Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-07-20 / 30. szám
VI. évfolyam. HELYI S 30. szám. VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Előfizetési árak: Évnegyedre...................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések; Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora ........................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. A kövezés, A miért annyi idők éta sóvárogtunk, s a miért annyi tinta és nyomda festék elfolyott, végre valahára az ige testté Ion, s a város utczái és köztereinek kövezéséről szóló szabályrendelet miniszteri jóváhagyással ellátva kinyomatott, lakosságunk közt szétosztatott s igy végre nagy sokára életbe lépett. Egy hete csak a szabályrendelet jogerőre emelkedésének, s máris sok helyen láthatjuk, hogy kövező is van városunkban, mert minden tehetősb házi úr igyekszik a háza előtti járdát a követelményeknek megfelelőleg kiköveztetni. Tehát még is látszik, hogy van lakósságunk egy részében jó akarat, ki ha látja azt, hogy a városi hatóság megmozdul tétlenségéből és szabályokat hoz, a város szépitése érdekében, nem gördít annak végrehajtása elé akadályt, hanem maga igyekszik azt megkönyiteni. — De nézzük magát a szabályrendeletet, mily kötelességeket mér a városra, mint községre s minőket az egyes ház tulajdonosokra. 1. §. Vácz város területére behozandó kövezetvám, a közlekedési vonalokat képező út- czák kövezetének s aránylagos részében a város dunaikőpartjának fentartására és rendezésére lévén fordítandók a városi közgyűlés évenként a költségvetés tárgyalásakor a kövezetvámi jövedelmek számlájára előre meghatározza azon utczai vonalrészeket, melyek a következő pénzügyi év alatt kövezendők és szabályozandók. A közgyűlés e részben tanácsi előterjesztésre, ez által beterjesztett indokolt költségvetés alapján határoz. Mindenek előtt a főközlekedési vonalakat képező utczák a közlekedés érdekeire való folytonos tekintettel veendők rendezés alá. 2. §. A város utczáinak csak is kocsijárta részei és a csatornák kövezendők és szabályozandók közköltségen, a járdák lerakása és állandó jó karban tartása saját házuk előtt külön- külön magukat az egyes háztulajdonosokat terheli, s az utcza-menti házak közterhét képezi. 3. §. A fő-utczán a kőkaputól le a nagy laktanya során a hidig, az azzal szemben a fazekas utczába becsavarodó kis utczáig, úgy a mellék utczák közül a főközlekedési utczákban, úgy mint a vásár-, káptalan-, csillag-, szél- és híd- utczában a háztulajdonosok a házuk eleje előtt megfelelő, rendesen kövezett járdát készíttetni; — építkezéseknél ez az épitési engedélyben világosan meghagyandó. — A járda szélességét az egyes utczákra azok szélességéhez képest a városi tanács állapítja meg. — A többi utczákban a háztulajdonosok a mennyiben közlekedési érdekek kívánják, a tanács által sártalan törmelékből való járda készítésére kényszerithetők, s viszont a városi képviselő testületi közgyűlés közlekedési vagy szépitési érdekekből a járdakövezési kényszert a felsoroltakon kivül más ( utczára is kiterjesztheti. 4. §. Az előbbi §-ban jelzett utczákban a mennyiben rendesen kövezett járda még valamely ház előtt nem volna, az legkésőbb két év leforgása alatt az illető tulajdonosok által elkészítendő. Ellen esetben a járdák az illető háztulajdonos terhére a városi tanács által lesznek megcsináltatandók, s a járda költsége az illető háztulajdonoson pótadó módjára adóvégrehajtá- silag beszedendő. Indokolt előterjesztésre a városi közgyűlés jogosítva van jelen §. határozatai végrehajtását még további két évre felfüggeszteni. 5. §. Ha a 3. §.-ban jelzett utczák közül valamelyik két éven belül újra köveztetnék, vagy szabályoztatnék, azon útcza háztulajdonosok kötelesek a házaik előtti járdát az előző §.-ban foglalt záros határidő előtt is a kövezéssel egyidejűleg lerakatni és elkészittetni. 6. §. A járdák lerakásánál az utcza szinét emelni, megváltoztatni, vagy lépcsőzetes feljárásokat késziteni tanácsi engedély nélkül tilos. 7. §. A létező járdák jó karban tartása és kijavítása úgy a járdák mellé ültetett fák ápolása és óvása az illető háztulajdonosok kötelessége, s azok helyreállítására tanácsilag a 4. §. szigora szerint szorítandó. Meg tudja közönségünk e pontokból hogy mely utczákon kell két év alatt a gyalog járót négyszögü kövekkel, vagy a még czélszeriibb préselt koczka téglával kirakni. Szükséges azonban, hogy minden egyes háztulajdonos, midőn e háza előtti gyalogjárót köveztetni szándékozik, előbb jelentse fel a városi tanácsnál, hogy mérnökileg kiméressék minden egyes ház előtt mily szélesen s mily magasságban szabad és lehet a kövezetét lerakni, mert e téren önkényes intézkedés az egyöntetűség rovására lenne, s a városi tanács kénytetve lenne a magasabb s a rendnek meg nem felelő gyalogjárókat felszedetni, s a tulajdonos költségére újra lerakatni, mint ez meg fog történni, a kövezési munka nagyobb mérvű megindulásakor, a püspöki könyvtár előtt, az Oberländer ház előtt, a Szalay ház előtt stb. Különös figyelmébe ajánljuk e helyen a városi tanácsnak a bolti lépcsőket, melyek kivált a sáros utczában nagy akadályai a gyalog járóknak. Ezek mindenütt leszedendők, s a lépcsők a bolt ajtón belül alkalmazandók. Miután a fásítás is, illetve a fák megőrzése és gondozása is a háztulajdonosok terhére rovat- vák, szükségesnek tartjuk ha a tanács még az ősz előtt intézkednék a fölött, hol és mely utczákban kell fásitani, hogy az ősz beálltával minden házi ur megkezdhesse a faültetést. S a ki ezt tenni elmulasztja büntettessék meg, mert a szórványos faültetés szintén az egyöntetűség kárára van, mint ez leginkább a fő utcza alsó és felső részén látható, hol két-három ház előtt van ültetve uj fa, két-három ház előtt pedig nincs, itt ott pedig a fiatal fák közt egy-egy száradásnak indult vén fa csúfítja a rendet. A közutak kövezése a. város kötelessége lévén, mely az újonnan behozott s uj évre életbe lépendő kövezetvám jövedelmeiből nyervén fedezetét, mind az ideig, mig a kövezetvám életbe nem lép s bérbe nem vétetik, nem várhatjuk a tanácstól hogy a közutak kövezését megkezdje. A kövezetvám életbe léptével, minden őszi közgyűlés fogja meghatározni és kijelölni azon utczákat, melyekben legégetőbb szükség a kövezés. Ehhez tehát csak annak idejében lehet szavunk. Csupán azt indítványozzuk még e helyen, nem lenne-e czélszerü, ha a város némely szegényebb háztulajdonoson könyitendő, a háza előtt már levő s az uj kövezés által felszakgatottköveket megvásárolná, s igy nem csak az egyes házigazdák kiadásain könnyítene, hanem a város is ezen köveket olcsón megszerezvén azokkal egyes kisebb utczákat olcsóbban köveztethetne ki. A váczi csata emlék-ünnepe. Harminczöt év előtti dicső szabadság harczunk egyik napjának — a Yácz alatt vívott csatának — óv fordulóját ünnepelte julius 17 én városunk közönsége. A ft. káptalan által 1868-ban — a honvédemlék felállítása alkalmával — alapított gyászmisét Tanács János, prépost-kanonok és plébános végezte 7 órakor a Hétkápolnánál. A mise alatt néhány fiatal emberből e czélra alakult dalárda énekelt magható gyászdalokat. Nagy számú közönség — milyen tán még egy évben sem — jött össze a kegyelet adóját leróni elhunyt félisteneinknek. Testületileg a honvéd tisztikar, az önkéntes tűzoltó egylet s a dalkör volt képviselve. A gyász-isteni tisztelet után a jelen voltak a felkoszorúzott honvédemlékhez vonultak, hol a „váczi dalkör“ a „Hymnus z‘-t s a „S z ó z a t“-ot énekelte el. A dalkör által ez alkalomra saját kebeléből választott ünnepi szónok hirtelen megbetegedése miatt nem jelenhetvén meg, helyette Krenedits Fe- rencz, siketnéma-intézeti tanár tartott egy rögtönzött beszédet, melynek végén ő, mint a szabadságharcz egyik tagja mondott köszönetét dr. Freyainger Lajos és Varga János uraknak fáradozásaikért, melylyel a honvédemlék restaurálását eszközölték. — A beszéd végeztével dr. Freysinger Lajos kir közjegyző lépett fel a szobor talapzatára s a következő, ez alkalomra szerzett i m a s z e r ű költeményt olvasta fel, mit a közönség éljenzéssel fogadott : Fohász. Nagy Istenünk, népek Mindenhatója! Hozzád küldjük fel égbe hő imánk E felderült dicső nap reggelén ma Nagy Istenünk, kérünk, tekints le ránk, . . . Hallgasd meg azt, mit esdve kér hü néped, Hallgasd meg ennyi honfi sóhaját, Kik eljövénk mártírjaink porához Letenni hő szivünk hódolatát ............ Harminczöt éve már, hogy itt csatáztak A névtelen dicső félistenek, Elhunytanak, de nincsenek feledve Hős szellemök, emlékök itt lebeg. Ők nincsenek s nem is lesznek feledve . . . Látszik, hogy emlékök szivünkben él, Mert im’ imázui eljöttünk porukhoz Dicső haláluk emlé k-ü nuepén,
