Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

örvendetesen konstalálható az is, hogy a járda kö­vezet lerakásban városunk háztulajdonosai is megle­hetősjóakaratot fejtettek ki, azonban kivánatos lenne, ha intézkedések történnének az iránt, miszerint a járdakövezés a folyó 1886-ik évben a szabályrende­letnek megfelelően befejeztessenek. Városunk népesedési mozgalmát illetőleg jelez­hetem, hogy a lefolyt évfolyama alatt a szülések száma .................................423 a halottaké pedig . .............................49b volt s igy városunk népessége ...... lé lélekkel — a beköltözéseket ide nem is értve — szaporodott. Az elhaltak közül megemlítést igényelnek Peitler Antal József volt megyés piipük és Varga János vá­rosi képviselők. A személy és vagyon biztonság megnyugtató­nak nem jelezhető. Több rendben tüzesetek fordul­tak elő, melyek közül különösen az alvárosban dúlt s számos családot nyomorba döntött tüzeset vette igénybe a város segélyét s a könyörületes em­beriség részvétét; több rendbeli bolt betörések is fordultak elő, még pedig városunk legjártabb utczáiu, sőt egy a városháza alatti boltban, a mely esetek városi rendőrségünk erélytelenségét — eléggé tanú­sítják. Közegészségügyünk kielégíthetőnek jelezhető, a mennyiben járványos betegségektől a város raegki- méltetett. E helyütt szükségesnek találom azonban felemlíteni, hogy Dr. Bolgár Lajos városi főorvos ur a közegészségügyi törvény vagyis az 1876. évi XIV. t.-cz. 145. § a intézkedéseinek meg nem felelt és év- negyedes jelentéseit különösen, ide soha sem mutatta be, miért is a közegészség ügyre vonatkozó adatok csak is a megyéhez beterjesztett jelentésből voltak menthetők. Városunk mezőgazdasági viszonyait illetőleg je­lenthetem, hogy az aratás és szüret eredményei ki­elégítők voltak. Elemi csapások — helyenkinti tavaszi fagyok kivételével — nem fordultak elő ; azonban a phyl­loxera vastatrix-féle rovar ezen évben is megtette pusztításait : hivatalosan megállapított további 557 holdnyi szőlő területet lepvén el. A gazdasági állatok közt a szelidebb termé­szetű száj- és körömfájáson kívül más járványszerü betegség elő nem fordult ; a száj- és körömfájás jár­vány ellen pedig a kellő óvintézkedések megtétettek és annak továbbterjedése meggátoltatott. Legvégül sajnosán kell tudomására hoznom a t. közgyűlésnek azt is, miszerint Emerich Lajos városi rendőrkapitány és Dr. Bolgár Lajos városi főorvos urak ellen, hivatalbeli kötelesség mulasztások miatt a megye hatósága által a fegyelmi vizsgálat rendel­tetett el, s mindkét tisztviselő ur ellen most van fo­lyamatban. S ezzel jelentésemet a lehetőségig kimerítvén, még csak azt találom szükségesnek kiemelni, hogy amennyiben jelentésemben még részletesebben ki nem terjeszkedhettem, továbbá, hogy azt a fentidézett szabályrendeleti §. értelmében ki nem nyomattam és a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal a t. képviselő testület tagjai között ki nem osztathattam, abban leli indokát, hogy a tisztviselő urak a szükséges adatok beterjesztését illetőleg, sem a törvény, sem a szabályrendeletekhez nem alkalmazkodtak s ezen adatokat csak a tőlem nyert újabb elnöki utasítás folytán s részben akkor is a kitűzött záros határidő lejárta után adták be, sőt voltak olyan tisztviselők is, mint nevezetesen Emerich Lajos rendőrkapitány és Dr. Bolgár Lajos városi főorvos urak, kik az ez irányban bekivánt jelentéseiket az elnöki utasitás figyelmen kívül hagyásával s annak ellenére sem adták be, s igy kénytelennek éreztem magamat — a legutóbbi közgyűlésen tett Ígéretemhez képest — jelentésemet ezen alakban és módon is beterjeszteni. Miért is kérem a t. közgyűlést ezen körülményt is szives tudomásul venni, s ahhoz képest, valamint egész jelentésem irányában netáni szükséges intézke­déseket megtenni. Kelt Váczon, 1886. év márczius 13-án Réty Tgnácz, s. k. polgármester. íme, mélyen tisztelt közönség- itt van a pol­gármesteri jelentés, mely városi állapotainkra, s városházi állapotainkra oly furcsa világot vet, hogy igazán igen sajnálhatják képviselőink, hogy e jelentés kinyomatását elrendelték, mert mióta a szabad sajtó felszabadult bilincseiből, eliez fogható nyomtatvány alig került ki sajtó alól. Városunk önkormányzatának az 1871. XVIII. t ,-cz. alapján történt megalakulása 3-ik választási időszakának első éve végével nem kel­lett volna képviselőinknek oly követelőleg fel­lépni polgármesterünk és a tisztikar ellen, hanem a jelentés egyszerű tudomás vé­tele s a jövőre nézve szigorú utasitás ki­adása által, e ma már nagyon is elmérgesedett ügy felett napi rendre térni. Tudhatta jól képviselő testületünk, hogy az uj erőkkel megfejelt tisztikar augiász is­tállóját örökli s egy rövid év alatt herkulesi munkát nem végezhet. A kik behatón, figyelemmel kisérik váro­sunk ügyeit, tudhatják, mennyit és mily szép s nem is remélt eredménynyel működött ez egy év alatt is a tisztikar. Van még sok teendő s ha az uj tisztikar kö vetett is el némi mulasztásokat, nem a p e len­géi- r e állítással, az elkeseritésselsaz elismerésnek legkisebb jele nélkül kellett A „VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Egy óra egy novella-irónö életéből. Természet után irta : HPih.Ila23.trop.. SZEMÉLYEK: Atya. | Klári, (2 éves). Anya. | Szakácsnő. Gyuricza, (4 éves). Szolga. Dada, (A nő egy szerelmi jelenet leírásával foglalkozik. A gyermekek fakoczkákból házat építenek. Idő : délelőtt). Anya. No most gyermekek hagyjatok tiz perczig nyugodtan, gyorsan el akarok készíteni va­lamit. (ír). Gyuricza. Mit csinálsz mama? Anya. Egy történetet! Gyuricza. Beszéld el nekem is mama! Anya. Nem lehet — nem érted — menj, építs házat. Gyuricza. De értem mama! Csak olvasd el! Anya (türelmetlenül). Mondtam már, hogy nem lehet! Gyuricza. Talán húsvéti történet? Anya (szabadulni akarva), igen az — csak menj már innen ! Gyuricza (a sarokba húzódik). Anya (ir). Alfréd reszkető hangon beszélt és szemeit a földre süté Klári. Mama, ozsonnát 1 Anya. Még korán van ! (ír). Alfréd reszkető hangon beszélt. Klári. De mama, itt az ozsonna ideje! Anya (ingerülten). Nem hallottad, hogy még korán van ! Tiz perczig sem lehetek nyugton. Menj, épitsd fel a házat! (Tovább ir). Alfréd reszkető hangon beszéélt. Gyuricza. Marna, nézd csak, a talléron két ember és egy oroszlán van! Anya. Ne bántsd a pénzt! Gyuricza. Azért is játszom vele. (A tallért végig görgeti a padlón, de az a szekrény alá esik és az anyának leéli kivenni). Anya (ir) ... és szemeit a földre süté. Szakács n ő (belépj). Nagyságos asszony, kevés a hús; jó volna mindjárt hozni! Anya (leteszi a tollat). Hát hozzon még egy kilo húst, egy liter borsót és három kilo lisztet. (Fel veszi a tollat). , S z a k á e s n ő. Es reggelre ? A. n y a. Borjú fust, de szép darabot a szii gyéből. Szakácsnő (távozik). Anya (öt perczig zavartalanul dolgozik, mi­közben a borjú húst elfeledi). A hold méltóságtelje sen emelkedik a sudár jegenyék fölé és az az ábrán­dos éj . . . (magában) ah — valóban igen jó lesz ! Gyuricza. Mama ! Anya. Mit akarsz ? Gyuricza. Mama emlékszel még, mikor a nyáron leestem és egy cseppet se sírtam ? Anya (hirtelen). Igen! Gyuricza (bizalmatlankodva). Oh mama, nem is tudod! Hát miről estem le? Anya (ir). A lépcsőről! Gyuricza (mérgesen). Látod már nem tudod! A pádról estem le, hallod? A pádról! Anya. Igaz a pádról ! (Ir). Az ábrándos nyári éj. Gyuricza. Még akkor kicsiny voltam, mama — most nagy vagyok! (Meghúzza anya ruháját). Ugy-e mama most nagy vagyok ? Anya. Igen. (Ir). Szakácsnő. Jaj, nagyságos asszony, siettem vissza, mert nincs elég pénzem — ha a nagyságos asszony olyan szives lenne. Anya (sóhajtva leteszi a tollat). Mennyi kell még ? Szakácsnő. Itt van a könyvem nagyságos asszony. Anya (a holdat ott hagyja a sudár jegenyék fölött és a szakácsnő kiadásait számítja, aztán en­nek pénzt ad rá, visszatér a holdhoz). Az ábrándos nyári éjszaka. Gyuricza. Nézd csak mama, én a térdemen is tudok járni! A n y a. Nagyon szép. G y u ri c z a. Hisz nem is látod, mama ! Anya (oda néz). Nem kelsz föl a földről — rögtön ! Mikor lesz már készen az a ház? Gyuricza. Hát a Klári mért vette el az én oszlopomat ? Anya. Van neked elég — hagyd neki azt az egyet! G y u r i c z a. Nem, az nekem kell ! Anya. Sehogy se tudtok egymással megférni. (Ir). Borzasztó sikoltás a sarokból. (Az anya leteszi a tollat, elválasztja a harczolókat, mindegyiküket más sarokba küldi és tovább ir). — Csak a csalo­gány bűvös éneke zavará meg olykor az ünnepélyes csendet. Gyuricza. Mama, tizenegy óra van! A n y a. Még csak tiz ! (« y u r i c z a. Akkor most elmegyünk sétálni! A n y a. Még most nem. volna őket a jövőben való tevékenyebb in u n k á r a buzdítani, szőri t a n i. Már pedig- az előttünk fekvő polgármesteri jelentés elkeseríti még az igyekvő tisztviselőt is. Egy év előtt az uj választáskor valamennyi tisztviselő égre-földre fogadta, hogy szakit a múlttal s vállvetve, közakarattal müködend vá­rosunk javán és felvirágozásán. b e jelentésből miről nyerünk sajnos és szo­morú tapasztalatot? Arról, hogy polgármesterünk és a tisztikar nehány tagja közt még folyton fennáll a régi viszály és gyűlölködés. Már pedig ezzel várost kormányozni nem lehet. Köztudomású dolog, hogy egy maroknyi koordinált jóakarattal több eredményt lehet elérni, mint egy véka su bor dinált tekin- télylyel. Polgármesterünk hogy védje magát, e je­lentésben vádolja a tisztikar vezér tagjait. Pedig a 67. §. értelmében — „a szabályrendelet­ben foglaltak pontos és szigorú megtar­tásáról és végrehajtásáról a polgármes­ter köteles intézkedni“ — a tisztviselők mulasz­tásaiért is a polgármester felelős. De terünk nem engedi hogy részletesen foglalkozzunk a jelentéssel, s csupán annak irá­nyát és modorátnem helyeselve, azon reményünk­nek adunk kifejezést, hogy a vezér-szereplő kép­viselők tudni fogják ez ügyet az elmérgesedéstől megmenteni, mert az „audiatur et altera pars“ elvéből indulva ki, a képviselő testületnek mi­előtt határozatot hozhatna, a tisztikar védelmét is meg kellene hallgatni, a mi az ügy elmérgesedé­sét vonná maga után s csak a közügy szenvedne ez által; és igy kell, hogy lehető sima megoldást nyerjen e kényes ügy. Reméljük ezzel azt is, hogy jövő évre nem lesz alkalmunk hasonló modorú és hangú jelen­tést olvasni, hanem e helyett egy tárgyilagosát, melyben nem csak a lefolyt év eseményeit és mulasztásait fogjuk felsorolva látni, hanem — a mit e jelentés egészen nélkülöz — a jövőre nézve véleményes tervezetet is fogunk olvashatni a város gazdasági s egyéb közigazgatási teendői­ről, s az észlelt hiányok elháritására szükségessé válandó intézkedésekről. Gyű r i c z a. De ha a papa haza jön és kérdezi, hogy még nem voltunk sétálni? Anya. A papa még nem jön haza ! Gyuricza. fiát mikor ? Anya (tovább ir és nem felel). Gyuricza (dühösen). Hát mikor ? Anya. Nem sokára. (ír). Szolga (belép). Nagyságos asszony, a városba megyek, nem kell semmit se hozni ? Anya (félre teszi a tollat és megbízásokat ad a szolgának). Szolga (távozik). Anya (ir). Elza fejét rázza. Dada (belép). Nagyságos asszony, árva gyer­mekek részére gyűjtenek — (fekete könyvet tesz az asztalra). Anya (a könyvet félre tolva). Adjon neki ötven krajezárt. (Ir). Dada. Nincs nálam apró pénz. Anya (félreteszi a tollat). Itt van ! (Tovább ir). Dada. Azt mondja a gyűjtő, hogy az adakozó­nak a nevét is be kell írni. Anya (beírja nevét, aztán újra előveszi a kéz­iratot). Alfréd lázas izgatottsággal leste szavát. Gyuricza. Mama, meghívtam a postamestert az én névnapomra. A n v>- a. Nem bánom én ! (Ir). Gyuricza. Tudod, mit mondott? Mama, hát ide hallgass, mikor én beszélek! (Anyjának arczát erővel maga-felé fordítja). Anya (kétségbeesetten). Nos mit mondott ? Gyuricza. Azt mondta, hogy nagyon örül. Mikor jön haza a papa? Anya. Tizenegy órakor. G y u r i ez a. Már tizenegy óra és még sincs itt! Anya (ir). Nézz ki az ablakon, talán meglátod ha jön ! Gyuricza (kinéz az ablakon. Klári is oda­megy). Anya (ir. Ot pereznyi szünet). Klári (sir). Mama, én nem látolc semmit 1 Anya. Állj fel a padra! Klári (Megteszi, de a másik oldalon lefordul. Iszonyú patába). A n y a (félreteszi a tollat, csitit, tapaszokat ragasztgat, kényeket törleszt, aztán visszatér Alfréd­hez és Ellához. Egy negyedórái zavartalan nyugalom. A beszély e jelenete az irőnő nagy megelégedésére kitünően sikerül). . . Ella könyekben tört ki. Szakácsnő (behozza a húst). Itt van minden nagyságos asszony, de a mészáros nem akart a. szü gyiböl adni, azt mondta, hogy . . .

Next

/
Thumbnails
Contents