Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-03 / 40. szám
az előirányzott kiadás majdnem 6000 frt csök- kéné|t i tüntet föl, mi a fedezetlen hiányban 78 kr. apadást mutat a múlt évi előirányzathoz képest. A helyzet tehát egyáltalában javuknak mondható, s ha hozzá veszszük azt, hogy az összes bérletek ez évben lejárnak s remélhetőleg mind magasabb árért fognak bérbeadatni, esetleg egy némelyik a házi kezelés folytan fényesebb bevételt eredményezend, bátran állíthatjuk, hogy jövő évre közpénztári állapotaink annyira javulni fognak, hogy több rendbeli hasznos beruházásokat tehetünk, a mit városi vagyonunk egy része már nagyon is igényel. Adja Isten, hogy javult pénzügyi viszonyaink közt városi hatóságunk mindig a megkezdettjó utón haladva a takarékosság elvét tartsa szem előtt, s városunk jólétén munkáldodjék? Közegészségtan a népiskolákban. Ha valamely nemzetnek életképessége annak műveltségi fokától van feltételezve : úgy nem lehet csodálkoznunk az óriási áldozatokon, melyeket manapság a közművelődés ügyének europaszerte hoznak. — A szülők keresményük, sokszor vagyonuk nagy részét áldozzák gyermekeik iskoláztatására, a társadalom és az állam pedig millióikkal járulnak a nép neveléséhez. Nálunk a tudományok mezeje csak két évtizeddel ezelőtt is parlagon hevert és ma már a taníttatás, oly terjedelmet, nyert, hogy túlhaladja a társadalom kívánalmait. De sajnos a társadalom csak egyoldalulag halad. Halad a szellemi téren, de tesped testileg. Mi a szellem egészséges test nélkül ? Ahol a test beteg, ott a szellem sem végezhet számbave- hető munkát. Mens sana in corpore sano. Pedig egy nemzet jövője annak műveltségi fokán kivül, még népének edzettségétől is függ. Már Mózes törvényei kötelezték az embert egészsége ápolására; a régi görögök pedig tudjuk szigorú fegyelem mellett nevelték az ifjúságot; elég ha e részben a spártaiak drakonikus nevelési módszerére rámutatunk. Mig nálunk a szellemet túl is terhelik táplálékkal, addig a testtől életképességének legszükségesebbjeit is megvonják. De a tanuló ifjúság meg is sínyli későbbi éveiben egészsége fejlesztésének ilyetén elhanyagolását, sőt számosán áldozatul is esnek az iskolai életnek. Ily rendszer mellett lehet-e testben és lélekben egyaránt erős nemzedéket nevelni? — Mindaddig mig tanrendszerünk oda nem fejlődik, hogy az ifjúságot arra is megtanítják az iskolákban, mikép rezerválhassa egészséget csak meddő munkát végzünk, mert ily rendszer mellett mindig fog hiányozni a talaj, melyen az elhintett magvak gyümölcsei meg is érhessenek. Azon újítások között, melyek a tanügy terén a jelen évtizedben behozattak bizonyára alig találkozik egy is a közvélemény nagyobb helyeslésével , mint az egészségtannak az iskolákban való életbeléptetése. Az egészségügy iránt ébredni kezdő érdekeltségről mindig mint az emberiség jövőjére és javára irányuló jelenségről lehet szólani, mely minden művelt államban s igy nálunk is nyilvánul. És méltán. Mert ma már mindenki meg van arról győződve, hogy az embernek, épp úgy, mint minden más szerves lénynek élete bizonyos szükséglethez van kötve ; hogy e létszükségletek befolyásában kell keresnünk úgy az egészségben maradásnak, mint a betegségeknek feltételeit is és hogy a betegségeket nem tekinthetjük egyebeknek mint természeti szükségleteink hiányos kielégítése következéseinek. Az egészségtan tanításának tehát feladata, hogy eme létszükségletek, mint a természet örök törvényei kielégítésének módjaival a tanuló ifjúságot megismertesse. Jól mondja ide vonatkozólag dr. Bock: „ha az anyák oly módon ápolnák gyermekeiket, a mint azt az élettani szabályok követelik, az esetben sok embernek egészsége nem volna már születéstől kezdve sokszor csupán a szülők gyöngesége által aláásva; ha a tanítók eléggé ismernék az emberi test alkotását s szerveinek működését: akkor a szellemet, melyet képezni, fejleszteni s tökéletesíteni feladatuk, m-m választanák el a testtől s a test iránti kötelességek elhanyagolása által nem zárnák el az utat az ember szellemi képességének oly mérvű kifejlődése elől, a mily mérvű kifejlődésre ez a természettől képesítve van; s ha az emberek általában ismernék a természet azon törvényeit, a melyeknek a test egészséges és beteges állapotában egyaránt alá van vetve, az esetben a természetellenes életmód által nem tennék tönkre egészségüket s előforduló betegségi esetekben nem igyekeznének azt természetellenes utakon helyreállítani.“ E szavak sokat jelentők és ezek fontosságáról a halálozási statisztika elég sajnosán győz meg mindnyájunkat. Az uj szülötteknek fele rendesen 'elvész a különféle betegségekben. Miért? Mert az anyák nem ismerik az egészségtan törvényeit. A tüdőbajok fájdalom manapság járványok módjára pusztítanak. Budapesten például tüdővészben elhal: 5—10 évig 9 százalék ; 10—15 évig 26 százalék ; 15—20 évig 50 százalék; 20—30 évig 55 százalék. És hogy a társadalom idő előtt annyi tagját vesziti el ennek egyedüli oka a hibás életmód és az egészség elhanyagolása. Már pedig nekünk, mint kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsaládjai közepette, kétszeresen kell igyekeznünk az emberanyag megtartására és fejlesztésére, mert ezen alapszik politikai és nem kevésbbé nemzetgazdasági jövőnk. E czél lebegett előttem — Írja Trefort a közegészségtan tanításának behozatala tárgyában intézett leiratában — a mikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s intézeteket létesítettem ; ez volt czélom, amikor az egészségtannak megfelelő szellemben való oktatását a tanítóképzőkben, jogakadémiákon és középtanodákban életbe léptettem. Hogy a népiskolákban is mennyire kívánatos az egészségtannak tanítása azt bővebben fejtegetni szinte fölösleges. Mellőzve azt, hogy az elemi iskolákban vettetik meg azon bázis, melyre a tanulók későbbi tanulmányok egész tömkelegét alapítják, mennyivel inkább is szükséges, hogy a fejletlen csemeték életműködését is helyes útra tereljük és életképességüket biztosítsuk. Mert végre is, bármennyire harapódzott is el a tanittatási vágy, még is nagy azon gyermekek száma, kik a felsőbb tanodákba nem léphetvén, igy az egészségtani ismeretektől teljesen elesnek. A népiskolákban a gyermekeket még viasz módjára lehet idomitani; tehát itt csepegtessük be a fogékony gyermekek sziveibe az egészségtani szabályokat ; itt kell már megtanulniuk az élet abc-jét. Örömmel vesszük tehát tudomásul azon körülményt, hogy az egészségtan tanítását városunk összes róm. katolikus iskoláiban és az izr. status-quo elemi népiskolában már jelen tanévben rendszeresítik. Meg vagyunk győződve, hogy a tanitók fáradozását méltó siker fogja koronázni és hogy működésüket a társadalom mindenesetre elismeréssel fogadja. V. J. Városi közgyűlés. Városi képviselőtestületünk múlt vasárnap (szept. 26.) ismét közgyűlését tartott. Jellemzi ezen közgyűlést azt, hogy nagyon higgadtan folyt le és sine ira et studio tárgyalta a napirendre kitűzött tárgyakat. Elismerést érdemel. Elnök a közgyűlést megnyitván : megválasztattak a választás alá nem eső képviselőknek 1887-ik évre érvényes névjegyzékének s kiigazítására kiküldött bizottsági tagok: Olgyay János, Witt Manó és Huber József képviselők személyében. Kiküldetett továbbá a választás alá eső s a jövő évben kilépő városi képviselő választók névjegyzékének összeállítására egy négy tagú választmány. Azonkívül a névjegyzék elleni felszólamlások elbírálására alakulandó négy tagú igazoló választmányba a városi képviselőtestület részéről beválasztattak : igazoló választmányi tagokul Dr. Csányi János és Ileittei István képviselők. Az 1885-ik évi gyámpénztári számadások beterjesztését sürgető belügyminiszteri rendelet, miután ezen számadások közgyűlési elbírás alá bemutattat- tak — tudomásul vétetett, s az ügy állásáról a megye hatóságához jelentés tétetni határoztatott. A megye által küldött több rendbeli — az uj közigazgatási törvények alapján szerkesztett szabály, rendeletek kihirdettettek. A vám- és helypénzszedés és több a folyó év végével lejárandó bérletek bérbeadása tekintetéből határnapul f. évi okt. hó 18 és következő napjai tűzettek ki a városház tanácstermében. A felvárosi úrbéri korcsma bérletre, és nemkülönben a városház alatti 6 és 11 számú boltok bérletére vonatkozó árverési eredmények jóváhagyattak; megsemmisittetett azonban a városházi 9 és 10. szá mú boltokra vonatkozó bérbeadás — s a városi tanács újabb bérbeadás megkisértésére utasittatott. Az utczai éjjeli világítás bérbevétele és lámpák szaporítása iránt Pertzián Gr. által tett ajánlat véleményezés végett kiadatott a pénzügyi bizottságnak. A Lienert-féle ]/3-ad ház résznek 1800 forintért leendő eladása, — közbevetett ajánlat folytán, — elhatároztatott. Ezen határozat ellen azonban Ud- vardy Mihály képviselő — felebbezését jelentett be, í a mi csak arra látszik alkalmasnak, hogy ezen ház ügye még továbbra is tisztázatlanul maradjon. A gabnamázsálás kötelezettségének bérbeadására vonatkozó árverési eredmény, mely szerint ezen kötelezettséget az eddigi feltételek mellett újólag is Bezdek János vállalta magára: helyben hagyatott; hasonló helyben hagyást nyert a városház előtti nagy bor pincze bérbeadása is. Végre Bény község tüzkárosultjai részére megszavazott a közgyűlés 10 forintot s miután ezzelj napi muukáját befejezte — szét ment. Városi és vidéki hírek. = Ailővégreliajtás beszüntetése. Lapunk múlt számában említettük, hogy a szőllődézsmavált- ság behajtásának beszüntetése végett egy küldöttség járt az alispánnál; ma már örvendetes eredménykép tudathatjuk olvasóinkkal, hogy Szentkirályi Albert kerületünk országgyűlési képviselőnk közben-, járásának sikerült a minisztériumban kieszközölni, hogy a szőllődézsmaváltság tartozások behajtása ad-: b dig mig az ügy teljesen rendbe hozatik beszünteti tetik. = CtyAszliii*. Özv. Prokop Ferenczné szül. Germányi Czeczilia f. évi szeptember hó 29-én örök- létre szenderült. A család a következő gyászjelentést adta ki és küldte be hozzánk : Haidfeld Gyuláné szül. Prokop Ida mint leánya, Haidfeld Gyula mint veje, Prokop Károly mint sógora, Prokop Károlyné szül. Czékus Julianna mint sógorné s számos rokonai nevében szomorodott szívvel jelentik a felejthetlen jó édes anyának, anyósnak, sógornénak és jó rokonnak özv. Prokop Perenczné szül. Germányi Czecziliának 1886. évi szeptember hó 29-én, délután 1 órakor, életének 55-ik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ajtatos felvétele után történt gyászos el-; '9 huny tát. A boldogult földi maradványai október hó 1-én, délután 4 órakor fognak az alsóvárosi sirkertbe ■ örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig október hó 2 án reggeli 10 órakor a falu első harangozója. Cservenka ez ellenében a saját költségére kérte a haranglábat újakkal kicseréltetni. Ez ellen az indítvány ellen is volt ellenvetés. Uj tornyot építhet uj haranglábakkal, de a régi csak maradjon úgy meg, a hogy van. Cservenkát leszavazták. Ettől kezdve soha sem ment el többet a faluházába, hanem otthon maradt és unatkozott. Hanem az unatkozást is végre borzasztóan megunta. Sokszor sóvár tekintettel nézte, amint a vadászatra menő jegyző fütyürészve haladt el ablaka alatt, vállán a puskával. Jó unalomkergető lehet a vadászat gondolta magában s fölkereste a jegyzőt, kinek társául csapott fel. Másnap megvásárolta a kisbiró özvegyétől az árván maradt egycsövű puskát, a boltban puskaport vásárolt és harmadnap hajnalban már azzal kopogtatta a jegyző ablakát, hogy „gyerünk.“ A jegyző vörös szőrű kopója csaholva futott végig a falun, ki a mező felé. Cservenka rövid kötélen húzta maga után a saját Bodriját. Próba képen el-el eresztette a kötelet, de ilyenkor aztán mindig egy darab kenyérhajat kapott a Bodri, csakhogy hátra ne nézzen. Végre odaértek a kukoriczás elé. A jegyző ku tyája már hajtott. Cservenka beleszórja a lőport a csőbe, de nincs a mivel a fojtást legyömöszölje. Egy közeli fűzfához ment és vesszőt vágott. A Bodri családi jelenetet sejtett, miért is vonítás közt olyan sebesen vágtatott hazafelé, hogy a szegényt a leghősiesebb nyúl sem érhette volna utói. A „Hektor“ vakkanása mind közelebb közelebb ért. A jegyző beállította Cservenkát a kukoricza egyik barázdájába, figyelmeztetvén őt, hogy mihelyt a nyúl orrát látja, lőjjön. Cservenka fegyvere nagyot dördül; reá fülhasitó vonitás támad, aztán mély csend áll be. Mind a két vadász a helyszínére rohan. Cservenka fölkapja a földről az elejtett vadat s örömujjongva kiabál : „meg van, meg van, nem is nyúl, hanem róka.“ És Cservenkát a jegyző könnyes szemei sem tudták meggyőzni arról, hogy a kiszenvedett az állatok szolidabb fajához tartozott, mint a milyen a ravasz róka. Cservenka otthon a „rókát“ a gyepmesterrel megnyuzatta, bőrét kitömte, és első debuttejének emlékéül föl vitte a padlásra. A jegyző boszút esküdött. A bakterrel ellopatta a kitömött „rókabőrt“ és átcsalta magához a jámbor Bodrit, a melyet szépen belevarrt a megboldogult Hektor bőrébe. Aztán szappanból habot vert és a „Bodri orrát“ habbal jól be- pamacsolta. A kisbiró nemsokára végig dobolta az utczákat, hogy a faluban veszett kutya van. Ismertető jele : vörös szőrű, ide oda tántorog és a szája habzik. A kinek puskája van az résen legyen. A veszett állat a jegyző udvarán van elbújva. Cservenka megtöltötte a fegyverét. Majd megmutatja a falunak, hogy mit tud ő. A lakosság harczias része botokkal fölszerelve, a jegyző háza körül csoportosult. A jegyző kapuja hirtelen főipattant és megjelent az utczán a veszett állat. A szegény Bodri alig látott a boldogult Hektor szemnyilásán. Bizonytalan léptekkel támolygott a szomszéd ház felé. A nép szétfutott, de megjelent Cservenka úr alakja és puskája. Egy durranás és a szegény Bodri élettelenül terült el a porban. A gyepmester konstatálta a halált. De nini! Ez valami különös, mondja a gyepmester ravasz mosolylyal. hi z ezt a veszett kutyát én már egyszer megnyúztam, hisz ez az a róka a mit Cservenka úr egyszer már agyonlőtt. Szegény Hektor 1 A közönség körülveszi az állatot. A gyepmester' lefejti a felső bőrt s a nép legnagyobb hahotója közt előhúzza az áldozatul esett Bodrit. „Cservenka uram megint rókát lőtt“ — mondja a jegyző, — „csakhogy ennek a r ó k á n a b k ét bűre v a n.“ S az eset óta Cservenkát „két bőrű róka vadásznak“ csúfolják a községben. Fe .... Fővárosi levél. A sárguló levelek és az átfázott levegő kétségtelenné teszik az ősz behurczolkodását. A nap tányérja félrebillent s a. földre vetődő forró sugarak
