Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-25 / 30. szám
VIII. évfolyam. 30. szám. HELYI ÉS YID Vácz, július ÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Elüfi/.cUEi lira: évnegyedre ......................1 irt 50 kr. názhoz hordás vagy postai szétküldéssé . Egyys szám ara : 10 kr Kapható: DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) és MILLMANN GÉZÁNÁL (kis piacz.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora...................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Komoly szó városunk polgárságához. Kolerás világot élünk. A sajtó országszerte foglalkozik a kolerával. A napilapok hasábszámra közük a kolera terjedésére vonatkozó táviratokat, mintegy figyelmeztetni akarván az ország lakosságát ama borzasztó vészre, az emberi nem legártalmasabb ellenségének közelgésére. A kolera, sajnos, már elérte a magyar tengerpartot, tehát nagyon is közel van hozzánk és bennünket egészen készületlenül találna. Talajunk a lehető legpompásabban van praeparálva a kolera vi- rágozhatására. Tudom, hogy a „kolera“ szó hallatára nem egyikünk ijed meg. És méltán. Van-e előttünk borzasztóbb betegség, mint egy virulens kolerajárvány? Azok, kik a legutóbbi 1872/a-diki kolera járványt átélték a legalaposabban győződhettek meg ezen járvány borzasztó pusztításáról. Es népünk mindennek daczára nem akar szakítani, hagyományos indolencziájá- val. Talán a keletről való származásának egyik következménye az, hogy „Pató-Pái“ módjára egyik napról a másikra halogatja az eléje szabott kötelességek teljesítését. Hangsúlyozom, hogy egy kötelesség teljesítését mellőzzük akkor, ha ez főleg az ember legdrágább kincsére: az egészségre, vagy talán az életre is vonatko- zik. Hiábavaló a jajveszékelés, hiábavaló a kapkodás, ha egyszer a vész szava „iám proximus ardet Ucalegon“-t kiált elénk. Mert, — lapunk legutóbbi számában szakavatott toliból megjelent vezérczikkben jelez- tetett „hogy a járványok okát ne a csillagok járásában, vizáradásokban, a kutak mérgezésében és más báli té let és ábrándszülte okokban keressük. Ha hitelt adumé azon korszakot alkotó buvárlatoknak, melyek e téren a legutóbbi évtizedben történtek, úgy el kell ismernünk, hogy a ragályos betegségek alapoka mindig azon apró élősdiek, • melyeket szabad szemmel nem is láthatunk; ezek vagy a légzés, vagy táplálkozás utján jutnak az ember belsejébe és előidézik a betegségek legiszonyubbikát: a kolerát. Miután ezen apró élősdiek létfeltétele a tisztátlansághoz van kötve, oda kell hatnunk, hogy a köztisztaságot, az orvosi tudomány ezen legújabb vívmányát, teljesen érvényre emeljük. A tisztaság főkellékei pedig : jó levegő, tiszta viz és a talaj megfelelő kezelése, mely által a talajlég felszállásának elejét lehet venni. A levegő, viz és talaj nevezetes befolyást gyakorol az ember egészségére. Eddig ugyan a fósulyt, a viz és levegő befolyásának tulajdonították, s a talajt, a melyen élünk és mozgunk, alig részesítették figyelemben; pedig a modern egészségtan kimutatja, hogy igen is a talaj az, mely első sorban befolyást gyakorol az ember egészségére. Vagyis, a hol tisztátlan a talaj, ott rósz a levegő és rósz a viz. Ha tehát a levegő vagy viz valahol megromlik, a romlás oka nem a levegő és viz anyagának fölbomlásában, hanem magában a helyben keresendő. Oda kell tehát első sorban hatnunk, hogy azon hely, hol mozgunk és élünk ne legyen szennyes, más szóval, hogy a k ö z t i s z tas- s á g r a ügyeljiink.“ De a tisztaságot önmagunknak kell megteremtenünk és nem szabad mindenkor a hatóság szeszélye és gyámkodására bíznunk. A hatóságnak kötelessége ugyanis mindenesetre az e tekintetbeni szükséges intézkedéseket megtenni, de a hatóság legüdvösebb intézkedései is papírra tett mulasztások fognak maradni, ha a hatóságot eljárásában az egész polgárság nem fogja támogatni és e helyütt nem tartjuk feleslegesnek idézni a nagy méltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak a nép szellemi és anyagi javainak előmozdítását ezélzó 1886. évi 20018 szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett leiratának a következő pasz- szusait: „A hatóságoknak, valamennyi egyes buzgó embereknek minden törekvése hiú marad, ha az összes népesség és különösen az értelmesebb osztályok társadalmi úton nem támogatják a köz- igazgatás munkálkodását. A tapasztalás Angliában az amerikai Egyesült-Államokban, Németországban tanúsítja: hogy a közegészségügy a műveltség kérdése ; az a társadalom felvilágosodásával párhuzamosan javul. Ismeretes, hogy közegészségügyünk állapota mennyire ki nem elégítő. Es nekünk kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsaládjai közepette, kétszeresen kell igyekeznünk az emberanyag megtartására és fejlesztésére, mert ezen alapszik politikai s nem ke- vésbbé gazdasági jövőnk. A legtöbb munka s a legfontosabb feladat e téren a társadalomra vár. Nálunk tehát inkább mint bárhol másutt sürgős nemzeti feladat a társadalomnak egészségügyi dolgokban felvilágosítása, hogy az saját egészségének oltalmazására értelemmel s a népesség közegészségügye iránt érzékkel birjon. Ez a czél lebegett előttem, amikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s intézeteket létesítettem : ez volt czélom, amikor az egészségtannak meg-felelő szellemben való oktatását a tanitó képzőkben s a jogakadémiákon életbe léptettem s a bölcsészeti karokon, valamint a mű egyetemen életbeléptetését előkészítettem. Megvagyok győződve, hogy az orvosok, akik az*egészség tudományban szakszerű kiművelést nyernek, hogy a lelkészek, akik a népesség egészségét veszélyeztető legfontosabb természeti erőket ismerik, a jogtudósok s a közigazgatási férfiak, akik a közigazgatás egészségügyi feladatait megértik, a tanárok, akik az iskolának s a nevelésnek befolyását az ifjúságra megismerik, a technikusok, akik a technikának szoros elvá- laszthatlan összmüködését az egészség tudomány- nyál megtanulják : mind nagy hasznára lehetnek a közegészség ügynek.“ íme, igy ir a miniszter! Ekként igazolja fenti feltevésünket. Tanuljunk járni a magunk lábán is. Igyekezzünk szellemi és anyagi jólétünket s ezeknek egyik létalapját, a köztisztaságot is saját magunknak megteremteni, fentar- tani, fejleszteni és ápolni. — így védgátokat, villámhárítót emeltünk a kolera ellen. Rajta a munkához, még nem késő ! Kövessük a lapunk múlt, vezérczikkében hangoztatott fertőtlenitést. Fertőztelenitsük tehát lakóházainkat és minden tisztátlan helyet. A fertőtlenítés azonban csak úgy lehet üdvös, ha azt általánosan eszközöljük. Mert mit használ, ha egyesek lelkiismeretesen járnak el a fertőtlenítés körül, ha mások egész kontágiumot táplálnak. A fertőtlenítésnek tehát általánosan kell végbe menni, csak úgy vezethet az a kellő eredményre. Tartsuk meg továbbá az étrendet; mert a nyári hőség és a sok éretlen gyümölcs nagyban előmozdítja az emésztő szervek zavarát. Ami fő a gyomornak legkisebb zavarát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kolerás időben épen a gyomor azon fontos szerv, melynek teljes épségben kell lennie, mert a gyomorsav van arra hivatva, hogy az esetleg bele került, és kolerát okozható apró élősdieket ártalmatlanná tegye. Legyünk még tekintettel a viznek kellő tisztaságára. A viznek idegen és piszkos alkatrészeitől való meofszabaditására szén és homok sziirlék o vannak használatban. Ha városunk polgársága mindezeket szorosan betartja, úgy a múlt hason- tárgyú vezérczikktink végszavai szerint bátran nézhet farkas szemet a kolerával mert „ha Isten mentsen — hazánkban felütné tanyáját, kevésbbé sarczolna meg bennünket és nem tarthatna a hullák ezrei fölött az előbbiekhez hasonló diadal utat,.“ Városi közgyűlés. Városi képviselőtestületünk múlt vasárnap (július 18.) közgyűlést tartott. Meglátszott rajta, hogy kutya meleg van s olyankor többet tud és szeret az ember beszélni, mint máskor. S az érdem e tekintetben különösen az öreg Lázár István (a gonoszka) képviselőt illeti, a kinek úgy megeredt a nyelve hogy bámulni Ehetett. Az is igaz, hogy miután puskapor feltalálónak nem született, szavai a nagy melegtől elolvadtak és hatástalanok maradtak, hogy főleg, miután mindenről beszélt, csak a tárgyhoz nem szólt s igy ártatlan mulatságával senkinek sem nem ártott sem nem használt ; legfelebb azt a tanulságot meríthették szavaiból sokan, hogy okosan hallgatni bölcsebb, mint magát üres beszédekkel nevetségessé tenni. — Interpelláczió is volt egy nehány, de ezek sem voltak képesek nagyobb port felverni, s igy elmondhatjuk hogy a közgyűlés lefolyása meglehetősen zajtalan volt. Egyébként a közgyűlés részletes lefolyását következőkben adjuk. Elnök polgármester a gyűlést megnyitván üdvözölte a szép számmal megjelent képviselőket. A megnyitott közgyűlés a polgármesternek a folyó év Il ik negyedére vonatkozó pénztár vizsgálati jelentését tudomásul vette. Hasonló sorsban részesítette a belügyminisztériumnak a gyárapénztár által 1867— 1884. év végéig szerkesztett mérlegek helybenhagyására vonatkozó leiratát. Stiry város tüzkárosult- jai részére 40 frt, a Sziget-Szent-Mártoniak részére 10 frt könyöradomány szavaztatott meg. A köz vágóhidat illetőleg azt határozta a közgyűlés, hogy ebben az ügyben máskor fog határozni, most csak egy bizottságot küldött ki, melynek feladata lesz e kérdésben véleményes előterjesztést tenni. A vásári sátor állítási ügyben özv. Bartos Istvánná ellen felhívási kereset határoztatott inditatni a végből, t. i. hogy miután nevezett sátorállitási jogainak érvényesítése végett a imegye s illetve szak- miniszter által perre utasitatott a kérdéses pert va- lahára megkezdje. A 9. 10. 11. számú bolt bérletek árverési eredményének meghiúsulását tudomásul vette a közgyűlés s utasította a tanácsot, hogy uj árverést kisértsen meg. Határozatba ment azonban, hogy ezen boltok pálinkamérésre ki nem adhatók és ki nem adatnak, továbbá hogy a városházi boltokban a pálinkamérés egy bérlőnek sem engedtetik meg s a mennyiben két ilyen bérlő pálinkamérést gyakorol, ha ezek ettől el nem állnak tanácsi felhívásra, a bolt bérletek ezeknek is felmondandók. Hason irányú intézkedések megtétele s illetve a pálinka mérések számának apasztása végett a püspöki uradalomhoz is megkeresés intéztetni határoztatott. A vácz-rádi átmeneti ut szakasz kiépítésének biztosítása helyben hagyatott. Bizottság küldetett ki, továbbá a gőzhajó állomáshoz vezető utczára vonatkozó költségvetés elkészítése és bemutatása végett s így remélhető, hogy végre valahara ezen ut is a közohajtásnak megfelelő karba fog helyeztetni. Zemanoyits József és társai helybeli iparosok
