Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-03-09 / 10. szám
VI. évfolyam. HELYI S VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. lo. széim. Váoz, mározlus illoílzetési árak : Kvnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdrtésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora.......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Váce, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Vácz-Balassa-Gyarmati vasút. Városunk jelen nemzedéke életében aligha nem a legnagyobb horderejű kérdés az a vasúti- ügy, mely most Nógrádmegye közvéleményét lázas izgatottságban tartja. Nálunk a B.-Gyarmat után legérdekeltebb városban csak alig foglalkozik vele a közönség, mintha a hagyományos „majd ráérünk arra még“ most a 12-ik órában is megkötne bennünket. E lapok egy Ízben röviden registrálták a készülődést, és ime — úgy látszik — rohamosan érlelődik a megvalósulás is. Csakhogy az első mozgalomban nagy változás történt. Ma két vonalirány küzd egymással. Az első előmunkálati engedély Fáik Zsig- mond lovag és érdektársainak a Vácz-Gyarmati irányra lett megadva; azóta Kovácsy Gyula és érdektársai B.-Gyarmatról - Aszódra nyerték meg azt. Most tehát e két alternativa áll: Vácz-Gyar- mat, vagy Aszód-Gyarmat. Nagyon elfogultaknak kellene lennünk, ha benemlátnók hogy ez a dilemma, Vácz — új, talán ma még nem is vélhető felvirágozását, — vagy úgy is szomorú életének még tengőbbé léteiét involválja. A kedvező eredményt a nagvméltóságu püspökség és káptalan első sorban, — azután pénzintézeteink, kereskedőink, és általában az egész közönség lelkes részvétele biztosíthatja. A..VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRGZAJA. Mározius 15-dike. A fájó szolgaságnak érez, lenyügző láuczát Ketté tőré tettre fölhevült telketek ; A magyarnak hosszú és dermesztő álmát Arany ifiúság 1 ti szakitátok meg ! Midőn mind«n ember ajkán szó szót követ : Ti elsők bontjátok szét a t e 11 zászlóját Mert érzitek: Isten erős, bátor szivet S kardot ada nektek: védni a hon jogát. . . . Egy kincse van, melyre oly büszke a magyar : Tiszta becsülete . . . oh! de ennak árán Béke-olajágat nem ! nem vesz egy hamar: Inkább elvérzik ott, a vad csaták zaján ! ... Hiszen a kardnak nem lehet, nem is szabad Gyáván kihullani a honfi kezéből; Válljék az pallóssá, melynek éle alatt Elvérzik a zsarnok, ki elnyom, gyilkol, öl. Ez volt jelszavatok! . . . S a lélek-derékség Meghozta, termette áldott gyümölcseit . . . A sok-sok félistent megírigylé az ég, De dicsőségükért babért nyújtott nekik. S a szabadság napja bár vérfürdőben kelt, — Melyet bíborra a ti véretek festett — Neveitek mégis a vad győzőé hely’t Oly ékes fényessé, oly ragyogóvá lett. És a nép, a jámbor, isten-adta nép Szent emléketekre áldást esd égből le . . . És hol gyilkos ón közt ontátok annyi vért, S hol annyi hős tette a halálba dőle : Jelölve áll a hely — századok számára — Fajta egy-egy kőszál nyúlik a magasba . . . A halhatatlanság egyszerű cserága, Félig letörötten — van fölvéttye arra. • A tervben levő másodrendű, rendes vágá- nyu vonal hossza 65 kilometer. Költségvetése teljes parkkal 1,800,000 forint ennek 75%-át fedezik vállalkozók, és csak 25%-ot bocsátnak alájegyzésre az érdekeltek között, — ezt is inkább azért nehogy .a foganatosítandó kisajátításoknál, tulcsigázott követelések által czéljuk elérésében megakasztassanak. Egy részvény kerek 100 forintra szól. Ebből az előmunkálatokra nem kell fizetni semmit, csak kötelezettséget vállalni, hogy az építkezés tényleges megkezdésekor felhívásra 8 nap alatt befizettetik az aláirt összeg egy harmada, ettől számítva egy év alatt a második, — két év alatt a harmadik részlet. Ha az építkezés gyorsabban befejeztetik, úgy attól számítva az aláirt összeg után legfeljebb 6°/0 lesz fizetendő; de már ekkor természetes hogy részvényei után osztalékot is remélhet az illető. A befizetések fejében törzsrészvényeket kap a résztvevő. Itt tehát nem áldozatról hanem a körülményeket tekintve inkább az aláírók előnyeiről van szó; mert minden coagenst legszigorúbban megrostálva is, ki lehet mondanunk; hogy a pálya hazánk hassonnemü vállalatai közt a legtöbb kedvező auspiciumot zárja magába, igy részvényei jövedelmezők lesznek és értékükben előreláthatólag emelkednek. Ezen vonal csomópontja városunk lenne, s Rád-Pencz, Csővár, Sáp, Guta, Kövesd, Becske, ! N.-Kelecsény puszta, Nándor, Mohora, Szügy Mint Mózes az égő cnipkebokor elé Úgy lép az ifjúság áhítattal oda . . . Egy szív dobbanása a millió kebelé, Mert emléketek azt, át-meg áthatotta . . . Szájról-szájra száll az áldó ima, ének : Apáink örökség gyanánt reánk hagyták, S mi befödjük azt a dicsőség mezének Palástjába . . . ismerjenek az unokák ! Oh! ismerni fognak szent szabadságunknak Első vértanúi, első bajnokai ! Mig magyar szív dobog, ismerni fognak . . . Nevetek túl fogja a menydörgést harsogni A villám azt fogja leírni mindenütt . . . . . . A csicsergő patak, a csalogány dala Arról locsog, danol: a nagy nap íöldarült S legelső bajnoka az ifjúság vala ! (Nyitra.) Kapás Lajos. Olajos morzsák. Szedegeti és osztogatja : E á c z I s t -v éu an.. I. „Porból lettél, porrá leszesz!“ (Egy kis böjtös bevezetés). A papoknak igazuk van, hogy épen a farsang végén alkalmazzák e kennetteljes figyelmeztetést. Hogyne ? 1 mikor sehol annyi p o r t föl nem vesznek, mint a bálteremben, — s annyi port nem szórnak semmi alkalommal, mint a bálokon a mamák a világ szemébe. Már t. i. az ifjú világ szemébe, a mely elég szemes ugyan ahhoz, hogy körültekintsen, de csak ott, érintésével, —B.-Gyarmat egyelőre a végső állomása. Nógrádmegye leggazdagabb vidékét van ez hivatva városunkkal szoros összeköttetésbe hozni. Erős — a számok és viszonyok komoly mérlegeléséből merített — meggyőződésünk; hogy a Dunára támaszkodó városunk, mint vasúti csomó- és vizi átrakodási pont, ma még ki sem gondolható előnyt fog e vállalatból nyerni. B.-Gyarmat 7000 lakosságú város és polgársága 100,000 forinton felül irt alá a létesítés czéljára, és pedig azon nyílt kijelentéssel, hogy a részvények jegyzése első sorban ugyan a vá- czi; — de másod sorban az aszódi irányra érvényes. Vácznak épp oly nagy érdekei forognak koczkán, — tegye meg minden polgár önmaga és városunk iránti kötelességét. Ezeket kívántuk előleges tájékozásul közzé tenni. Közelebb elmondjuk az anyagi indokokat, melyek Fáik lovagot és érdektársait ezen vonal kiépítésére ösztönzik; mert azt hiszem nem szorul bizonyításra, hogy a consortium nem Vácz, nem Gyarmat és vidéke kedvéért; de a solidan várható nyereségért fektet e vonalba 7£)0/0-ot, mig az érdekeltségtől csak 25°/o-ot kíván. Becsüljük meg a jó alkalmat, ha most el- szalasztjuk nem tér többé soha-soha vissza. . . . . s a hol azt akarja, hogy ne lássák. Hauem ahol láttatni óhajt, ott rendesen maga vakul meg. Kérem ne ijedjenek megl Nem akarok én sem a vakságról, sem az annyira divatos orvosi műveletek dicsőítéséről tárczaczikkezni, hanem egy kissé meghányni vetni ezen épületes mondás igazságát, hogy porból lettél porrá leszesz! Nem uj találmány, de — annál igazabb. A ki nem hiszi, menjen a templomba, vagy (sit venia verbo! nem profánkodásképen mondom) a zálogházba ! Első helyen szépen alaposan megmagyarázzák, a másikon pedig keservesen tapasztaljuk ezen megdönthetetlen igazság — alaposságát. Azt hiszem a jó Kölesei szintén böjtben irta azt a verset, mely igy hangzik: Éltünk rögös határin ■ Két Genius vezet: Remény s emlékezet. Aligha tollában nem maradt ilyetén : Első visz a templomba Másik a zálogházba! Ha nyújt feléd kezet! Én emberi gyarlóságomban az elsőnek a karjába kapaszkodám, és nagyon lelkemre vettem a „hamvazó szerdai memmitot“, elanyira, hogy rá se akarok gondolni elkövetett vétkeimre, melyekért a felelősséget jólélekkel háríthatom a — szép nemre, mert ha ők bálba nem mennek, és nem mentem volna a zálogházba, hogy új kesztyűt vegyek ! Hjah ! feledni, feledni! könnyű azt kimondani. Ha nem volna zsebemben egy pár szalagmaradvány, egy száraz virágszirom, egy lejárt táuczrend, és lejárandó zálogezédula, és annak a háta mögött a leginkább lejárt szív, a mely úgy kifáradt hét hét
