Váczi Közlöny, 1881 (3. évfolyam, 27-51. szám)

1881-09-11 / 37. szám

tö hosszú vacsoráiddal, mulatós éjszakáiddal munkát nem ismerő mámoros nappalaiddal, nagy urak paroláival és nagy torkú hazafiasságoddal. Jöjjön el a te országod mielőbb és légyen meg a te akaratod. Én követni fogom hivó szózatodat és nagyokat kocczintva üdvözöllek az „önzetlen“ hazafi- ság és tántorithatlan elvhüség nevében. Legalább újra szerepelő nagy ember leszek, és tudai^íst vesz működésemről még tán a sz-erkesztő úr,, is.

A mig'-azonban ez megtörténik jelen levelemmel akartam felhívni személyemre a közfigyelmet, n^ely levelemet úgy lehet több is követendi. De mára elég, mert estvele- dik az idő ék a Gyuszi koma sürget a közvélemény csináló kvaterkázás kezdetére — mely ma még pénzért történik ugyan, de nem sokára újra ingyen fog folyni a hazáért. Addig is fogadja hazafias parolámat.

Vasktilap János.

Vácz, 1881. szept. 9.

T. szerkesztő úr I

Becses lapja utolsó száma vezérczikké- nek első sorai, melyek igy hangzanak: „sokszor és sokan emelték már fel szavakat e lapok hasábjain városunk haladásának érdekében, de sajnos eredmény nélkül,“ — csak az igazat mondják, de azért nem szabad elcsüggedni és a reményt feladni, mert a súlyos betegről is azt állítják, addig, mig a lélek és a test együtt van, nincs minden remény feladva, hogy az ilyen beteg fel ne gyógyuljon, városunk is olyan beteg, de a test — ez a képviselet — és a lélek, — ez a tanács — még együtt van, és igy segíteni még lehet — a többi bajok közt melyek orvoslásra várnak, mindenesetre a járda helyre állítása volna az egyik orvoslandó betegség, és ha azt mondja: hogy nem érti miért nem hajtatott végre a már nyolcz év előtt hozott rendelet, mely szerint minden házi gazda tartozik háza előtt a járdát négyszegű kövekkel kirakatni s hogy ki ennek az oka, a tanács-e, vagy a képviselet ? erre azzal felelhetünk hogy első sorban a képviseletet lehet okozni, mert nem sürgeti az általa hozott határozat végrehajtását. Nekem úgy látszik, hogy a mi helyzetünket össze hasonlíthatjuk a bibliában előforduló eseménnyel, mikor az Ur Isten Sodorna és Gomora városok rontását az ős Ábrahámmal közölte, emez arra kérte az Istent, hogy ha a városban 50 lakos találtatik, a kik a jámbor utón haladnak, és igy a várost képviselik — megmenti-e a rontástól, és végre egy minuendo licitatiot tartott egészen le 10-ig, de ezek hiányában nem bírta a városmentését kieszközölni az Úrtól. — Vissza térve a járda kiépítésére mindenesetre az első akadályozó felelet az, hogy nincsen elegendő pénz, de segíteni lehet ezen a bajon is oly módon, a mint más nagyobb építkezések szoktak egy város által — készpénz nélkül — t. i. egy vállalkozó által, több részletbeni visszafizetés mellett eszközöltetni. — Tehát csak komolyan akarni kell és segíteni lehet a bajon.*)

Vitt Manó

v. képviselő.

Vidék.

Aszód, 1881. szeptember 6.

T. szerkesztő1 úr 1

Panasz — és mindig csak panasz az időre. — A természet oly mostoha, oly elkeseredetten folytatja bosszantásait, hogy lehetetlen ki nem fakadni ellene.

Ma még oly hizelgöleg mosolyog, holnap már sir, s holnapután már sötét felhőiből hullatja alá az ég áldását. — Sárga már a mező, honnan nemsokára elszáll a madár, egy szebb — egy boldogabb hazát keresni. — Társas életünkben az unalom és az egyformaság uralkodik.

Azonban kissé élénkebbé tette életünket a tanév kezdete. Felnyíltak újra, a múzsák templomának ajtai gymnasiumunk apraja nagyja előtt, kik az édes otthont elhagyva, eljöttek társas életünk keretét kiegészíteni, — s bizonynyal sajnálják, hogy ujjolag tiz hónapig kell az iskola porát az édes otthonnal föl cserélni.

Polgári kötünk virul — Cassinónk napról napra hanyatlik, s ezt méltán mégis érdemli. — Annak idején szóba hozatott a két egyletnek fúsiója, az indiványozó és társai által az egyesülésre minden kitelhető megpróbáltatott. de a tárgyalások sikerre nem vezettek. Pedig csak városunknak és közönségünknek válnék előnyére ha az egyesülés létre jöhetne. Például vehetnék fel az illetők a vácziakat, kiknél a polgári kör s casino egyesülése az egyletet virágzása tetőpontjára juttatta.

*) Örömmel adtunk helyet lapunkban Vitt úr e nyilatkozatának s ha minden v. képviselő hasonlólag gondolkoznék, nemcsak járda ügyünk hanem más bajaink is nemsokára egymásután lennének megorvosolva. Mint halljuk a legközelebbi közgyűlésen a járda ügyben egy indítvány fog benyujtatni, melynek megszivelését ajánljuk képviselő testületünk becses figyelmébe. A szerkesztő.

Nem hagyhatom még említésen kivül azt, hogy városunk nagy eseményeknek küszöbén áll. Ugyanis nem sokára lesz a városi elöljáróság megválasztása, óhajtjuk hogy leendő város atyáink méltóan feleljenek meg a beléjök helyezendő bizalomnak s városunk érdekét mindig szemük előtt tartják. — Mert csak úgy haladhat városunk, ha a vezetők bölcsesége a közönség akaratával karöltve működik a közérdek javára.

Brutus.

Újdonságok.

= Meghívó a „váczi lőegylet“ által folyó 1881. évi szeptember hó 11-én (Mária nevenapján) a lőegylet helyiségében saját pénztára javára tartandó dij 1 övész e t r e és Zártkörű tánczestélyre. Belépti díj személyenként 1 frt. — Családjegy 2 személyre 1 frt 50 kr. — 3 személyre 2 frt. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — A dij lövészet kezdete délután 1 órakor. A tánczestély kezdete esti 8 órakor. — Pénztárnyitás 7 órakor.

— Ipartársu latunk tegnap költözött át uj helyiségébe a paradicsom utczai Koos féle házba. A lakás igen csinos, 2 nagy s 1 kisebb utczai szobából áll. Az elnökség és a választmány méltó dicséretet érdemel, hogy a társulat megszilárdítására megtette ezen első fontos lépést, hogy külön helyiségről gondoskodott mert legyen bármily szép és czélszerü helyiség, ha az nyilvános épületben van, nem felel meg soha egy társulat czéljainak. Örömmel üdvözöljük tehát a társulatot az uj helyiségben, mert hitünk szerint ez lesz azon alapja melyen összetartással, elűzve a viszály gonosz szellemét, virágzásnak indulhat a társulat A társulat érdemes elnöke mindent elkövetett hogy a helyiség kellően berendezve legyen. A tagok szórakozására tekeasztal is szereztetett be. A könyvtár a ka- sino-kör által ajándékozott könyvekkel gyarapodott s igy a tagok élvezetes olvasmányoknak is jutottak birtokába. — Mint halljuk a betegsegélyzés szervezése is foganatba vétetett s a buzgó elnök úr azon szép terv kivitelén is fáradozik, hogy idővel ipariskolát állítson fel.

= Szeméi,yi liirek. B. Prónay Gábor kerületünk országgyűlési képviselője mint a „Függetlenség“ írja az ország- gyűlés megnyitására körjegyzőnek candidál- tatott. — Klinghammer Sándor városunkban a vaspályánál huzamosabb időn át volt teherszállitmányi pénztárnok, a szernp- czi állomás főnökévé neveztetett ki.

= A lövölde mai Mária névnapi

tánczmulatságára mint halljuk sokan készülnek s igy fényesnek ígérkezik. Ezzel kapcsolatban megemlítjük hogy a dijlövészetnél mely 1 órakor kezdődik az első dij egy drb 10 frankos arany. 2-ik dij, 3 ezüst forint. 3-ik dij 1 ezüst forint. — A tekeversenynél pedig, melyre még a tavali dijak sincsenek:! kidobva, az 1-ső dij 1 arany. 2-ik dij J tallér. 3-ik dij egy ezüst forint. — Megje gyezzük, hogy a tánczmulatságra a belépti dijak csak esti 7 órakor fognak szedetni, hogy a délutáni dijlövészetben olyanok ú részt vehessenek, kik a mulatságon nerr. óhajtanak megjelenni.

= Or. Stsiduy Ocdcoai zentai képviselő megválasztása ellen — mint a fővá-‘ rosi lapok írták -— a választók egy részc- kérvényt fog beadni az országgyűléshez. A kérelem legfőbb indoka az, hogy a választási elnök a választás vezetését föl nem esküdött egyénre bízta, s hogy több választó c ellenében erőszakoskodott.

= Gázvllágitás Gödöllőn. F. hó 3-kán tették az első próba kísérletet az olaj gáz világítással Gödöllőn. A próba nagy közönség előtt fényesen sikerült. A vezeték eddig a vasúti indóházban s azon az utón helyeztetett el, mely onnan a várkastélyhoz vezet. — Hát Váczon mikor gondoskodnak arról, hogy a petróleum lámpa világítás e ügye rendezve legyen, s ne legyünk egész nyáron kénytelen sötétben botorkálni a e holdvilág nélküli éjjeken? Mi megelégednénk ezzel is, a gáz helyett.

= A tanév megnyitása a helybeli kegyesrendi főgymnásiumban ünnepélyes „Veni sancte“-vel vette kezdetét. Délben nagy ebéd volt a rendháznál mely alkalommal számos felköszöntő mondatott, ezek közül említésre méltó Miltényi Gyula úr felköszöntője, melyben Pét ró ez y László czimz. kanonok urat mint városunk jóltevő- jét élteté, kinek nemeslelkűségéből létesült főgymnásiumunk, a toaszt után D r. R á- k o s y úr _ indítványára üdvözlő táviratot küldtek városunk nemeslelkü jóltevőjének, főgymnásiumunk 7-ik és 8-ik osztálya meg- állapitójának. Az Isten éltesse őt sokáig!

= A megyei legköxelelíöi közgyűlésen városunkat érdeklő más ügy nem került szőnyegre, mint az, hogy báró Prónay Dezső ur, ki leköszönt közigazgatási bizottsági tagságáról, újólag egyhangúlag megválasztatott.

~ Mulattató Zsefolíösayvtás* czim alatt Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvkiadó, Dr. K ő r ö s y László szerkesztésében egy humorisztikus vállalatot indított meg, mely közé elsőrangú Íróinkon kivül a fővárosi és vidéki sajtó kitüntető elismerése is csatlakozik. A vállalat eddig

Tár ez a.

A Mária-névnapi bál előtt.

Jelige: Bár csak ott lenne ő ! 1! . . . .

Kora regei volt. — Arany sugarait lóvéié a nap az ég azúrkékjébe, bíborral szegélyezvén a közellevő fellegeket.

Szokott napi sétámat végzendő, előszóli- tám szobám szögletéből hű utitársamat, s elindultam a természet nagyszerűségeit szemlélni, gyönyöreit élvezni.

A házsorok, még hangtalan, csöndesség borította közeit csakhamar elhagyván, a természet őszi, élénk szinpompája tárult fel előttem ; hallani vélém a tündérek susogá- sát , lágy fuvalom indult meg keletről, mely csókjaival özönlé el a mező virágait; a madár dalával üdvözlé rózsa sugarát a napnak mely életet lehel mindenfelé ; — örök ifjúság érzete kelt fel bennem is ez élvezet következtében, most ép úgy, mint mindenkor, valahányszor mezőre sétáltam.

Igaz ugyan, — de nem a természet nagyszerűségére, hanem más dolgokra nézve — hogy a megszokás annyira hatalmat gyakorol az emberre, miszerint érzéseinket még a valódi szép és magasztos iránt is eltompitani képes; mégis ma különös érzéssel voltam eltelve, s élvezvén a természet szépségeit, ábrándozni kezdtem.

Összehasonlítást tevék a természet háztartása, s az emberi élet törvényei között s már már azon meggyőződés kezdett nálam érvényre jutni, miszerint ott egyik törvény kénytelen alárendelni magát egy magasabb törvénynek ; úgy nálunk, bármenynyire is iparkodunk mi fiatalok kivonni magunkat bizonyos életkötelmeink alól minden kényszerítő hatás nélkül is megjő azon idő amidőn, alávetjük magunkat ama maAz én ö-m mint minden más ö, nyelvtanilag véve a dolgot, csakugyan valóságos magánhangzó, de ezeknek természetében lévén, hogy mássalhangzóval párosulva tegyenek egy érthető egész szót, az én ö-m is örömest csatlakozik egy mássalhangzóval; s bár ezzel összeolvadva, magát is másal- hangzónak hinnéd; önállóságát mégis fen- tatrtja, sőt könnyen megeshetik, hogy épen zen összeolvadásnál áll elő az igazi érthe- tetlenség.

Vajha én lehetnék örökmássalhangzója?!

De hogy a kellő világosság kiderüljön csakugyan kimagyarázom ki az az ő. — Kire betűről betűre ráillenek halhatlan emlékű Kisfaludink ezen szavai:

„Ott hol ő van, kél napom csak,

S éj borong hol nincsen 0“

Kiért e szív remeg, kiért élek, s halok : az ő. — Kinek egy nyájas pillanata menybe ragad, ki égi szemeinek haragos villámaival megölhet s egy csókjával a halálból feltámaszthat, vagy halva üdvözíthet: az megint ő. — Kiért lelkemet a kárhozatnak adnám, ki nélkül örömet nem képzelhetve a menyben sem lennék boldog — kit

— hogy már valami szépet is mondjak — oly mondhatatlanul, oly bohóan szeretek ;

— az

............igen-igen..............az ő. Kit

a bál után majd talán láthatóbban mutathatók be önöknek. Te . . . cl . . . 0

A kétszer nyíló akáozfa.

(Napló töredék.)

Irta: ifj. "Va.rá.zséji Gte-tsztáve’-.

gasabb élettörvénynek, s betöltvén rendeltetésünket, el érjük czélunkat.

Ábrándozásaimnak, nagy örömömre V.— barátom megszólítása vetett véget, ki szintén sétáját teve s miután utol ért — hozzám csatlakozott.

Figyelmes pillantást vetettem barátomra, s csakhamar leolvasám arczárói, hogy kell valami gondolatának lenni mely a szokott nyugodtság kinyomatát elűzi azarczáról.

S csak ugyan úgy is volt. — Nem kellett sokat kérdeznem mert barátom őszinte s bevalló irányomban. Csakhamar minden kérdés és bevezetés nélkül előhozá a múlt rókusi bál eseményeit, leginkább emlegetvén természetesen az őt közelről érdeklőket.

Igen élénken feste le előttem a vigadó közönséget; megemlékezett a mamákról; érdeklődéssel beszélt a tánezoló hölgyekről és elragadtatással szólt ideáljának megtestesült alakjáról, magasztalván őt a lehetőségig. Mondá, hogy ő. földi halandók leg- boldogabbika; s várva várja az uj alkalmat, hogy ismét kedélyesen enyelegve élvezze üdve menyországát: hogy keble kertjében a szive rózsaként virul; egy bájos pillanat, egy bűvös szem sugára tőle, s már szerelme napja fennen mosolyog. „Oh csak múlnának már a napok, hogy a „Mária névnapi“ bált miharább áttánczolbatnám vele s óh azután ! !“ .... így végzé be ömledezését.

Mint elfogult és közönyös szótlanul hallgattam végig barátom e szavait de akaratlanul rám ragadt valami barátom érzelmeiből s ábrándozásomat folytatni kezdtem.

Mint a folyó tükrén úszó, s a keleko- zett vihar által veszélylyel fenyegetett hajós, hogy elérendő ezéljától meg fosztva ne legyen, kap a mentő horgonyhoz; úgy ábrándozásaim közt mentő horgonyként villant meg elmémben a barátom által említett „Mária névnapi bál“ s gondoltam egy kedves lényre, ki talán szintén ott lesz — e gondolatra megígértem V— barátomnak hogy én is elmegyek a Mária névnapi bálra. Ezután elvábunk.

A rövid út melyet lakásomig tettem igen hosszúnak tetszett, de végtére is szerény szobám négy fala közé jutottam.

Elűzni akarván ábrándjaimat, dolgozó asztalom mellé ültem, hogy foglalkozzam. — Sehogysem ment a dolog. — Mindig a bálon volt eszem s azon, vájjon ott lesz-e ö ?

Egyszerre erős kopogást hallok ajtómon. A „szabad“ elhangzik s ime a báli meghívót hozza számomra a szolga,

Mohón nyúltam utána szerettem volna megtalálni rajta vájjon ott lesze-e ől? De hiába annyira nem praktikusak még a meghívók hogy a fiatal embereknek tudomására hoznák a jelen leendő hölgyek névsorát. Pedig akkor azt hiszem több tánezos lenne mint a múltkori bálon.

Most azonban engedjék meg a szives olvasók, hogy elmondjam ki is hát az az én — Ö-m?

Gyermekkoromban — jól emlékszem még reá — ezt az ö-t mint magánhangzót tanultam ismerni, s hogy a dolgot köny- nyebben felfoghassam öreg tanítóm ezt a mindenható ö-t, a végtelen ó-ból egy vonás hozzatétételével származtatta mondván, hogy az ü némi hozzáadással magában foglalja az ö-t. — De a tanrendszer azóta sokat változott, s a jelen időben, kivált ily magamféle nagy gyermekeknél, már nem az ó-ból származik az ö, hanem meg- forditni; s ki az ö-t megismeri — kivált ha felülő, vagy nála a lényeges vonás hiányzik — de külömben is, annál, előbb-utóbb bizonyossan meg jön majdan az óh.

Béltelek; 18 . . . Jun. 8.

Sok rábeszélés után határoztam el, hogy Gyula barátom ajánlatát s szives meghívását elfogadtam, s eljöttem mezei birtokára. Néhány hete már, hogy elhagytam a