Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-26 / 52. szám

Levél a szerkesztőhez.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Becses lapjának utolsó számában, az állittatik rólam, hogy én viril is póttagságomról azért mondot- 'tam le, mert én a városi képviselő testületet megvetem. Ez tévedésen alapul. Engem a lemondásra a következő két indok vezérelt:

1- ször: Én a virilismusnak, a jogegyenlőség elvénél fogva, ellensége vagyok.

2- szor: A közügyek terhes és nyugtalanító har- czában, részt venni hajlandó nem vagyok.

Legyen szives tisztelt szerkesztő ur ezen nyilatkozatomat becses lapjában közzé tenni.

Váczon, 1886. deczember hó 21-én.

Hazafiul tisztelettel

Majthényi Péter.

Ezen nyilatkozat kapcsában kijelentjük, hogy lapunk utolsó számának a városi közgyűlésről hozott tudósításában Majthenw Péter urra vonatkozó megjegyzések ezen nyilatkozat által elesnek.

Szerkesztő.

Városi és vidéki hírek.

= Boldog ünnepeket kivánunk lapunk minden olvasójának !

= Hátralékos előfizetőinket felkérjük, miszerint az előfizetési pénzeket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék.

= Újonnan kinevezett püspökünk hétfőn, f. hó 20 án délelőtt tette le ünnepélyesen Becsben az esküt ő Felsége a király kezébe. Az eskületételnél jelen volt báró Orczy Béla ő Felsége személye körüli miniszter. Az eskümintát Bartos államtitkár olvasta fel. — Az eskületétele után a király magán kihallgatáson fogadta Schuster püspököt, ki előtt ő^Felsége kiemelte a tiszta magyar lakossággal biró vaczi egyházmegye fontosságát, mely immár oly kipróbált kezekbe került. — A kihallgatás után a püspök látogatást tett az összes közös minisztereknél, továbbá báró Orczy Béla miniszternél és Szögyény külügyminiszteri osztályfőnöknél. Másnap, 113/2 órakor ment végbe a processus canonicus Vanutelli pápai nuncziusnál, ki aznap délután 6 órakor diszebédet is adott Schuster ésBende újonnan kinevezett püspökök tiszteletére, melyre a diplomácziai testület tagjai is hivatalosak voltak.

— Érdekes ünnepély log lefolyni holnap vasárnap reggel 7 órakor az irgalmas rend helybeli kápolnájában; ugyanis ez alkalommal teszi le az ünnepélyes fogadalmat Mézes Huppert algyógysze- rész dr. Szeitl Szervácz házfőnök kezeibe. Az ünnepélyes fogadalmat megelőzőleg Kanda István felsővárosi plébános ur fog misét mondani.

= Szilveszter estéjéi» a kaszinó vigalomrendező bizottsága felolvasással és tombolával egybekötött estélyt fog tartani, melyre a tagok családjaikkal és ismerőseikkel szívesen láttatnak.

= Fegyenczek föltétele» szabadságra bocsátása. A helybeli kir. fegyintézetben a felügyelőbizottság Kriszt János elnöklete alatt 1. hó 21-én ülést tartott, mely alkalommal 17 fegyencz nek (köztük Kerekes Kálmán pénzhamisító) büntetési idejének hátralevő negyedrészére való íöltételes szabadságra bocsátása és 5 fegyeneznek a közvetítő intézetbe való áthelyezése hozatott javaslatba az igazságügyministernél. A bizottságban az elnökön kívül : Havas kir. ügyész, Bossányi László B e 11 á g h Imre, és Kovách Ernő fegyintézeti igazgató vettek részt.

— Megjutalmazott tanítók. Az iskolai takarékpénztárakat kezelő tanítók jutalmazása iránti sorsolás a múlt szombaton, f. bó 18-án ejtetött meg Budapesten az országos gazdasági egyesület iskola- takarékpénztári szakosztálya által, mely alkalommal városunkból : Ud v ardy Mihály és Ehre nfeld Miksa néptanítók 25—25 frtos jutalomban részesültek.

= A megváltozott időjárás. Már azt kellett hinnünk, hogy klimatológiai viszonyainkban vál tozások állottak be, mert oly enyhe időjárásra, minő még a deczemberi is volt, alig emlékezünk. De mintha a természet megakarta volna mutatni, hogy mégis pontos a munkájában, kedden este, mely napra az időjósok a hivatalos tél kezdetét kitűzték, egyszerre egész szigorával állított be hozzánk, süvöltő csípős széllel jelezvén megérkezését. — Ezen nap volt különben a legrövidebb, mert mindössze csak 8 óra 30 perczig tartott és ez a hivatalos jele a I télnek, mert azt jelenti, hogy a nap elérte azt a helyzetet, a mikor sugarai már egész rézsutosan esnek az északi földgömbre. Meg is érezte erősen a temperatura mert a kéneső ugyancsak rohamosan szállott alá. A hideg azóta — Halifaksz híveinek örömére — erősen tartja magát, kik inár ^yban készítik elő rozsdamarta korcsolyáikat, hogy véd- szentiiknek az első áldozatot mielőbb bemutathassák.

= Halálozás. Özv. Éliássy Gyuláné, szül. Berczelly Jolán, f. é. deczember hó 19-én életének 50-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése

f. hó 21-én ment végbe. Ny. b. !

= A kir. államfögliáz megvásárolva. A helybeli államfogház tudvalevőleg egy az orsz. fegyintézet átelienében levő bérházban van elhelyezve : mint értesülünk e ház most Bencze György helybeli ügyvéd tulajdonába ment át, ki azt özv. Lindenbaumnétól a múlt héten örök áron megvette.

= Tudomásul. Pesti Ihász Lajos színigazgató, kinek színtársulata ez idő szerint Kecskeméten jó sikerrel működik, a napokban Váczra rán- dulván fel, felkereste szerkesztőségünket és lapunk f. évi november hó 2l-diki számában hozott színházi referádánkban foglalt azon állítás ellenében, „hogy a társulat akkor fuvatott takarodót, mikor még egyeseknek 10—12 bérletszelvénye volt“ — kijelentette, hogy a társulat nem váratlanul hagyta el városunkat, mert a bérlőkre való tekintetből, már jóval előbb jelezte á társulatnak rövid itt időzését s igy a bérlőknek elég ideje lehetett szelvényeiket felhasználni. — Miután Pesti a szintársulat eltávozása előtt még külön is értesítette a bérlőket, hogy a fel nem használt szelvényeket készséggel váltja be, sőt ezek esetleges beváltására még most is késznek nyilatkozott: szivesen vonjuk vissza lapuuk hivatkozott számában foglalt és téves informáczión alapuló ál 1 i- tásunkat annál is inkább mert Pestit e tekintetben tapintatos embernek ismerjük kit, ha egy tisztességes elemekből szervezett és jól összetanult társulattal bármikor beállít hozzánk, mindig szivesen látunk.-= Flgíí/.olús. Izgalmas jelenet játszódott le csütörtökön, f. hó 23-án a „Curia“ szálloda előtt. Ugyanis egy cselédleány, ki kenyeret vitt a pékhez éppen a „Curia“ , főkapuja előtt át apart menni, midőn egy berobogő vidéki fogat elütötte. A kocsis a helyett, hogy a lovakat visszatartotta volna, még közéjük vágott, és úgyszólván szántszándékkal átgázolt leányon. Szerencsére a cselédleány bőrhorzsoláson kívül komolyabb sérüléseket nem szenvedett. A gondatlan kocsissal, ki gróf Zichy nógrádmegyei birtokán van szolgálatban, rendőrségünk bánt el méltóan.

= Rendőrségi razzia. Kendőrségünk f. hó 22-én éjjel razziát tartott városunkban, mely alkalommal két jómadarat tartóztatott le és kisért be a városházára. Egy 0. M. nevű tűzoltó, ki a laktanyában éppen akkor inspkekeziót tartott, úgy Játszik gyengédebb érzelmeket táplált a két „szabadmadár“ iránt és az éj sötétjében ki akarta őket szabadítani a kényelmetlen czellából. Csakhogy e szándéka nem sikerült, mert a rendőrök által észrevétet- vén, hirtelenében elillant.

= A sertésszagíól megijedt ló. Egy mulatságos jelenetnek voltak e héten tanúi a Duna partnak lakói. Ugyanis sertéspörkölés történt, mely

után elszállítás végett a sertést taligára tették. De a taligába fogott ló annyira megijedt a szokatlan szagtól, hogy a Dunába kezdett hátrálni és annyira bele ment a vízbe, hogy a pörkölt sertéssel terhelt taliga és ló már úszni kezdett a vizen és ha néhány molnár oda nem siet, a sertéspörkölés szerencsétlenül is végződhetett volna.

= Uüz Kosdon. Egy vörösre festett légkör jelezte f. hó 21-én esti 8 órakor, hogy Kosdon tűz ütött ki. Amint értesülünk a jelzett nap estéjén csakugyan tűz volt Kosdon , mely alkalommal Hauzner József portája teljesen" leégett. Ha tekintetbe vesszük az erős szelet, mely éppen akkor dühöngött, csodálkoznunk lehet, hogy a primitiv oltó eszközök mellett nagyobb szerencsétlenség nem történt. Csak a lakosság túlfeszített munkájának köszönhető, hogy a tüzet lokalizálni sikerült.

= A l»ika óital összemarczangolva, Haj meresztő eset történt szerdán, f. hó 22-én Piufsich Lajos pusztáján. Ugyanis F o h n e r Mihály ott alkalmazott cseléd, ki a bika fölött a felügyeletet gyakorolta, kötélnél fogva kivezette a bikát itatás végett. A bika eleinte csendesen viselte magát, de egyszerre neki bőszülve a 16 éves suhanezot földre tip irta, ruháit széttépte és szarvaival több helyen megsebesítette. Szerencsére néhány férficseléd észrevette a hajmeresztő látványt rögtön odafutottak, megfékezték a bikát és kiszabadították a szerencsétlen suhanezot. ki akkor azonban már annyira összevolt törve, hogy önkivüli állapotba jutott. A szerencsétlen most orvosi kezelés alatt van, de sérülései oly súlyosak, hogy életben maradásához kevés a remény.

= Iparhatósági megbízottak választása.

A Vacz varos tanacsa es Vacz felsőjárási szolga- biróság, mint első fokú iparhatóságok mellé az 1887. évben működendő 20 -20 iparhatósági megbízottnak megválasztása 1887. évi január hó 1-ső napján délutáni 2—6 óráig a városház tanácstermében szavazatlapok utján fog megejtetni. — Választó az, a^ki a névjegyzékbe felvétetett; választható az, aki 15 frt III. osztályú kereseti adót fizet. — A szavazás személyesen és a meghívó előmutatása mellett történhetik.

= Az országos vásár, mint előrelátható volt igen lanyhán folyt le városunkban, mert alig hasonlított egy jól látogatott hetivásárhoz. De ezen éppen nem csodálkozunk, mert az inségkölcsönre szoruló szegény néptől csaknem várhatjuk azt, hogy bevásárlásokat tegyen, mikor alig jut neki kenyérre való.

= Furcsa öngyilkos. L a m a n d a Pál

helybeli asztalos mostoha anyagi viszonyai fölötti elkeseredésében öngyilkossági szándékból még 2 héttel ezelőtt egy kést szúrt be a ezombjába és veszélyesen megsebesítette magát, — Megrémült neje rögtön orvosért futott, de Lamanda úgy látszik, hogy annyira megbarátkozott a halál eszméjével, hogy az odajött orvost magához sem akarta bocsátani, sőt illetlen szavakkal sértegette. — Lamanda ezen idő óta kínlódott veszélyes sebében, inig végre a lefolyt héten a beállott genyvér következtében meghalt.

= A ,,Merkur-körS(*-beii, mint már lapunk múlt számában jeleztük, ma, szombaton este felolvasással egybekötött tombola estély tartatik. A felolvasást Vad áss József lapunk belső dolgozó társa tartja „Muki bácsi szerelme“ czimü humoreszkjével. — A tombola nyeremények is igen érdekesek, mi szintén egy tényezője lesz az estély sikerének.

= Szerencsétlenül járt Vácz-Hartyánban egy Schwarcz Ödön nevű 15 éves fiatal suhancz. ki egy ottani nagybirtokosnál állott szolgálatban. Ugyanis a múlt héten vendégek érkeztek és ezek ruháit tisztítván, egy forgópisztolyra akadt és azzal játszani kezdett. De a forgópisztoly szerencsétlenségére meg volt töltve s a próbálgatás között elsült a kezében és a golyó az arczába fúródott. A szerencsétlenül járt suhanezot rögtön beszállították

A „VACZI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA.

S megtisztult szívvel, hálatelten Térdemre hullok én is és kiáltom :

„Hozsána néked Emberisten !

Szent Megváltó hozsána !

Kempelcn Farkas.

Karácsony.

Egy titkos kín emészti szivem,

Néven nevezhetetlen éj sötét . . .

Nincs arra ir. Szent könyvek szent igéi El nem múlasztják, s a fakó betűkből is Miként ha láthatatlan szellemárnyak Szállnának s gyötört fülembe Súgnak, susognak egyre, folyton,

Csodás kérdéseket, minőkre

Nincs válasz; ám viszhangjuk itt marad

A szívben agyban ; dúlja gyötri őket:

Miért a lét, hol van a vég a kezdet ?

Van-e örök rend ? S van e elmúlás ? . . .

Vagy minden átmenet csak itten,

S a lét csak egy rövidke felvonás Ott abban a monstre tragédiában,

Amelynek czime: Örökkévalóság?! . . .

Felelj reá te ódon biblia !

Susogjatok ti holt faágak !

Szólj végtelen fehérlő szemfödél!

Örök fényű hold, csillagok, nagy ég te !

Ti holtak lenn a sírban, piramisok Csendes lakói: porló múmiák! . . .

Csak csend . .. csak csend. Nincs semmi válasz Hallgat a holt. A csillagok lobognak, fuj Tört ág recseg ... de hallga . haliga! Távolról mintha szó hallatszanék.

A légen által rengve-ringva Csengő harangszó ujjongó danája Száll, száll és mintha tisztán érthetően Kiáltaná: „Üdv a világnak I Megszületett Krisztus urunk I“ igen, igen sugár hatott az éjbe —

Kicsit

Cserháti levelek.

Mióta innen Cserhátiából megirtam az első levelet, szomorúan kell konstatálnom, hogy azóta nagyot változott az idő. Csakhogy az a bökkenő, hogy az idővel jó magam is változtam. ÍJogy miért is változtam az idővel s miért nem anélkül, oka — falusias fölfogásom szerint — abban rejlik, hogy az ember nem egyéb, mint idő és térbéli mennyiség, kit a hatalmasok szeszélye majd -fi-, majd — jellel látva el, értékét csodálatosan növeli, avagy kisebbíti. így lehet az embernek, mint időbeli mennyiségnek, változni az idővel, s ez a furcsa eset nekem is a nyakamba szakadt. Csakhogy a dologban az a boszantó, hogy az én sorsom itt is azt a fotográfiát mutatja, a melyen a szellem arisztokracziáinak homlokán égbetörő múzsa-csók ragyog, hanem azért van módjuk a koplalásban s a vastag bornirtság csak „les miserables“ czimmel fitymálja őket. Igaz ugyan s még ez az egy vigasztal, hogy reám nem igen illik ez a sötét jelző, de hát akkor sem rólam szól az ének, ha nagy szellemekről van szó!

Hanem hát azért az ilyen magamfajta kis szellemeknek' is vannak apró cseprő bajaik, mert ők se I csaphatván el maguktól az időt, azzal együtt vál- I tozniok -kell. így a mily módon elzenghettem ovál I a r c z o m r ó 1, hogy d e k r e s z c z i t, fogy, hasonlókép mondhatom tározómról is, hogy : érvágás folytán beállott nagy vérvesztés következtében vérszegénységben szenved s rajta már a teljes végkimerülés szimptomái is jelentkeznek.

Hej! országra szóló baj ez, mert igaz ugyan — s ezt dicsekedve vallom — hogy terített asztalnál nincsen kíméletlenebb ostorozója a pénzhajhászásnak, mint úri magam, de mikor beáll a hernyóvedlés ideje s a kényelmes burok (értsd: mikádó kabát) ippeg úgy lehámlik az ember fiáról, valamintég megfakult vakolat a falról, már csak erre minden jóvérbéli magyart elönt a keserűség. Pedig hát nálam lapos zseb fölött elnyűtt kabát kesereg, itt akar hagyni most, mikor szenvedélyesen ölelem magamhoz, mikor csupa részvétből mindig magammal hordozom, ne hogy megunja magát a sötét magány unalmas óráiban De „ő“ nagyon s z e k a n t! Hangosan protestál e nem közönséges udvariasság ellen ; minden repedése, lyuka egy-egy hatalmas szájjá válik, melyen a kétségbeejtő megsemmisülés zokogó elégiáját sivitja fülembe a barátságos téli szél. S midőn Boreasz urfi (vagy tán öreg urnák is beillenék V) szeretetne méltó bacsóival gyenge oldalbordáimat simogatja, a klasz- szikus és romantikus iskola minden költőjét sorba veszem, de helyzetemet csak eme gyöngysorok tudják igazán rajzolni.

„Fütyül a szél. az idő már télre jár ;

Szegény kabát réges-rég’ foltjára vár 1“

Hej, ha én most költő lehetnék csak egy pillanatra is a Kotschild erszényével, de sokat is költenék ! Tudom, megemlegetné még a kabátom is !

— De uram, hol marad a közügy, hol az eth nografia — dörgüd rettenetes szigorral a saját hajúiról