Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-12-17 / 51. szám

megalakuló ülésre, hazánk jelentékenyebb termelői szép számban fognak úgy személyesen mint hegyvidékeik képviseletében meg jelenni, hogy hazafias hozzájárulásuk által egy rég óhajtott üdvös kezdeményezésre a siker koronáját reáhelyezzék.

gr. Keglevicli István.

Újdonságok.

= Mayer Sándor derék nyomdatulajdonosunk Serédy Géza úrtól a könyv- és papirkereskedést is átvette a napokban, s már is gazdagon felszerelte úgy, hogy közönségünknek a közelgő ünnepekre gazdag választékú karácsonyi és új évi ajándékok állanak rendelkezésére. Ismerve Mayer úr fá- radhatlan, törekvő munkásságát, hisz- szük hogy közönségünk minden igényeinek meg fog felelni nemcsak a nyomdászat hanem a könyvkereskedés terén is s csak örvendhetünk, hogy végre lesz egy teljesen felszerelt s a kor követelményeinek megfelelő könyv- kereskedésünk. Ajánljuk közönségünk pártolásába.

= A királyaié és a fóthi apát.

Erzsébet király asszony tudvalevőleg nagy barátja a testmozgás mindenféle nemeinek, úgy hogy sok elkényeztetett kisasszonyka nem egy halálos betegséget vonna maga után, ha olyan dolgokba elegyednék, mit a királyné élvezetnek, játéknak tekint. így a napokban Gödöllőről sétálni indult s Mogyoródon és Fóthon át az úgy nevezett káposztás megyeri cowerig gyalog tette meg a körülbelül harmadfél mértföldnyi utat. Somhegyi József báth monostori apát és pápai kamarás, a fóthi palotai grófi utón gyalog látván a királynét I e- renczi Ida asszonynyal haladni, abban a hiszemben, hogy ő felségét valami baleset érte, leszállott hintájából és fogatát készséggel felajánlta a felséges asszonynak: „Köszönöm apát úr, egy kis séta az egész“ mondá ő felsége s az udvarias főpapot mosolyogva nyugtatván meg gyalog folytatta útját kitűzött czélja felé.

7— „Hazáink koa'termelöihez“ czimmel lapunk mai számában G r. K e g 1 e- v i c h I s t v á n úr ő méltósága tollából egy felszóllitást vesznek olvasóink, mely országos borászati szövetkezet alakitását czéloz- za, Mennyire érezzük ily szövetkezet hiáTÁJRCZ a.

A kastélyban. *)

............Ekként sóhajték, s im egy lányka jő be,

Szép bársony-arczú, tűzszemű leány.

Sarkig leomíó selymes fürtje szőke,

Halvány mosoly van feslő ajakán.

Növése karcsú (bár nincsen fűzőbe)

Karcsú — bevallom — mert tapasztalam ;

Nem egyszer ab! futtába fogtam át,

E félig nyílt kis élő ibolyát.

Pár napja múlt, bogy a kastélyba jöttem,

Az éltet benne lassan megszokám.

Sirkert gyanánt feküdt a múlt mögöttem,

Hová a lélek búslakodni jár.

Aszott sárgúlt, vaskos könyvtől tömötten A parkra nézett szellős kis szobám;

Kiváncsi nőként hajlott ablakomba,

Egy-két akácz febérvirágu lombja.

Ha a fiúkkal gondom szegre tettem,

S a tájra hajtá barna szép fejét Az álmos este, . . . ideált kerestem:

Sóhajt röpiték szőke lány feléd.

Fehér ruhád át-át csillant a kerten,

Ha a fasorban sétáid’ tevéd,

S beszéded egy-egy eltévedt darabja,

Úgy benyilalt e lázban égő ágyba.

. . . Egy nyári nap (ilyet kiván a tálján)

A kertbe mentem s nyugton olvasék.

Madárka zengett hüs bokornak alján,

Tüzes szemmel kacsintott rám az ég.

Mozdúlt a függöny. Angyal az ? vagy hablány Ki lopva les rám? Vagy csalóka kép?

Etelka volt, le is jött nemsokára,

Rózsás nyakára hullt az árnyak-árnya.

S leült. Mily kéj mellette ülni annak,

Ki álmainknak oltár-képe lett!

A kis hamis mily elfogulva hallgat, . . Megcsúszik a shawl a hó váll felett,

A csipke, bársony árulón takargat . .

(Szegény fiú, megszédül a fejed)

Leejti könyvét, érte hajlótok,

S ártatlanéi karod közé vonod.

Szép a genie csábjával vonni be Kifejthetlen bállóba a leányt;

Szó]) tudni, hogy miénk álma, hite,

Reménye, vágya, vétke egyaránt.

Ab! hogy dobog, ver, lángol kis szive,

Ha bájait versben magasztalád! —

De meg szebb együtt ülni, kéz a kézbe,

A niig szemünkbe lánykánk félve néz óe.

*) Részlet szerzőnek az academia pályázatán I kiemelt „Etelka“ czimü munkájából. Szerk. I

nyát, legjobban tudják bortermelőink, s igy

fölöslegesnek tartjuk azt ajánlani szőlőgazdáink figyelmébe, csak annyit emlitünk fel, hogy a gróf Úr, Be n k á r Dénes urat kérte fel, miszerint vidékünk bortermelőit egy értekezletre hívja össze, hogy ott a szövetkezet alapszabály tervezetét tanácskozás tárgyává tegyék, a ki tehát ez ügyben bővebb tájékozást akar magának szerezni szíveskedjék B e n k á r Dénes úrhoz fordulni.

= A királyné NzímIöm. A múlt napokban a felséges asszony a gödi pusztán tartott rókavadászatokról sebes vágtatva érkezett Sződre. A faluban épen ünnep volt, mert a templom újra épült s a nép azt körmenetben járta körül. Midőn ő felsége az ájtatosok közelébe ért, lovát megállította és várt mindaddig mig a pap a szentséggel a templomba vissza, vonult csak azután ment tovább Kátótnak véve útját. A sződiek későn vették észre a felséges asz- szonyt, s csak azután emelgették kalapjaikat és éltették a jó királynét.

— A iBíiaígvea’seasy, melyet a dalkör és zeneklubé karácsony másodnapján szándékozott rendezni Arany János szobra javára, elhalasztatott a nyárra, mert akkor több jövedelemre lehet számítani, a mi ily nemzeti czélnnl mindenesetre kívánatos.

= A nmikeílvelói rlűjMlás, melyet a „vörös kereszt egylet“ szándékozott vizkereszt napján rendezni, elhalasztatott Ilusvét másodnapjára. Előadásra „Serge Panin“ franczia tragédiát választották; örvendünk, hogy műkedvelőink egy évi szünetelés után ismét megakarják kezdeni működésüket, de a választott darab ellen kifogásunk van. Nem értjük mért kell épen idegen színmüvek közül választani az előadandó darabot, mikor bála Isten ! vannak magunknak is kitűnő színmüveink; ott van például a „Nőuralom“ hálás szerepekkel s hatásos darab. S mért választanak épen tragédiát, melyet hatásosan csak nagy művészek tudnak előadni. A mi közönségünk nem nagyon rajong a tragédiák után, elég tragédia maga az élet s ha színházba megy, mulatni akar. Vagy ha már épen idegen darabot akarnak előadni ott van „P r y Pál,“ vagy Benedixnek hatásos és kedves darabja a „Gyönge d rokono k“ — válaszszanak ezek közül, ezeken mulatni fog a közönség s hálás lesz a szereplők iránt.

= Farsangi naptár. A rövid farsang alatt a következő mulatságokra van kilátásunk, Január 6-án a „dalkör és zeneklubé“ estélye a lőházban, 21-én a „nőegylet“ bálja a lőházban, febr. 6-án

És szenvedélyem feltöré magát,

Ámbár sokáig küzdtem ellene;

Ez szerveinkbe méregként hat át,

Senkit se véd meg tőle — jelleme.

Édes feledtséggel karoltam át.

Téged ezért vádolni kellene ?

Előtted is megtette ej, de hány!

A mit te tettél gyönge szép leány.

S bennem naponként jobban érlelődött,

Es elborított a nagy szenvedély.

Fejembe szökkent a vér, hogy ha ő jött . . . Ah ! mért nem is lesz soha az enyém — — Sorsomba szivem már beletörődött; Alakmásod csak olykor int felém Elsárgúltak a hozzád irt betűk,

Mikkel talán kicsiny fiad befűt.

Használt a cúra. Feltevém magamba:

Hogy megutálok minden szép szemet,

Mert mindig ez hoz \égzetes zavarba,

S a domború lábacska — engemet.

Hivém, hogy tervem’ meg mi sem zavarja,

S bogy a szivem szeretni elfeled S hogy asszonygyűlölő vagyok . . . Hiába, Ismét megejt egy barna gödrös álla.

Ez állacskának lettem én betegje,

Ezt látom én vad téli éjszakán Vagy átható, görög-tűzü szemedbe Veszett a lelkem? Vagy pedig talán Szerelmes lettem tiszta szellemedbe?

Ne bántsd te azt, maradjon az talány,

Mint a virág amely titokba nyit,

S mély árnyék védi gyenge szirmait.

Werner Gyula.

Innen-onnan,

(úti karczolatok)

V.

Rártfai fürdő.

Bártfátol északra Gácsország felé vezető útvonal a Kőhegy keleti nyujtványai által szegélyeztelek, s meglehetős keskeny völgyben Zboróra vezet, melynek vidékét Bákóczy kives várának, Zboró vagy Mako- viczának romjai teszik érdekessé ; itt van a történelmi nevezetességű 100 hars mely alatt „sub centum tilias“ irta Bákóczy rendelvényeit.

A zborói vagy brezneki völgy egyik mellékvölgyében, a Kárpátok Beszkid nevű hcgylánczolatának déli lejtőjén, északra a

a „dalkör“ nagy jelmezestélye, valószínűleg „Curiá“-ban vagy „Szarvason.“

= A lírlszíkiBíílIá. Lassan elérkezik a kedves karácsony a gyermekeknek nem kis örömére. A kis Jézuska a babáknak és jó gyermekeknek a karácsonyra a jó szülék által ajándékot szokott adni. A ki megérdemli kap is belőle, hogy jobban tanuljon és jobban viselje magát. Gondot ad a szüléknek az ily ajándékoíy megválasztása. Értesítjük tehát hogy ily karácsonyi ajándékok nagy választékban kaphatók ifj. Schmidt János, (Káptalan uteza) Steiner J. (Curiával szemben) Mi 11 m a n n Géza (főuteza) s Deutsch Mór (városház)- kereskedéseiben.

= A személyszállító gőzhajó

menetek Győr és Budapest között f. hó lóén beszüntettettek.

Az injévi üdvözletek megválíása ügyében. Az ősi szokás által szentesített újévi üdvözleteket és szerencsekivá- natokat, manap a főváros példájára már mindenütt megszokták váltani bizonyos jó- tékonyczélra szánt adományokkal. E divat mindenesetre a divatok legnemesebbike, mert ily sziváldozatokkal sok szegény köny- nyei szárittatnak fel, keserves gondjai eny- hittetnek s igy az áldás minden oldalra kiterjed. Ne maradjunk tehát mi sem hátra s kövessük a kezdeményezők jó példáját. Azt hisszük mindenki beismeri, hogy uj év napján igazi teher az emberre a gratuláló névjegy küldözés, melyre — valljuk meg őszintén — gyakran minden érzés nélkül vetjük oda a b. u. é. k. négy betűt, sőt leggyakrabban rányomtatjuk. Ettől a meddő fáradságot igénylő s uj évi kedves napunkat terhelő eljárástól pedig könnyen megszabadulhatunk, ha ama összeget, mit névjegy nyomására, levélboritékra, postabélyegre elpazarolunk, valamely helybeli jótékony czélra felajánljuk. Ily czélból jelentkezhetni a nőegylet elnökénél, a veres-kereszt egylet elnökénél, vagy a helybeli házi szegények ügyét kezelő Tanács János kanonok úrnál. — Ajánljuk e hasznos és üdvös eszme felkarolását közönségünk figyelmébe. Az üdvözleteket megváltók névsora lapunk újévi számában fog közzététetni.

= Országosvásár far tátik ma s a következő napokon városunkban, mely alig ígérkezik valami nagyon látogatottnak, miután az utak a hóolvadás következtében nagyon járhatlanok.

= Jótékony ezéIái kártya pénz.

Nem rég történt, egy név estély alkalmával hogy fiataljaiuk az elrnaradhatlan négy szin keveréséhez kezdtek, s igyekeztek egymás pénzét elnyerni, de ez egyszer kivételesen

471 öl magas Kőhegy által védve, gyönyörű szálas fenyveserdők által környezett völgyben fekszik a bártfai fürdő, Savanyú viz forrásairól már a XIII. században „Borkút“ neve alatt ismeretes volt, s ezen század harminczas-negyvenes éveiben elérte virágzásának fénypontját, jelenleg azonban mint a város is, — valószínűleg vasúti ösz- szeköttetés hiánya miatt — hanyatlásnak kezd indulni,

A gyógyforrások a kőhegy tövében fakadnak s több fürdőt látnak el gyógyvízzel.

A források körül diszeskedő izlésteljes épületei, szép sétányai, gyógyeszközei a birodalom első fürdői közt helyet biztosítanak neki.

Kiimája a hegy kitünően védett helyzete és alacsony fekvése következtében enyhe, a völgy a legtisztább szél és pormentes hegyi levegővel dicsekszik, a fenyvesek kellemes üdítő hús balzsamos illatot terjesztenek mindenfelé, — de hát magyar

1 fürdő s igy sorsa az hogy, tengődjön.

Megérkezvén a fürdőbe, mindjárt szemembe ötlött az, hogy fürdővendégeket nem látok, az igaz hogy szeptember eleje volt de mégis túl elhagyatottnak tűnt fel előttem.

Megtekintek mindent. A csinos kúrsza- lónt, melyben három terem van egy zongorával, egy olvasó szoba s egy társalgó terem.

Megnéztem még a Bákóczy által csináltatott 200 éves nagy 8 szögű tánezter- met, az uj márvány fürdőket, zuhanyokat gyógy forrásokat stb. s úgy találtam, hogy ha e hely bár mely más országban feküdnék s nem Magyarországban, már világhírű fürdőhely lenne s a kis földszintes nedves vendéglők helyett pompás palotaszerű hotelek sorakoznának egymás mellé s a vasút a világ négy tája felől alig győzné szállítani

nem a saját zsebök javára hanem jótékony czélra, a amennyiben a játék végével az Eötvös alap javára 7 írt jött össze. Követendő példa gyanánt ajánljuk ezt különösen a kaszinó tag urak figyelmébe mert a kaszinó helyiségében az orsz. gazdasszonyok árvái javára kifüggesztett gyűjtő szelenczc ürességével nagyon áhítozik már egy kis jótékony adomány után, s szégyenére fog válni e nagy egyesületnek, ha uj év után üresen lesznek kénytelenek visszaküldeni. A vízik alkalmával gondolhatnának néha-né- - ha az árvákra is.

= A kaszinói tűz kar. A kaszinó-kör helyiségében múlt héten meggyulladj tekeasztal kijavítási költségeit összesen 88 utót, miután a kaszinói bútorok mind biztosítva vannak, az első magyar általános biztositó társaság azonnal teljesen kifizette s igy a szerencsétlenség a kaszinó pénztárát nem terhelte. E tény a jó hírnek örvendő biztositó intézetnek dicséretére válik s ajánlólevélkép szolgálhat.

= Iskola látogatás. Múlt csütörtökön Polgármesterünk meglátogatta az ismétlők részére nyitott esti tanfolyamot s megelégedései távozott el onnan. Örvendünk hogy polgármesterünk kezd érdeklődni a tan ügy iránt.

= A színház ügye — a mint halljuk — sok-sok idő után valahára más stádiumba lépett, a mennyiben a polgármester úr asztalán o hó óta érintetlenül hevert s por által lepett szinháztervek — — — az asztal másik végére helyeztettek. így aztán meg érjük, hogy mire a lipót -városi basilika fölépül, akkor a mi színházunk építéséhez is hozzá fognak.

= Bőm moí. Odry Lehel nagy színművészünkről lévén a múltkor szó egy társaságban, egyik humoros kedvű barátunk rögtönözte a következő „bon-mot* 1-t „Odri- nem csak mint művész halhatlan, hanem azonkívül is addig mig lehel“

= A pliylloxera kísérleti állomásj lbSl-ik évi működésének eredinényérő szóló jelentést megküldte szerkesztőségünknek a földmivelési minisztérium. Mi a müvet a Kaszinó-kör könyvtárának adtuk át, hogy az érdeklődők elolvashassák.

= Melléklet. Lapunk mai számához mellékelve veszik olvasóink Légrády tesztvérek kiadványainak jegyzékét, melyre ezennel felhívjuk becses figyelmüket.

= A i’oncsosfiló torolcloh Csornád községben oly mérveket öltött s oly nagy a halandóság, hogy Kemény Gusztáv szolgabiró és Dr. Bónay Hugó fóthi körorvos a legszigorúbb rendszabályokat vették igénybe. Jellemző adata a községi

a vendégeket. De hát kinek volna kedve vasút hiányában messze földről rázatni magát a minden kényelmet nélkülöző fiakke- reken ? s ha vannak, kik a kellemetlen utazás daezára élvezni akarják a fürdő csoda erejű gyógyhatásút, nem riasztják-e el őket a szűk nedves lakások, melyek a betegek gyógyulását, nem nagyon segitik elő. Bizony többet tehetne Bártfa város tanácsa ezen a természet minden szépségével megáldott fürdőhelyért. De hát fölösleges minden szó, minden betű — mig Bártfá- nak vasútja nem lesz.

Ily gondolatok közt indultam a fenyvesek felé. Oda vont vágyam a tűlevelű örökzöld fák közé, ott élvezve a fényük balzsamos illatát a hegyi flóra közepett ére- zém magam pillanatra boldognak, ott az erdő sűrűjén, melybe mindinkább behatoltam ott hol az erdő néma csendjét csak a fenyőrigó füttye s a harkályok kopogása zavarta meg, ott mintegy visszavarázsolva képzelem magamat boldog gyermekoromba, hisz ismerősök közt valók ; a fenyvesek virágai mint régi jó barátai az egykori botanikusnak nyújtogatták felém fejeiket, a gentiának, gerániumok, aspleniumok, poly- pódiumok, seolopendriumok, sagittariak, enotkerák botanikus vágyaimnak netovábbjai kínálták magukat a leszakitásra, s én meg nem állhattam, hogy mindegyikből egyet—egyet el ne tegyek jegyzőkönyvem lapjai közé — hisz ez volt az egyedüli emlék, mit Bártfáról magammal hozhattam.

Bejártam kegyet-völgyet, gyönyörködtem a természet szépségeiben s megelégedetten indultam vissza a fürdő felé.

Ki ne örvendene, ha idegen helyen, messze szülővárosától, a haza határszelén egyszerre ismerős hangokat hall és nevén szóllitatik ?