Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-02-27 / 9. szám

vánné, özv. Krenedicsné, Lokotáné, Inczédy Sománé Schützné, Dr. Kissné, Szentkirályi Albertné, Vadkerty Lajosné, Velzer Lajosné és Kálmánné, Kökény Fe- renczné, Dr. Freysingerné, Dr. Pauer Béláné, özv. Kubányiné, Pencz Ferenczué, Fridrich Istvánné (Bu­dapestről), Scherer Istvánná, Korpás Mártonné, Ul­rich Ödönné, Ernyey Jánosné, Gyürky Károly né, Lieszkovszkyné, Serédy Hona, Udvardy Mihályné, Szukob Jánosné, stb. Leányok : Pencz Laura, Er­nyey Ida és Miczi, Rappensberger Jolán és Anna, Vadkerty Erzsi, Irma és Katicza, Inczédy Irma, Kiss-Velzer Anna, Kolozsváry, Kovács Elvira, Si- monyi Zzuzsika, Krontaller Erzsiké, Leitner Irma, Schätz Margit, stb. stb. Jó kedv, fesztelen társalgás és egy kellemesen eltöltött est emlékeivel tért haza nyugodni mind meg annyi, hogy a „d í n o m-d ánom“ után megkezdje a „s z á n o m-b á n o m“-ot. (Kósza Lélek.) A váczi jótékony nőegylet báljának anyagi sikere ez idén fényesebb volt az előző éve­kénél s tetemes összeggel gyarapitotta e jótékony egyletünk pénztárát. Jegyekből bejött 171 frt — felülfizetésekből 232 frt 50 kr. Gyertyák árából 1 frt 20 kr. összesen 404 frt 70 kr. Ebből kiadás 157 frt 67 kr. — marad tiszta jövedelműi 247 frt 03 kr. Felülfizettek illetve a bál alkalmából adományokat küldtek az egylet részére. Nm. özv. gróf Károlyi Istvánná 50 írt, Würth építész Budapestről 30 frt, Özv. M u z s 1 a y Bertalanná 10 frt, P i u f s i c h La­jos 10 frt, A váczi káptalan 15 frt, Vörös­marty János 10 frt, Szentkirályi Albert 10 frt, Latinovits Albin 20 frt, Schindler Kál­mán 5 frt 50 kr., gróf S z a p á r y István 5 frt, V i r t e r Lajos 5 frt, Tragor Ignácz 5 frt, M á- n y a i Ivánná 5 frt, Rudnyánszky László 5 frt, K o v á t s Ernő 4 frt, B e n c z e Györgyné 3 frt Neszveda István 3 frt, Honusz Antal 3 frt 50 kr., F i 1 ó Pálné 3 frt, Benkár Dénesné 3 frt, Dr. Frey singer Lajos 3 frt N. N. 2 frt, Tahy Elek 2 frt. Weiszbarth János 2 frt, B 1 á z s o- v i t s János 2 frt, Krenedits Maliid 2 frt, Rap­pensberger József 50 kr.. Kardhordó Aladár 50 kr., Gosztonyi János 5 frt, Dr. Rákosi Béla 2 frt, Prokop Károly né 2 frt, M á n y a i Iván 3 frt 50 kr., Kilián Árminná 1 frt. Az egy­let ez alkalomból mind a nagylelkű felülfizetőknek és adakozóknak, mind a bál sikerén lelkesen fárado­zott rendezőségnek legmelegebb köszönetét nyilvá­nítja. = A kereskedelmi múzeum váczi kép­viselőjévé Dr. Matlekovits Sándor államtitkár, mint a Budapesten felállítandó kereskedelmi múzeum elnöke, a múlt hét folyamán igen hizelgő sorok kí­séretében nevezte ki Reiser László, helybeli köz- tiszteletben álló kereskedőnket. Részünkről örömmel veszszük tudomásul Reiser Lászlónak e minőségbeni kinevezését, annál inkább, mert a kereskedelem te­rén eddigelé is szerzett érdemei és mint iparkamarai tagnak évek hosszú során át ez irányban szerzett tapasztalatai feljogosítják őt e kitüntető állás be­töltésére. A kereskedelmi múzeum lényegét és czél- ját lapunk mai vezérczikke ismerteti. = Tűz. Tegnapelőtt folyó hó 25-én esti 7 óra­kor a luteránus temető mellett egy boglya szalma gyuladt meg; de mire a tűzoltók a helyszínére érkez­tek teljesen elégett. A nyomozás a gyújtogató kéz- rekeritése iránt már folyamatba van téve. = Köszönet nyilvánítás. A vácz-vidéki népbank, miként az előbbi években, úgy az idén is 10 frtot, a váczi takarékpénztár pedig 5 Irtot szavazott meg a helybeli izr. betegápoló egylett javára, mely szives adományokért a nevezett egylet elnöksége ez utón is hálás köszönetét mond. — Ezzel kapcsolat­ban megemlítjük, hogy a betegápoló egylet folyó hó 23-án tartott választmányi ülésén Klein Ferenczet választotta meg titkárnak. — Hallgatsz te haszontalan, majd megtanitlak, jó kedvemben találsz ! . . . Nesze ! Brrr! Gondolta a férj fogvaczogtatva sietve el, ugyan bolond reczeptet adott neki az orvosa . . . Majd meglássuk, kapok-e én is olyat a mi ez ellen segítsen. Másnap, harmadnap folyton és dühösen igy ve­szekedett a cseléddel neje. Ez kiállhatatlan lett sze­gény öreg előtt. Nem is mert hazajönni ebédre, vacsorára sem. Elkóválygott az utczákon, de érezte, hogy Czelia nem az a nő, a ki őt boldog férjjé tehetné. (Meg­tudta, hogy ilyen volt mindig.) Este későn tért haza már kétszer. De a harmadik nap már annyira kiéhezett volt, hogy ebédre haza kellett mennie. Sápadt és kimerült volt. — Hát maga Lamnich hol volt két egész nap koszton ? Kérdé Czelia. Az isten napjánál. Engem kielégített egy zsem­lye szivem és egy ital forrás viz. — De hát — — meghőborödött maga Lamnich ? — Oh nem, ha tudni kivánja, nekem is van egy derék orvosom s kérdeztem, mit tanácsol, hogy vál­tozó egészségem javulására tegyek ? O azt mondta, mozgás kell, menjek hivatal után sétálni, a mennyit csak bírok. A mozgás a főkellék arra, hogy egész­ségesek legyünk, főleg az én koromban. — Oh be balga egy orvos a világon, hát azt in mondta, hogy ne jöjjön rendesen étkezni haza ? , -—. Aszód a haladás utján. Aszód és vidé- I kenek inteiligencziája nőegyletet alapított, mely ala- 1 kulo közgyűlését f. évi május hó 1-én tartandja a vaiosház dísztermében, a következő tárgysorozattal: egy a vöröskereszt egyletnek fiókját képező kór- j ház felállítása, továbbá egy kisdedovó és nevelő in­tézet létesítése. Mindezek oly intézmények egy város virágzásának előmozdítására, melyek a nőegylet által annál könnyebben létesíthetők, mivel — mint leve­lezőnk irja — minden alap tekintélyes összeggel rendelkezik. J öo T Kimutatás a vasútiak jelmez esté­lyéről. A helyben lakó vasúti tisztviselők által f. kő 17-én a „Curia“ szálló termeiben tartott jótékony- czélu jelmez estély 40 írt tiszta jövedelmet hozott, mely egyrészt a Vácz városi kórház javára, másrészt a váczi szegények között leendő kiosztás végett a vá­rosi hatóságuak átadatott. Ezen összeghez felülfize- téssel járultak: Szentkirályi Albert 3 frt, R e i 11 e r István 3 frt, Intczédy Soma 2 írttal és a Lakota Mária kisasszony által, a résztvevők között elárusított virágokért befolyt 4 frt 45 kr. — A. nagylelkű adakozóknak, az estély iránt érdeklő­dött vendégeknek és leginkább ama hölgyeknek, kik jelenlétük által az estély sikerét annyira előmozdí­tották, ez utón is köszönetét nyilvánítja a rendező bi­zottság : Wrba, elnök, Dazilek, Hönigschmidt, Koll, Kühn, Müller és Schwarzer, rendező bizottsági tagok. = A „Merkúr kör“ a múlt vasárnapon, f. hó 20-án tartotta saját helyiségében évi közgyűlését. Reiser László lelepő elnök megnyitván a közgyű­lést, jelentést tesz a kör eddigi működéséről és azon meglepő eredményről, melyet a kör hivatásának meg- felelőleg ez ideig a társadalmi élet élénkítése tekin­tetében főleg sikerült estélyei által elért, máj 1 lel­kes szavakban buzdítva a tagokat a körnek jövőbeni támogatására, leteszi mandátumát, mire a közgyűlés a tiszti karnak a felmentvényt megadván, az uj tiszti kar választása vette kezdetét, mely Reiser Béla elnöklete alatt a következő eredménynyel ment végbe. Elnök lett: Reiser Henrik, — alelnök : Goldberg Ignácz, — jogtanácsos : Reiser Béla, — titkár : Krámer Miksa, — jegyző ; G r ü n h u t József, — pénztárnok : Rosenberg Mór, — könyv­tárnokok : D e u t s h Mór és Z i 1 z e r Dávid, — ház­nagy : Weisz Jakab. — Választmányi ta­gok: Reiser László, Oberländer Izidor, Pápa Lipót, Vadass József, Weiner Ignácz, Steiner Mór, Szarnék Manó és Schneller Miksa. — Számvizsgálók: Schlesinger Sámuel, Kohn Béla és Ney Ármin. = Betörés a liatárban. Schultz János helybeli lakosnak gombhidi tanyáján folyó hó 24-én éjjel, ismeretlen tettesek a ház falát aláásva, vak­merő módon betörtek és onnan mintegy 60 frt értékű fehérneműt és női ruhát loptak el. A károsult az esetről másnap jelentést tett a rendőrségnél, mire Fabriczy Nándor rendőrbiztos rögtön megjelent a helyszínén, hogy a betörés részleteivel körülmé­nyesen megismerkedjék. A nyomozás ez ügyben eré­lyesen folyik, de a tetteseket mind ez ideig nem sikerült kézrekeriteni. A gyanú a környékbeli köz­ségekre irányul. = Meghalt a városházán. A városház bör­tönében egy C zik óra János nevű verőczei illető­ségű egyén, f. hó 25-én éjjel meghalt. — Czikorát az napon betegen hozták be Verőczéről és az irgalmas rendiek kórházában akarták felvétetni ; miután azon­ban annak felvételét ott — teljes joggal — meg tagadták, este elhagyottan találták meg a városház előtti téren, miért is a városház egyik czellájába helyezték el éjjelre, hol azonban reggelig meghalt. — Minden esetre rosszalandó Verőcze község elöljá­róságának eljárása, mely betegeit Vácz városára akarja rákényszeríteni, holott Vácz városának és a kizárólag helybeli betegek részére fentartott irgal- masrendi kórháznak idegen, annál kevésbbé más — Haza édesem ? Biz én féltem, hogy ha fül- mile csattogást hallok, aztán cseléd fölpofozást lá­tok, elmegy az étvágyam, hát nem ér semmit, ha itthon vagyok is. — E szerint uram minek jött ma is haza ? Biz én most már nem vártam; csak egy kis juh húsos kását főztem s pogácsa van tegnapról. — Jó lesz az lelkem, én már harmadik nap nem ettem főttet, talán csak pár falat is elég lesz ; de tegye meg édes lelkem, ne pereljen, mig eszek! — Mit ? Szabadságomban legyek én korlátozva Lamnich ? Olyan nincs! Ha nem tetszik hát — — tessék ! (De azért behozatta a kását.) Lamnich bevánszorgott a másik szobába, neje folyton csattogott amott, ö pedig irt: (közben rá­tekintett egy pohár vízre, melyet fel-fel kever- g e t e 11 . . . Aztán irt ismét.) „Lamnich Dániel sirverse.“ „Vándor, állj! Olvasd sirkövöm, Üröm az élet, nem öröm ! Nekem nem volt békességem, Megölte a feleségem!----------­Mint a csattogó csalogány (Biz a milyen vau akárhány) Betöltötte füleimet E gyönyör ölt meg CDgemet.“ — Te buta bivaly, miért szeded még el az asz­talt, hát nem látod, hogy az „ur“ tányérja még tiszta ? Az enyimet már elviheted ; de a tálat hagyd megyebeli községek betegeihez mi köze sincsen. Az e tekintetbeni felelősség tehát csakis Verőcze község elöljáróságát terhelheti. — A hullát a városi kór­házba szállították. — Beküldetett. Lapunk múlt számában „el- togott gyilkos"“ czim alatt közölt hírünkre vonatko­zólag, amennyiben az abban foglalt állítások csak részben^ felelnek meg a valóságnak, a nélkül hogy rendórbiztosunk érdemeit csorbítani akarnék, az igaz­ság érdekében szükségesnek tartjuk a hivatkozott hirt akkép helyreigazítani, hogy a Neubauer Antal kis-marosi illetőségű egyén személyében elfogott gyil­kos, nem lett tényleg és annál kevésbé Fabriczy úr által elfogva. Hanem a dolog a hiteles kutforrásokon alapuló informáczió szerint úgy történt, hogy Neu­bauer, ki az állítólagos elfogatás napján a dunakeszi tolonczokkal érkezett Váczra, a rendör’oiztos elé kí­vánt kihallgatás végett menni, mi neki hosszas kérés után megengedtetvén, a rendőrbiztos előtt azon sza­vakkal „hogy tovább nem tudja a bűnös tettet szi­vén elviselni“ töredelmesen bevallotta, hogy az 1884. év július havában Verőcze község határában meg­gyilkolva talált férfit ő ölte meg. Jelen esetben te­hát Fabriczynak csak azon szerep jutott, hogy a bűnös vallomását ő foglalta jegyzőkönyvbe s egy jelentés kapcsán az illetékes bírósághoz továbbította. — Csőd. A múlt hét folyamán városunkban Pencz Sándor és W e i d 1 e r Ferencz kereskedők csődbe kerültek. Az utóbbi ellen a törvényszék a csődöt saját kérelmére elrendelte. Csődbiztos: Végh József törvényszéki biró ; tömeggondnok: Dr. C s á- ny i János ügyvéd; bejelentési határidő: ápril hó 25. = A földadó kataszteri birtokivek helyesbítése folyamatban lévén, figyelmeztetnek mindazon föld és szőllő tulajdonosok, kik 1885. évi szeptember 1-től netalán ingatlanokat vettek vagy eladtak, hogy ezen változásokat a jövő hét folyama alatt a városi számvevői jegyzői hivatalban a földadó helyes ki- vethetése czéljából okvetlenül jelentsék be. = Aszódi hírek. Az aszódi „Polgári Kö r“ minden évben, úgy ez idei farsangban is folyó hó 19-én saját helyiségében társas mulatságot ren­dezett és pedig saját könyvtára javára. A társas mulatságban, mely igen kedélyesen folyt le, szép számmal vettek részt úgy a helyi, mint a vidékről jött vendégek. A társas mulatságot közvacsora előzte meg, melyet egyesek talpraesett felköszőntőikkel fű­szereztek. A jelen volt hölgyek közül ottani levele­zőnk következő hölgyek neveit jegyezte fel: Tankovics Mariska, Majoros Paulin és Margit, Csillag Róza, Valent Irma és Gizella, Klein Etelka és Ilonka, Poroszkay Erzsiké, Gráner Antonia és Hermina, Körmöczky Ilona, Németh Julia kiasszonyok. Továbbá: Majoros Mihályné a körnek lelkes elnöknője, Klein Pálné, Magyary Kálmánné, Körmöczky Jánosné, Gráner Pálné, özv. Tankovics Ferenczné, Csillag Sománé, Tér Józsefné, Bursics Lajosné, Sipkó Já­nosné stb. — Az aszódi „Olvasó egylet“ folyó hó 20-án tartotta meg 50. évi fennállásának ünnepélyét, mely társas vacsorával volt egybekötve és az egyleti tagok élénk érdeklődésével ment végbe. — Bsküvö. S c h e 11 i n g Péter m. kir. posta­tiszt, f. hó 21-én vezette oltárhoz a székesegyházban Török Ede akadémiai festő kedves leányát, Iza­bella kisasszonyt. = Veszélyes csúszkálás. A Duna széleit téli időben gyakran 20 ölnyire is vastag jégréteg borítja, mit a pajkos suhanezok felhasználva, sokszor hajmeresztő vakmerőséggel űzik a csúszkálás sport­ját. A múlt kedden, folyó hó 23-án ugyancsak meg­járta egy ily csúszkáló suhauez a Duna túlsó olda­lán. Ugyanis egy messzire benyúló jégtábla a nap hevében felmondta alatta a szolgálatot és ketté tö­rött. Képzelhető, hogy mily rémes jajgatást vitt a suhancz végbe az úszó jégtáblán. Szerencsére a Duna partján időző révészek észrevették és még jókor meg­itt a kásával. Te ostoba barom, ugy-e megkozmási- tottad ezt is, azért hagyta itt az „ur“ bizonyosan. Ilyen gyalázatot vallók én te veled ! — — Hogy a ménkű . . . — Jaj tensasszonyom, mit csinál az ur ? Leesett a szőnyegre ? . . . Nini, hiszen halott fehér . . . Pedig most ivott egy pohár vizet 1 Czelia asszony odafutott. Lehajolt férjéhez. — Lamnich! Lamnich, mit cselekedtél?! Meg akarsz te halni ? — Eredj, — menj édes csattogó csalogányom, — — én már-------engedem ! Lamnich nem volt többé . . . Ott maradt a juh húsos kása, kozmásan, elhülve. Ott maradt Zsuzsa e mai napon felpofozatlanul. Ott maradt az úrnő negyedszer özvegyen — — és étvágy nélkül. Ott ragyogott a sirvers Lamnich ur sírkövén, — mert mint a féle régi ember diákul irta sir- versét és a nő betűről betűre kihagyta metszeni. Volt ott, a ki letudta olvasni smegértette. A csattogó csalogány újra szakadatlanul zeng, melynek tanújává most avatja fel az ő negyedik férjét és egy év alatt ötve­nedik szolgálóját... De e mellett piros pozsgás menyecske ... or­vosát dicséri, pedig az jól tudta, hogy nem ő találta ki a reczeptet, ilyen volt már ez a csattogó csalogány régóta.

Next

/
Thumbnails
Contents