Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-01-16 / 3. szám

sok ragályos betegség, különösen a rüh, himlő s dipkteritis gyakran az iskola által terjednek el. Ily körülmények között, ha egészségügyi törvény nem volna is, a józan ész s humanizmus követeli, hogy a tanítóknak értenie kell valamit az egészségtan ele­meiből, hogy maguknak szemrehányásokat ne tehes­senek. De ki ne tudná, hogy ez a követelés a nevelés alapeszméjével is össze függ ? Mióta sűrűbben han­goztatják a régi bölcs közmondást: „mens sana in corpore sano“, nem kételkedik senki többé, hogy hiányos az a nevelés mely csak az értelmi képessé­gek fejlesztésére gondol. Ez az oka, hogy nálunk a torna tanítást, már általában felkarolták; több mint hétezer iskolában külön torna helyiség van, a test­gyakorló eszközök száma folyvást szaporodik, a vagy nyári szünidőben külön póttanfolyamókat tartanak oly tanítók számára, kik a torna tanításban még nem elég gyakorlottak; — a mi különösen érdekes, — a leányok tornai hatása sem oly nagyon szokat­lan dolog már. Igaz, hogy a torna magában nem elegéndő s a mélyebbre látó paedagogus irigységgel tekint az angol népiskolákra, melyek növendékei kö­zösen tanulnak líszni s a tanító felügyelete alatt szabad tereken zöld lombok alatt rendesen lapdáz- nak s előszeretettel néz a szebb jövőbe, midőn a gyermekek a földrajz, természetrajz elemeit nem a padokban, hanem tanítóikkal szabadba vonulva az is­kolai kirándulások alkalmával tanulják megismerni. De ha csak a torna kötelezettségét hozták volna is be népiskoláinkba, láthatjuk ebből, hogy a testi ne­velést nem tartjuk többé az iskolától idegen dolog­nak s ha ez igy van, ha másrészről a nagy halandóság komoly intő szózat, hogy e népet, melynek száma külön­ben is oly csekély, hogy a területen csaknem 3-szor annyi ember kényelmesen s boldogan megélhetne s e szám bizonnyal mindennél jobban bizonyítaná nem­zetünk önállóságát, hogy a népet — mondjuk — az egészségügy elemeire oktatni, oly hazafias kötelesség, melytől egyrészt függ nemzetiségünk fenmaradása: szükséges, hogy a tanító képző intézetekben az egész­ségtan legyen rendes kötelező tárgy, szükséges, hogy az olvasó könyvek s más tankönyvek az egészség ügyre tekintettel dolgoztassanak át s a tanfelügyelők utasittassanak, hogy e tekintetben szigorral járja­nak el. A jelenlegi közoktatási miniszter nem egyszer mutatta ki, hogy a fontos ügy iránt nagy érzéke van. sőt valóban elmondhatjuk, hogy az ő nyilvános szavai voltak a felbuzditó s lelkesítő eszközök e téren s igy bizonyosra vehetjük, hogy az a férfi, ki a közegészségügy terén mutatkozó szomorú s a müveit világ előtt megszégyenítő állapotunkat any- nyira ismeri s ennek nemzeti létünket fenyegető ered­ményeiről is tud: megtesz mindent, hogy a köz­egészségügyi törvénynek az iskolákra vonatkozó in­tézkedései mielőbb megvalósuljanak. De a kérdés oly fontos, a legfontosabbak egyike, hogy a munka nem maradhat hivatalos teendő, — a társadalomnak kell ezt elősegíteni, s buzgó, lelkesült mozgalmat kell országszerte megindítani, hogy a magyar nép erős s egészséges legyen s megszűnve a nagy halan­dóság nemzetünk léte s jövője felől egygyel keve­sebb okunk legyen az aggodalomra. György Aladár. Városi és vidéki hírek. = A kaszinó-kör f. hó 30-án fogja megtar­tani évi rendes közgyűlését. nótákat, mert ha közeledni merészelt s vágyó pillan­tást bátorkodott vetni a daloló sirénre, egész öntu­datlanul rögtön ott termett Zsembés és elkezdte fej­tegetni a szabadelvű párt állásának tarthatatlanságát szemben az ellenzék, különösen a függetlenségi párt magasztos eszméivel, mely nézetet a jegyzőnek ok­vetlen meg kellett czáfolnia, lévén loyalis hive a kormánypártnak. S ez a körülmény — többször ismétlődvén az imént leirt eset — már-már a kétségbeesés örvényébe sodorja vala a jegyzőt, midőn egy uj fordulat meg­menté és és ki ábrán ditá őt. Történt pedig ez a következőképen. Mint emli- tém Zsembésné nem volt megelégedve uj helyzetével. Szokva volt a fővárosi élet zajához, örömeihez, él­veihez. Nagyon hiányoztak neki a sugár-uti kocsiká zások, a Stefánia-ut pillangói, a páholyok kellemes órái ... a hol ő oly jól érzé magát, oly boldog volt s a hol oly sokat megengednek egy fiatal asszonynak, a ki azonkívül még szép és gazdag is . . . fis most ■ • • vigyáznia kell minden szavára, mert különben a szigorú elvű postamester korrekczióit vonja magá ra; s a mi máskor szellemesség, kedvesség volt, most erkölcsi rosszalás s helytelenítés alá esik. S nem két- ségbeejt-e ez ? . . . A mellett hallgatnia kell a jegyző múlt századbeli adomáit, melyeknek nagy részét már Ösmeri, de azért meg kell hallgatni némelyiket pláne háromszor is, mert a furfangos jegyző mindig igy kezdi: Azt nagysád bizonyára mégjnem hallotta ... stb. Ki ütközött volna meg tehát azon, ha ily kö­rülmények között levő nagyvilági hölgy szívesen lát egy oly embert, mint a kántor, kinek mézes szavai úgy hasonlítanak a stefania-uti pillangók hizelgései hez s kinek már megjelenése is oly finom, oly ele­gáns s annyira elütő a falusi gavallérok modorától, i Talán kétkedve fog csodálkozni a szives olvasó j azon, hogy egy falusi kántort ily módon merészeltem ; bemutatni. He bizonyára hitelt fog adni szavaimnak. j ha azt is elmondom, hogy Rutvein úr nem olyan közönséges kántor ám, mint a többi falusi kántor. O dupla jövedelmet húz, lévén neki egy gazdag nagy bátyja, kinek dús jövedelme lele részben a kántor költséges garderobe jának kiállítására iordittatik. = .lóíébooy alapítvány. Nesz ved a 1st váu felszentelt püspök és nagy-prépost a vácz-egy- házmegyei tanító egyleti ^tápintézet részére 5000 fo­rintos alapítványt tett. A jótékonyság önmagát di­cséri ! = A megyei állandó választmányba 1887—89-re a megye évnegyedes közgyűlésén váro­sunk és vidékéről beválasztattak : Szentkirályi Albert, Csávolszky József, Dr. Ereysinger Lajos, Pesk ó Medárd, Markovics Lázár, Degré Alajos, Dr. Floch Henrik, Gosztonyi János, Illek Vimze, Lati növi eh Albin, Ru.d- nyánszky Kálmán, S z a 1 a c s y Sándor, Dr. S z i v á k Imre, Somhegyi J ózsef stb. = A kaszinónak tegnapi tombola esté­lye minden tekintetben fényesen sikerült, mi elsősor­ban a rendezőség és másod sorban a szép számmal meg­jelent közönség érdeme. A tombola 3/49 órakor vette kezdetét, mely a jelen voltak élénk érdeklődése mel­lett ment végbe. A tombolát (egy pár karos gyertya­tartó) D á s z k á 1 állatorvos nyerte el és pedig egy feltűnő incidens folytán. Ugyanis a téves 47-es szám hozta meg szerencséjét először — mely végre is újólag kijött. Nem hiába honvéd ; a 47 közel esik 48-hoz. A tombola körülbelül úgy 3/410 órakor ért véget, mely után a jelenvoltak Marczi gyújtó zenéje mellett tánezra perdültek, melynek a jókedv után ítélve, bizonyára csak a hajnali órák vetnek véget. Tudósítónknak a jelen volt hölgykoszorút következőleg sikerült Összeállítani : Kovács Elvira és Margit, Pencz Laura, Intzédy Ir­ma, Kiss Etel, íáiráky testvérek: Jolán és Hona, Leittier Irma, Schillingen Berta, Ehrenfeld Fáni — továbbá: Szentkirályi Albertné, Benkár Diénesné, Dr. Ereysinger Lajosné, Reiser Béláné, Dr. Huzella Mátyásné, Kovách Ernőné, Serédy Hona, Szu- kob Jánosné, Intzédy Sománé, Goldberg Ignáczné, özv. Pencz Ferenczné, Velzer Lajosné, Leitner Sán- dorné, Gyürky Károlyné, Scherer Istvánná, Kökény Ferenczné, Natonek Dezsőné, Ehrenfeld Miksáné. — Ezen estély sikere szolgáljon buzdításul a rendező bizottságnak arra, hogy ily élvezetes estélyeket az előző évekhez hasonlóan minél gyakrabban rendezze­nek. —• Különben mint halljuk a rendezőség legkö­zelebb egy felolvasással egybekötött estélyt szándé- kozik rendezni, mely bizonyára még nagyobb siker­rel fog járni. Csak elismeréssel emlékezhetünk meg tehát a rendezőségről, mely a kaszinót társadalmunk ezen jelentékeny faktorát, hivatásának magaslatára emelve, oly útra tereli, melyhez minden oldalról egy régen várt óhaj fűződik ! = A ftorshuzíts f. hó 23-án jövő vasárnap fog megtartatni a Vácz városi I. korosztályú ujonczokkal a városházán. = M liked velői "eloadá*. A váczi “kath. le­gényegylet ma este a Curia dísztermében műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal Tóth Kálmán ked­velt népszínműve „ A z ördög párnája“ fog színre kerülni a következő közremüködőkkkel : Lobi Ignácz, Korpás Lajos, Drajkó Anna k. a., Balogh Ferencz. Lengyel Lajos, Orszáczky Mari k. a., Dick Antal, Tóján Károly, Portel Ferencz, Zsuffa Emma k. a., Jóföldi Teréz k. a., Szombati) István, Gáli Já­nos, Mihalovics János, Gáli Antal, Droppa József, Jároczky Ferencz, Bisztricsán M. k. a., Borbás Etelka k. a., Simko Irma k. a., Lopos Emma k. a., Matus Boriska k. a., Jarnóth János, Hergel Mihály, Magyar István, Hubay Antal. Helyárak : Ülőhely az első 6 sorban 1 frt, — a következő 7 sorban 80 kr., a többi ­E mellett valóságos genie a ruhanemüek kivá­lasztásában s oly finom Ízlése van még a női divat terén is, hogy Zsembésné többször kénytelen volt e tekintetben meghajolni nézete előtt. Az iskola leve­gője roppant káros hatással lévén organizmusára, a tanitást nem végezhette s igy elegendő ideje volt Zsembésné mulattatására. És ő mulattatta is a szép asszonyt s rövid idő alatt elérte azt az eredményt, hogy Zsembésné kez­dett sorsával kibékülni. De egyszersmind azt is el­érte, hogy a szigorú elvű moralista, a postamester, elmaradt a háztól, sőt még tájékára sem ment többet; mit aztán a kántor akkép fejtett meg neki, misze­rint ő biztosan tudja, hogy a postamester azért vo­nult vissza, mert nem akarja elfogadni Zsembésnek a népnevelés és birka tenyésztés tárgyában kifejtett nézeteit. Ebben aztán még Zsembés is megnyugodott, nagy- rabecsülvén a fiatal emberben a meggyőződés és elv- szilárdság ily magas fokát. Ezen időben élte át a jegyző is a szerelmi fél­tékenység legkínosabb perczeit, mert most már a szép áriák helyett szerelmes duetteket kellett hall­gatnia és éreznie kellett.mellőztetését abban a házban, a hol eddig (legalább látszólag) szívesen hallgatták adomáit. És mind ez egy kántorért történt! . . . Ez a gondolat kihozta a szelidlelkületü fiegmá jából s iszonyú elhatározás fogamzott meg lelkében. Született kálvinista létére megadta magát és elfo­gadta a postamester morális elveit s azokat lépten- nyomon hirdette is a népnek, hogy lázitson a kántor ( eilen. Ez a fiatal ember lett előtte a legnagyobb er- , kölesi tekintély s mindennap füdözött föl benne egy j újabb tökéletességet, ami eddig — majdnem hihe­tetlen — rejtve volt előtte. S ő is követte példá­ját, s nem ment többé Zsembésékhez. Ez a körülmény egy kissé megdöbbenté a kán­tort. Tudta azt jól, hogy Zsembés roppant unalmas ember, ha nincs alkalmas egyén, a kivel elvei fölött vitatkozhassak. Már pedig egy unatkozó férj szerfö­lött álkalmatlan az imádóra nézve, hogy tehát ezen is segítsen, egy alkalommal teljes diszbe csapva ma­1 ben 60 kr., — állóhely 50 kr., — karzat 25 kr. Fe- lülfizetések köszönettel fogadtatnak. Az előadást zárt­körű táuczvigalom fogja követni. A tiszta jövedelem az egylet alap tőkéjének gyarapítására fog fordít­hatni. Melegen ajánljuk közönségünk pártolásába e jótékonyezélú előadást. = A müzeum-egylet részére újabban aján­dékozott Mayer József úr József ezüst 3-asát 1709-ből, H. Rudolf ezüst dénárját, 1584, 1585-ből, Mátyás ezüst dénárját 1578-ból, 2 drb kis ezüst dénárt és Frigyes vürtenbergi herczeg ezüst XV-ösét. — Krene. dics Géza úr egy sveiezi szövetségi ezüst 20-ast 1883-ból, egy német püspöki ezüst ér- 1511-ből és egy középkori érdekes ezüst érmet. — Alapszabályok megerősítése. A helybeli izr. status-quo hitközség alapszabályai, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy szakasz ki­vételével egész terjedelmében megerősített, csütörtö­kön f. hó 13-án érkeztek vissza a minisztériumtól. A. hitközségi választások, melyek határnapjául va­sárnap f. hó 23-dika tűzetett ki, már az uj alap­szabályok értelmében fognak végbe menni. = A- közegészségügyi bizottság pénteken f. hó 14-én gyűlést tartott a városház tanácstermé­ben, mely alkalommal következő tárgyak kerültek elintézés alá : 1. Egy desikfektens hátrálékos fizeté­sének kiutalványozása tárgyában határozatba ment, hogy annak eszközlése végett a tanács megkereste­tik. — 2. Eelkérettek a helyben működő gyakorló orvosok, hogy az esetleg előforduló fertőző megbete­gedésekről a városi főorvoshoz a jelentést megtenni el ne mulaszszák. Végül 3. Dr. Steiner Márton indítvá­nyára elhatározta a bizottság, hogy minden hónap­nak második péntekén gyűlést fog tartani. = Ksküvő. Tednap délelőtt 11 órakor vezette a felső városi templomban oltárhoz Sebők Soma a budapesti gáztársulat felszerelési irodájának főnöke Bolgár Margit kisasszonyt, Dr. Bolgár Lajos városi főorvosunk kedves és művelt leányát. Sok sze­rencsét az uj párnak ! = A megkedvelt végrehajtó. Sokat mondó e czim és különösen ritkaság a mai világban, mikor az adóprés annyija megkinozza az ország lakossá­gát. És mégis vannak egyének, kik zord hivatá­sukat kellő tapintattal elviselhetővé tudják tenni környezetükre és mi a legcsodálatosabb magukat meg is tudják kedveltetni. Ilyen ember volt Tóth Pál városi adóvégrehajtó is, kit életének 60. évében szerdán f. hó 12-én kísértünk örök nyugalomra. Olyan volt ő az adóhátrálékosok irányában, mint egy jó atya, ki gyermekeit a kellemetlenségektől tö­rekedik megóvni. Fáradságot nem sajnálva, járt el házról-házra és a törvény által biztosított drákói szigor helyett alázatos kéréseivel igyekezett a fele­ket a fizetésre rá birni ; akik pedig ügyes-bajukban hozzá fordultak, azok benne egy jószivü tanácsadóra és támogatóra találtak, — s igy nem csodálható ha gyűlölet és hideg fogadtatás helyett mindenütt ro- konszenvvel találkozott. Nem is hívta őt senki más­képen, mint „Tóth bácsi“-nak. Mint hivatalnok kö­telességtudó, pontos és rendszerető ember volt, ki felebbvalói bizalmát teljesen bírta. — Astmatikus baja az utóbbi időben igen gátolta őt munkálkodásá­ban és jóllehet az orvosok a sok járást megtiltották neki — őt kötelessége teljesítésétől mi sem tarthatta vissza és reá igazán elmondhatjuk, hogy hivatásá­nak esett áldozatul. Legyen oly könnyű neki a fold. mint milyen nehéz volt a földi pályája ! = Vasúti szerencsétlenség. E. hó 11-én gát ily szavakkal állott kegyes pártfogója Zsembés úr elé : — Tapasztalva kérem szépen, nagyságod széles nemzet-gazdászati ismereteit, a legnagyobb alázattal bátorkodom, — kérem szépen azon kéréssel alkal­matlankodni kérem szépen nagyságod becses személye előtt, hogy lefáradva pinezémbe kérem szépen, boraim s azok kezelése fölött magas ítéletét kérem szépen kimondani kegyeskednék kérem szépen. Zsembés, ki nem csak a bor-kezelésnek, hanem a bor-fogyasztásnak is nagy barátja vala, a legnagyobb örömmel teljesítő a kántor kérését s a bor minősége oly nagy mértékben megnyeré tetszését, hogy azt menten kézzel foghatólag is bebizonyitá. Ezek után Zsembés mindennapod lett a kántor pinezéjében s egész délutánokat ott töltött és rende­sen oly állapotban ment haza, hogy a kis Fanny mikor meglátta sírva fakadt s ezen szavakkal futott be anyjához: — Mama! apácska megint annál a rósz kántor­nál volt, olyan rosszul lett szegény, hogy alig bir a lábán állni. Ez a kis teremtés volt az egész házban az egye­düli lény, a ki a kántort ki nem állhatta s nagy okos szemeivel mindig oly haragosan nézett reá. A kántor hiába édesgette, hiába vett neki ezukorkákat, nem bírta őt jobb hangulatra gerjeszteni maga irá­nyában. Kis gyermekek sokszor nagyobb psichologusok, mint tapasztalt, tudományos emberek. Ez a kis psichologus egy nap aztán olyat talált mondani a mély gondolkodású apának, hogy az ugyan sohase ment többé a kántor pinezéjébe, de azért oly rosszul lett attól az egy pár szótól, mintha a kántor pinezé- jének összes borait megitta volna. * Szent Mihály napja volt. Viharos éj után gyö­nyörű őszi nap virradt a községre. Balzsamos illat töltő el a levegőt, az őszi virágok, — mintha csak a tavaszt akarták volna visszavarázsolni, — kelle­mes illatot árasztottak. A. rétek és mezők virító nö vényzetéu a fölkelő nap arany sugarai millió harmat

Next

/
Thumbnails
Contents