Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-03-01 / 9. szám

átlagos életkor 26 és 40 év közt ingadozik, igy a Flovérens által felvett 100 évnek felét sem éri el. Már pedig az eddigiekből tudjuk, hogy az ember munka ereje csak 6 napig tart el lanka­datlanul a 7-ik nap a pihenésre van szánva, hogy a jövő hétre ujult erővel dolgozhassunk, ez nem­zetgazdaságilag értelmezve annyit tesz: A va­sárnapi munkaszünet fentartja a munkaerőt, az egészséget és az életet meghoszabitja, a tulmun- kásság a munka erőt idő előtt felemészti, az az egészségnek árt, rövidíti az életet. Az eddigiekben talán sikerült némi halvány képét adni a vasárnapi szünet szükségességének és röviden jelezni azon módokat, miként lehetne a szabad időt legczélszerübben felhasználni. A Humanismus korszakában élünk, a társadalom minden egyes mozzanatában a humanismust hangoztatják, de sajnos, csak szép frázisokkal, állatvédő egyesületeket alkot a Humanismus fel- 1 iinési vizzketegsége, de ember védő egyesületek­nek még eddig nem vetették meg alapját. Ilyen egyesületnek az lenne a feladata, minden esz­közt felhasználni arra, hogy a törvényhozás a vasárnapi munkaszünetet köielezőleg hozná be, hiszen mindenki belátja, hogy mily fontos ténye­zője ez a közegészségnek, hogy ez által az állam munkaképessége gyarapodik, a polgárok hosz- szabb életet élnek, maga az állam nyugalmat és békét élvez. Ezen embervédő egyesületnek fel- adat.a lenne még, mindenütt odahatni, hogy a közegészség törvényeit megtartanák. De ha a je­len ily egyesületet nem hozott létre, hiszszük és reméljük, hogy korunk melyben az egyesülés eszméje oly élénk viszhangra talál, ez intéz­ményt sem fogja szem elől téveszteni s a közel jövő meghozza azt, mi a múltban még nem volt meg s akkor nálunk is megtartják majd a va­sárnapot, mint Angliában. Dr. B. Gy. Városi és vidéki hirek. = Személyi liir. Weiszbarth Gyula városunk szülötte Weiszbarth János takarék- pénztári vezérigazgató fia, ki nem rég tette le az orvos tudori szigorlatot Dr. Wagner klinikájára aa- sistenssé neveztetett ki. Gratulálunk! = Uj hitiudor. Pruzsinszky József, a váczi fegyintézet lelkésze — mint értesülünk — fe- bruárius hó 21-én tette le a budapesti egyetemnél a li i t t u d o r i szigorlatot. Gratulálunk ! == A Vácz-vidéki néphitük az idei oszta­lékok után jótékonyczélokra megszavazott összegből, az önkéntes tűzoltó-egylet részére 10 forintot ado­mányozott ; — ezen évente megújuló szives figyele­mért, őszinte köszönetét nyilvánítja a parancs­nok s á g. =>=» Aárosi közgyűlés. A városi képviselő tes­tület f. é. Márczius hó 1-én és következő napjain d. u. 3 órakor a város ház tanács termében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A városi gyám­ügyi szabályrendelet kinyomatását elrendelő 79/84 sz. kgy. határozatot jóváhagyó megyehatósági végzés. 2. Dobó Irnrey Amália tanítónőnek állásától lett fel­mentése tárgyában 134/85 sz. a. hozott kgy. katáro­dogságomat, hogy egyedül ő az ki képes az amúgy is rögös és terhes életpályát számomra élvezetessé tenni, s hogy nélküle az élet számomra nem lenne egyéb sívár tengődésnél. Szavaim után az apa melegen szorított velem kezet és kijelenté, hogy mi akadály sincs a mi bol­dogságunk elé gördülhetne. A bál után két hó múlva már mint menyasszony s vőlegény állottunk egymással szemben. Egy rövid időre el kellett hagynom a várost. Soha oly nehezen nem vettem búcsút, mint most. Megváltam a kedves családtól, oh akkor még nem sejtettem, hogy Iréntől mind örökre. Egy heti távollétem után táviratot kaptam. Remegve törtem azt föl. Nem tudtam álmodom e! vagy ébren vagyok, de tudtam azt, hogy Irén nincsen többé, elköltözött oda a hol már nem fáj semmi. Vonatra ültem. Soha oly hosszú és kínos utam nem volt. Midőn a házba léptem már künn várt a bánatos atya; reám borult és könyeztünk mind a ketten. A szobába lépve ott láttam Irént ravatalán ki­terítve, — úgy nézett ki mint egy korán letépett liliom. Ott feküdt boldogságom, reményem, mindenem, ki nélkül az élet számonra többé nem nyújt élvet. — Később tudtam csak meg midőn a csapástól le­sújtva több heti betegségemből felépültem, hogy Irén egy csónakázás áldozata lett. A Duna túlsó part­jára tett kirándulás alkalmával az ép akkor érkező zat megváltoztatása iránt megye bizottsági közgyű­lési végzés. 3. Hlavacsek János mérték hitelesítővel kötött szerződés módosítása tárgyában megyei bizott­sági végzés. 4. A városi árvaszék előterjesztése, a letéti és árvapénztári készpénzeknek elhelyezése, és az árvák ingatlan vagyona biztosítása tekintetéből az illető pénz és biztositó intézet kijelölése iránt (névszerinti szavazás). 5. A városi árvaszék előter­jesztése a köz-mint egyszersmind gvámpénztárnok, valamint a közgyám tiszti óvadéka letétele iránti intézkedés tárgyában. 6. Tanácsi előterjesztés az ide­iglenesen felgyűlt városi pénzek és letéti pénzeknek, elhelyezésére nézve az illető pénzintézetnek névsze­rinti szavazás utjáni kijelölése iránt. 7. A köz és gyámpénztári tüzmentes pénzszekrények beszerzése iránt tanácsi előterjesztés. 8. Tanácsi előterjesztés Vadkerty Lajos pénztárnok és Haidfeld Lajos ellen őr tiszti óvadékaik letétele iránt. 9. A felvidéki ma­gyar közművelődési egyesület felhívása egyleti tagok gyűjtése iránt. 10. Az országos vásártéri és dana melléki hulladék szedési jog, a csorgi bányai, a ho­mok bányai és kis lágyasi legelők használatának bérbe adása tárgyában jelentés. 11. Az utczák öntö­zése tárgyában megtartott árlejtés eredményéről je­lentés. 12. Szandányi Józset és Mojzes Ferencz volt utcza tisztítók hátralevő 1883 évi bérők kiutalvá nyozása iránti kérelmükre tanácsi előterjesztés. 13. A városi faiskola bizottság jelentése 1884 évre a fa­iskola állapotáról. 14. A városi ipariskolai bizottság előterjesztése az iparos tanonezok névjegyzékének újbóli szerkesztésének elrendelése iránt. 15. Csillon Izidor mint a váczi görög keleti egyház gondnoká­nak kérvénye quota megállapítása iránt. 16. Bauer János városi volt pénztárnoknak kegy dij iránti kér­vénye. 17. üzv. Berecz Ferenczné kérelme kegydij- ban részesítése iránt. 18. Ozv. Lázár Istvánné kérelme az 1884 évre kegydij pótlék czimen adományozott 60 Írtnak folyó 1885 évre és megállapitása iránt. 19. Zerényi Mária okleveles szülésznő kérelme városi bába állomásra kinevezése iránt. = A váczi fzr. nőegylet múlt hó 22-én zeneestélylyel egybekötött tánczvigalmat rendezett melyre habár nem túlságosan, de a körülményekhez képest elég szép számmal jelent meg a közönség. A zeneestély kitünően sikerült és maga a programm is helyesen volt összeállítva a mi nagyrészt az egy­leti titkár Mandl Lipót úr fáradozásának köszön­hető. — A múlt lapunkban reflektáltunk arra, hogy mind a zeneklub, mind a dalkör alszik és most annál nagyobb örömmel konstatáljuk, hogy a múltkori nyilatkozatunk kissé elhamarkodott volt, mert az estélyen a zeneklubb „Z a m p a“ dalmű nyitányát Heroldtól, kitűnő preczizitással adta elő. A második számot Mandl Lipót és I z á k Lajos urak töltötték be. A „Czigánynő“ poutpouriját ját­szották és itt megmutatták, miként lehet egy zongo­rára négykézre irt darabot zongorán és hegedűn előadni, mely probléma kitünően sikerült. És most következett a legérdekesebb száma az estélynek. „T r a v i a t a“ czimű Verdi Funk Róza kisasz- szony operájának nagy áriáját énekelte el, melyet zajosan tapsolt meg a jelenlévő közönség. A zajos taps és kihívásoknak engedve elénekelte a nemrég elhunyt hires czigányprimás Rácz Pali nótáját, hogy „Lehullott a rezgő nyárfa . . és midőn ennek vé­geztével újra rázendült a taps ráadásul elénekelt még egy magyar népdalt. És végül a zeneklub Menne rnek a „Szegedi induló“-ját játszotta el. mire a közönség tánezra perdült. — Az estélyen je­len voltak a kerület országgyűlési képviselője Szent- királyi Albert nejével, kik a zeneestélyt feszült figyelemmel hallgatták végig. hajót nem voltak képesek elkerülni és a hajó fölbo- ritá a könnyű jármüvet. , Irén részint az áthiilés, részint a nagy ijedtség áldozatává lett. — Még az éjjel megszűnt szive do­bogni. Ez idő óta viselem szivemben a gyászt és mindig oly élénken tükröződik az vissza, valahányszor meg­pillantok egy hajót, s a Dunát melynek haragos vad, hullámai okozták „Irénem halálát.“ Eddig tartott barátom szomorú elbeszélése. Azon idő óta még többször elmentünk barátom­mal a Duna felé és vártuk a négy órai hajót; mert néha jól esik az emberi kebelnek a fájó seb önkéntes felszakgatása. Egy alkalommal egy hölgyet pillantott meg ba­rátom, ki állítása szerint teljesen hasonmása volt az elhalt Irénnek. Ennek látása eszébe jutatta fájó em­lékeit. De az idő behegeszt minden sebet. Elmúlt az ősz, elhangzott az utolsó hajó csenge­tése s mi híjába sétáltunk a Duna partjára, nem jött többé a négy órai hajó s mi nem találkoztunk többé az uj bájos ismeretlennel. De milyen szeszélyes a sors! Barátom ezzel is, mint elhalt menyasszonyával egy bálon találkozott és — a szívnek szeretni kell! Vájjon pótolhatja e majd a második virágzás az elsőt? = Budapesti vízvezeték Szódon. Ily nagy fontosságú esemény elé néz jelenleg a járásuukbeli Sződ község. Budapest főváros egyik küldöttsége járt kinn Dr. Szabó József egyetemi tanár vezetése alatt, s annak kijelentése szerint az egész főváros környékén nincs alkalmasabb és kedvezőbb hely mint Sződ, arra nézve, hogy onnét vezessék az ivó vizet a fővárosba. A viz levezetése 2 helyről történnék. Az első.hely a csörögi hegyben van, melynek vize minden tekintetben kitűnő, fekvése pedig olyan, hogy ha onnét vezettetik a viz még a várba is felfelé kell bugyognia. A források e helyütt rendkívüli gazdagok és igen számosak. A másik hely lejebb van, de szin­tén a sződi határban, a csürgi begy alján lévő szán­tóföldeken, s nem kevésbé kedvező e hely is. Járá­sunk kapaczitásai minden tekintélyüket latba vetik az eszme megvalósítása érdekében, s tekintve azt, bogy a küldöttség a legjobb biztatásokkal vált el Sződről, hihető hogy a vállalat létesittetik, melynek nagy horderejére még vissza fogunk térni. — Az országos Itiállilás »lati a fővárosi tanács határozata folytán több iskola épület olcsó lakásokul lesz bebutorozva. A kiállítási olcsó laká­sok használatára csak az van jogosítva, ki arra a szabályszerű dij (35 kr.) lefizetése mellett utalványt nyer. Az utalvány-tulajdonos az utalványán megje­lölt teremben, egy szalmamatraczczal, lepedővel, két párnával/ takaróval felszerelt és függöny nyel elküiü nitett vaságynak, továbbá széknek, felső polcznak, ruhafogasnak, mozsdó- és ivókészletnek és törülköző használatára van jogosítva. Minden épületben külön női termek állanak rendelkezésre. Ruha és lábbeli tisztításért külön 5 kr. dij fizetendő. Podgyász és értéktárgyak szelvény mellett a vállalat felelőssé­gére, a ruhatárban tétetnek el. A termek és ágyne miiek tisztántartása a fővárosi hatóság és orvosi fel­ügyelet alatt áll. Egyes ágyak, vagy külön termek 8—12 személyre már előre rendelhetők a fővárosi központi lakás irodában IV. kér. kötő-uteza, honnan a megfelelő összeg beküldése után a kívánt napokra szóló utalvány posta utján megküldetik. Ily rendel- ményhez egy 5 kr. posta bélyeg csatolandó. Egyle tek, társulatok, és tömeges látogatók részére elöle- ges bejelentésnél ezer ágy áll rendelkezésre. — A esendörség köréből. A Váczon lévő csendőrségi altiszti iskola hallgatói hétfőn és kedden vizsgáznak. A vizsgára T örök Ferencz csendőrez­redes jön ki Budapestről. A tanfolyamot tudvalevő­leg Angyal József esendőrhadnagy vezeti, a ná­lunk már megszokott tapintat és ügyességgel, s igy csakis jó eredményt lehet várni a vizsgálattól. == Újpesten a községi képviselők választása tegnap ejtetett meg, igen nagy érdeklődés mellett, Számos itju és tevékeny erő választatott be az uj tesületbe, s igy lehet hinni, hogy ezek lendíteni fog nak a községi zavart állapotokon. A tisztujitás áp rilis hó első felében fog megejtetni. A községi biró ságra több jelöltet emlegetnek, de legtöbb kilátása eddig a mostani bírónak, Uhlarik Károlynak van. = A kaszinó mai estélyen Hoffmann Gyula kir. köz-alapitványi kiküldött erdész tart felol­vasást, „Jó tanácsok az első uszályon ruhához“ czimmel. Az estélyen Marczi zenekara fog közreműködni. = Adakozó«. Lapunk múlt számában értesül tek olvasóink Illés Mihály a kegyetlen apa bor zasztó tettéről, hogy nejét született Staudnev Bertát megakarván gyilkolni 7 nehéz sebet ejtett rajta, s a nő jelenleg a kórházban, a gyilkos férj pedig a börtönben van. Felhívtuk ez alkalommal közön­ségünk figyelmét a szerencsétlenek gyermekeire, kik ily körülmények után a legnagyobb nyomornak néz­nek elé. A fővárosi napi lapok gyűjtést indítottak a szerencsétlen gyermekek részére, s mi is megindít­juk ezennel a gyűjtést, kérve közönségünket, hogy a szerencsétlenek részére filléreivel adózzék í mi az összeget a „Budapesti Hírlap“ utján rendeltetése he­lyére juttatjuk. Eddig adakoztak: Özv. Schatzné 1 írt. Figaró papa 1 frtot. N. N. 20 krt. = Betörés. Folyó hó 18—19-ike közti éjjelen Czipauer Ferencz helybeli polgártársunk házába, — annak bon nem létében, — ismeretlen tettesek be­törtek s mintegy 50 frtnyi ruhaneműt eltolvajoltak. A tettesek kinyomozása iránt rendőrségünk részéről a nyomozás erélyesen folyik. = Az utcza seprés mizériái. A mai va rosi képviseleti közgyűlésen kerül az utcza seprésre és utcza öntözésre vállalkozókkal megtartott árlejtés eredménye tárgyalás alá. Ez alkalomból el nem mu­laszthatjuk felemlíteni, bogy most a tavasz kezdeté­vel a tegnapi utcza seprés alkalmával először volt alkalmunk az idén ismét oly óriási porfelhőkben ré szesiiini, mint a minőben az előtt is mindig része­sültünk. A képviselőtestület elhatározta, hogy ezen­túl a söprés előtt öntöztetni fogja az utczákat, és a költségvetésben 1000 frtot elő is irányzott utcza sö­présre és öntözésre, azonban a megtartott árlejtés eredménye az lön, hogy utcza söprésre körülbelül 844 frt szükségeltetik, az öntözést pedig senki sem volt hajlandó 668 írton alul elvállalni s igy a költ­ségvetésből nem kerülvén ki az öntözés költsége, ki­látásunk van arra, hogy ezentúl is marad minden a régiben s nyelhetjük a port egész nyáron át, ha csak képviselőtestületünk a mai közgyűlésen nem talál módot arra, hogy az utcza Öntözés eszméje megvaló­sulhasson, a mi nagyon is kívánatos és közóhaj volna 1 — Ualuiuitás. K rnács György sápi lakos F i 1 1 e Pál ugyan csak sápi lakos tulajdonát képező fuvarával folyó hó 27 én gabnát szállitván városunk ba, s lovait befogva a helyi úgy nevezett „fehér hajó“ előtti vendéglő előtt hagyván, a lovak nem tudni mi okból megijedtek s oty szerencsétlenül hát-

Next

/
Thumbnails
Contents