Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

VIII. évfolyam. 30. szám. HELYI ÉS YID Vácz, július ÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Elüfi/.cUEi lira: évnegyedre ......................1 irt 50 kr. názhoz hordás vagy postai szétküldéssé . Egyys szám ara : 10 kr Kapható: DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) és MILLMANN GÉZÁNÁL (kis piacz.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvez­ményben részesülnek. Nyilt-tér sora...................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­leket nem fogadunk el.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Komoly szó városunk polgárságához. Kolerás világot élünk. A sajtó országszerte foglalkozik a kolerával. A napilapok hasábszámra közük a kolera terjedésére vonatkozó távirato­kat, mintegy figyelmeztetni akarván az ország lakosságát ama borzasztó vészre, az emberi nem legártalmasabb ellenségének közelgésére. A ko­lera, sajnos, már elérte a magyar tengerpartot, tehát nagyon is közel van hozzánk és bennünket egészen készületlenül találna. Talajunk a lehető legpompásabban van praeparálva a kolera vi- rágozhatására. Tudom, hogy a „kolera“ szó hallatára nem egyikünk ijed meg. És méltán. Van-e előttünk borzasztóbb betegség, mint egy virulens kolerajárvány? Azok, kik a legutóbbi 1872/a-diki kolera járványt átélték a legalaposab­ban győződhettek meg ezen járvány borzasztó pusztításáról. Es népünk mindennek daczára nem akar szakítani, hagyományos indolencziájá- val. Talán a keletről való származásának egyik következménye az, hogy „Pató-Pái“ módjára egyik napról a másikra halogatja az eléje sza­bott kötelességek teljesítését. Hangsúlyozom, hogy egy kötelesség teljesítését mellőzzük ak­kor, ha ez főleg az ember legdrágább kincsére: az egészségre, vagy talán az életre is vonatko- zik. Hiábavaló a jajveszékelés, hiábavaló a kap­kodás, ha egyszer a vész szava „iám proximus ardet Ucalegon“-t kiált elénk. Mert, — lapunk legutóbbi számában szak­avatott toliból megjelent vezérczikkben jelez- tetett „hogy a járványok okát ne a csil­lagok járásában, vizáradásokban, a kutak mér­gezésében és más báli té let és ábrándszülte okokban keressük. Ha hitelt adumé azon korsza­kot alkotó buvárlatoknak, melyek e téren a leg­utóbbi évtizedben történtek, úgy el kell ismer­nünk, hogy a ragályos betegségek alapoka min­dig azon apró élősdiek, • melyeket szabad szem­mel nem is láthatunk; ezek vagy a légzés, vagy táplálkozás utján jutnak az ember belsejébe és előidézik a betegségek legiszonyubbikát: a ko­lerát. Miután ezen apró élősdiek létfeltétele a tisztátlansághoz van kötve, oda kell hatnunk, hogy a köztisztaságot, az orvosi tudomány ezen legújabb vívmányát, teljesen érvényre emeljük. A tisztaság főkellékei pedig : jó levegő, tiszta viz és a talaj megfelelő kezelése, mely által a talaj­lég felszállásának elejét lehet venni. A levegő, viz és talaj nevezetes befolyást gyakorol az em­ber egészségére. Eddig ugyan a fósulyt, a viz és levegő befolyásának tulajdonították, s a talajt, a melyen élünk és mozgunk, alig részesítették figyelemben; pedig a modern egészségtan ki­mutatja, hogy igen is a talaj az, mely első sor­ban befolyást gyakorol az ember egészségére. Vagyis, a hol tisztátlan a talaj, ott rósz a levegő és rósz a viz. Ha tehát a levegő vagy viz valahol megromlik, a romlás oka nem a levegő és viz anyagának fölbomlásában, hanem magában a helyben keresendő. Oda kell tehát első sorban hatnunk, hogy azon hely, hol mozgunk és élünk ne legyen szennyes, más szóval, hogy a k ö z t i s z tas- s á g r a ügyeljiink.“ De a tisztaságot önmagunknak kell meg­teremtenünk és nem szabad mindenkor a ható­ság szeszélye és gyámkodására bíznunk. A ha­tóságnak kötelessége ugyanis mindenesetre az e tekintetbeni szükséges intézkedéseket meg­tenni, de a hatóság legüdvösebb intézkedései is papírra tett mulasztások fognak maradni, ha a hatóságot eljárásában az egész polgárság nem fogja támogatni és e helyütt nem tartjuk felesle­gesnek idézni a nagy méltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak a nép szellemi és anyagi javainak előmozdítását ezélzó 1886. évi 20018 szám alatt valamennyi törvényható­sághoz intézett leiratának a következő pasz- szusait: „A hatóságoknak, valamennyi egyes buzgó embereknek minden törekvése hiú marad, ha az összes népesség és különösen az értelmesebb osztályok társadalmi úton nem támogatják a köz- igazgatás munkálkodását. A tapasztalás Angliában az amerikai Egye­sült-Államokban, Németországban tanúsítja: hogy a közegészségügy a műveltség kérdése ; az a társadalom felvilágosodásával párhuzamosan javul. Ismeretes, hogy közegészségügyünk álla­pota mennyire ki nem elégítő. Es nekünk kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsaládjai közepette, kétszeresen kell igye­keznünk az emberanyag megtartására és fejlesz­tésére, mert ezen alapszik politikai s nem ke- vésbbé gazdasági jövőnk. A legtöbb munka s a legfontosabb feladat e téren a társadalomra vár. Nálunk tehát inkább mint bárhol másutt sürgős nemzeti feladat a társadalomnak egészségügyi dolgokban felvilá­gosítása, hogy az saját egészségének oltalmazá­sára értelemmel s a népesség közegészségügye iránt érzékkel birjon. Ez a czél lebegett előttem, amikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s intézeteket létesítettem : ez volt czélom, amikor az egészségtannak meg-felelő szellemben való oktatását a tanitó képzőkben s a jogakadémiákon életbe léptettem s a bölcsészeti karokon, vala­mint a mű egyetemen életbeléptetését előkészí­tettem. Megvagyok győződve, hogy az orvosok, akik az*egészség tudományban szakszerű kimű­velést nyernek, hogy a lelkészek, akik a népes­ség egészségét veszélyeztető legfontosabb termé­szeti erőket ismerik, a jogtudósok s a közigaz­gatási férfiak, akik a közigazgatás egészségügyi feladatait megértik, a tanárok, akik az iskolának s a nevelésnek befolyását az ifjúságra megismerik, a technikusok, akik a technikának szoros elvá- laszthatlan összmüködését az egészség tudomány- nyál megtanulják : mind nagy hasznára lehetnek a közegészség ügynek.“ íme, igy ir a miniszter! Ekként igazolja fenti feltevésünket. Tanuljunk járni a magunk lábán is. Igyekezzünk szellemi és anyagi jólé­tünket s ezeknek egyik létalapját, a köztiszta­ságot is saját magunknak megteremteni, fentar- tani, fejleszteni és ápolni. — így védgátokat, villámhárítót emeltünk a kolera ellen. Rajta a munkához, még nem késő ! Kövessük a lapunk múlt, vezérczikkében hangoztatott fertőtlenitést. Fertőztelenitsük tehát lakóházainkat és min­den tisztátlan helyet. A fertőtlenítés azonban csak úgy lehet üdvös, ha azt általánosan eszkö­zöljük. Mert mit használ, ha egyesek lelkiisme­retesen járnak el a fertőtlenítés körül, ha mások egész kontágiumot táplálnak. A fertőtlenítésnek tehát általánosan kell végbe menni, csak úgy vezethet az a kellő eredményre. Tartsuk meg továbbá az étrendet; mert a nyári hőség és a sok éretlen gyümölcs nagyban előmozdítja az emésztő szervek zavarát. Ami fő a gyomornak legkisebb zavarát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kolerás időben épen a gyomor azon fontos szerv, melynek teljes ép­ségben kell lennie, mert a gyomorsav van arra hivatva, hogy az esetleg bele került, és kolerát okozható apró élősdieket ártalmatlanná tegye. Legyünk még tekintettel a viznek kellő tiszta­ságára. A viznek idegen és piszkos alkatrészeitől való meofszabaditására szén és homok sziirlék o vannak használatban. Ha városunk polgársága mindezeket szorosan betartja, úgy a múlt hason- tárgyú vezérczikktink végszavai szerint bátran nézhet farkas szemet a kolerával mert „ha Isten mentsen — hazánkban felütné tanyáját, kevésbbé sarczolna meg bennünket és nem tarthatna a hullák ezrei fölött az előbbiekhez hasonló dia­dal utat,.“ Városi közgyűlés. Városi képviselőtestületünk múlt vasárnap (jú­lius 18.) közgyűlést tartott. Meglátszott rajta, hogy kutya meleg van s olyankor többet tud és szeret az ember beszélni, mint máskor. S az érdem e tekintet­ben különösen az öreg Lázár István (a gonoszka) képviselőt illeti, a kinek úgy megeredt a nyelve hogy bámulni Ehetett. Az is igaz, hogy miután puskapor feltalálónak nem született, szavai a nagy melegtől elolvadtak és hatástalanok maradtak, hogy főleg, miután mindenről beszélt, csak a tárgyhoz nem szólt s igy ártatlan mulatságával senkinek sem nem ár­tott sem nem használt ; legfelebb azt a tanulságot meríthették szavaiból sokan, hogy okosan hallgatni bölcsebb, mint magát üres beszédekkel nevetségessé tenni. — Interpelláczió is volt egy nehány, de ezek sem voltak képesek nagyobb port felverni, s igy el­mondhatjuk hogy a közgyűlés lefolyása meglehetősen zajtalan volt. Egyébként a közgyűlés részletes lefolyását kö­vetkezőkben adjuk. Elnök polgármester a gyűlést megnyitván üd­vözölte a szép számmal megjelent képviselőket. A megnyitott közgyűlés a polgármesternek a folyó év Il ik negyedére vonatkozó pénztár vizsgálati je­lentését tudomásul vette. Hasonló sorsban részesítette a belügyminisztériumnak a gyárapénztár által 1867— 1884. év végéig szerkesztett mérlegek helybenha­gyására vonatkozó leiratát. Stiry város tüzkárosult- jai részére 40 frt, a Sziget-Szent-Mártoniak részére 10 frt könyöradomány szavaztatott meg. A köz vágóhidat illetőleg azt határozta a köz­gyűlés, hogy ebben az ügyben máskor fog határozni, most csak egy bizottságot küldött ki, melynek fel­adata lesz e kérdésben véleményes előterjesztést tenni. A vásári sátor állítási ügyben özv. Bartos Ist­vánná ellen felhívási kereset határoztatott inditatni a végből, t. i. hogy miután nevezett sátorállitási jo­gainak érvényesítése végett a imegye s illetve szak- miniszter által perre utasitatott a kérdéses pert va- lahára megkezdje. A 9. 10. 11. számú bolt bérletek árverési ered­ményének meghiúsulását tudomásul vette a közgyűlés s utasította a tanácsot, hogy uj árverést kisértsen meg. Határozatba ment azonban, hogy ezen boltok pálinkamérésre ki nem adhatók és ki nem adatnak, továbbá hogy a városházi boltokban a pálinkamérés egy bérlőnek sem engedtetik meg s a mennyiben két ilyen bérlő pálinkamérést gyakorol, ha ezek ettől el nem állnak tanácsi felhívásra, a bolt bérletek ezeknek is felmondandók. Hason irányú intézkedések megtétele s illetve a pálinka mérések számának apasztása vé­gett a püspöki uradalomhoz is megkeresés intéztetni határoztatott. A vácz-rádi átmeneti ut szakasz kiépítésének biztosítása helyben hagyatott. Bizottság küldetett ki, továbbá a gőzhajó állomáshoz vezető utczára vonat­kozó költségvetés elkészítése és bemutatása végett s így remélhető, hogy végre valahara ezen ut is a közohajtásnak megfelelő karba fog helyeztetni. Zemanoyits József és társai helybeli iparosok

Next

/
Thumbnails
Contents