Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-11-19 / 47. szám
IY. évfolyam. Yácz, november 19. 1882. 47. szám. VÁCZI KÖZLÖN IIS VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI, KQZGAZDASAGIS IRODALMI HETILAP Megjelen mlnaen vasárnap. Előfizetési árak: Évnegyedre ............... 1 frt BO kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora...............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete : hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők : Vácz; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. Rérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Mag’ án vitákn ak éa személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. A nő a társadalomban és háztartásban. Helyesen élni minden emberre nézve annyi mint kötelességeit minden körülmények közt tisztán látni és azoknak megfelelni. A ki kötelességeinek meg akar felelni, ezeket legelébb is, természetesen, ösmernie kell; de nem csak pusztán a reá vonatkozó kötelességeket. Ezekről még fogalma sem lehet, ha a talajról, melyen működik, nem tud magának számot adni; ha nem ösmeri azon Összefüggő különböző körülményeket, melyek közt élete foly, és melyek közepette Öntudatosan kell eljátszani a saját szerepét; ha nincs tisztában azon kör állapota felől, melynek ö is tagja, anyagi, szellemi és erkölcsi szempontból. Ha mindezen alapösme- reteknek hijával van, olyan, mint a vak, nem látja tisztán s nem választhatja öntudattal azon utat, melyen haladnia kell. Ez minden emberre, nem csak a férfira, de a nőre nézve is áll. A nő nem 'csupán önczélú egyed, kinek maga iránti kötelessége a folytonos tökéletesedés;hanem még családtag is, ki felelős hozzátartozói életéről, jólétéről, boldogságáról és fejlődéséről. Az egész család anyagi és szellemi gyarapodása a nőtől függ, ö a lelke a családnak, és azért tudnia kell nem csak háztartását úgy beosztani, hogy a legkevesebb fáradsággal, idő vesztéssel, költséggel, a legczélszerübben teremtsen elő mindent, mi övéinek szükséges, de, és főleg, erkölcsileg is támasza, élettársa legyen férjének s versenytársa a tökéletesedésben ; gyermekeiből pedig hasznos honpolgárokat kell nevelnie; azonkivül előkeli mozdítania minden egyéb hozzátartozói jólétét és boldogságát; a szorosan vett háztartás a nőre nézve szükséges ösmereteknek tehát csak egyik része, még a magánéletben is. Pedig ezenfelül minden nő honleány is. Ha hazája iránti kötelességeinek meg akar felelni, tudnia kell, mi az ország valódi java, hogy azt erejéhez képest közvetve vagy közvetlenül ő is előmozdítsa. Meg kell tehát ismerkednie a nemzetgazdászat főbb kérdéseivel, a hazai alkotmány és hazai törvények alapvázlatával; csakis akkor nevelhet gyermekeiből valódi honpolgárokat, kik egykor öntudattal mozdíthassák elő a nemzeti haladást, az ország valódi érdeke értelmében. . Továbbá a nő a társadalomnak is tagja, s mint ilyen tudni tartozik, micsoda törvények szerint van a társadalom alkotva, s miként kell fejlődnie, hogy kebelében minden egyén, lehető legnagyobb anyagi, szellemi és erkölcsi javát, mások elnyomatása, mások kára nélkül érje el. Csakis ekkor fogja a nő is öntudattal nevelhetni e földön a jó összegét, s kevesbíteni a rosszat, a szenvedést, mi minden értelemmel megáldott lénynek szoros kötelessége. Ez mind, tulajdonkép, az élet tudományát képezi, mely minden tanítás, minden nevelés végczélja, és melyre valósággal csakis az élet maga tanít bennünket. Azonban már az iskola is megadhatja ehhez az alapfogalmakat, s itt épen ez lévén a czélunk, oda igyekezünk, hogy ezen alapfogalmakat a lehető legvilágosabban s legrövidebben összefoglalva rendre mind előadjuk, s igy fogalmat nyújtsunk arról, miből állnak jelen korunkban az igazi jó gazdasszony teendői. Jelen czikkben azt adjuk elő mik a jó gazdaszony nélkülözhetlen tendöi. A jó háztartás czélja lévén, hogy mindazok, kik a családot képezik, vagyis jobban mondva, kik a házhoz tartoznak, a lehető legjobb anyagi, szellemi, erkölcsi helyzetben legyenek, s mind együtt, jó példát adva, mintegy a jó szétsugárzását eszközöljék a társadalomban: a jó háziasszonynak legelső tulajdona i-ször az igaz jóság és önfeláldozás. Ez nem a negativ gyengeség, melyet gyakran hanyagságból jóságnak keresztelnek el, de mely tulajdonkép csak elrejtett önzés, (mivel a gyenge embert, ha öntudatlanul is, leginkább saját kényelme vezérli), hanem erő, vagyis erélyes, tevékeny, józan szivbeli értelem, mely tiszta em- berszeretetböl őszintén akarja mindenkinek a valódi javát, s az ernyedetlen buzgalommal elömozditni is igyekszik. Annak, kinek szive a természet törvényei szerint fejlődött, kinek keblét ki- olthatatlan szeretet lelkesíti, annak kötelességei teljesítése tetemesen meg lesz könnyítve; lelke, esze derült lesz, soha sem fogja érezni az éltet rágó, lelket száritó unalmat, s minél több boldogságot ad, annál közelebb lesz ő maga is a boldogsághoz. A jóság, szeretet, önfeláldozás tehát első, legszükségesebb kelléke a házi asszonynak; az a családi élet legbiztosabb alapja, azaz, a hol az hiányzik, ott valódi családi életről szó sem lehet. Majdnem oly nélkülözhetetlen tulajdona a jó gazdasszonynak 2-szor a helyes szervező tehetség. Az egész háztartás taktikáját okszerűen kigondolni úgy, hogy minden legkisebb előny ügyesen fel legyen használva; hogy minden mozzanat rendszeresen összevágjon, hogy minden a maga idejében, lehető legjobban és legkevesebb fáradsággal menjen véghez, ez mind nem kis feladat, s ehez a buzgóságon kivül, még bizonyos mennyiségű logika, állhatatos kitartó akarat és helyes com- bináló tehetség is szükséges. Továbbá fontos tulajdon 3-szor a rendszeretet. A rend a háztartás lelke. Azért is első teendője a gazdasszonynak, hogy minden egyes tárgynak kiszabott, czélszerü helyet találjon, ne 'rakjon Össze oly holmikat, melyek nem együvé valók, de mindent a legnagyobb gonddal, ésszerűen helyezzen el. Ekkor aztán követelheti, hogy hozzátartozói, gyermekei, cselédei mindent mindig a maga helyére visszategyenek, s ha ezt eléri, a rend fentar- tása többé semmi erőlködésbe nem kerül, s nem csak fáradság, de idő és pénz lesz megkímélve. Azonban ehez, a czélszerü berendezésen kivül, még az is szükséges, hogy a házi asszony maga adjon legjobb példát a rendben, s maga is mindenütt a legszigorúbb rendet tartsa fenn. 4-szer. Az időfelosztás is rendkívül fontos kérdés a háztartásnál. Ha a nap czélszerüen van beosztva és minden perez józanul van felhasználva, az ember kevés erőlködéssel bámulatos sokat képes elvégezni. Másfelől semmit sem lehet talán annyira, épen minden eredmény nélkül, hiába elvesztegetni, mint az időt, mely tulajdonkép életünk maga, s melyet igy elfecsérelni valóságos bűn, önmagunk és a társadalom iránt. Azonban az ellenkező tulságtól is óvakodni kell. Nem kell a felállított rend rabjává válni, mindig szem előtt tartva azt, hogy a rend az élet megkönnyítésére, nem pedig megnehezítésére való. így például a háziasszonynak soha sem szabad tűrnie, hogy az a mit azonnal el lehet végezni, igazi szükség nélkül más napra halasztas- sék; a hanyagság vezet a rendetlenséghez és teszi tönkre a legtöbb családot. De ha fontosabb érdekek forognak kérdésben, nem szabad kisszerű rendszabályok, vagy szokások iránti szenvedélyből a nagyobb kérdéseket háttérbe szoritni. A higgadt józanésznek kell a háztartásban mindenütt dönteni. 5- ször. A tisztaság sem kevésbbé fontos kelléke a jó gazdasszonynak. A tisztaság legszebb dísze a háznak, ép úgy a gazdagnál, mint a szegénynél. Azonkivül az egészség fentartásának is az az egyik fötényezője. Ezért a jó gazdasszonynak nem csak azon kell lennie, hogy személyén, maga körül minden tisztaságtól ragyogjon, de még hozzátartozóitól is szorosan meg kell követelnie, hogy mindent tisztán tartsanak. Csak a hanyag, gondatlan embernek kerül a tisztaság sok idejébe. A ki mindig tiszta és rendes, e tulajdonok aztán második természetévé válnak, csak kis erőlködésébe kerülnek, s a mi kevés időt e gondosság igényel, avval tartozik is mindenki a maga emberi méltóságának. 6- szor. A takarékosság is mulhat- lanul szükséges a jó háztartás vezetésénél. A takarékosság nem egyéb, mint a jövedelem okszerű felhasználása, a költségek és jövedelem helyes aránya, ügyes egyensúlya. Vannak az életnek komoly, nélkülözhetlen testi és szellemi szükségei, jogos igényei; ezeknek kielégítésére kell első sorban törekedni teljes erővel, lemondva a mesterkélt ál-szükségekről, mindazon költségekről, melyek csak haszontalan, külső üres csillogást kölcsönöznek, a hiúságot elégítik ki, de az életre nézve semmi valódi becscsel nem bírnak. Az Öntudatos, okos nő, kinek helyes fogalma van az életről, annak komoly voltáról, legyen bár szegény vagy gazdag, soha sem fogja övéi anyagi vagy szellemi jólétét s előmenetelét, a maga, olykor gyermekies dicsvágyának feláldozni, s megelégedését nem saját szenvedélyeinek kielégítésében, hanem övéi valódi boldogságában s kötelessége hű teljesítésében fogja keresni. Munkás lesz, gondos, kész az élet nehézségeivel bátran megküzdeni, s mig igy látszólag önmagát föláldozza, voltaképen saját boldogságát mozdítja elő, mert az öntudat jutalmán kivül, esze, lelke is derült lesz, mi e földön talán az egyedüli elérhető valódi boldogság. De Gerando Antonina.
