Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-08-10 / 33. szám
néhány év múlva a czélnak megfelelő nyilvános sétányunk is lesz, és nem kételkedünk abban, hogy a buzgó kezdeményező továbbra is gondjai alá fogja venni az uj „Rákóczi sétatért“ és közönségünk sem fogja megvonni tőle terve kivitelében segédkezét! Helyi hírek. = Uj mise. Múlt vasárnap mutatta be a székesegyházban Korpás Pál, ujonan felszentelt vácz- egyházmegyei áldozár, első zsenge áldozatát a Mindenhatónak diszes segédlettel. A vezetői (manuductor) tisztet, dr. V i r t e r Lajos prépost-kanonok s papneveldéi igazgató lír végezte. A mise alatt az ünnepelt volt növendékpap társai és barátaiból alakult énekkar zengett lélekemelő dalokat. Evangélium után Balázs Lajos karkáplány ur tartott szívhez szóló beszédet, melyben lefesté az ünnepelt előtt a pályáján növő töviseket s az azon nyíló rózsákat. Megható látványt nyújtott, midőn az uj-misés a mise végeztével először pap társaira azután szeretett rokonaira, s végül a nagy számmal egybegyűltek mindegyikére adá áldását. E lélekemelő ünnepélyt barátságos ebéd követte a papneveldében, hol V i r t e r Lajos ur mondotta az első felköszőntőt, az uj-misésre, ki viszont V i r t e r urat, mint manuduktorát élteté, K a- z a 1 y Imre ur az uj-misés szüleire emelé poharát, B a 1 á z s Lajos ur az uj-misést, V i r t e r Károly ur pedig a papságot élteté. — Este az uj-misés szülőinek házában száz terítéket meghaladó vacsora volt, mely alatt szintén nem hiányoztak a lelkes pohár köszöntök. Virter Lajos ur az uj-misést, ez pedig a papságot, a megyés püspököt s annak auksziliárisát élteté. Toasztokat mondottak még Csávolszky József, Kazaly Imre, Balázs Lajos, Schmidt János, dr. Csányi János, Aczél Béla s Révész István urak. — Vacsora után kedélyes tánczra perdült a vendég koszorú, mely csak reggel 4 órakor oszlott szét. Ott voltak: Alberty Fe- renczné, Korpás Mártonná, Cseko Pálné, Máté Jo- zsefné, Krezsák ferenczné, Udvardi Mihályné, Verner- Gyuláné, ifj. Korpás Józsefné, Csányi Lajosué, Csányi Istvánná, Haidfeld Alajosné, Korpás Pálné, özv. Németh Istvánná ; továbbá Alberty Ilka, Bezdek Veronka, Krezsák Gizi, Németh Ilka, Korpás Rózsa és Juliska, Csányi Ilonka stb. = Temjilomf ének. F. hó 15-én Nagyboldogasszony napján a Székesegyházban a nagymise alatt Asztaliéi' Irma k. a. Pauli Richard jeles képzettségű tanítványa fogja Cherubini „Ave- Mariá“-ját énekelni. = Esküvő. Dr. Csányi János városi tanácsosunk, lapunk dolgozótársa e hó 30-án d. u. fél 5 órakor a Hét kápolnánál vezeti oltárhoz Alberty Ferencz, kedves leányát Ilka kisasszonyt. = JBskűvö. Andrássy Miklós helybeli csendőr őrsvezető f. hó 22-én d. u. 5 órakor vezette oltárhoz a székesegyházban V a r j u Gizella kisasz- szonyt. = Személyi liir. Marthon Géza százados a helybeli honvéd huszár ezred II. osztályának parancsnoka helyébe Torkos Aladár törzstiszti tan- folyamot végzett százados helyeztetett át városunkba. = A kisdedovóban f. hó 13-án délelőtt fog megtartatni az évi vizsga, melyet ez utón is tudomására juttat a szülőknek a nőegyleti elnökség. = Kolerin. Folyó augusztus hó 7. és 8-ika közti éjjelen városunkban egy kolerin eset fordult elő, mely azonban halálos kimenetelű nem volt, s igy most az illető megbetegült egészen lábbadozó állapotban van. = Még egyszer a ni agy. tudom, akadémia és Ilaiumeruyik. Lapunk olvasói emlékezhetnek, hogy lapunk f. évi 29. számában felszó— És már kiszemelte, hogy utódja ki lesz? — szólt félő kíváncsisággal a nő. — Nem, még nem határoztam. Nem tudok választani. — Ajánlhatnék tán egyet és — válaszol rejtett örömmel Eveline . . . talán emlékszik még rá játszótársam volt, együtt nevelkedtünk. Mióta neje vagyok ma kaptam tőle az első levelet, ime itt van, — foly- tatá kebléből elővéve egy kis levelet, a napokban tette le az ügyvédi vizsgálatot. — És neve? kérdé kíváncsian az öreg. — Dr. Barna Géza ügyvéd ur kérdezteti a nagyságos urat — szólt a belépő inas — ha méltóztatnék-e elfogadni ? A férj szemében egy pillanatra a gyanú sugara villámlott keresztül, de a nyugodt hang és szelíd arcz, csakhamar eloszlatta a férj előtt a — legcsekélyebbet is. — Ah! akit ajánlani akartam, folytatá Eveline, — Péter bocsássa be, szólt az inashoz — a többi az ügyvédek dolga, asszony itt felesleges s igy megbocsát férjem, ha megyek. S ezzel szobájába térve a zongorához ült. — Nevem Dr. Barna Géza, — szólt a belépő alig 25—26 éves csinos fiatal ember, diplomám „kitűnő“ ügyvédnek képesít. — Nem értem önt .... — Nos tehát uram, négy évvel ezelőtt midőn laltunk azon eljárás ellen, hogy a magy. tudom, akadémia a Hammernyik részére megrendelt síremlék felállításával még mindig késik. Most örömmel konstatálhatjuk, hogy az akadémia felszólalásunkat méltányolta s megkereste városunk hatóságát, hogy miután a sirkövet most már mielőbb komolyan fel aka,rja állítani, a városi hatóság engedné meg, hogy Hammernyik hamvait egy, a síremlék felállítására alkalmasb helyre temethesse át. Városunk hatósága ezen megkeresésnek, mint értesülünk, készséggel eleget is tett, s erről az akadémiát értesítvén most ismét a tiszteli akadémia gyors intézkedésétől függ, hogy a síremlék felállítása végre valahára ténynyé váljék. — Maláiozás. Özv. Krenedics Antalné szül. M a 1 o v e c z Anna f. hó 6-án életének 86-ik évében végelgyengülésben elhunyt. Temetése e hó 8- án ment végbe közönségünk osztatlan részvéte kíséretében, miután a köztiszteletben álló Krenedic s család vesztesége iránti részvétét mindenki igyekezett leróni az által, hogy az elhunyt nagyanya végtisztes- ségén megjelent. Az elhunyt földi maradványait a középvárosi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Ny. B.! = Tűzoltó egyletünket a f. hó 15—20-án aSelmeczbányán tartandó szövetségi gyűlésen Krenedics Ferencz főparancsnok és dr. C s á- n y i János szivattyús alparancsnok fogják képviselni. = A liadmeiaíességi dij 1884. évre szóló kivetési lajstroma Vácz város házánál f. hó. 5-től kez- dőleg közszemlére kitétetett, mely naptól számítandó 8 napon mindenki által megtekinthető s ezen adókivetés ellen mindazok, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstrom közzétételét követő 15 nap alatt, azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel ez évben első ízben rovatnak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt fellebezéseiket az 1883. évi XLIV. tcz. 18. §-a értelmében a kir adófelügyelőhöz beterjeszthetik, később beterjesztett fellebezések figyelembe nem vétetnek. = MiicsiikAs és tfszáelgés. A püspöki uradalom tisztikara testületileg tegnap délben búcsúzott el a volt püspök uradalmi jószágfelügyelő Virter Bertalan ez. püspök úrtól s egyúttal tisztelgett az újonnan kinevezett felügyelő Jung János kanonok urnái. = Szinház ügyünk újra a feledés homálya s a tespedés posványába merült, s mai napság azt sem tudjuk, hogy a vonatkozó iratok és tervek mely ügy buzgó férfiú asztalán nyugszanak ellepetve a por által. Mi fel nem foghatjuk ezen közönyt, mely a színház ügyi bizottságot polypként hatalmába kerítette, s mely által társadalmi létünk iránti érdeklődésének oly csekély — mondhatni szegénységi — bizonyítványát szolgáltatja. Más városok (de más férfiak is) nagy áldozatok árán sietnek a magyar színészetnek díszes palotákat emelni, mi pedig annyi év alatt a nemzet napszámosai részére egy bérelt tei- mecskét nem vagyunk képesek csekély költségen átalakítani. Bizony szomorú való ez, mely társadalmunk mivoltját kellő világlatba helyezi. Tett erő és erős akarat kellene, s a lehetetlenség is megvalósítható lenne, nem pedig ily csekélység! vagy ha lehetetlenségét érzi a fent tisztelt bizottság, úgy mért nem adja megbízatását más, a társadalom mezején munkálkodni kész kezekbe, hol nemes lelkesíiltség buzog, a társadalmat felvirágoztatni, a művészetet előmozdítani és a műveltséget az alsóbb körökben is tőle telhetőié^ terjeszteni. = Tű*. Múlt vasárnap délelőtt 11 óra tájban Uhlig Ede polgártársunknak a városi felső vámház és a vasút közti beltelken fekvő szérűjén összehordott gabnájában tűz ütött ki, s összes odahordott gabna- neműi porrá égtek. A kár jelentékeny, de a mint értesülünk a gabnafélék részben biztosítva voltak s még jogász valók, szerettem egy leányt, Eveline volt a neve, ma már az ön neje. — Nem tudom boldogok-e, de én hiszem és óhajtom, hogy azok legyenek s esküszöm, hogy boldogságuk tiszta egét még csak a bú fellegével sem zavarom sok’ se meg. — Eveimet már feledtem. De közel áll hozzá akit szeretni vélek s boldog lennék — de még nem remélek. Hisz még alig ismer. Engedje tehát, hogy e titkot őrizzem tovább. — Oh derék, becsületes ember, ifjú kollegám, szólt kezét nyújtva Bódog bácsi. —• De nini! itt jő leányom Ilma, bemutatom önt, mint utódomat: Dr. Barna Géza. A fiatal leány érezte, hogy elsápadt s az ifjú, hogy pillanatra elpirult. Az öreg mit se vett észre 3 igy a zavar csak múló volt. Néhány perez múlva már kedélyesen társalogtak. — Felkeresem Evelinet szólt az öreg Bódog bácsi s a két ifjú egyedül maradt. — Oh mily szép volt midőn utoljára láttam s mily igéző most hogy újra látom, akkor szerettem, most imádom, szólt égő arczczal s szenvedélyes hangon Géza, gyöngéden szorítva meg az átengedett hófehér kezet. A piruló Urna lassan emelte fel gyönyörű arczát s ábrándos tekintetével hosszan és mélyen nézett Géza szemébe .... igy a tulajdonosnak kára annyiban, amennyiben meg fog térülni. Tűzoltóink, a mint a vész neszét vették, derekasan a helyszínére siettek s az oltás körül mindent elkövettek, hogy a mit megmenteni lehet, azt megmenthessék. Igaz, hogy fáradozásaikat — miután szalmatűzzél volt dolguk — különös siker nem koronázta, de dicséretet érdemelnek azért az" oltásnál valóban kitűnő és érnyedetlen tevékenységükért. — Ott láttuk R é t y Ignácz derék városi polgármesterünket is, a ki a tűzoltás rendezésénél, a város hatósága részéről igen elismerést érdemlőleg intézkedett. A tűz mint utólag értesülünk szándékos gyújtás müve. — A tettest azonban mind eddig kézre keríteni nem lehetett. A nyomozás e részben erélyesen folyik. = A sétatér-zene, meiy múlt csütörtökön este tartatott meg a Varga János íegyházi igazgató ur által befásitott és rendezett R á k ó c z i sétatéren, annyiban sikerült, hogy az előkelő közönség teljes számban megjelent ott, élvezendő az esti friss levegőt és Marczi zenéjét, nem sikerült azonban anyi- ban,^ hogy az aláírók és a zene létesítői nem élvezhették sem a zenét, sem a séta előnyeit, mert a tér megtelt mindenféle népséggel, s az anyagi áldozatot hozók sem a padokra nem ülhettek, sem a közönség által körülvett zenét nem élvezhették. — Jövő csütörtökön mind eme kellemetlenségek elkerülése végett, a térzene fél 7 órakor fogja kezdetét venni s a rendőri közegek csak az aláíróknak és tisztességes polgároknak lógjak megengedni a bemenetelt, s a sok apró népséget s inasokat, — kik az ültetvényekben is sok kárt csináltak — oda be nem bocsájtja. Mindezeket közönségünk becses tudomására hozva, kérjük hogy a térzenén 1/27 órakor megjelenni szíveskedjenek, s^ a kik még a résztvevő ivet aláírni óhajtják, forduljanak e czélból a tér-zene alkalmával Dorner Ferencz úrhoz. A honvédemlék vaskorlátja költségeinek fedezésére Rókusz napján, vagy esetleg Szt.-Is t v á n napján tánczmulatsággal egybekötött hangverseny fog rendeztetni a „lőház“ termében. A részletes Programm és meghívó a hót elején fog szétküldetni. Hisz- szük, hogy közönségünk tömeges részvétével fogja e ótékony ezélú mulatság jövedelmét szaporítani, mert a most újonnan kicsinosított honvédemlék sürgősen szükségli a korlát felállítását, nehogy kegyeletien kezek ismét bepiszkolják az emléket. =■= Varga János fegyintézeti igazgató úr, ki i városunk felvirágzásán önzetlenül munkálkodik, e téren való érdemeit ismét egygyel szaporította. Kieszközölte ugyanis a íöldmivelési minisztériumnál, hogy ^ városunk fiilokszera kísérleti telepet kap, melyben amerikai, fillokszerától mentes szőlők lesznek ültetve 8 és kezelve a rabmunkával, mintegy 40 hold területen. Ez oly nagy előny városunkra, mely a fillokszerától meglepett szőlőink létkérdését oldja meg, s szőlőtermelőinket örök hálára kötelezi Varga úr iránt, kinek mi is azt kívánjuk, hogy városunk javára még g sokáig éljen ! Vidéki hírek. = A begdányi-visegrádi kőbányák 1884. I október hó 1-től számított 10 évre bérbe adatnak, a fi zárt írásbeli ajánlatok utjáni versenytárgyalás f. é. é augusztus hó 11-én déli 12 órakor fog a gödöllői er- döhivatal irodájában megtartatni. = Bogdániban, a f. hó 7-én városünk fölött fi is keresztül vonult vihar alkalmával a villám egy házba c beütött s azt elhamvasztá, ember élet nem esett áldozatul. — Bétságon f. hó 4-én tűz ütött ki s rövid idő alatt 16 házat elhamvasztott. = Hirtelen haláleset. Illyés István a ő pestvidéki kir. törvényszék legidősb bírája, — jelenleg pedig, miután a törvényszék elnöke szabadságon m van, a pestvidéki kir. törvényszék vezetője — tegnap qi — Oh ha hihetnék önnek, volt minden, amit 1 mondani bírt. — És boldog lenne vélem? kórdó lázas félelemmel Géza a leányt. — Érzem, hogy igen! . . . A nem remélt siker gyönyörével arczán sietett fű Géza a belépő atya elé, ki karján nejével, Eveimével le tért vissza. Oh az asszonyoknak kitűnő szemük van s az a £ mély tekintet a melylyel Eveline végig mérte Gézát, bárkit is kihozott volna sodrából. Eveline egy pillanat alatt átlátta helyzetét. — És oh ón esztelen, szolt susogva összeszoritott ajakkal, még én hívtam ide őt, régi kedvesemet, most leányom szerelmesét. De ki hitte volna még csak álomban is! E közben Géza megfogva Ilma kezét atyjához so vezette.-— Mi szeretjük egymást uram, szólt ünnepélyei hangon s már egy éve múlt, hogy Ilmát, ki akkor az angol kisasszonyok zárdájában tanult, egy hangver seny alkalmával megismertem. — Ah tehát ön volt az a zárdái lovag, szakitá félbe Gézát Eveline a legizgatottabb gúnyos hangon, ön az, kiről Ilma nekem oly rajongva beszólt. Géza nyugodtan fordult vissza az öreghez s folytatá.