Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-09-10 / 37. szám
1Y. évfolyam. 37. szám. Vaez, szeptember 10. 1882. YÁCZI KÖZLÖNY 111 D mj IRODALMI nm Mfegid öleim. minden vasárnap. Előfizetési árak : Évnegyedre............... 1 írt B0 kr, házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyitítér sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden beigtatásnál b0 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: bova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők : Yácz; Gáspár ik-uteza 151. sz. nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. fSérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől. fogadunk el. Magánvitákn ak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. Közgazdasági levelek. ív. Ruduyánszky K álraánhoz. Tisztelt barátom! Ha szemeinkkel a phylloxera történelmének gyászlapjaira tekintünk, annak szomorú adatai betühüvelyeik- böl életre kelni látszanak, szinte maguk a sorok megelevenülnek, mintegy tiltakozó helyzetet vesznek föl azon álláspont ellenében: hogy az általános forgalom a phylloxerabaj rohamos terjedésének fö előmozdítója. Az imént ről szives engedelmeddel azon adatokat tettem kritikai szellőztetés tárgyává, melyek Dél-Francziaországra vo- vatkoznak, ma egy lépéssel tovább megyek a világitó lámpa sugarait Olaszország felé fordítva. A szölögazdasági üzem Itáliában egészen más ellentétes jellemet ölt fel mint Délfrancziaországban. Mig itt be- láthatlan roppant területek, úgy szólván az egész tartomány egy nagy sző- löállományt képez; addig Itáliában nagy Összefüggő valóságos szőlőhegyek nem is léteznek. Az Olasz félsziget tartományai nak vidékei, apró kicsided, jelentéktelen parczellákra, táblákra vannak szaggatva, vonalazva, melyekben gabona- nemüek, tengeri, s rizs termeltetnek. A táblák szélei pedig rendesen selyemtenyésztés szempontjából annyira fontos eperfákkal, vagy vidékenkint olajfákkal vannak beültetve; a szőlölö csak ezek árnyaiban vonja meg magát, mig hatalmas venyigéi felkusznak a gallya- zatra, fákról-fákra kígyózván által, nehéz fürtjeikkel ott pompázván a fák koronáin. A szőlő tehát az egész olasz félszigeten Sicilia és Piemont kivételével csak másodrendű gazdálkodási ágként szerepel. Itt -ott elvétve fogsz egy domboldalt találni, melynek meredélyein édes hazádnak gyönyörű promonto- riumjaira emlékeztetnek a zöldelő borág ültetvények. Szölölugasokra is csak ott akadnak szemeink, hol a gazda czéljainak az eper vagy az olajfa meg nem felelt, a hol tehát a táblák szegélyeit képezi. A gyarmatárukkal kifejtett magas földbérleti üzem kényszerűi reá a földbér- lőt, hogy mintegy mellékesen a szőlőműveléssel is foglalkozzék és rajta legyen, hogy az általa bérelt területet,* minél többféleképen kihasználja. Az olasz földbértŐnek tehát más állapota, helyzetté tiltja, hogy uj fajták után kapkodjon, örül a maga dús ries- lingjának, és szerencsésnek hirdeti magát, ha régi tökéi virulnak és ha mégis elvétve egy vagy más tőkéje kihal, szigorú fillérjeit nem dobálja idegen szédelgők zsebébe, hanem a még diszlö tőkék hajtásaiból szaporít újakat. És most már legyen szabad felvetnem a kérdést: Vájjon ama meglepő, sajátszerü különös helyzet, melyben a szőlőművelés az Olasz félszigeten szemünkbe tűnik, ezek a kertszerü, minden oldalukat kőfallal bevont apró par- czellák, nem kiáltanak-e hozzánk köve- telöieg: Ember vigyázz! nyisd ki szemeidet és nézz, nyújts ki ujjaidat és tapints; hogy ez elszigetelt, elzárolt, a közforgalom lüktetései és érintései alól elvont területeken egészen más tényezőknek kell uralkodniok, mikből a phylloxera baj rohamos terjedését kimagyarázzuk, mintsem az általános forgalom. Bizonyára engemet is erősen zaklat a kíváncsiság, mivel indokolják hogyan magyarázzák az általános forgalomból véghetlenül nagyrabecsült phylloxeristáink azt a valóban sebes, döbbentő gyorsaságú terjeszkedést, mellyel a phylloxera, hová tovább óriásibb területeken a helyzet urává teszi magát. Az első nagyobb phylloxera infec- tiók az olasz félszigeten 1879. évben Valdmarerában és Agratéban ismertettek fel és állapíttattak meg hivatalosan és alig rövid 3 év alatt oly rohammal terjedt és áradt szét az egész félszigeten, hgy csak magában a ravenusai borvidéken harminczkét nagyobb in- fectio van, — s melyek közül csak Ricci elpusztított területe 140 holdra rúg. És az olasz lapok ma már kétségbe esve kapnak a vészharang kötele után, hogy ha a kormány továbbra is a szak- tekintélyek által magasztalt gyéritési eljárást alkalmazza, úgy 3 év múlva az olasz szőlők bőrével fog beszámolni. Pedig, tisztelt barátom, az olasz nemzetgazdasági felfogás, virító oázt képez continensük közgazdaságának sok tekintetben sivár területén. Talán mert az olasz bérlő különben is roppant bérleti súlyok alatt gör- nyedez, annak adóképességét megmenteni, azt fokozni iparkodik az államkormányzat. Oly törekvés, mely az olasz állami intézkedésekben mindenütt viszszatükrözi magát, lépten-nyomon lebilincseli figyelmedet, erélyével és merészségével megragad, józanságával meglep. Nem törődik az a doctrinairek hasznavehetetlen, zöld theoriáival; szakit az a mindig hangsúlyozott európai felfogással; nem hederit az állibe- ralismus észficzamitó tanára, hanem kutatja, fürkészi folyton azt, mi az olasz polgárság jólétére erösitöleg, zsongitólag hat. És felölelt nagy czél- jai elérésében nem hagyja magát semmi külföldi repressaliak, megtorlások által elszéditeni. Egyenes lépésekben tart tűzött nagy szándékai foganasi- tásához. Fénylik, tündököl saját nagy eszméiben, nem eseng, koldul idegen czenkektöl hitvány gondolatokat. Az olasz kormány mihelyt értesült a dél- Francziaországot pusztító phylloxéra- baj iszonyú méreteiről, a legszigorúbb beviteli tilalmat hirdette ki állama egész területén, a gyökeres és sima vesszőkre, szőlölevelekre, minden szö- lönövényekre, valamint az összes élő termesztményekre, fákra és cserjékre nézve. Szörnyű rémültében az olasz állam a forgalom minden nemeit békó- ba verni igyekezett, mely felfogásában akkor sem hagyta magát megzavartatni, midőn a franczia kormány viszonyos megtorlásul kitiltotta Francziaor- szágból az olasz kertészeti ipar minden termesztményeit, melyeknek pedig rendkívüli kelete és kitűnő piacza volt a délfranciaországi vidékeken, hol az éghajlat mostohasága lehetetlenné tesz minden kertészeti üzemet. És ha mindezen szigorú intézkedések daczára, daczára annak a nagyszerűig fegyelmezett, a szaktudomáy minden vívmányait felölelő eljárásnak, mely a phylloxerás helyek felkutatásában, annak elszigetelésében, orvoslásában és kiirtásában nyilvánul; mégis a fölött jajgat, az egész olasz sajtó, hogy a fertőzött helyek száma évente 5o százalékkal szaporodik; akkor már csakugyan elérkezett volna az időpont, melyben a phylloxera tekintélyeink felfogságuk alaptalanságát nyíltan beval- lanák. Es hirdethetnék világszerte, hogy hamis és farthatlan amaz eddigi álláspont, melylyel azt vitatják, hogy phylloxera baj fö előmozdítója vehicu- luma az átalános forgalom. Ezt ugyan sem az én, sem az egész európai szőlők kedvéért tenni nem fogják, én ösmerem és szánom a tudósok szerencsétlen népét, ha a Byzancz előtt bömbölő müzülman ágyuk érez torkai nem voltak képesek a homousion és homoiusion megveszekedett bölcsészeit észre és hazaíiui kötelességük érzetére téríteni: káprázat volna azt hinném, hogy a szerény köz- gazdasági levelek kedvéért bölcseink lemondanának a szemmel láthatólag és kézzel foghatólag hamis s téves álláspontjukról : helyette kecsegtetőbb alaposabb kilátásával fognának a repülő phylloxera üldözéséhez mely békén és háborítatlanul fogja ma holnap ellepni az összes európai szőlőket. Többiben fogadd sat. Di*. Kiss József. Városi közgyűlés. Városunk képviselői múlt Vasárnap és tegnap Szombaton folytatták tanácskozásukat a város nehézre fordult pénzügyi viszonyainak gyógyításáról. A vasárnapi közgyűlésen mindenekelőtt a mértékhitelesítő hivatal bérletére megtartott újabb árverés vétetett tudomásul, s a 772 fit ajánlati ár mellett Hlavatsek Jánosnak adatott bérbe a mértékkitelesités 6 évre — azzal, hogy ha a városi kis sorházban az eddigi hitelesítési helyiségeket is megtartani akárná, azok 130 frt évi bér mellett kezén hagyassanak. Ezután a pénzügyi bizottság jelentésének hátralevő részét vette tárgyalás alá a közgyűlés s itt több rendbeli fontos határozatot hozott. Nevezetesen a közgyűlés ismételve elrendelte a városi kölcsönök convertálását és annak végrehajtására Dr. Freysinger Lajos elnöklete alatt Vitt Manó, Be akár Dénes, I n c z é d y Soma és K r e z s á k Ferencz képviselőket küldötte ki, azonkívül a fogyasztási pótadó, kövezetvám, naponkénti helypénzsze- désre vonatkozó szabályrendeletek kidolgozására, úgy a régi szabályrendeletek átvizsgálására Dr. Freysinger Lajos elnöklete alatt Csávolszky József, Kre- z s á k Ferencz, Beizer Béla, Prohász- k a János és Krenedits Márton képviselőkből álló újabb bizottságot küldött ki, a városi pénztár pedig a jövedelmek mikénti befolyásáról ezentúl évnegyedes jelentések tételére utasittatott. Szóval a közgyűlésen látszott, hogy valahára kezd feladata színvonalára emelkedni s beható megfontolás tárgyává tesz városunk sorsának javítására szolgálható minden tényezőt. A közgyűlésen különben nem egyszer tört ki a mulasztások felett szűnni nem akaró panasz, de azért a tanácskozás higgadtságát nem zavarta meg semmi. Szombaton újra érdekes tárgya volt a közgyűlésnek, mert ekkor olvastatott fel a megyei alispán úrnak a fegyelmi vizsgálat tárgyában hozott végzése, melyben a képviseletet értesíti, hogy a vizsgálat ellenőrzésére és felügyeletére maga személyesen is Váczra jövend, a vizsgálat eszközlésére pedig Mészölyi megyei főszámvevő küldetett ki. Felolvastatott továbbá a vizsgálatra kiküldött megyei főszámvevő úr átirata, melyben a vizsgálat megkezdésére f. hó 11-dikét vagyis hétfő délelőtti 10 órát tűzte ki. Az alispán úr leirata különben hosz- szas és érdemes eszmecserére nyújtott al-
