Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1882-07-09 / 28. szám
IY. évfolyam. 28. szám. Yácz, jnlius 9. 1882. YÁCZI KÖZLÖN 7 Ljj YIS VI R m ÁRSADALMl. KÖZGAZDASÁG! S IRODALMI Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Évnegyedre............... 1 frt SO kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára 12 kr. Kapható Deutsch Mórnál a Városház épületében. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilttcr sora .............................20 kr. Bélyeg-illeték minden bcigtatásnál 80 „ A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények. (előfizetési pénzek, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) küldendők: k Yácz; Gasparik-utcga 151. sz. Mó/.iratokut nem adunk vissza. Névtelen közleményeket figyelembe nem veszünk. 15é r m e n tét len I e v e lek ct csak ismerős kezektől fogadunk el. Magánvitáknak és személyes támadásoknak lapunkban hely nem adatik. A városi képviselet megalakulása után. Azzal kezdjük, bogy a múlt képviselő testület nem tett és nem is akart tenni eleget kötelességének; mert még a mai napig sem a jelen évre szóló költségvetés megvitatva, sem a múlt évi községi számadás átvizsgálva nem lett. Az 1881. évi 18. t.-cz. rendelkezései értelmében: „a költségvetési előirányzatot valamint a legközelebb lefolyt naptári évre vonatkozó zárszámadást a községi tanács készíti el és terjeszti a közgyűlés elé; és az ekkép eléterjesztett költségvetési előirányzat a következő évre mindenkor előre az őszi közgyűlésen, a zárszámadás pedig a legközelebb lefolyt évre mindenkor utólag a tavaszi közgyűlésen vizsgáltatik, illetve állapitta- tik meg.“ Hála Istennek, az 1882. évből már teljes hat hónapot, (a mai cultur viszonyokhoz mérten igen nagy időt,) élt által városunk nyomorúságos háztartása és eddig még ez ügyben semmi sem történt. Szép a bizalom; de egy város vagyona felett a gazdálkodás rendes menetéért a közgyűlés minden egyes tagja felelős lévén, érthet]en meggondolatlanság és az adózó polgárok jogaival, bizalmával való visszaélés ennyire ellenőrizetlenül hagyni egy város vagyonát, és az adózók kenyeréből kiexequált pótadót. Hová leszünk, lia ez még tovább is így tart? Már fél év letelt, s még a jelenévi költségvetést a közgyűlés nem látta; de azért 1882. évi január óta egy évi összes adó-tartozásának felét vagy akarta, vagy nem, minden adózó kénytelen volt befizetni, és azért a városi tisztviselők hat havi fizetését a polgár- mester kiutalványozta s a városi pénztárnok már gyöngyén ki is fizette. Kérdjük hát ki jogosította fel őket mindezekre? Ki bízatott meg azzal, hogy 1882. évre pótadót kivessen, beszedjen, beexequáljon, és hogy abból kényekedve szerint fűnek-fának fizethessen? Hol van erre megbízatása a Polgármesternek, hol a pénztárnoknak? Hol szerezték erre a felhatalmazást ? Költségvetés [még nincs. Enélkül pedig nincs joga senkinek egy kis krajczárnyi pótadót sem kivetni, annál- kevésbbé behajtani. Aki ezt elkövetni merészelte, bűnt követett el, melynek büntetése a büntető kódexben van meghatározva. E lapok 7. számában ide vonatkozólag elmondottuk szerény nézetünket és nem is kellene már ahhoz adnunk egy betűt sem, ha városunk képviselőtestülete kirivó szégyenére egész városunknak páratlan hanyagsággal nem nézné el az elöljáróság által már is hat hónap óta zavartalanul űzött törvény- ellenes igazgatását. Nem szabad kételkednünk senki becsületében, de a város vagyona nem Csáki szalmája. Magánember bizbatik feltétlenül valakiben, kezeltetheti azzal számadás kötelezettsége nélkül összes vagyonát, és ha összes vagyonát is elsikkasztja, mind elengedheti megbízottjának, — mert saját vagyonával azt tesz, amit akar: de a város vagyona köztulajdon, melynek kezelése a képviselőtestület folytonos ellenőrzése mellett az elöljáróság kezeire számadás kötelezettsége mellett van bízva, melynek hűtlen kezelése közbüntettet képez, melyért a képviselő testület, mint intéző orgánum is, felelős. Es majd a közgyűlésen melyik képviselő meri szilárd gerinczczel s emelkedett fővel elvállalni a felelősséget, ha a város pénztárából meg nem szavazott (vagy épen káros) czélokra 45—50 ezer forint már eddig is tényleg kiadatott volna? Ki meri hangosan azt mondani, hogy a városi pénztár tavalyi számadásainak helyességéért a vagyoni felelősséget elvállalja? A múlt évi zárszámadást a közgyűlés még nem látta, vájjon mit tesz a képviselőtestület az esetre, ha például a város pénztárából 20 ezer forint hiányoznék ? vagy a pénztári könyvek meg volnának hamisítva? — Jó gazda nem tudna aludni, ha számadója rendes időben be nem számol; de a mi képviselőtestületünk nyugodtan alszik s talán már el is aludt nyugalma állapotában, pedig a zárszámadás beadásának, megvizsgálásának és megállapításának, (a tavaszi közgyűlésnek) ideje már rég lejárt. Hy hallatlan hanyag ellenőrzés mellett nem csoda aztán, ha kipusztulunk! A községi törvény értelmében a város összes ingatlan és ingó vagyona minden évben leltározandó volna meg is teszi azt minden város, minden község. — De nálunk — ugyan kitudja, mikor leltároztatok össze utoljára? Annyi bizonyos, hogy ez évre még nincs össze állítva, pedig nem tudhatni, vájjon meg van-e még mindenünk, ami vagyon az elöljáróság kezelésére bízatott. Az utolsó község rendezettebb háztartást vezet, mint mi; és egy vin- czellér rovás szerint pontosabban beszámol munkaadójának, mint ami jól fizetett elöljáróságunk. Leltár, költségvetés és zárszámadás alapja minden község alkotmányos igazgatásának, ahol ezek valamelyike (bár csak egy is a három közül) hiányzik, ott az igazgatás alkotmány- ellenes. A leltár tünteti fel, hogy miből áll a város vagyona, hogy miből kell és szabad az elöljáróságnak gazdálkodni, és hogy mi felett tartozik annak idején pontosan beszámolni; a költségvetés jogosítja fel a tanácsot arra, bogy a város jövedelmeit beszedhesse, pótadót kivethessen és behajthasson és a zárszámadás ábrázolja képét a tanács lelkiismeretes gazdálkodásának. Ha leltár nincs, arról számol a tanács amiről akar és jó, ha valamiről beszámol; ha költségvetés nincs, azt annyit és úgy szedi be a tanács a város jövedelmeit, amint neki tetszik és nagy szerencsénk, ha rövid idő múlva lesz még kendőnk siró szemeinkköny- nyeinek letörlésére; és ha zárszámadás nincs — bár a többi mind meg van, — a város mindaddig nem tud vagyona feletti gazdálkodásról, mig ajövedelmi források teljes kiapadása után a törvénytelen machinatio kereke meg nem akad. Nálunk ez mind nincs. Élünk mint rabok, fizetünk, mint egy leigá- zott szolga nép, adót és nem tudjuk mi czélra. Azért küzdöttek apáink ezred éven át, hogy mi roskadt unokák, törvényes jogainkkal sem merjünk élni ? Azért ázott át bonfivértől annyiszor e föld, hogy annak termékeit ily gyáván szolgáltassuk ki egy alkotmány ellenesen igazgató elülj áróság parancsszavára? Azért tartjuk mi is magunkat alkotmányos népnek, hogy derűre-bo- rúra fizetünk, mert különben a végrehajtó vinné el párnánkat, — bár azt sem tudjuk, hogy mi czélra és kinek? Talán kihalt már kebleinkből az alkotmányos jogok érzete? Vagy nem vagyunk vérei apáinknak, hogy eny- nyire elütünk vérünk két év-tized előtti lüktetésétől ? Törvény biztositja alkotmányos állam polgáraink jogait; — ha az elöljáróság áthágja a törvényt, forradal- milag jár el népe ellen, melyre a polgárság, — ha még van élete, van bátorsága, — a passiv resistentiá- val felel. Igen megfizetjük az állami adót, mert az törvényhozásilag meg van szavazva ; — de községi pótadót fizetni kötelesek nem vagyunk mindaddig, mig azt a város képviselete meg nem szavazza, és jogával él, aki a meg nem szavazott adót még a rendőrség parancs szavára sem fizeti. yitesse el meg nem szavazott adó fejében rendőrei által az elöljáróság párnáinkat, de önkényt ne adjuk oda. Hiszen rabolni sem szabad és mégis van a ki rabolni mer. Meg nem szavazott adót sem szabad behajtani; de ha behajtatik is,van igazsága földön, van még független biró a hazában, és van még elég hely börtöneinkben ilyen eljárás megszüntetésére is. „Tessék előbb a múlt évivel beszámolni, — és tessék a jelen évi vagyonkezelésre felhatalmazást szerezni, a költségvetést megszavaztatni, aztán majd fizetünk“: de minden alkotmányos polgár jogi meggyőződésének adunk kifejezést, ha azt állítjuk, hogy: „addig fizetni nem tartozunk“! Elválik, hogy az újonnan megalakult képviselő testület, miként fogja betölteni hivatását, fel mer-e lépni ez irányban határozottan, és megteszi-e azt, ami szent kötelessége: „felelősségre vonja-e törvénytelen mulasztásaikért a mulasztókat.“ ! Az ő kezében van a törvényes hatalom. Járjon el kotelességszerüleg hivatásában és mindent megtett a mivel megbízóinak tartozott. Dr. Csányi János. A kegyesrendi főgymnasium értesítője az 1881—82, tanévről. Harminczkét év után e tanév elején költözött be először átalakított régi helyére a főgymnásium két felső osztálya, mely múlt évben még idegen födél alatt a seminarium falai közt tartózkodott; ugyanazon termekben hirdették tehát már ez év folytán a tudomány igéit, melyekben szabadságharczunk lezajlása előtt voltak hirdetve. Rendes, állandó helyén van tehát már
