Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-08-13 / 33. szám
IY. évfolyam. _________________ 33. sízáxxx. Yácz, augusztus 13. 1882. YÁC HELYI S VII :zi: DÉKI ÉRDEKŰ TÁJ Megjel KÖ2 RSADALMI, KÖZGÁZ! en min den vas LLÖ 1ASÁGI S IRODALMI árnap. NY HETLAPá#f%^ V eú Nk, Ar\ vH /■ Előfizetési árak: Évnegyedre............... 1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szára ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttér sora .............................20 kr. 3élyeg-illeték minden beigtatásnál 30 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal ezimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők: Yácz; Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. ISérnientétlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. A városi közgyűlés előtt. Yácz, 1882. augusztus 13. A vasárnapi közgyűlésen két fontos tárgy kerül szőnyegre. Egyik az idei költségvetés tárgyalása kap cső falban a város pénzügyi viszonyainak megvizsgálására kiküldött bizottság, jelentésével, másik a vásári sátorok ügyében kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. Mindkét tárgy városunk közügyeinek rendezésére s jövedelmeinek szaporítására lévén irányozva, kötelességünknek tartjuk a közgyűlés előtt ez ügyekhez hozzászólani. Tudjuk, hogy a városi költségvetés és a város pénzügyei átvizsgálására Dr. Freysing er Lajos, Witt Manó, Leit- ner Sándor, Prohászka János és Serédy Géza tagokból álló bizottság küldetett ki, miután á jul. 23-iki közgyűlésen az 1882. évi költségvetés visszavettetett. Előttünk fekszik s már képviselőink kezei közt van e bizottságnak terjedelmes jelentése, azért csak röviden ismertetjük e fáradságos munka után, szakértelemmel összeállított müvet, miután lapunk kerete nem engedi azt egész terjedelmében közölnünk. Elszorul a szivünk midőn e jelentést olvassuk s látjuk azt a szomorú állapotokat,melyek közt városunk ügyei sínylődnek. A költségvetésre nézve a bizottság által megállapittatott bevétel: 55424 frt 11 kr., kiadás: 76666 frt 3772 kr., tehát a pótadó által fedezendő hiánylat, mi az országos adó 36 7^o°/o-nak felel meg 21242 frt 267s kr. Azért közöljük csak e végösszeget, mert ez ügy már részletesen meg volt vitatva lapunk jul. 16-iki és 30-iki számainak hasábjain. A jelentés a költségvetés tárgyalása után áttér a város pénzügyi viszonyainak taglalatára. Ajánljuk mindenkinek — ki városunk ügyeit szivén viseli — olvassa el e jelentést. Elszomorító képet tüntet az elő, a városunk közügyei körül kifejtett gazdálkodásról. Csak egyet említünk fel, mely egy maga elegendő arra, hogy borzalommal töltse el a jóravalók kebleit. 1869- ben volt a városnak adóssága 29143 frt 50 kr. — 1880-ban már 48492 frt 78 kr. — Borzasztó! 10 év alatt majdnem megkétszereződött adósságunk. Hová fog ez vinni, ha sokáig így tart? A bukás szélére. Itt az ideje tehát, hogy képviselőtestületünk oda kiáltsa a város ügyeit kezelőknek: eddig és nem tovább ! A jelentésből tudjuk meg azt továbbá, hogy 1877. óta semmiféle határozat végre nem hajtatott, azokban semmiféle intézkedés nem történt, a bizottságokat pedig elnökeik soha össze nem hívták s igy a város pénzügyei rendezésére 1879 óta— a sokféle közgyűlési határozat daczára sem történt semmi sem. A bajok és mulasztások ma is azok a régiek, melyeket az 1879. és 1880 iki pénzügyi bizottsági jelentések a közgyűlésnek bejelentettek és sürgősen orvosoltatni javallottak. Általában a városi gazdálkodás főbaja a közgyűlési határozatok most panaszolt következetes mellőzésén kívül: í) hogy a városi gazdálkodás és könyvelés nincs a költségvetésre fektetve. Sem az utalványozás, sem a könyvelés nem történik a költségvetés rovatai szerint, hanem az egyes kiadási tételek össze vissza cseréltetnek, úgy hogy az egyes kiadási rovatok mikénti elhasználásáról a könyvek betekintése tiszta képet nem mutat. így pl. 1881-yq megszavaztatott a kórház építésére 1800 frt. — E rovat terhére semmi sincs elkönyvelve, hanem a kórházi kiadások a városi építkezések és rendkívüli kiadások számlájára irvák — s igy csak nagy nehezen állapítható meg, hogy a kórház mennyibe került; a rendkívüli kiadások 2500 írtra megállapított rovata pedig — a kórházi építkezés, nyomtatványok, irodai és fűtési kiadások oda könyvelésével 4248 frt 90 krra szaporodott. Úgy a fizetetlen számlák rovatában, mely a város régi függő adósságai apasztására van szánva semmi sincs elkönyvelve s igy az, hogy a régibb függő adósságok apasztatnak-e meg nem állapítható s e helyett a közgyűlés által még 1877-ben eltörült ujonczozási költségek százakra menő számlája van oda iktatva. 2) a közgyűlés tudtán kívül a gyárai és letét pénztárakból felszedett s soha vissza nem fizetett előlegek által a város eladósittatik s a helyett, hogy a közgyűlésnek a jövedelmek elmaradásáról jelentés tétetnék: az elmaradt jövedelmek helyébe ezen a közgyűlés tudtán kívül felszedett előlegek a bevételek közé számíttatnak. 3) Pénztári utalvány könyv nem vezettetiks igy a fizetetlen számlák állása soha kellő világlatban nem tar- tatik. 4) A könyvelés nem elég világos és a sok törlés, az ideiglenes kifizetések átnézhetőségének hiánya, az irón- nal való bevezetések, a pénzügyi gazdálkodás képét egészen megzavarják, így például 10’0’7-ben a főkönyvek szerinti pénztári maradvány 2864 frt 14 kr. lenne, mig a napló szerint csak 258 frt 50 kr. — mert az úgynevezett „ideiglenesu — vagyis részleges kifizetések a főkönyvekben csak irónnal vagy úgy sincsenek megjegyezve. 5) Legsarkalatosabb baj azonban a közjövedelmek kellő nyilvántartásának teljes hiánya — úgy, hogy a pótadó hát- rálékok külön egyénenként nem is könyveltetnek, behajtásukról senki nem gondoskodik; sőt 1881-re vagy is múlt évre a városi pótadó máig sincsen kivetve. A bérleteknél bár az újaknál nagyobbszerű hátrálék nincsen, mind az által a könyvekben a régiekből elég tekintélyes hátrálék vezettetik a nélkül, hogy azok rendezését vagy esetleges törlését megkísértenék. 6) az örökös pénzhiány folytán azon meg nem engedett takarékosság történik, hogy a szegedi könyörcidomá- nyokon kivid, melyek máig is, az 1880- ban történt felszólítás daczára sem elszámolva, sem elküldve nincsenek: a város által megszavazott más jótékony czélú adományok soha rendeltetésük helyére nem juttattak. 7) A város vagyonának leltára a közgyűlésnek évek óta be nem mutattatok. 8i Bár az egyes rovatoknál tetemesebb túlkiadást alig — talált a bizottság, mind az által van elég oly kiadás, melyet kellő körültekintés és erély mellett apasztani vagy megszüntetni lehetett volna. Nem is szólván az 1881-ben 352 frtot tett s közgyülésileg el- törlött ujonczozási költségekről, a város terhére van írva az itt időzött kataszteri biztosnak vendéglői szállása 292 frt 30 krban, holott lakás illetménye magán háznál mindenesetre olcsóbban lett volna kiállítható. A városi nagy laktanya gondozásáért lakás és évi 120 frt fizettetik a közgyűlés tudta nélkél, a vásári lólevelek iróhelyisége 4 vásár alatt 8 napra — 80 írtba kerül, holott az mindenesetre olcsóbban megszerezhető. 1880-ban 423 frt 24 kr. fizettetett a kataszteri adó különbözet kivetéséért a kir. adófelügyelő kiküldöttének, s bár az egész adó különbözeti munkálat miniszterileg megsemmisit- tetett, a város terhére jogtalanul irt 423 frt 24 kr. visszatérítése iránt semmi lépés nem tétetett. A mértékhitelesítő szerződés múlt decemberben lejárván — arra újabb pályázat nem hir- dettetett; végre a város terhére 600 frt fizetéssel egy harmadik adóvégrehajtó is felfogadtatott, a nélkül, hogy a közgyűlés a város ezen újabb terhel- tetéséről értesittetett volna — vagy ezen nyomasztó teher megszüntetése iránt bármi intézkedés tétetett volna. S félő, hogy épp igy a phylloxera vizsgálat legújabban felmerült költsége is a város terhén fog hagyatni s megtérítése nem fog szorgalmaztatok A kellő rendszer és gazdasági politika hiányának éveken át felgyűlt szomorú eredménye azután a város pénzügyének az a zilált állapota, melyet a mennyire a bizottság ideje engedte a fentiekben kinyomozni és leplezetlenül feltárni igyekezett. A közgyűlésen áll e bajoknak és az eddigi pénzügyi gazdálkodás rendszertelenségének gyökeres orvoslása. — A bizottság e részben az 1879. és 1880-ban tett előterjesztésein túl újabb javaslatok tételére nem érzi magát hivatva. Ha azok annak idején végrehajtattak, a kövezetvám és fogyasztási pótadó behozva, a városi kölcsön con- vertálva, a könyvelési és utalványozás eddigi rendszertelensége megszüntetve — lettek volna: mindenesetre nagyot haladt volna városunk a kibontakozás felé. — A pénzügyi reformok elejtett, illetve soha fel nem vett fonalát a 64/80. sz. közgyűlési határozat szigorú végrehajtásával kell kezdeni — s gondosan különválasztani a közgyűlés által azonnal határozatilag megvalósítható intézkedéseket, a szabályren- deletileg megvalósitandóktól. A kövezetvám, fogyasztási pótadó s a naponkénti helypénz szedés behozatala, a letelepedés és vásári sátorok megadóztatása, a tiszti fizetések yozása, szabályrendelet útjára szabál ak s azok megvalósítására síir- tartozn tézkedendő. gősen in a meglevő jövedelmi források De fokozása, a pótadó rendezése, és behajtása, a csekély térfoglalási dijak felemelése, a városi major bérletének kedvezőbb kihasználása, a közgyűlés hatáskörébe tartozik; — úgy szintén a közgyűlés intézkedjék sürgősen és erélyesen a városi könyvelés és utalványozás pontosabbá tétele, utalványkönyv vezetése, kiküldött bizottságai munkásságának azonnali megkezdése, a tudtán kívül folytatott előlegezések eltiltása és elszámolása, a városi számadások megvizsgálása, a városi javak pontos leltározása, szóval mindazon mulasztások és visszásságok megszüntetése iránt, melyek pénzügyeit mostani örvényébe sodorták. Jövőre a pénztár negyedévenkint pontos jegyzéket terjesszen a közgyűlés elő a közjövedelmek mikénti befolyásáról és a kiadások állásáról, a költségvetés rovatai szigorú betartása és kellő világlatban tartásáért pedig felelőssé teendő. Különösen pedig felelőssé teendő a pénztár és a polgármester űr, hogy a kiigazított költségvetésben a megtakarításokból XX. rovat alatt a függő adósságok részleges törlesztésére előirt 5000 frt valósággal és csak is a város függő adósságai törlesztésére fordittassék és ezen 5000 forintnak valósággal rendeltetési ez élj ára történt fordításáról a jövő januári közgyűlésén jelentés tétessék. Ha a közgyűlés ezen az utón fog haladni és akaratának kellő erélylyel fogja végrehajtását biztosítani és ellenőrizni, úgy még a jelen válságból nehány év vállvetett munkájával kibontakozhat, mig ellen esetben a felgyűlő adósságok terhe alatt a város menthetetlenül elpusztul. Mert ha az adósságok tömegéhez még a jogtalanul elköltött 23000 frt hadi kárpótlást is
