ És azon reményben, hitben, tudatban, hogy ez még bekövetkezik, egyhangon kiáltsuk : „Halleluja !“ Dunai Szél. Vácz könyvtárai. Az idegen, a ki először jelenik meg városunk falai közt, nagyon tévedne, ua arról akarna magának lakosságunk műveltségi fokára következtetést vonni, hogy a városban találtató toronyórák minő pontosan járnak ; — azok legfeljebb azt látszanak illusztrálni, hogy iparos-népességünk minő accurátus a határidő megtartásában ; mert az órásokat csak nem okozhatjuk, mikor a müvek régi szerkezetét nem a mai nemzedék csinálta, s ha örökösen javítgatják, az csak azért van, hogy a közönség az uj órákat várja. Vácz lakosságát a látszat után mérlegelni a legnagyobb igazságtalanság lenne. Igaz,^ dús jövedelme itt az egyházmegye püspökét leszámítva senkinek sincs, hanem azért népünk eléggé felvilágoso dott s elég sokan vannak, akik boldogságot nem a földi kincsek Összegyűjtésében, hanem a szellemiek élvezetében keresik ; — jól Éhet még semmiféle hatóságnak eszébe nem jutott ^gondolatokat vám alávetni ; sem a szellemi ariscokratákat a virilisták közé igtatni ; hacsak a jel-leveles urak duplán számított keresetét annak venni hajlandók nem vagyunk. Falaink közt, amint erről a legújabb statisztikai kimutatások után biztosan elmondhatjuk több, mint százezer kötet könyv találtatik, ami miveltségi állapotaink igazolására nem megvetendő zsinórmertek s szellemi tőkének, még holt tőkének tekintve is, nem kicsinylendő hypotlieka. Vajha arányban államina' ezzel a tudományos könyvek, elméleti, különösen bölcsészeti munkák józan felhasználása s a benno v rejlő magasztos eszméknek a gyakorlati életben va o aIdőrendben véve legrégibb Véczon a szent Ferenc z-rendű atyák gyűjteménye. Alapítása Karcsú A. Arzén 1710-re teszi; de amely könyvtár másfél századig úgy szólván egyszerű könyv- garmada volt, minden rendszer és katalógus nélkül. A nagy könyvlajtsrom csak 1866-ból való s állománya 1885-ben 1,609 művet tett 2,045 kötet, s Ily füzetben. Legjobban képviselve van benne a philoso phia és pedig .1102 művel 1473 kötet, és 96 füzetben, ami az összes készletnek 68'49 százalékát képezi. A legrégibb ^ nyomtatvány 1503-ból való egy nagy nyolczadrétü góth betűs könyv ez, melynek széleit az egykori tulajdonos parányirásokkal látta el; magyar munka csak 2/8 van benne, 5/8 latin a többi más nyelvű nyomtatvány, leginkább német. Gyarapítására a vagyontalan szerzet nem sokat költhet; 1884-ben reá mindössze csak 37 forintot fordítottak ; de annál többet áldoz az irodalomra a zárda tudós quardianja, Vácz monographusa, aki maga is nem csekély gyűjtemény nyel dicsekedik. A helybeli k e g y e s-t a n i t ó r e n d könyvtára már ebből a századból való s az ujoncz-növelde folyósójáról nyiló azon öt ablakos teremben van felállítva, a honnan gyönyörű kilátás nyilik a Naszálra. A thétákról igen ügyesen és gondosan szerkesztett betűrendes katalógust vezet a könyvtárnok, a jeles tudós ‘ és nagy philologus V á r y Gellért. A könyvtár állománya az 1885-iki felvétel szerint összesen 8,370 müvet tett 15,916 kötetben és amely gyűjteményben szintén a bölcsészet van a leggazdagabban képviselve, nevezetesen 2,565 mű által 4,356 darab számmal, a mi az egész készletnek 30-65 °/0-kát teszi. A könyveknek jóformán a fele latin, azaz 3,763 munka, 2,253 pedig német, a többi más nyelvű, jelesen sok a franczia irodalom terméke. Van benne egy magyar készitményü földgömb, melyet a boldog emlékű Schirkhuber Móricz készített s arról nevezetes, hogy Tata nem hiányzik róla, ahol a kitűnő tanár legkellemesebb gyermek éveit töltötte. tetben ritka és riagyDécSft^-a&aíy tekinaz újabb literatura már nincsen képviselve benne s a rend kormánya Budapesten centralizál mindent ; Váczról is odavitette azokat a becses műkincseket, amelyeket a negyvenes években a magyar tudomá- nyosakademiábanismertetettSchirkhuber Móricztanár. Időrendben a két könyvtárat a „kath. legény- egylet“ gyűjteménye követi, a melynek alapját 1863-ban vetették meg és pedig, ha emlékezetünk nem csal, az ügy élén akkor Neszveda István, a mostani felszentelt püspök állott, mikor ez a Dr. S z a b ó k y Adolf által Budapesten indítványozott anya-egyesület példájára életre kelt, külön helyiséggel birt s házi színpadán, a mostani Eortuner Elek-féle épületben nem egy csinos műkedvelői előadást tartottak. A művek száma alig kétszáz, összesen 247 drb és pedig leginkább szépirodalmi meg vegyes. Egy kis élelmesség mellett sok könyvet kaphatna ez az egylet egyes adakozóktól azoknak már kiolvasott vagy kimustrált példányaiból nem koldulás, csak egyszerű figyelmeztetés által. Peitler Antal püspök tudta s a környezetében élt papok érezték, hogy az egyházmegye könyvtár nélkül soká el nem lehet s azért alapította 1875-ben a püspöki jellegű egyházmegyei könyvtár at, amelynek a residentia tőszomszédságában díszes épületet emelt s kötelezte a fenhatósága _ alá tartozó plébánosokat, hogy gyüjteményök az illető halála esetére ne harácsoltassék el, hanem a központba szállitassék Az egész két teremben s három szobában van elhelyezve, összesen 20,500 műből áll s a kötetek száma 32,700 drbra rúg; a czédulázást_ nagy részt még Csávolszky József kanonok teljesítette s a jelenlegi tudós könyvtárnok a nemzeti Muzeum által inaugurált müncheni rendszerben folytatja; a miért évenként 300 frt tiszteleletdijat húz s egy alkalmas szolgát kap. _ . A gyűjtemény fele itt is a pkilosophia s a theologiai, classikusok stb. csak azutan következnek. Váczon ez a könyvtár a legjelentékenyebb, azonban reánk világi emberekre sokkal több horderejű az Egyesült Kasinó-köré, amely évről-évre nagyobb dimenziót venni hivatva van. _ Az „Egy es sült Kasino-Kör‘£ könyvtárának alapítása a° két olvasó-egylet fusiójával esik Össze, azaz 1881. évvel kezdődik; a müvek száma benne 1277*) de csak 2206 kötetben, amelynek fele szép- irodalmi, vagyis 731 munka 1085 kötetben, a többi jobbára történelem és időszaki nyomtatvány. Német munka aránylag több van benne mint magyar ej^- lesztésére a társulat évenként körülbelül 200 fitot *) Ma már majdnem száz művel több. Lapvezér.
