Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-01-16 / 3. szám
este 8 órakor a Budapest—Esztergomi omnibusz vonaton szerencsétlenség történt. Egy Esztergom-Ná- nára utazó asszony: özv. Tóth Jánosné, Kövesden midőn a vonat már elindult, azt hivén hogy már Esztergomban van, leugrott a vonatról, de szeren csétlenségére megbotlott s a vonat kerekei alá került, melyek mindkét lábát elszakították. A futár vonat ugyanekkor érkezett Kövesdre s a vészjelzésre meg- állott. A futár vonat utasai a szokatlan megállásra rémülten ugráltak ki a kocsikból. Az elgázolt asz- szony ott feküdt összeroncsolt tagokkal. Egy jelen volt orvos bekötözte a sebeket s a futárvonat a se besültet Váczra hozta; itt az állomás főnök bevitette a szerencsétlent a városi kórházba, hol másnap mind két lábát amputálták. Életben maradásához van remény. — Gyilkos férj. Fóthon f. hó 12-én Takács János jómódú gazda a földje eladásából bevett 50 frt miatt nejével Összeszóllalkozott ; a nő kérte férjétől az 50 irtot, mit az előadni vonakodott, ebből heves szóváltás támadt; mire a férj dühbe jőve az ép akkor dohány vágásra használt kasza kést felkapta és neje mellébe döfte oly erővel, hogy ez halva terült el a földön. Takács János elfogatott és a kir. járásbíróságnak átadatott. = Amerikai szőlő vessző is. A szőllő birtokosokat figyelmeztetjük, hogy a földmivelési-, iparés kereskedelmi minisztérium által az amerikai sző llő vesszőknek a hazai telepekről és Francziaországból való beszerzése ezé Íjából leküldött megrendelési ivek ifj. Y arázséji Gusztáv városi tanácsosnál kaphatók és a szol lő vesszők ugyanott még néhány napig megrendelhetők. = A pesímegyei bál f. évi február hó 12-én fog megtartatni a vigadó termeiben, s valószínűleg igen fényesen fog sikerülni. A bálbizottságba városunkból be vannak választva: Rudnyánszky László és Gajáry Géza szolgabirák, Kov á eh Ödön és dr. R á c z Béla kir. albiró. = Iferék plébános. Az újpesti kát. templomot karácsonya szép ajándékkal lepte meg Illek Vincze, Újpest derék plébánosa, ki saját költségén igen díszes, művészeti kivitelű főoltárt állíttatott fel, mely 2000 írtba került. Az oltár tiszta góth stilü, ékes faragványokkal. Magassága hét, szélessége négy méter. A középső alak az ország védasszonyát, a jobboldali szent Vinczét, a baloldali pedig szent István királyt ábrázolja. Merjegyzendő, hogy az újpesti plébániának nincsenek semmiféle mellékjavadalmai s igy ez az ajándék is a plébánosnak évek során át megtakarított filléreiből került ki. A kát. hitközség felbuzdulva eme szép példán elhatározta, hogy a templom utolsó díszét, a tornyot, mely eddig költség hiányában nem készülhetett el, a tavaszszal adakozás utján fogja fölépittetni. = A pestmegyei gazdasági egyesület mezőgazdasági szakosztálya ma ülést tartott, melynek egyetlen tárgya az országos gazdasági egyesülettel közösen rendezendő tavaszi ekeverseny kérdése volt. Elhatározták, hogy a pestmegyei gazdasági egyesület hozzá járul a verseny megtartásához s e czélra 500 frtot ajánl föl. A verseny helyéül Karsai Albert puszta Telek birtoka jelöltetett ki. _= A pestmegyei lótenyésztő bizottság ma ülést tartott. Eölolvastatott a földmivelési miniszter leirata az 1886-ik évben lefolyt lótenyésztési jutalom dijosztásokról; ebben a miniszter a jutalom- dijosztásokról vezetett számadásokat helyeseknek találva, a tényleg kiosztott 107 drb 10 frankos aranyra és a 3 arany díszoklevélre nézve Teleky József gróf csöppeket tündököltettek s szóval az ősz a maga kedvességével gyönyörködtetett. A falu kanásza már kora hajnalban hivatásához híven nagyokat fútt tülkébe s büszkén lépegetett a főutezán végig, helyenként meg-megállva a barátságosabb portákon jó reggel kívánásának miatta; hol a gazda szives szava s pár pohár szivmelegitő várakozott reá, mely körülmény, tekintetbe véve, hogy szeptember végén hűvös reggelek szoktak lenni, valóságos jótétemény egy kanászra nézve. Zsembés Tivadar portája is azok közé számítódott, a hol az érdemes kan ász rendesen elmondta az elmondandókat, kívánva a házra és annak minden lakójára áldást és békességet. Miután pedig a kanász tudta azt jói, hogy Zsembés szapora cselekvésit a pálinka osztogatásban; ennek miatta igen kedves vala ezen porta az ő szemeiben. Mint tapintatos ember, hogy észrevegyék, ma reggel is már messziről jelezte közeledtét, hogy ezáltal a tolakodásnak még gyanúját is elhárítsa, meg lévén benne ama magyar virtus, miszerint kérni még szegénységében sem akar. Amint azonban a ház tájékára érkezett, legnagyobb megütközésére a gazdát sehol sem látta, hanem e helyett olyan sírás és jajgatás üté meg füleit, hogy egyszerű kanász eszével is azonnal eltalálta, hogy baj van a házban. O tehát ez egyszer feledve a község érdekeit, ott hagyta a gyülekező sertéseket s résztvevő szívvel lépett be a veszedelem helyére. De bármennyire is helyén volt a szíve,^ megborzadt a látottaktól s torkán akadt az áldás és békesség ............ Az a jó úr, a ki oly szívesen beszélgetett vele reggelenkint s annyiszor ellátta őt útravalóval, ott feküdt mereven, hidegen, soha .... de soha sem fogadja el többé az ő köszönéseit. Kis leánykája meg ott nyöszörgött fejénél s oly keservesen hullottak könyei, hogy majd meghasadt szivecakéje. Az az okos kis gyermek ............máskor amint meglátta ót, mosolyogva, vidáman futott a kanász bácsi elé ......... most félénken hagyja el helyét, oda áll a kanász elé g »Írástól fuldokló hangon rebegi: Kanász bácsi, apa megölte magát az éjjel, einöknek a fölmentvényt megadja s odaadó buzgó működéséért köszönetét nyilvánítja. Ezután újra meg- alakittatott a^ bizottság. Az ez évi lótenyésztési jutalom kiosztások helye gyanánt Vörösvár, Nagy- Káta és bolt községek jelöltettek ki, s azon esetre, ha dijak maradnak fönn, Gödöllő is. , = Hymen. Révtfy Béla szobi vasúti pénztárunk legközelebb eljegyezte Podluzsányi Ottó ungv ári kir. járasbirósági tisztviselőnek városunkban tartózkodó bájos leányát P o d 1 u z s á n y i Ilonka kisasszonyt. — bök szerencsét a boldog frigyhez ! — Halalozánok. Raszter János a nagy- karolyi Gr. Károlyi Sándor nyugalmazott gazdatisztje Bartoss Pál városi tanító apósa f. hó 2-án 79 éves korában elhunyt. — Zatocsil Antal jómódú pékmester f. hó 10-én élte 63-ik évében meghalt. — Özv. L e n c s ó Mihályné, Lenesé bándor vámbérlőnk édes anyja f. hó 11-én élte 80-ik évében elhunyt. Ny. B! ~ Kiragadták a lovak f. hó 12-én a sződi plébános kocsiját^ melyen testvére Mat ej ka Vilmos rákos-csabai plébános ült s miután a kocsis nem volt képes megfékezni a lovakat a kegyes-rendiek épülete előtt neki mentek egy nagy kőnek, melyen a kocsi felborult s a plébános iír véres fővel terült el a kövezeten ; szerencsére azonban csupán külső kisebb zú- zódast szenvedett s azonnal bevitetvén a papnöveldébe, a gyorsan alkalmazott orvosi segély folytán még az nap haza utazhatott. — Közgyűlést tart városi képviselő testületünk ma január hó 16-án és a következő napjain délután 3 órakor a városháza tanácstermében. Tárgy- sorozat: 1. Schuster Konstantin váczi püspök ő pagyméltóságának válasza a hozzá intézett üdvözlő iratra. — 2. Pénzügyi és fogyasztási adó pénztári kezelése és abból történő utalványozások módja iránt — 3. Pénzügyi bizottsági jelentés az 1885. évi gyámpénztári számadások és mérlegek megvizsgálásáról. — 4. Pénzügyi bizottsági jelentés a város 1887. évi költségvetése s azzal kapcsolatos kérvényekről s ezen kérvények valamint a költségvetés tárgyalása. = Révész Adolf könyve. Egy uj könyv látott az imént napvilágot Singer és Wolfner bizo- mányában, mely városunkra annyiban bir érdekkel, hogy azt városunk szülötte: Révész Adolf, az „Arad és vidéke“ belső dolgozó társa irta. Révész Adolf (Reiser Béla ügyvéd öcscse) „A társaságból“ czimen bocsátotta közzé kellemes humorral irt sikerült csevegéseit, melyek közül lapunk legutóbbi számában is közöltünk kettőt: „a chik“ és „A mamákról“ czimüt mu tatványképen. Minden további dicséret helyett szóljanak a könyv mellett a fővárosi sajtónak bírálatai. Fővárosi lapok: Egy kötet tárczaczikk jelent meg Singer és Wolfner bizományában. Révész Adolf hírlapíró gyüjté össze sikerültebb csevegéseit. Ügyes tollal, eleven előadással mondja el megjegyzéseit a tüzhely- alapitásról. az udvarlásról, a mamákról, a nagyzásról, a divatos házasságról, a férjekről, a szerelmekről stb. Csupa oly tárgyak, melyekről jót és rosszat, komolyat és elméset eleget olvashattunk. De szerző mindez elcsépelt igazságokat tudta érdekes formába öntve úgy elmondani, hogy szívesen elolvassuk. Mindenütt a szív jogait védi a ferde szokás, a társaság balfogása, a kor irányzata ellenében és szavaiban van hév, meggyőző igazság. A tizenegy czikk legtöbbje egy hölgyhez, némelyik barátaihoz van intézve és ez által a nagyobb közvetlenség hatásával bir. — Nemzet: „A társaságból“ czimmel társadalmi kérdésekkel foglalkozó czikkek gyűjteményét bocsátotta közzé a Singer és Wolfner ezég. A kötet szerzője ma reggel nem adhat pálinkát; ... a mama pedig elment s azt mondta, hogy nem jön vissza ............ többé .... — A kanász nem azért volt a község kanásza, hogy érzékeny szive legyen, de ez a jelenet annyira kihozta sodrából, hogy kénytelen volt inge ujjával kitörülni szemeiből az előre toluló könyeket. S ő ezt nem szégyelte, mert saját állítása szerint ilyen dolog nem történt még vele világ életében. — Én nem félek a világon senkitől se, szólt elkeseredve, csak az egy igaz Istentől, meg hát a törvénytől, mert a törvény még iscsak valami, s azért kimondom, hogy hitvány, betyár az olyan ember, a ki másnak családi ügyeibe ily komisz módon bele kontárkodik. S ez ünnepélyes szavak után nagyot fútt tülkébe s az egész faluban elhiTesztelte a rémséges történetet, hogy Zsembés Tivadar megölte magát, mivel felesége a kántort szerette. Egyszersmind kifejezést adott abbeli nézetének is, hogy ha ő volna a magisztrátus, ilyen kántort nem tűrne meg a falu határában. * * * * Zsembés Tivadar családi sírboltján megfordították a ezimert, mert az utolsó Zsembést is odatették a nyugalom helyére. Midőn bezárult a sírbolt ajtaja, a postamester e szavakkal fordult szomszédjához : Szegény ember ! be kár, hogy ily borzasztó módon fejezte be földi pályáját. A szerencsétlen ! eme kárhozatos cselekedetével akart ősi családja mocsoktalan hírnevének adózni ... De is rósz elvei voltak !!!...._ A jegyző pedig azon nézetének adott kifejezést, hogy bolond volt Zsembés egész életében s ezt be is bizonyitá legutolsó tettével. Melyiknek volt igaza?. ... Ez oly kérdés, mely fölött a mai kor „fölvilágosodott“ idealistái és realistái bizonyára sokat vitatkoznának. Annyi azonban bizonyos, hogy Zsembés Tivadarnak most már van alkalma meggyőződni arról, hogy szerfölött rósz elvei voltak. Révész Adolf eleven, sokszor elmésnek mondható tollal ir benne a tűzhelyről, az udvarlásról, a mamákról, a szerelmesekről, a nagyzás hóbortjáról, a divatos házasságokról, a „chic“-ről és meg egyebekről, elmondott sok ismert dolgot, de ügyes fordulataival és megjegyzéseivel az újság színezetét kölcsönözve fejtegetéseinek. Csevegéseit szívesen vég'g olvassuk s ennél többet azt hisszük nem kivan a szerző sem, mert inkább szórakoztatni, mint oktatni akarja olvasóit. E díszes kiállítású könyvet, melyről az £ y e t é r t é s,“ a „P e s ti h i r 1 a p,“ a „M agy a r Salon“ is igen hizelgően nyilatkoztak, melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Ára, fűzve 1 frt, diszkötésben 1 frt 60 kr. Helyben kapható Deutsch Mór kereskedésében. Nyilt-tér. Csak Is uagy »ikerének köszöulieti rtltalá- 1,08 elterjedését. Margittá Magyarország. Tisztelt uram! Nagy örömmel tudósítóm öntarról a jó eredményről, melyet én és nőm a Brandt R. gyógyszerész sváj ez i labdacsainak köszönhetek. Mind a ketten folyvást emésztési zavarokban szenvedtünk 8 hasztalan próbáltunk számtalan orvosi és háziszert, mindaddig, mig a svájezi labdacsokkal nem tettünk kísérletet, a melynek aztán, mint említem, meglepően jó eredménye lett, anélkül, hogy legkisebb erőszakos hatást éreztünk volna. Fogadja ezért legforróbb köszöuetünket, tisztelője Baum Bernát községi-tanitó. Mivel Magyarprszágban a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak sokféle utánzatai léteznek, gondosan meg kell nézni minden dobozon a védőjegyet, mely egy fehér kereszt vörös mezőben Brandt R. névaláírásával. IVjilváuos köNzönet. Fogadják mindazon rokonok, jó barátok és ismerősök, kik Istenben boldogult édes atyánk Boczkó József temetése alkalmával megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni kegyesek voltak, ez utón is hálás köszönetünket. Vácz, 1887. január hó 13. Boczkó Ferencz és neje Boczkó Imre. szül. Molnár Mari Boczkó Borbála. Tanács József. Ijilvános köszönet. Fogadják mindazon rokonok, jó barátok, és ismerősök, kik felejthetlen férjem Zatocsil Antal f. hó 12-iki végtisztességén megjelentek s részvétükkel igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat, magam és gyermekeim nevében is hálás köszönetemet. Vácz, 1887. január 14. özv. Zatocsil Antalné. Köszönet nyilvánítás. Feledhetlen kedves férjem Tóth Pál városi végrehajtó f. hó 12-iki temetésén jelenvoltak, fogadják szives részvétükért hálás köszönetemet. Vácz, 1887. január 15. özv. Tóth Pálné. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázséji Gusztáv. A t. ez. közönség figyelmébe. Alulírott tisztelettel ajánlom magamat a n. é. hölgyközönségnek a legújabb és legdivatosabb hajékek (frizurák) és hajbetétek elkészítésére, hajfödoritás és minden e szakba vágó munkáknak lehetőleg gyors és Ízléses teljesítésére. A n. é. közönség becses pártfogásáért esd Rózenberg Nina fodrásznő. (Lakása : Halpiacz, Velzer Kálmán-féle házban.) Árverési hirdetményi kivonat. 5648/1886. tlkvi sz. A váczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a magyar kir. kincstár végrehajtatnak, Holler Sámuelné szül. Schner Mária végrehajtást szenvedő elleni 422 frt 55Y2 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő, Vácz városában fekvő, a váczi 243. sz. tjkvben -f- 1. sor 142. hrzi és 240. népsorszámú házból, udvarból és kertből Holler Sámuelné szül. Schner Máriát illető felerészre az újabb árverést 1120 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi február hó 10-ik napján délelőtti 10 órakor ezen kiiy járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozok tartoznak az ingatlanok becsárának lO°/0-át, vagyis 112 frtot készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt keit igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170, §-a érteimében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi deczember ho 17. napjan. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság.
