Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-03-02 / 9. szám

VI. évfolyam. HELYIS 9. szám. VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Váoz, Klofíxetéüi Arak : Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparilc-uteza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­leket nem fogadunk el. —H?* Városunk pénzkezelése. A ki figyelemmel kiséri városunk dolgait és bár csak félig meddig ismeri a múltakat, az bizonyára örömmel tapasztalja a helyzet javulá­sának biztató jelenségeit. A régi slendrián ugyan még ott lomhálkodik a városház falai között, s nem is lesz annak más orvossága mint a közelgő tisztújitás purgatoriuma, de azért egyben más­ban mégis a megújhodás szelleme köszönt fe­lénk. A dolgok eme jobbra fordulásának váló pontja kétségkivül ama két év előtti általános fegyelmi vizsgálat volt, mely viharként tisztí­totta meg városházunk légkörét egy sereg elő­ítélettől s a régi rendszertelenség halálthozó pá­lyázataitól. Akkor látta be polgármesterünk, hogy a régi nyomon tovább kormányozni se nem le­het, se nem szabad; képviselő testületünk meg, hogy szilaj oratiókkal, kávéházi politizálással, és klikkelő intrigákkal nem lehet eldisputálni a saját tétlensége által mindnyájunk nyakára nö­vesztett, veszedelmet — a deficitet. Innét kezdve számítható képviselőtestületünk munkássága, tizenegy évi számadás megvizsgálása, és a város jövedelmei gyarapítását és helyes gazdálkodását czélzó szabályrendeletek alkotása. Ezek közöl a fogyasztási pótadóról szóló már az év elején életbe lépett, a naponkénti piaczokon való hely- pénzszedésé már jóváhagyatott és nemsokára szintén segit pótolni városunk szűkös jövedelmét, — a pénzkezelési szabályrendelet pedig megye- hatóságilag jóváhagyatván a mai közgyűlés­től várja életbeléptetését. A legutóbb készült és letárgyalt sokféle szabályrendelet között mi kétség kivül a pénz­A..VÁCZ1 KÖZLÖNY" TARCZAJA. Farsangi történetek. Irta : z Iatvin. (Vége.) IV. Vilma, a szép pinczérnö. IV. A nagy terem erősen fel van szappanozva. Egy óriási zöld koszorú függ a terem közepén apró lam­pionokkal, s körül a falon kisebb nagyobb tükör, ké­pek és füzérek, kettős sor gyertyával. A két mellék szoba úgy van berendezve, hogy itt az urak, ott a hölgyek . . . pihenőt tarthatnak. Elől a sörterem, a hol a sör terem és elfo- gyasztatik. Még transparent is volt, fénylő : „Isten hozott!“ * * YS • * Es jött a tömérdek álarcz. — Tarka-barka ter­mészetellenes alakok. Chinai, török, cserkesz, német, tiról, olasz, spa­nyol, franczia, angol, magyar, paraszt, csikós, drótos­tót, kutya, szamár, majom és ilyenféle torzkópek és alakok. Bizony találkozott köztük elég, kinek a mostani alakja hűbben tükrözte le a belső világosságát, mint a mindennapi álarcz. És hölgyek? . . . Voltak fölös számmal, csinos álczázattal. Különös ösztöne a nőnemnek, hogy még a tor­zítást. is előnyére tudja kiaknázni. Táticzolnak. A kedv általános. Minden lépten-nyomon eltűnik egy-egy, hogy a kezelésit tartjuk legfőbb fontosságúnak — mert ott lehet mindenféle új jövedelem, ha rósz és rendetlen a kezelés, sohasem lesz annak semmi­féle láttatja. Helytelen gazdálkodás mellett a legnagyobb vagyon is elpusztul, ezért veszedel­mesebb az a hűtlen kezelésnél. Tapasztalás bi­zonyítja, hogy az elsikkasztott összegek soha nem rúghatnak annyira, mint a mennyi kárt egy két esztendő gondatlan gazdálkodása okozhat. Városunk eddigi gazdálkodási ügymeneté­nek, és jövedelmei kezelésének a gondatlanság és rendszertelenség volt eredendő bűne. Innen minden nyomorúságunk. Ezt az állapotot akarja gyökeresen meggyógyítani az új szabályrende­let, mely sajátos viszonyaink és a tapasztalt hiányok számbavételével, az újabb számviteli elméletek alapján Ion megalkotva. Ha a város könyvei az uj szabályrendelet alapján vezettet­nek — minden perczben áttekinthető lesz a vá­ros vagyoni és pénzügyi állapota, és az évi szá­madások zárlata megett nem fog ott állani egy ed­dig soha ki nem puhatolhatott, ismeretlen rneny- nyiség: a fizetetlen számlák ezerekre menő serege. Nem lesz többé hatóságunkban bátorság a város pénzügyi akaratát, a költségvetést igno- rálni és rendszeresen be nem tartani, mert vilá­gosan körvonalozva van benne minden egyes tisztviselő és a pénztárnok felelőssége. A szabályrendelet ujitásai a következők : a pénztárak egyesítése a pénztári, számfejtési, és könyvelési teen­dők elkülönítése, az adó kivetésének és előírásának a besze­szomszéd fülkében — megtérülje az álcza alatt iz­zadó homlokát. Két-három nyugtalan maszk ide-s-tova szalad, keresve a kis pinczérnőt. „Hol a kis Vilma?“ ez a kérdés majd nem ál­talános, de sokan nem merik hangosan mondani, mert nem mind bizonyos benne, nincs-é itt a többi közt a saját. felesége. A kis Vilma szobájában van. Vele egy férfi és egy nő. A nő markotányosuőnek van öltözve, épen mint Vilma. Egészen egyenlők. Vilma könnyes szemmel ragadja meg kép­mása kezét. „Kegyed? én érettem, szegény elveszettért, ilyen áldozatot, Hogy fogadjam azt el ?“ A nő — férjére néz, a barna idegenre, s bá­gyadt mosolylyal nyújtja kezét a zokogó gyermeknek. Az, ezer csókkal borítja a puha kezet, mi alatt a férfi mindkettőnek kis selyem álczát illeszt arczára, s féltréfásan jegyzi meg : „Aztán, ha ilyen egyformák vagytok, nem sza­bad mérgelődnötök, ha néha öszszetévesztelek ben­neteket !“ Mind a két hölgy kezét nyújtja neki, s ajkaik két féle mosolyát a kezek különböző szorítása magya­rázta meg . . . A teremben nagy a csodálkozás, hogy egyszerre két pinczérnö is van. Melyik az igazi ? Roppant zavarba jöttek az imádók. „Kegyed az? „Én 1“ Mind a kettőnél egyenlő válasz. Mindenben meg­egyeztek, még abban is, hogy tánczolni egyik sem akart. — Sok a dolga. Csak, ha találkoztak együtt, mintha az egyik tiszteletteljesen üdvözölné a másikat. Ez nyomra vezette a „Riadó“ újdondászát, egy dési és behajtási munkáktól való külön válasz­tása — a város egyik tanácsának vezetése alatt az adó és pénzügyeket végező közegeknek külön osztálylyá egyesítése és eljárásuk egyszerűsítése, a városi pénzügyi bizottság állandósítása s teendőinek és felelősségének pontos meghatá­rozása, az eddigi mérnök-számvevő helyére, mely­nek kétlakiságaért a múltban nem sok hasznát vettük, jövőre szakértő adóügyi jegyző állásá­nak szervezése, a polgáript-ster utalványozási jogának és a város gazdaságának mikénti vezetéséért való felelősségének szoros körülírása a városi könyvelésnek új m nták állal az államszámviteiian legújabb elvei szerinti átala­kítása — a pótadók kivetésének, behajtásának sza­bályozása és azok után késedelmi kamat és végrehajtási költség szedése kötelességének meg- állapitása — a városi számadások mikénti vezeíésére és vizsgálatára szolgáló utasítás, végre intézkedik arról, hogy a város egyes jövedelmei más czélra, mint a melyre rendeltet­tek ne fordittathassanak, másrészt a közgyűlés i a város gazdasági állapotáról mindég kellőleg tájékozva legyen. Mindezek oly elvek, melyek megvalósítása | régen sürgettetett, közgyülésileg is elhatározta- ; tott, de életrekelésüket a régi időkből átöröklött i slendrián mindég meggátolta. Most is midőn a ! szabályrendelet felső hatóságilag valahára jóvá­zömölc göndör chevahért, a ki elhatározta, kitudni a titkot. Hátha egy adat a — chronique scandaleuse-höz. Udvarolt erősen a komolyabbiknak, és — később szörnyen lehangolva, hideg vizet kért, — mert az ál­arcz nagyon félrevillant az egyik felén. Bosszútól lihegett. Összekürtölte az ismert baj­társakat, s valóságos hajszát rendeztek a pinczér- nők ellen. Az idegen férfi, álczázatlan, nyugodt arczczal, hol az egyik, hol a másik pinczérnövel váltott szót, — s többször az órájára nézett. Egyszer csak eltűnik. Az egyik pinczérnö vele együtt. Maradi tanácsnok gazdag fia, a ki tegnap a pa- pirszeletkét elorozta, azonnal utánok. Oktondy, ügyvéd bojtár, a főnöke nejének meg­súgta, hogy mi lesz most, s az asszony elsiető férje után iramlik. Egy járásbirósági tollnok, a ki máskor téli kabát és schwallal burkolva mert kimenni, most a legna­gyobb hidegben, nem él az elővigyázattal. Soha ilyen zavart! Koszorús uram csak egyet mosolyodott hosszú bajsza alatt, és egy tekintetet vetett a kis pin- czérnőre. Ostromolták mind a kettőt, a mig végre — a hátramaradt — lerántja álczáját, s az elámult publi­cum, a szép Vilma nevető arczától — elszégyenli magát . . . Az üldöző csapat ez alatt a szomszéd ablakhoz ér, s bebámul egyen kint és együtt. Szörnyűség 1 még csak be sem függönyözték ! Ott áll a kis markotányosnő háttal az ablaknak az idegen férfi karjai között, a ki lehajol és homlo­kon csókolja. S a nő . . . nem vonakodik. Fűghe, egy kis szőke kereskedő segéd e gyöngéd jelenetre eszét veszti. UM

Next

/
Thumbnails
Contents