Váczi Közlöny, 1882 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1882-05-21 / 21. szám

lentésekbe egy futó tekintetet vetni, melyek szerint számos ezerre megy azon sebesültek száma, kik életben maradásukat kizárólag e segélyegyle­tek áldásos működésének köszönik. Hazánkban eddig hasonczélú egy­let országosan szervezve nem volt. Az egyesült magyar országos segélyzö nö'egylet ugyanis, mely néhány lelkes urhölgy kezdeményezésének köszönte keletkezését, és páratlan buzgalmának szép elterjedését, — országosan szer­vezettnek nem volt tekinthető; mert keletkezésétől fogva egyes ügybuzgó emberbarátok támogatásában része­sülvén csupán, néhány kivétel eltudá- sával, nélkülözni volt kénytelen leghat- hatósabb támaszát: a közhatóságokét, a mi nélkül úgy tovább terjedésében, valamint alapszervezetében hiányt szenvedett. E hiányt kívánta pótolni Felséges Urunk, midőn 1880 évi december 5-én kelt legmagasabb kéziratában a veres­kereszt segély-egyletnek a magyar szent korona összes országaiban való országos szervezését kezdeményezte. Nálunk még nincs eléggé ismerve a veres kereszt segély-egylet valódi czélja és tevékenysége. Meglehetősen elterjedt ugyanis azon nézet, hogy a veres-kereszt egy­let csupán háború esetén és csakis a katonaság érdekében van hivatva mű­ködni, s mint ilyenről, elégségesnek tartják, ha a polgárok adakozását há­ború esetén veszi igénybe, béke idején tehát a segély-gyűjtés és szervezkedés munkáját íölöslegesnek, vagy legalább is idöelöttinek tekintik. Téyes e nézet úgy alapjában, mint következtetéseiben. Mert igaz ugyan, hogy az egylet föczélja a háborúban megsebesült har- czosok ápolása, de hogy e nagy feladat­nak szükség esetén megfelelhessen, elmaradhatlan kellék, hogy e czélra a béke idején szervezkedjék; mert ha föltételezhető is, hogy sebkötö anyagok s egyéb eféle szerek háború esetén gyűjtés utján beszerezhetők, kórházak felállítása, betegápolónők kiképezteté- se, önkéntes csapatok szervezése, be­tegszállító vonatok, hajók és kocsik beszerzése csakis hosszú időn át, tehát a béke idején létesíthetők, valamint az ezekhez szükséges pénzösszegek is pol­gártársaink szertelen megterheltetése nélkül nem egyszerre, hanem parányi részletekben, de folytonos gyűjtés által állíthatók elő, s épen e körülmény adja észszerű magyarázatát annak, hogy alapszabályaink 5-ik §-a a tagsági di­jat csak évi egy forintra, szabja. De téves az egylet valódi czélja iránti ame nézet is, mintha az egylet csakis háború esetén és csupán a ka­tonaság érdekében volna hivatva tevé­kenységet kifejteni, — mert az alap­szabályok 4-ik §-a szerint egyletünk feladatává tettük jótékony műkö­dését állandósítani vagyis a béke idejére is kiterjeszteni. A haza különböző részeiben fel­állítandó kórházaink béke idején nem a katonák, hanem segélyre szoruló polgártársainknak fognak menhelyül szolgálni, az egyletnek betegápolásra kiképzett női béke idején szintén a családok egyik legszebb, de legsúlyo­sabb feladatát, a betegek ápalását lesz­nek hivatva teljesíteni; — másrészt rendkívüli szerencsétlenségek, mint árvíz, tűzvész, Ínség, vagy járvány esetében az egylet feladata a szüköl- ködök segélyezése. Ne adja az ég, hogy annyi csapás után még újabb csapás érje nemzetün­ket! de ha ily baj mégis ellátogat, na­gyobb megnyugvással nézhetünk azzal szembe, mert tudjuk, hogy segélyezé­sére siet egy országosan szervezett egylet segédeszközeivel és apránként gyűjtött filléreivel, melyek azonban, épen az országos szervezés és folyto­nos gyűjtés folytán, nagy összegeket képviselhetnek, és újabb gyűjtéseket eszközölhet a szükolködök felsegé- lésére. A magyar szent korona országai veres-kereszt egyletének mint hazafias és emberbaráti magasztos czélokra tö­rekvő egyletnek minél átalánosabb el­terjedését tehát kívánatosnak és üd vösnek tekintjük s melegen ajánljuk közönségünk hathatós pártfogásába. A Váoz és vidéki néptanítók egy­letének közgyűlése. A folyó hó 18-án tartott rendkívüli köz­gyűlés lefolyását röviden a következőkben van szerencsém a tanügy iránt érdeklő kö­zönség tudomására üozni. Elnök: Udvardy Mihály úr előadja, gült mosollyal a tükör elébe mén, melyben azután nagy meglepetésre mepillantott. „Te itt ? — mondá — mióta, jöttél be ?“ „Karcsi te, nem hagysz fel e bolond­ságoddal?“ „No már azt is tudod, hogy verset Ír­tam „hozz á,“ tudd meg azt is, hogy Ida vagy az enyém lesz, vagy én a földé.“ „De Karcsi mit gondolsz, még gyerek vagy! Nem jó vége lesz ennek. S elküldöd hozzá e verset ?“ „Minden bizonnyal, és még ma.“ „Karcsi, Karcsi óvakodjál „a szerelem sötét verem,“ ha beleestél nem mászol oly könnyen ki belőle.“ „Hja barátom ez az én bajom „benne vagyok, bele estem.“ „Tégy amit akarsz“ — mondám és le- eküdtem. Láttam még aztán ágyamból hogy e nőst költött versére már öt iv papirost : öltött el, mert az előbbieken a szépi- ás követelménye szive érzelmeivel sohasem gyezett. Szerelme tiszta volt, holott vers- rata, mindig, ha már majdnem a végére ütött, „disznókkal“ bővelkedék s igy kény­eién volt azt újra kezdeni. Másnap nagy örömmel fut be hozzám ivéllel kezében. — Megvan, megvan ! — Mi van meg ? a nagy lutri ? — Annál is több, barátom olvasd ! A ívéi igy hangzott. „Kedves Karcsim ! Bocsáss meg, ha igy széli tlak, szerel­em tárgya te, lelkem eszmény képe, szi- >m angyala. Olvastam hozzám intézett szép msedet s biztosíthatlak, hogy — szavuid- il élve—szerelmed tüzére „gallyat ho- .ndok.“ Többit szóval. Légy ma este tiz akor a ház kerítésnél, hol szálláson va- ok, s ha sípom szól, ugorj a gáton. Ne idj meg a férfitől, kit ott találsz, mert az én leszek, férfi ruhát veszek magamra, szá­mítván minden eshetőségre. Addig pá! De azután ott légy ! Szellemileg csókol IDA.“ — No mit szólsz hozzá barátom, nem több ez a nagy lutrinál? — Nem szólhatok semmit. De ma fönn maradok és megvárom visszajöveteledet, mert az eredményre kiváncsi vagyok. Karcsi elment. Később eszembe jutott, a szolgáló leánytól, ki a levelet Idá­hoz vitte, hogy megkérdezni a levelet kinek adta át ? A felelet rám nézve leverő volt. Meg­tudtam, hogy a leány a levelet egy úrnak adta át, kit a többi színészek „rendező- n e k“ neveztek. Tudtam, hogy a rendezőnek viszonya volt Idával. Megvillant agyamban a félő gondolat, nem a rendező úr fog-e Karcsi eme játékánál rendezni valamit ? Karcsi már egy órája, hogy elment, a találkozási hely is messze volt lakásomtól, tudtam, hogy későn érkezem. De azért útnak indultam. Az úton találkoztam Karcsival. 0 sírt. Csak azután tudtam meg. hogy nem az örömtől, sem a csalódástól. — Hogy jártál? — kérdem — előre bajt sejtve. Úgy lett, mint megjövendöltem „beleestem ...............“ először is a kerítés­ről nagyot az udvarra, azután pedig, mint megírták „gallyat“ is hoztak, de nem szerelmem tüzére, hanem a — hátamra. Elég az hozzá, mikor lezuhantam a gátról, egy férfi — de nem Ida, mert ennek nin­csenek ily „gyöngéd“ kezei — torkon ragadt s egy bottal jól elvert. E bot volt ama „gally“. A lármára összecsődült a nép, s holnap már az egész város tudja .... Oh jaj 1 hogy miután a Budapesten tartandó pün- kösti tanítói gyűlésen, egyletünk eddig is mindig képviselve volt, azért e gyűlés tárgy- sorozatába felvett pontok megvitatását első feltételnek tartja. Üdvös vélemény s eszmecserék után határozatilag kimondatott a közgyűlés által L-ször, hogy az országos tanító egyleti szö­vetség eszméjét, mint kivibetetlent elejti s kívánja, hogy a pünkösti ülés e tárgy fö­lött napi rendre térjen át. 2-szor, hogy tartassék-e egyetemes gyű­lés vagy nem ? batároztatott, hogy az or­szágos tanítói gyűlésen kivül egy egyete­mes gyűlést tanító egyletünk szükséges­nek lát, melynek működési helyét a tárgy- sorozat 3-ik pontja értelmében Budapestre tűzi ki. A 4-dik pontra vonatkozólag az Eötvös alap átadását illetőleg abban állapodott meg a közgyűlés, hogy az országos tanító gyű­lésnek az alap, az egyetemes gyűlés bele­egyezése nélkül, át nem adandó. Élénk vita tárgyát képezte Tóth Jó­zsef tanfelügyelő ur, valamint az aradvidéki tanító egylet átirata is. A többi pontokat a tárgysorozat meg­tartásával a közgyűlés magáévá tette. A pünkösti gyűlésre az egylet saját kebeléből képviselővé Udvardy Mihály urat választotta, ki is ha esetleges koi’lá- tozó körülmények miatt e tisztet be nem tölthetné, helyetteezen esetre Krancz Ferencz úr bízatott és kéretett meg, ki azt szívesen el is vállalta. Bartoss Pál jegyző ur hivataláról lemondván, helyébe Sebőn Nándor válasz­tatott meg. Végül megjegyzem, hogy a tagok szá­ma Máté József úrral szaporodott. Több tárgy nem lévén a közgyűlés be- fejeztetett. Dani. Újdonságok. = Tornászaink f. hó 15-én a torna­egylet helyiségében értekezletet tartottak s „torna klubbot“ alakítottak, mely­nek tagjai havonként 50 kr. dijat fizetnek a mely dijakból összejött összeg a torna eszközök javítására s újak beszerzésére fog fordittatni. A torna órák hetenkint kétszer Kedden és Pénteken esti -tői 8-ig fognak tartatni. Kik a tornaklubbnak tagjai kívánnak lenni, aláírás végett jelent­kezzenek Udvarcly Mihály úrnál, a klubb pénztárnokánál. — Midőn ezzel a torna klubb megalakulását örvendetes ese­ményt ént jelezzük azon reményünknek adunk kifejezést, hogy ifjaink nagy számmal ing­nak a lelkes úttörők mellé csatlakozni s így a nemesen szórakoztató s testedző torná­szat eszméjét meghonosítják városunkban. = A t. ez. szülék és gyámok­hoz a budapesti állami középtanoda igaz­gatóságától. Hogy azon iparos tanonezok és segédek is kik régebben valamelyik középiskolának csak két- bárom osztályát — Minden jóra fordulhat még, de mi­ért sírsz? — Mert ...............mert .... fáj a hátam e sok ütlegtől. Rövid akarok lenni. Ez eset csakugyan eljutott az igazgató füléhez. Karcsit „ki­csapták. A „rendező“ urat megbírságolták, mert máshelyt és nem a színházban ren­dezett játékot. Azóta sok év múlt el. Karcsi szeren­cséjére színész lett; s most jól megy dolga, sok a fizetése. S milyen a^sors szeszélye ! Ama „rendező“ azóta igazgató lett s Kar­csi nála a — rendező. Azt mondják igen ügyes a dolgában. Hja ! a praxis, a tapasztalás! Schuller Sándor. Ella fortélya. (Fürdői élmény) Irta: IDr, IBél3r Q-37"u.la,. Forró nyári napok jártak. Élénkült már a fürdő élet Élőpatakon is, a szé- kelység e kicsiny de kellemes és gyógyha­tású fürdőjében. Nem találkoztunk itt a felkapott fürdők magasabb vendégeivel, a kik azoknak előnyeit azután becsülik, a hol legszebb a társaság, nagyobb a kényelem, több a mulatság és sokféle az élvezet; itt a mi a szemet lekötötte, és szórakoztatott az legföljebb a sokfeleségben rejlett. Szé­pen meg fért egymás mellett a írancziás- kodó román, a ki minden nyáron fölkeresi e helyet, nemzeti ruhát visel és gazdagon költ; egy egy kedélyes székely család a melynek őszintesége az embert egyszerre leköti és bizalmat gerjeszt; a brassói szász számitó életmódjával és egyszerűségével, egy -egy úrhatnám magyar földes úr, egy két ide tévedt dandy a ki csakhamar me­nekül, s a mindenütt forgolódó Doktor. végezték 8 azóta gyakorlatban vannak, be­léphessenek az állami közép tanodába: fel­kéretnek a szülök és gyámok, hogy a fel­vételi vizsgát illető felvilágosításért mi- -n előbb szíveskedjenek az igazgatósághoz for­dulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév ele­jén tartandó felvételi vizsgára kellően elké­szülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. = Esküvő. B o g á n y i Gyula úr, tanársegéd a siketnémák váczi m. kir. állami tanintézetében, amint múlt számunkban tévesen közölt hir ellenében illetékes hely­ről értesülünk, f. hó 27-én fogja tartani egybekelési ünnepélyét Terpitz Károly aranymives, városi képviső és birtokos ur kedves leányával Kozina kisasszonnyal. = Majális. A b.-gyarmati tűzoltó egylet saját javára a podluzsányi erdőben disz gyakorlattal összekötött tavaszi mulat­ságot rendez, ma f. hó 21-én. Hát a mi ha tűzoltó egyletünk mikor és mivel ad már egyszer magáról életjelt ? = Magjarosodmik. Keiser Nán­dor váczi illetőségű aradi lakos, az arad kőrös völgyi vasút felügyelőségi tagja s a „Foncier“ titkára, nevét Révészre ma­gyarosított. Szép példáját követhetnék szá­mos váczi rokonai is! = l>i szók Hiány átadás. Pe­tr ó c z i László, nyugalmazott kartali plé­bánosnak s városunk jótevőjének jövő hé­ten fogja átadni a városi képviselő tes­tület által kiküldött bizottság, ama disz- okmányt, melyben vácz város díszpolgárává történt megválasztatása van megörökítve. A diszokmányt Szinte Gábor siketnéma intézeti rajztanár úr készité igen díszes renaissance stylben, a csinos kötés pedig a fővárosban készült Szinte ur tervezete szerint. A díszes mü dicséretére válik ter­vezőjének s készítőjének, miről közönségünk is meggyőződést szerezhet magának, miután a jövő hét folyamán közszemlére lesz kiál­lítva. = Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter U h 1 y a r i k Albert váczi kerületi bör­tönbeli tiszti írnokot ugyanezen kerületi börtönhöz első tiszti írnokká nevezte ki. = Véglegesítés Az igazságügy mi­niszter Mecsér József váczi kir kerületi börtönbeli gondnokot az eddig ideiglenes minőségben viselt hivatalában végleg meg­erősítette. = Előléptetés. Az igazságügyimi­niszter Lúd á n y i István váczi kir. kerületi börtönbeli börtönőrt, börtönőrmesterré lép tette elő. = Az országos székely egylet 10 tagja látogatta meg múlt vasárnap vá­rosunkat. Látogatásuk czélja volt a kosár­fonó tanuló műhely, siketnémák intézete s a fegyház megtekintése. = Az országos vereskereszt egylet f. hó 16-iki közgyűlésén helyi fiók, illetőleg most már vidéki egyletünket Csávolszky József elnök ur, A 1 m á- s y Albertné úrnő, társelnök, mint szavazati A jókor reggel felzendülő czigány zene új vendégek érkeztét jelzi, kiket igy szok­tak fel ébreszteni; utánna kezdetét veszi a kúra a mely nem áll egyébből mint a sé­tából, a mosolygó oláh taták által nyújtott gyógy viz megivásából, és a rendesen meg nem tartott diétából. Azután kezdődik a napi prograinm. Csak ritka eset az, hogy egy-egy alak kiemelkedik a társaságból s ha igen, az legtöbbször egy-egy bukuresti román a ki ezreket vesztett az éjjel a fürdő törzsvendégeinél — a roulettisták- nál, — vagy egy idegen pénzeket eljátszott ügyvéd, a magáét pazarló családapa. Ezek­ről egy napig szól a pletyka, aztán uj anyagot keres. Szerelmi történetkék, fürdői drámák apró szálai, itt ritkán bonyolulnak le, talán azért mivel a hóditó Adonisok előtt e hely még ismeretlen. De azért ez is akad elvétve. A nyáron épen előttem és körömben folyt le ilyen kicsiségnek látszó esemény, a mely azonban sokkal szomorúbban ütött ki rám nézve mint hittem, mert tragikusa épen barátom volt. B é 1 d y Pál, a ki orvosa rendeletére a tanév végeztével meglehető­sen megingatott egészségét jött e fürdő­helyre állítani, — engem már itt talált. Nyo­masztó irodai munkákból felüdülni jöttem én ide, e régi helyemre. Még a fővárosban beszéltük meg egyutt- időzésünk részleteit, s azokat jó ideig ke­resztül is vittük. Csaknem magunknak él­tünk. A társaságot ritkán kerestük, szabad óráinkban sétákat, kirándulást tettünk s a mi időnkből megmaradt azt dologban töltöt­tük el. Nekem irodámból hetenkint érkezett egy elintézendő iratcsomag, barátom pe­dig magával hozta egy pályázatra szánt értekezésének feldolgozandó anyagát. A ven­dégek előtt nem is voltunk valami nagyon kedvesek. „A két elvonult“ volt a ne-

Next

/
Thumbnails
Contents