Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-08-31 / 36. szám
VI. évfolyam. 36. szám. Előfizetési árak : Évnegyedre ...............................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. 8 többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. se. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen lévaié k e t nem fogadunk el. Szózat a nép valódi barátaihoz! A népnek nincs nagyobb ellensége, nincs rosszabb és ragályosabb járvány, nincs rettentőbb átok népünk életében, mint az u. n. p á- linkaivási járvány. Embertársaink ezrei züllenek el évenként testileg és lelkileg a pálinkáivás miatt, s ugyan- e szenvedély feldúlója számos családi élet boldogságának. A pálinka az, a mely sok embernek sirját megássa, a börtönöket s tébolydákat megtölti és számtalan öngyilkos kezébe fegyvert szolgáltat. Épen azért szent kötelessége minden — még érző szívvel és tiszta lelkiismerettel biró embernek, bogy ily nyomor láttára hideg és közönyös ne maradjon, hanem a pálinka — mint népünk leggonoszabb ellensége — ellen minden tőle telhető erővel és eszközzel harczoljon. Mindenek előtt meg kell czáfolnunk ama hazugságokat, melyeket a pálinkaivás mellett azok hoznak fel, kik e testet és lelket megölő méreg készítésével, elárusitásával foglalkoznak vagy más közvetett utón anyagi hasznot húznak; le kell küzdenünk azon előítéleteket, melyekkel e méreg élvezői azt használják. Azt állítják először, hogy a pálinka a szegényebb osztály élelmi szerétpótolja. Minden értelmes orvos azonban oda nyilatkozik, hogy a legjobb pálinka sem tartalmaz olyan tápanyagot,melyből a munkás kitartó munA „VÁCZ1 KÖZLŐN!" TÁRGZÁJA. Lemondani, felejteni. — Egy szép leánynak. — Nem szerelmet, oh csak azt ne ! Nem kívánok már szeretni. Az i láng mely bennem égett. Mint a köd, füst semmivé lett, S hogy szerettem, meglakoltam Mostan árván, elhagyottan Bujdosom a nagy világot, S nyugodalmat nem találok. Pedig egykor hőn szerettem, Ifjú szívvel forró lánggal; Csak ott legyek közelébe, Csak egy leget szívjak véle. Elhagyám a kedves földet, Melyet nem láthatok többet, El az áldott édes anyát, Milyet a föld sohasem ád. Elbujdostam messze, messze Zord, kietlen idegenbe, — S ha íölébredt bennem a vád, Meghallottam csengő szavát, •Bele néztem vágyva, égve Szép szemének kék egébe, S mint kit bűvös álom illet, Elfeledtem vádat, mindent. Rabja voltam szép szemének, Hitegető szép szavának: Én csak neki s érte éltem, Benne hittem és reméltem, kára erőt nyerhetne, hanem csak rövid időre izgalomba hoz, hogy annál nagyobb legyen utána az elgyengülés s olyan formán hat az emberre, mint a kifáradt teherhordó állatra az ostor és sarkantyú. Liebig, a hires természetbúvár Írja: „A munkás a pálinka élvezése által a kamatok helyett a tőkét emészti, miért is testének tönkreju- tása elmaradhatatlan“, és Dr. Baer — az e szakmában kimagasló iró — azt állitja, hogy „a szesz nem takarék-perselye a munkaerőnek, sőt ezt idővel tökéletesen megsemmisíti.“ Minden olyan ember, a ki azelőtt korhely volt és ezen szenvedélyétől lemondott, elismeri, hogy a pálinka élvezetének abban hagyása óta ereje nem hogy csökkent volna, sőt gyarapodott. Másodszor hazugság azon állitás, hogy a pálinka óvszer a hideg ellen. Igaz ugyan, hogy közvetlen a pálinka élvezése után — mivel annak izgató hatása van a gyomor idegekre és gyorsított vérkeringést idéz elő — érez az ember bizonyos fokú melegséget, ezt azonban nem sokára érzékeny hideg váltja fel; és igy nagyon csalódnak azok a szegények, a kik dermedt tagjaikat pálinkaivás által hiszik felmelegiteni s megedzeni. A test ugyanis magától képes kifejteni és fejt is ki annyi meleget, a mennyi a levegő hidegségét a szervezetre elviselhetővé tegye, és igy azoknak eljárása, a kik a pálinka ivás által mintegy mesterségesen igyekeznek a test melegségét fokozni, az idegrendFöldi üdvöm boldogságom, 0 volt minden a világon ! ügy szerettem, — s szerelmemet Hűtlenséggel fizette meg. Nem vádolom, bár szivemben, Ha emlékét felidézem,! Följajdul a vád, az átok; De én szívből megbocsátok ; S nyiló ajkam átok helyett Szép fejére áldást rebeg, Én már mindent elfeledtem Csak azt tudom, hogy szerettem. Nem szerelmet, oh csak azt ne; Nem kívánok már szeretni, Az a láng, mely bennem égett, Mint a köd, füst semmivé lett, Rideg az én szivem nagyon, Óhajom is csak egy vagyon : Lemondani, felejteni, Hogy ne fájjon aztán semmi. Lévai Sándor. Szerelem és házasság. — Csevegés. — Irta : B r a, n. Iso -vies <3- y ör g -y. Csodálatos, hogy az emberek e kettőt már alig, s békés egyetértésben épen nem tudják együtt képzelni. A múltkor sorba kérdeztem ismerőseimet, miként vélekednek a szerelemről 8 a házasságról, és arról győződtem meg, hogy e tekintetben valóságos bábeli zavar uralkodik az emberek között. Egy koszorús költőnk, oda nyilatkozott hogy: „A szerelem s a házasság két ellenségeskedő testvér.“ szer megrongálására s rövid idő alatt annak teljes felbomlására vezet. Hány korhely hal el évenként ily nyomorúságos és kétségbeejtő állapotban. Ha a pálinkát gyógyszernek és betegségek elleni óvszernek vélik, ez a harmadik hazugság. A pálinka semmiféle gyógy, csak is káros hatást gyakorol a szervezetre, kivéve azon csekély számú esetet, midőn orvosi rendelet teszi szükségessé, miért is a pálinka, illetőleg a borszesz csak is a gyógy szartárakba utalandó, honnan azt a 30 éves háború alkalmával a harezoló vad csordák erőszakkal kerítették kézre s mint romboló és kórhatásu ital először jött forgalomba. Tagadhatatlan tény az, hogy az iszákosoknak sokkal nagyobb hajlamuk van a megbetegedésre, mint a nem ivóknak, mivel a borszesz élvezete által az emésztés és vérkeringés, a légző és érző szervek, mindenek felett pedig az ideg- rendszer szenved. Számosán halnak el a pálinka használói közül szélhüdésben, mi az agy véredényeinek tultelitése által következik be; de a legborzasztóbb, a legundoritóbb következménye az u. n. idegremegés (delirium tremens), midőn az ember férfi, sőt ifjú kora delén olyan tehetetlen lesz, mint a 80 éves agg, a ki enni sem képes, annál kevésbé munkálkodni; remeg minden testrésze, mint a nyárfa levél és nem hogy szánalEgy gazdászati lapnak a szerkesztője azt monda: „A házasság: főzőkanállal felfegyverzett szerelem!* Egy tábornok barátom szerint: „A házaiság: ostromzár alatt lévő város, kik benne vannak, ki szeretnének jönni s a kik kivül vannak, be szeretnének jutni!“ „A szerelem — sóhajtá a dráma művésze — csak nyáréji álom a házasságban.“ „A szerelem — dudolá az opera énekes — néha magánydal, többnyire hármas, s csak nagy ritkán kettős dal.“ „A jó házasság — válaszolá egy pap ismerősöm — az erény által megtisztított, az idő által szentesített s a próbák által megszilárdított szokás.“ — Hát a rósz házasság ? kérdém hamarosan. — Pokol! válaszolá s ott hagyott egy pénzarisz- tokrata társaságában, aki égre földre esküdözött hogy : „A pénzházasság, a legrosszabb tőke elhelyezés.“ „Az egyenetlen (mesalliance) házasságra — nyögé egy ősz kúriai biró — csak a bolond mondja, hogy jó.“ — Hagyja el uram bátyám, vígasztala egy ifjú fogalmazó, — „vakon bízza magát a sorsra az is: aki egyenlő s magához illő házasságot köt.“ „A szerelemből kötött házasság — fejező be a regényíró — a regény meglopása s ép azért a büntetés csak ritkán marad el.“ Apropos ! Regényíró ! Nem vették észre kérem, hogy a legtöbb regényíró csak addig foglalkozik a regény hőssel vagy hősnővel, amig a házasság révébe nem juttatja őt. Kihirdeti az egybekelést s azután — — leereszti a függönyt. Miért ?
