Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-11-19 / 47. szám

IY. évfolyam. Yácz, november 19. 1882. 47. szám. VÁCZI KÖZLÖN IIS VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI, KQZGAZDASAGIS IRODALMI HETILAP Megjelen mlnaen vasárnap. Előfizetési árak: Évnegyedre ............... 1 frt BO kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s több­szöri hirdetésnél kedvezményben ré­szesülnek. Nyilttér sora...............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadó­hivatal czimzete : hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli pana­szok, hirdetmények) küldendők : Vácz; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. Rérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Mag’ án vitákn ak éa személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. A nő a társadalomban és háztar­tásban. Helyesen élni minden emberre nézve annyi mint kötelességeit minden körülmények közt tisztán látni és azok­nak megfelelni. A ki kötelességeinek meg akar felelni, ezeket legelébb is, természetesen, ösmernie kell; de nem csak pusztán a reá vonatkozó köteles­ségeket. Ezekről még fogalma sem le­het, ha a talajról, melyen működik, nem tud magának számot adni; ha nem ösmeri azon Összefüggő különböző körülményeket, melyek közt élete foly, és melyek közepette Öntudatosan kell eljátszani a saját szerepét; ha nincs tisz­tában azon kör állapota felől, melynek ö is tagja, anyagi, szellemi és erkölcsi szempontból. Ha mindezen alapösme- reteknek hijával van, olyan, mint a vak, nem látja tisztán s nem választ­hatja öntudattal azon utat, melyen haladnia kell. Ez minden emberre, nem csak a férfira, de a nőre nézve is áll. A nő nem 'csupán önczélú egyed, ki­nek maga iránti kötelessége a folytonos tökéletesedés;hanem még családtag is, ki felelős hozzátartozói életéről, jólété­ről, boldogságáról és fejlődéséről. Az egész család anyagi és szellemi gyara­podása a nőtől függ, ö a lelke a csa­ládnak, és azért tudnia kell nem csak háztartását úgy beosztani, hogy a legkevesebb fáradsággal, idő vesz­téssel, költséggel, a legczélszerübben teremtsen elő mindent, mi övéinek szükséges, de, és főleg, erkölcsileg is támasza, élettársa legyen férjének s versenytársa a tökéletesedésben ; gyer­mekeiből pedig hasznos honpolgáro­kat kell nevelnie; azonkivül előkeli mozdítania minden egyéb hozzátarto­zói jólétét és boldogságát; a szorosan vett háztartás a nőre nézve szükséges ösmereteknek tehát csak egyik része, még a magánéletben is. Pedig ezenfelül minden nő hon­leány is. Ha hazája iránti kötelességei­nek meg akar felelni, tudnia kell, mi az ország valódi java, hogy azt erejé­hez képest közvetve vagy közvetlenül ő is előmozdítsa. Meg kell tehát is­merkednie a nemzetgazdászat főbb kérdéseivel, a hazai alkotmány és ha­zai törvények alapvázlatával; csakis akkor nevelhet gyermekeiből valódi honpolgárokat, kik egykor öntudattal mozdíthassák elő a nemzeti haladást, az ország valódi érdeke értelmében. . Továbbá a nő a társadalomnak is tagja, s mint ilyen tudni tartozik, mi­csoda törvények szerint van a társa­dalom alkotva, s miként kell fejlődnie, hogy kebelében minden egyén, lehető legnagyobb anyagi, szellemi és er­kölcsi javát, mások elnyomatása, má­sok kára nélkül érje el. Csakis ekkor fogja a nő is öntudattal nevelhetni e földön a jó összegét, s kevesbíteni a rosszat, a szenvedést, mi minden ér­telemmel megáldott lénynek szoros kötelessége. Ez mind, tulajdonkép, az élet tu­dományát képezi, mely minden taní­tás, minden nevelés végczélja, és mely­re valósággal csakis az élet maga tanít bennünket. Azonban már az iskola is megadhatja ehhez az alapfogalmakat, s itt épen ez lévén a czélunk, oda igye­kezünk, hogy ezen alapfogalmakat a lehető legvilágosabban s legrövideb­ben összefoglalva rendre mind előad­juk, s igy fogalmat nyújtsunk arról, miből állnak jelen korunkban az igazi jó gazdasszony teendői. Jelen czikkben azt adjuk elő mik a jó gazdaszony nélkülözhetlen tendöi. A jó háztartás czélja lévén, hogy mindazok, kik a családot képezik, vagyis jobban mondva, kik a házhoz tartoznak, a lehető legjobb anyagi, szellemi, erkölcsi helyzetben legyenek, s mind együtt, jó példát adva, mintegy a jó szétsugárzását eszközöljék a tár­sadalomban: a jó háziasszonynak leg­első tulajdona i-ször az igaz jóság és önfeláldozás. Ez nem a negativ gyen­geség, melyet gyakran hanyagságból jóságnak keresztelnek el, de mely tu­lajdonkép csak elrejtett önzés, (mivel a gyenge embert, ha öntudatlanul is, leginkább saját kényelme vezérli), ha­nem erő, vagyis erélyes, tevékeny, jó­zan szivbeli értelem, mely tiszta em- berszeretetböl őszintén akarja minden­kinek a valódi javát, s az ernyedetlen buzgalommal elömozditni is igyekszik. Annak, kinek szive a természet törvé­nyei szerint fejlődött, kinek keblét ki- olthatatlan szeretet lelkesíti, annak kö­telességei teljesítése tetemesen meg lesz könnyítve; lelke, esze derült lesz, soha sem fogja érezni az éltet rágó, lelket száritó unalmat, s minél több boldogságot ad, annál közelebb lesz ő maga is a boldogsághoz. A jóság, sze­retet, önfeláldozás tehát első, legszük­ségesebb kelléke a házi asszonynak; az a családi élet legbiztosabb alapja, azaz, a hol az hiányzik, ott valódi csa­ládi életről szó sem lehet. Majdnem oly nélkülözhetetlen tu­lajdona a jó gazdasszonynak 2-szor a helyes szervező tehetség. Az egész háztartás taktikáját okszerűen kigon­dolni úgy, hogy minden legkisebb előny ügyesen fel legyen használva; hogy minden mozzanat rendszeresen össze­vágjon, hogy minden a maga idejében, lehető legjobban és legkevesebb fárad­sággal menjen véghez, ez mind nem kis feladat, s ehez a buzgóságon kivül, még bizonyos mennyiségű logika, áll­hatatos kitartó akarat és helyes com- bináló tehetség is szükséges. Továbbá fontos tulajdon 3-szor a rendszeretet. A rend a háztartás lelke. Azért is első teendője a gazdasszony­nak, hogy minden egyes tárgynak ki­szabott, czélszerü helyet találjon, ne 'rakjon Össze oly holmikat, melyek nem együvé valók, de mindent a legna­gyobb gonddal, ésszerűen helyezzen el. Ekkor aztán követelheti, hogy hoz­zátartozói, gyermekei, cselédei min­dent mindig a maga helyére visszate­gyenek, s ha ezt eléri, a rend fentar- tása többé semmi erőlködésbe nem kerül, s nem csak fáradság, de idő és pénz lesz megkímélve. Azonban ehez, a czélszerü berendezésen kivül, még az is szükséges, hogy a házi asszony maga adjon legjobb példát a rendben, s maga is mindenütt a legszigorúbb rendet tartsa fenn. 4-szer. Az időfelosztás is rendkí­vül fontos kérdés a háztartásnál. Ha a nap czélszerüen van beosztva és minden perez józanul van felhasznál­va, az ember kevés erőlködéssel bá­mulatos sokat képes elvégezni. Más­felől semmit sem lehet talán annyira, épen minden eredmény nélkül, hiába elvesztegetni, mint az időt, mely tulaj­donkép életünk maga, s melyet igy el­fecsérelni valóságos bűn, önmagunk és a társadalom iránt. Azonban az ellenkező tulságtól is óvakodni kell. Nem kell a felállított rend rabjává válni, mindig szem előtt tartva azt, hogy a rend az élet meg­könnyítésére, nem pedig megnehezí­tésére való. így például a háziasszony­nak soha sem szabad tűrnie, hogy az a mit azonnal el lehet végezni, igazi szükség nélkül más napra halasztas- sék; a hanyagság vezet a rendetlen­séghez és teszi tönkre a legtöbb csalá­dot. De ha fontosabb érdekek forog­nak kérdésben, nem szabad kisszerű rendszabályok, vagy szokások iránti szenvedélyből a nagyobb kérdéseket háttérbe szoritni. A higgadt józanész­nek kell a háztartásban mindenütt dönteni. 5- ször. A tisztaság sem kevésbbé fontos kelléke a jó gazdasszonynak. A tisztaság legszebb dísze a háznak, ép úgy a gazdagnál, mint a szegénynél. Azonkivül az egészség fentartásának is az az egyik fötényezője. Ezért a jó gazdasszonynak nem csak azon kell lennie, hogy személyén, maga körül minden tisztaságtól ragyogjon, de még hozzátartozóitól is szorosan meg kell követelnie, hogy mindent tisztán tart­sanak. Csak a hanyag, gondatlan em­bernek kerül a tisztaság sok idejébe. A ki mindig tiszta és rendes, e tulaj­donok aztán második természetévé válnak, csak kis erőlködésébe kerül­nek, s a mi kevés időt e gondosság igényel, avval tartozik is mindenki a maga emberi méltóságának. 6- szor. A takarékosság is mulhat- lanul szükséges a jó háztartás vezeté­sénél. A takarékosság nem egyéb, mint a jövedelem okszerű felhasználása, a költségek és jövedelem helyes aránya, ügyes egyensúlya. Vannak az életnek komoly, nélkülözhetlen testi és szelle­mi szükségei, jogos igényei; ezeknek kielégítésére kell első sorban törekedni teljes erővel, lemondva a mesterkélt ál-szükségekről, mindazon költségek­ről, melyek csak haszontalan, külső üres csillogást kölcsönöznek, a hiúsá­got elégítik ki, de az életre nézve sem­mi valódi becscsel nem bírnak. Az Öntudatos, okos nő, kinek he­lyes fogalma van az életről, annak komoly voltáról, legyen bár szegény vagy gazdag, soha sem fogja övéi anyagi vagy szellemi jólétét s előme­netelét, a maga, olykor gyermekies dicsvágyának feláldozni, s megelége­dését nem saját szenvedélyeinek kielé­gítésében, hanem övéi valódi boldog­ságában s kötelessége hű teljesítésében fogja keresni. Munkás lesz, gondos, kész az élet nehézségeivel bátran meg­küzdeni, s mig igy látszólag önmagát föláldozza, voltaképen saját boldogsá­gát mozdítja elő, mert az öntudat jutalmán kivül, esze, lelke is derült lesz, mi e földön talán az egyedüli elérhető valódi boldogság. De Gerando Antonina.

Next

/
Thumbnails
Contents