Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-26 / 52. szám

Váczra és most az irgalmas-rendiek kórházában ápol- tatik s remélhetőleg kiépül. — A ,,Kassai Szemle“ f. hó 19-iki számá­ban azon hirt közli hogy Schuster Konstantin uj püspökünk Kassáról a jövő hó első napjaiban tá­vozik el, miután Váczon a beigtatás január közepén lesz. Kassán az elutazáshoz előkészületek és csoma­golások már nagyban folynak. == Gondatlanság: által okozott halál. Kis-Szent-Miklóson — mint értesülünk — pénteken f. hó 18-án egy Jakab Samu nevű jómódú gazda­ember az udvaron éppen favágással foglalkozott, | miközben íelesege is oda jött. — Jakab a felvágott fát egy rakásba hányta és ezen murikába belemerülve mév fel sem vetette szemeit s entmk következtében egy darab fát oly szerencsétlenül dobott, hogy azzal feleségét találta halántékon. A nő az ütésre feljaj- dulva e szavakkal : „ember de nagyon megvágtál“ bevánszorgott a szobába és lefeküdt az ágyba, melyből többé fel sem kelt, mert még mielőtt orvosi segély érkezett volna kiadta lelkét. Az esetről a községi elöljáróság rögtön jelentést tett a helybeli kir. járásbírósághoz, mely az ügyben a hivatalos el­járást rögtön folyamatba tette. — A gondatlan férj most a helybeli járásbíróság börtönében kesereg és az előnyomozás befejezése után a pestvidéki kir. törvényszékhez fog átszállittatni. == Esküvő. Gross Ármin helybeli fiatal ke­reskedő január hó 5-én tartja Verbón (Pozsony me­gye) esküvőjét W ertheimer Czeczilia kisasszony­nyal. — Panasz. Vác/, város ellen. A lefolyt héten a fővárosi lapok azon hirt kolportáltak, mi­szerint Nógrád megye alispánja panaszt tett Pest­megye alispánjánál Vácz város hatósága ellen, hogy a ragályos betegségek széthurczolásának megakadá­lyozását czélzó törvényes intézkedéseket elmulasztotta amennyiben már 4—5 esetben váczi himlős betege­ket a helyett, hogy a városi kórházba szállították volna, haza küldték nógrádi községekbe szüleikhez. Legutóbb is egy szatócs cselédje himlőben lebeteged­vén ezt taligán előbb Nőtincsre, onnan pedig Puszta- Szántón lakó szüleihez szállították. — Ezen téves hirt nem kisérjük bővebb komentárral, mert az e tárgyban nyert hiteles informácziók állapján állít­hatjuk, hogy a hatóság tudtával ragályozott bete­gek nem szállitattak ki városunkból és ha előfor­dultak is ily esetek, azok csak magán utón és a ha­tóság tudtán kívül történhettek. = Betörés és lopás. Az országos vásárok árnyoldalát rendszerint érzi nehány egyén, mert alig múlik el ily alkalom lopás, vagy betörés nélkül. — De hogy a betörés két egymásután következő vásá­ron egy és ugyanazon a helyen és még hozzá a városház épületben ismétlődjék az -igazán megbot­ránkoztató. —Pedig a dolog megtörtént. Ugyanis Kósner Adolfnak a városház épületének Nagyhid utczai részén levő zsibárus boltja, melyet a leg­utóbbi vásár alkalmával hallatlan vakmerőséggel feltörtek, vasárnap éjjel ismét ezen sorsra jutott, csakhogy most a tolvajok nem hagyták nyitva a feltört boltot, hanem miután jól ellátták magukat ruhanemüekkel, elég illedelmesek voltak azt ismét be is zárni. — Biz ez kissé gyanús betörés! = A pestmegjeí hitelszövetkezet már megkezdte működését. Vezérigazgatójává ifj. Hajós József választatott meg. Az igazgatóság kebeléből végrehajtóbizottság szerveztetett, melynek tagjai : gróf Károlyi Sándor, gróf Szapáry István, Föklváry Mihály és György Endre. E bizottság a szövetkeze­tek és az intézettel üzleti • viszonyban álló pénzinté­zetek közti viszonyt fogja rendezni és egyáltalán vezetni az intézet ügyeit. A végrehajtó bizottság január elsejétől fogva minden szombaton délután fog rendes ülést tartani az intézet hivatalos helyi­ségében, a megyeház kis üléstermében. Megalakult a sápitozó Cserháti ,ur* fülébe kérlelhetetlen szenten- cziádat ? — Miile pardonnez! A nélkülözés, óh a keser­ves nélkülözés ! Most látom, hogy az embernek még ellensége is használhat. Hisz nekem is ez a Nélkü­lözés asszonyság adja kezembe a fonalat, melynek segélyével kibontakozva panaszaim khaoszából, ret­tentően érdekes eseményekről Írjak. Ez vezet vissza a keresztnapi vásárba, mikor még nem kellett téli kabát s a hol nem szűkölködtek illatos czigány- pecsenye nélkül. (Nélhül-e, vagy nekül van jól mondva, azt hiszem ennek meghatározására sokszor leghiva- tottabb akadémikus a korgó gyomor !) Tehát a népélet kellő közepébe markolok, midőn a mi hires vásárunkról kezdek írni. Tudván tudom, hogy nincs állandóság (kivéve az államadósságot!) e czudar világon : vagyis az egyszeri kántor ékes rig­musa szerint: „Hippokrates és Ploténus Torrá lészen, mint a Vénus ! Minden füst, pára a kereg ég alatt, még a czigánypeesenye is. Hejh csakhogy annak még a füstje, illetőleg a szaga is többet ér egy csomó eszt.hetikánál és versnél, mert képes fölkelteni ben­sőnkben a fenséges érzetét ! Tapasztaltam, hogy nemcsak én viseltetem meleg szimpatniávai iránta, hanem a város lakosságának impozáns zöme is. Oh, hadd mártsam hát pennámat sistergő zsirodba drága pecsenye, hadd Írjak felőled eszményi szépség 1 Szép őszi délután volt, de meleg. Meleg kivált azoknak, kik a fent dicsért piruló pecsenye bográcsát ■ nyaldosó lángok körül ólálkodtak. Volt ott nagy és felügyelő bizottság is, melynek elnökévé gróf Teleky ! József választatott meg. — A szél metszett állam jegyek. A pénz- j ügyminiszter a következőket teszi közzé: Tapasztal­tatok, hogy oly államjegyek fordulnak elő forga- | lomban, melyek egyes részek kimetszése után ra- j gasztattak ismét Össze s a kimetszett részek újabb 1 államjegyek összeállítására használtatnak. Ezen kö- \ ríilmény oly hozzáadással hozatik a közönség tudo- j mására, hogy a kiraetszések által megcsonkított állam­jegyek elfogadásától óvakodjék. Kelt Bpesten, 1886. deczember 12 én. A m. kir. pénzügyminisztériumtól. == Tanfolyam a locomohil és cséplőgé­pek kezdői számára a budapesti állami közép- ipartanodánál. (Budapest, VIII. kér. Fh. íáámlor-tér 4. sz.) E tanfolyamon, mely a jövő 1887-ik évi január hó 3-ik napján fog megnyittatni s márczius hó vegéig tart, a locomobil és a külön­féle csépj"«?é ek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul elvetetnek a 18 ik életévöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok, ezek segédei s a külön­böző gépgyárak munkásai, okleveles gazdák, vala­mint oly gazdák is, a kik a természettani tudomá­nyokból annyi ismerettel bírnak, hogy a tanfolyamot kellő sikerrel hallgathatják; végre géptulajdonosok. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kívántatik és az, hogy Írni, olvasni tudjanak. A beiratások az intézet helyiségében f. évi deczember hó 20 ik napján kez­dődnek s 1887. évi január hó 3-ik napjáig tartanak; vidékiek a beiaratásra levélben is jelentkezhetnek. = Beteg hivatalnokok szabadságolása. Pestmegye közönsége a folyó évi XXI. t.-cz. alapján szabályrendeletet készített azon esetben követendő eljárási módozatokról, ha a tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyszet tagjai betegség, vagy szellemi fo­gyatkozás következtében egy évig terjedő szabadság- idő után sem nyernék vissza munkaképességüket. Azonban a belügyminiszter a tervezetet, mivel az a törvény szellemének, illetve a közszolgálat érdekének s a méltányossági tekinteteknek kellően uem felel meg, nem hagyta helyben s válaszában részletesen kifejti azokat az irányelveket, melyek ily szabály- rendeletnek alapját képezik. E szerint az illető tiszt­viselők a megye fő, illetve járásorvos által megerő­sített bizonyítványra három havonkint megújítandó s egy évig terjedhető ssabadságot kaphatnak, mely idő alatt rendes fizetésükhöz és lakpénzükhöz igényük nem szűnik meg, sőt általányaikat is megtarthatják de ebből a megfelelő szükségleteket fedezni tartoz­nak. Ha az illető egy év után sem nyerné vissza munkaképességét, állásától felmentendő, illetményei beszüntetendők s nyugdijba lép melynél az egy évi szabadságidő is beszámittatik. = Iparosok uyugdijaxása. A fővárosban székelő „orsz. iparegyesület“ ipartestületi szakosztálya a múlt héten „az iparosok országos segély- és nyug- dijszövetségének“ alapelveit vitatta meg. E tekintet­ben egy első rendű hazai biztositó társulat igen előnyös ajánlatot tett, mely úgy az életbiztosítás, mint a baleset ellen való nyugdijbiztositás kér­désében kedvező kilátásokat hajlandó nyújtani a hazai ipartestületek által alkotandó országos nyug dij-szövetkezet fentartásához. Ezen ajánlat az érte­kezleten megvittatván, köztetszéssel fogadtatott s a szakosztály egyhangúlag elhatározta ez ügyet az összes hazai ipartestületeknek melegen ajánlani. Re­méljük, hogy e fontos és messze kiható eszme pár­tolására a helybeli ipartestület készséggel hajlandó lesz. = A pestmegyei hitelszövetkezet ala­kuló közgyűlése folyó hó 19-én ment végbe. Az elnöki széket Károlyi Sándor gróf foglalta el. Az elnök jelenti, hogy az alakuló gyűlést a végrehajtó bizottság határozatából hívta össze, ki­jelenti, hogy a közgyűlés határozatra képes. Az elnök ezután lemondva tisztéről, kéri a közgyűlést, hogy választana ülés-elnököt, mire egyhangúlag díszes közönség. Fiatalja, örege, pisze, szeplős és ragyás keverve a vénusi szépséggel. Nagyon meg­tetszett egy hangos szavú öreg, a ki vénségére ugyancsak kurizált a véknyas üvegben szégyenkező Boriskának. Hogy van kéé bátya? kérdem az atyust. A régi jó Gvadányival felelt ekképen ; „Megaggott testem tűrhető egészségben vagyon és lelkem is még abban kvártélyozik, nintsen is panasza ellenem, mert gyakran borotskával megöntözvén ötét, nem hagyom elhervadni.“ — Nemes életfilozófia, mondhatom. — Repült az idő. A pisla hold már belekandikált az esti sötétségbe, midőn hazafelé tartva, írtamban földre terült s jól bepityókolt atyafiakban volt szerencsém bukdácsolhatni. Dallamos horkolásuk pompás fagot- ként hangzott ki a néma éjbe. — Hej Ligeti, Ligeti! de nem tudod, hol rejlik a te dicsőséged forrása! Jönnél csak ide, festhetnél az atyafiakról olyan csendélet képet, minőt a képzőművészet palotája még soha sem látott . . . Ebből azonban senki se gondolja azt, hogy mi a műveltség magasabb fokú jelenségei iránt nem bírunk érzékkel. Ellenkezőleg! Igen gyakran jutunk szerencséhez, hogy konyöradományokat gyüjtsiink a művészet koldúsai részére, csakhogy mihamarább megszabadulhassunk oly kitűnő szinésztrupptól, mely­nek minden tagja nagy művész s csak azért lett teremtve, hogy Hamletet és Othellót személyesítse, avagy — a mihez inkább ért — a körmeit piszkálja. Mennyire kedvel bennünket Thália, mutatja az, hogy minden kimustrált művészt, ki halhatatlan pályáját a kaptafánál kezdette, a mi nyakunkra sóz. A minap is (épen barátaim voltak nálam) emelt fővel csörtet be hozzám egyik előkelő szinésztársaság szinlap- hordója s hogy a sok hazugságot, melyet izlelitőiil előre bocsátott, a társaság jelességét illetőleg még nyomaté­Földváry Mihály alispánt választották meg. A közgyűlés köszönetét szavazva Károlyi Sándor gróf­nak, mint akinek buzgó támogatása mellett jöt létre a szövetkezet, elfogadta az alapszabály-tervezetet s a szövetkezetét megalakultnak mondotta ki. Követ­kezett az igazgatóság és felügyelő bizottság meg­választása s ez a következő eredménynyel ment végbe ; igazgatósági elnökké lett Károlyi Sándor gr., igazgatósági tagokká : Beniczky Gábor, Gullner Gyula, György Endre, ifj. Hajós József, Karsay Al­bert, Krausz Lajos, Szapáry István gr., Tahy La­jos, Tisza Lajos gr. A felügyelő bizottság a követ­kező tagokból alakíttatott meg: Farkas Elek, Ko- vácsy Gyála, Gyomrőy Aurél, Lőwy Mór, Teleki József gr. Az igazgatóság testületbe az alapszabály szerint a megye közönsége által 3 s a községi hitel- szövetkezetek által I tag lesz választandó. Végül miután a végrehajtó bizottságot a felelősség alól fölmentették, a szövetkezet ügyei vitelét az igazga­tóság és felügyelő bizottságra ruházták át s ezzel az ülés véget ért. Mint érdekes adatot fölemlítjük ezúttal, hogy a szövetkezet iránt megyeszerte nagy az érdeklődés, ennek tanúbizonysága az is, hogy a pilisi alsó járásban Bódisz László szolgabiró egymaga 14,000 frtnyi aláírást gyűjtött, nagyobbára a köznép körében. — A muzeii m-cgylet részére Köves Gyula városi kertész ajándékozott egy őskori bögrét és egy Lipót-féle ezüst polturát 1697-ből, mely tárgya­kat a városi faiskola kertben találtak. = A csángó-magyar egyesületbe Vácz város közönsége 50 írttal alapitó tagnak belépett.----- A váczi iclsöjárási szolgabiróság tisztikara által rendezett bál tiszta jövedelmének egy részéből a karácsonyi ünnepekre 151 járási szegény egyént részesült fejenkint 10 kgrm liszt, 1 — 1 kgrm rizs, sárga kása és só, végre — a/g kgrm szalonnával való segélyben. Jövő farsangi és húsvéti ünnepek alkalmával pedig a fenmaradt összegen fog részükre élelmi szer vásároltatni és kiosztatni. A most kiosztott segélynek értéke, illetve ára 250 írt. = A népfelkelésről szóló törvény részben való végrehajtása végett a honvédelmi miniszter el­rendelte, hogy az 1868-ban született, tehát most 19 éves ifjak, a kik 1887-re az első osztálybeli nép­felkelés első korosztályát képezik, azonnal összeiras- sanak. E végből tartoznak az anyakönyvvezető lel­készek az 1868-ban született férfinembeli egyénektől az anyakönyvi kivonatokat ezúttal kivételen jövő évi január 15-ig oz illető községi elöljáróságnak átadni. Az elöljáróságok kötelesek ezen összeírást két példányban elkészíteni és az egyik példányt az illetékes honvédzászlóalj parancsnoksághoz ezúttal kivételesen jövő évi február 28-áig megküldeni. Tehát ne ijedjünk meg, mert még csak az összeírás­ról van szó, mely azon czélból rendeltetik el, hogy az első sorban kötelezett népfelkelők lajstroma kel­lőleg nyilván tartathassák. — »Egy jó liáziszer. Bizonyára mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy a meghűlés követ­kezményeként fellépő hurut, nátha, izületi fájdalmak, köhögés s több efféle rendszerint kevésbe vétetnek s hogy csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a baj ko­molyabb természetűvé válik. — Mennyire másképen áll a dolog az oly családoknál, kik a „Pain-Ex- p e 1 1 e r“ név alatt ismert háziszert készletben tart­ják. Ha a fájdalmas részek e kitűnő szerrel bedör- zsöltetnek jótékony izzadás áll be és a bajnak ideje korán eleje vétetik. Ezen czim meglepő hatásánál fogva lett a „P a i n-E x p e 1 1 e r annyira kedvelt háziszer, melyet mi is ajánlhatónak tartunk. Amint értesülünk a házi szer 40 kros üvegekben is kapható mi mindenesetre igen olcsó. Főraktár Török József gyógyszertárában Bpesten. = A Popp-fcle Auatlierin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok ál­tal, köztük a boldogult Opolczer tanár áltil is. kosabbá tegye, kezünkbe nyomja a szinlapot. Mint a féle művészetpártolók mi is két kézzel kaptunk a a sokat sejtető lap után. Szemeink csak úgy nyel- desték a betűket, annyira iparkodtunk az olvasással. De bizony házi gazda létemre jó képet kellett eről­tetnem a czifraságokkal megtömött laphoz s ha a füllentés művészete soha világéletemben nem is volt kenyerem, egyszer mégis hozzá folyamodtam, midőn Ígértem, hogy az előadáson ott leszünk. Emberbaráti kötelességem az érdekes szinlap tartalmát ide je­gyezni, nehogy valamelyik olvasóm oldalát kifúrja s kíváncsiság. Előre is ki kell jelentenem. hogy a népszínház egyik volt elsőrendű (hulló) csil­laga szavalta eme prológot: Ráchel siralma, hős­költemény Aranytól. Csak ebből ismertem meg a költ. művek helyes definiczióját. Következett: keringő Dunáritól! (mit szólna ehhez Ivano- vics, a szerző?) Nro. 3. „A furfangos csizmadia, egyveleg Hagyma Péter rém színmű Írótól. 8 végül eredeti couplettek egyenesen Saphir- t ó 1. Megvallom, ennyi bolondgomba elijesztett a művészet felkarolásától. Másnap hallom, hogy az első klaszszisú csillag sötét színpadon egyedül ragyogott; fényével elvarázsolt onnan min­den jó érzékű színházlátogatót. — Oh modortalan emberiség, mely nem ismered a művészet titkait! Szól pedig ez a lesújtó szentenczia neked is-----­Cserháti.

Next

/
Thumbnails
Contents